Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-26 / 174. szám
»970. JÚLIUS 26., VASÁRNAP resr HEGYEI Tizenéves palánták PLUSZ 7 FŐ Három budapesti és négy vidéki tizenéves fiú kapta meg a KISZ Köziponti Művész- együttesétől az értesítést: a felvételizők népes seregében ők bizonyultak a legjobbaknak. A több mint száz gyerek közül kiválasztott hét muzsikus-palánta ősszel már az együttes székházában folytatja általános iskolai és zenei tanulmányait. Az idei táncosutánpótlás is bíztatóan alakult. A májusban megtartott felvételiken összesen .15 párt választottak ki, több száz általános iskolás diák közül. Hogyan csökkenthető a kár? Málnaszüret - gondokkal Nyilatkozik a hűtőipar, a tsz-elnök és a közös vállalkozás igazgatója Befejeződött a máínaszüret — ám a gondok, amelyek az idei szezont, minden eddiginél jobban beárnyékolták, egyaránt foglalkoztatják még a termelőket, és a felvásárló, feldolgozó vállalatok szakembereit. Mint azt már két alkalommal is megírtuk, hiába volt gazdag a termés, a szállítóeszközök, a hűtött tárolók hiánya, de különösen az elhaNAPPALI TÖPRENGÉS A spanyol Babits Kilencvenöt évvel ezelőtt, 1875. július 26-án született Antónia Machado, a híres antifasiszta spanyol költő, századunk költészetének egyik legnemesebb alakja. Szinte egész életét kisvárosokban tölti el, gimnáziumi j francia tanárként. Harminc- évi elmélkedésből, tépelődés- ből, a zord kasztiliai táj és az aridalúzáai napfény közös ihletéből születik rejtelmes és tiszta költészete, amely olyanformán egyesíti a hagyományos és a modem elemeket, a lélek sajátosan mai érzékenységét és a tanáros műgondot, mint Babits lírája. Költészete a polgárháború éveiben teljesedik ki. A nagy Vihar egészen átalakítja: a szemlélődés, a magány és az emlékezés költője a harc költője lesz. A köztársaság mellett ír és agitál, megrendítő versekben bélyegzi meg a fal- langista merénylőket, lelkes hangú írásokban — versben és prózában — ünnepli a köztársaság segítségére siető Szovjetuniót Versednek egy reprezentatív, igényes válogatása hazánkban is megjelent, Nappali töprengés címmel, legjobb műfordítóink tolmácsolásában. KECSKEMÉT Háztömbök az apró parcellákon Kecskemét Széchenyi-város- részén, ahol nemrégen még szőlőt-gyümölcsöt szüreteltek az apró parcellákon, most új városnegyed bontakozik ki. Ez lesz Kecskemét legszebb vá- roszrésze. Már elkészült az első, 384 lakásos háztömb, az ugyanilyen nagyságú második tömbön az utolsó munkafolyamatoknál tartanak, a harmadikon pedig megkezdték az első ház összeszerelését. Az év végéig 800, 1975-ig pedig ösz- szesen mintegy 3000 kecskeméti család kap új otthont. HETI KOMMENTÁR: KÉTFÉLE TÖBB Ahogy az iparban, úgy a mezőgazdaságban is a teendők légióját a termelékenység növelése vezeti. Az adott földterület jobb hasznosítása, az arról levehető nagyobb termésmennyiség akár üzemi, akár népgazdasági méretekben egyaránt azért döntő, mert hazánkban nincsenek mezőgazdasági művelésre alkalmas, de eddig nem hasznosított földek. A meglevő területről kell tehát a következő évek növekvő igényeit kielégíteni, s a feladat sikeres teljesítésében nagy szerepet játszanak az ipari eredetű termékek, a gépektől a különböző anyagokig. Erről, pontosabban a mezőgazdaság talajerő-gazdálkodásának fejlesztéséről tárgyalt az a miniszteri értekezlet, melyet a héten tartottak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban. Napjainkban a talaj termékenységének növelésében döntő fontosságú a műtrágya-felhasználás. A miniszteri értekezleten azt a programot vitatták meg és hagyták jóvá, amely a következő esztendőkben átfogó tudományos kutatómunka eredményeként 25 százalékkal fokozni kívánja a műtrágyázás hatékonyságát. Kétféle többről szól ez a program. Egyrészt arról, hogy a fölhasznált műtrágya mennyisége növekedjék, másrészt, hogy a fölhasználás ésszerűbb, célszerűbb, hatásosabb legyen. Ami a dolog mennyiségi oldalát illeti: a műtrágya-felhasználás összességében, s egy hektárra számítva is évről évre fokozatosan, nagy mértékben emelkedett. 1965-ben 257 kg volt az egy hektár mezőgazdasági művelés alá vont területre jutó műtrágya mennyisége, 1967-ben 35Ó, 1969-ben pedig 449 kg. Ha most a hatóanyag tartalmat nézzük, a sorrend: 63, 91, 125 kg. Öt év alatt, 1965—1969 között a felhasznált műtrágya mennyisége több mint egymillió tonnával növekedett, s ezen belül elsősorban a nitrogén műtrágyák jutottak fokozódó szerephez. Ha ehhez hozzátesszük, hogy 1 kg nitrogén hatóanyag 16,9 kg terméstöbblettel fizet a gabonánál, 70,4 kg-mal a burgonyánál, akkor rávilágítottunk a miniszteri értekezleten elfogadott program jelentőségére. A mennyiségi növekedés mellett előtérbe kerülő hatékonyság természetes követelménye a haladásnak. Ma még a mezőgazdasági üzemek egy részében elpocsékolódik az, ami kincset ér: a műtrágya. Elpocsékolódik, mert nem a megfelelő időben, nem a kellő eljárással kerül a földekre, a szakértelem hiánya miatt olykor maga a műtrágyafajta megválasztása sem szerencsés. Az elfogadott program — mely 29 intézmény közreműködésére alapozódik — átfogóan nyúl éppen ezért a témához, az új műtrágyák előállítását éppúgy felöleli, mint a gyakorlati felhasználás tökéletesítését. A cél nem kicsi: egy forint értékű műtrágya átlagosan 2,5 forint hasznot hajtson. A hetvenes években a mezőgazdaság évente öt-hat milliárd forint értékű műtrágyát használ majd fel, a kiadások között a gépek, berendezések után a műtrágya foglalja el t vezető helyet. E nagyértékű anyag kamatoztatása — eddiginél jobb kamatoztatása —, a kétféle több gyakorlatban való elérését szolgáló program megvalósítása harmadik fajta többhöz építi az utat: a termények mainál is nagyobb bőségéhez. nyagolt, rossz úthálózat érzékeny károkat okozott az átvevőtelepelken felhalmozott, meg a gyárakba érkező kényes gyümölcsben is. Dr. Merényi Károly, az Észak Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára — lapunknak adott nyilatkozatában — javasolta, fogjanak ösz- sze a termelők a feldolgozókkal, építsenek közösen hűtött tárolót Perőcsény, illetve Kösd körzetében. A MÉK hajlandó lenne támogatni ezt a megoldást, viszont a konzervipar szükségtelennek tartja az ilyenfajta anyagi áldozatot. Mivel a Dunakanyar málnatermésének legnagyobb felvásárlója a Magyar Hűtőipar, e vállalat véleményét is meghallgattuk. BURKA LAJOSNÉ termeltetési osztályvezető az alábbiakat mondotta: — A Pest megyei Hírlapban szóvátett gondok bennünket is érzékenyen érintenek. Perőcsény, Nagymaros, és Vác környékén, vagy pontosabban a Börzsöny vidékén ezer hold! bogyósgyümölcs átvételére kötöttünk szerződést a termelő- szövetkezetekkel. (Ebből a málna 896 hold.) Eddig már több mint 15 millió forintot fordítottunk a termelés elősegítésére, új fajták kikísérletezésére, növényvédelemre, különböző, a gazdaságok rendelkezésére bocsátott gépekre, berendezésekre. A hűtött tárolók építését nemcsak azért nem tudjuk támogatni, mért a bankrendszer akadályozza, hanem mert nem oldja meg az alapvető problémát. Hiába biztosítunk 0 fokos hőmérsékletet helyben a leszedett árunak, ha az a rossz utakon, szállítás közben mégiscsak tönkre megy. Legutóbb már a hűtött camionjainkkal is megpróbálkoztunk, azokban is kárt szenved a rázós úton a törékeny gyümölcs. A megoldás kulcsa a KPM kezében van, csak az úthálózat rendbehozása segíthet. Ezenkívül körzete- sített begyűjtőhelyeket kellene felállítani. Dunakeszin jövő májusra készül el az ezerva- gonos mélyhűtőnk — jó utakon ide károsodás nélkül szállíthatnánk a Börzsöny alján termett és felvásárolt málnát. DUDÁS JÓZSEF, a perő- csónyi Április 4 Termelőszövetkezet elnöke: — Figyelemmel kísérjük a Hírlap interjúsorozatát, a gondok, amelyekkel fogLalkiozik, talán bennünket sújtanak leginkább. Sokat tárgyaltunk már ebben az ügyben a szomszédos gazdaságokkal, partnereinkkel, a hűtőipar, a konzervipar képviselőivel. Miután a tárolók közös felépítésében nem tudtunk megegyezni, elhatároztuk, a magunk erejéből próbálunk változtatná a mostoha helyzeten. A nádfedeles sátrakban a reggel berakott 50— 80 mázsa málna délutánra megpuhul, sokat veszít az értékéből. Elhatároztuk hát, hogy építünk egy 120 vagonos hűtött tárolót. Hat és fél millió forintba beruházásról van szó, amelynek a felét az állam térítené. Most csak azon múlik, hogy a bank és a járási tanács támogatja-e elképzelésünket. Ha igen, máris hozzákezdenénk az építéshez, s a jövő szezonra már használni is tudnánk. Arról is gondoskodunk, hogy a hűtő az év legnagyobb részében ki legyen használva. Ehhez alakítjuk termelési szerkezetünket, zöldségnövényeket is termesztünk majd. Persze a nagy kérdés még mindig nyitott: mi lesz a rossz utakkal? HEMELA MIHÁLY, a járási Gyümölcsfeldolgozó önálló Közös Vállalkozás igazgatója: — A lapjuk hasábjain kibontakozó vitához csak any- nyit, helyre kell igazítanom a Konzervipari Tröszt Vezérigazgatójának nyilatkozatát. Ök ugyanis csak az épületeket adták át nekünk annak idején, a hűtött tárolót mi létesítettük. Ez egyébként sem tud besegíteni a málnás tsz-eknek szezon idején, mert mi is teljesen igénybe vesszük. A rendkívül rossz állapotban levő utak, különösen Vámosmikola és Bemecebaráti között nekünk is sok kárt akoznak, hiszen mi dolgozzuk fel a környék szamócátermésének 60, a málna 40 százalékát. Amíg az üzembe ér a gyümölcs, a rossz utakon teljesen összetörik. ★ A héten mi is körülnéztünk a váci járásban. Kósdtól Ber- neoebarátiig végigjártuk a legnagyobb málnásültetvényeket, s újfent tapasztalhattuk: valóban a legsürgősebben negoldásira váró málnásgond a rossz úthálózat. Helyenként ugyan a téli felfagyás okozta lyukakat, mélyedóesekat betömték az út javítók, de ezeken a szakaszokon sem gurulhat rázkódás nélkül a gyümölcsöt szállító teherautó. Legközelebbi interjúnkban a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium illetékeseit kérdezzük meg, mit tudnak, vagy mit szánd ékoznak tenni e fontos, népgazdasági érdekeket is érintő ügyben? Súlyán Pál Próba Cola A Szeszipari Országos Vállalat demecseri keményítő- gyárában Colaüzem kezdte meg próbaüzemelését. Kialakítására mintegy húszmillió forintot költöttek. Az öt hónap alatt elkészült üzemet szovjet, holland, svéd és amerikai gépekkel rendezték be. A KRESZ-őrs A közlekedési Örs gödi telepén. (Foto: Gábor) A jó barát levelet ... Egy-egy ember, vagy család megszokott lakásproblémája általában nem újságcikktéma, mert semmiféle publikáció nem teremthet lakást. Közlésre méltó viszont minden olyan lakásügy, ahol rendkívüli körülményekről van szó. Raffael Mihály, ceglédi lakos ügyére a panaszos levélben refrénszerűen ismétlődő kifejezés hívta fel a figyelmemet. Ezt írja többek között: „Nagyon fáj, hogy mivel cigány vagyok, így háttérbe szorítanak”... „mivel cigány vagyok, ki vagyok közösítve a társadalomból”... „tudom, most azt tetszik föltételezni, hogy kisebbségi érzésem van, sajnos, igen, mert hogy három év alatt a Ceglédi Városi Tanács nem tudott volna lakást adni, az teljesen kizárt dolog, csupán mert cigány vagyok”... „cigány létemre becsületes dolgozója vagyok a társadalomnak”... Mit takarnak a jelzők? Valóban mindenütt lenézik, háttérbe szorítják a levél íróját, vagy — ez is elképzelhető — fogásnak szánta cigányvolta emlegetését? Munkahelyén érdeklődtem először. A ceglédi ÜTGÉP vállalat irodáiban nem ismerik — nem csoda: nagy létszámú vállalat, és mint később kiderül, nemrég dolgozik itt Raffael Mihály. Talán a közvetlen felettese? Halász Imre csoportvezető információja sem visz közelebb a levélíró megismeréséhez: az illető, mondja, körülbelül három hónapja dolgozik náluk, négy-öthetes gépkezelői tanfolyamot végzett, kompresszorkezelő. A munkája aránylag nem nehéz, de mert balesetveszélyes, figyelmet kíván. Raffael váltott műszakban dolgozik, órabére 7,50—8 forint, kifogás nincs ellene semmiféle tekintetben. Pár hónap után ennél többet nem mondhat róla. Raffael Mihály féllábára biceg. Nagyon fiatalnak látszik, mosolygós, rokonszenves fiú. — Nem maga írta a levelet. — Nem... de tudok írni, olvasni meg nagyon szeretek. Van vagy háromszáz forint értékű könyvem. — A lábával mi történt? — Tizenegy éves koromban levágta a vonat... Előbbi munkahelyemen volt egy aranyos asszisztensnő az üzemorvosi rendelőben ...az beszélt rá. :. azóta combközéptől műlábam van. Már megszoktam. Így mégis más. (Eddig annyi tehát kiderült, hogy egy jó barátja írta a panaszos levelet, az mondta, hová forduljon segítségért, egy orvos-asszisztensnő beszélte rá, hogy műlábat kérjen — vagyis mégsem egészen úgy van, hogy mert cigány, nem törődnek vele.) — Hány éves? — Huszonnyolc. Feleségem huszonhat, kilencéves házasok vagyunk, a kislányom nyolcéves, a fiam öt... — A felesége dolgozik? — Hát... ha lehet, szeretném idehozni... öt éve lakunk egy pirinyó, vertfalú, düledező kunyhóban, tessék megnézni. Évekkel ezelőtt házhelyeket osztottak, össze- kuporgattam, kölcsönkértem a pénzt, telket mégse kaptam... Három éve beadtuk a lakáskérelmünket, azóta semmi... Örkényi út tíz. Kerítetlen, máskülönben szép telek, rajta hihetetlenül csupalyuk, düledező vályogviskó. Odabent egy fiatal cigányasszony, szoknyáján két kisgyerekkel — gitározik,, felhőtlenül, ábrándozva, valami irigylendő, érthetetlen, atavisztikus derűvel, semmivel sem törődve. A „ház” másik végéből előkerül egy gyerekforma fiatalember, elmondja, hogy most szerelt le a katonaságtól, a vi- tyillót nemrég örökölte elhalt nagybátyjától, a lakókkal együtt. — Ök azt mondják, a nagyanyám vette ide őket... Nyilvánvalóan nem örül a havi harminc forintot fizető lakóknak. A telek enélkül az odú nélkül többet érne. De mit csináljon? Mindannyian csak arra várhatnak, amíg fejükre omlik a viskó. Raffael Mihály attól, amit tőle és róla sikerült kiderítenem: lehet vándormadár, lehet bármilyen. Itt most két külön problémáról van szó. Az egyiket nekik mondom el. — Így nem lehet/ élni. Nem lehet, hogy valaki egészséges, fiatal, és a félig reádűlt viskóban naphosszat gitározik. Nem lehet az sem, hogy valaki mindössze három hónapja dolgozik egyhelyben, és máris arra hivatkozik, hogy milyen becsületesen végzi a munkáját, „és mégis”.,. Nem lehet elvárni, hogy a semmiből lakást teremtsen a tanács, azt, hogy a munkahelyen, vagy bárhol megkülönböztetett módon bánjanak egy fiatal házaspárral. Ha viszont kifogástalanul dolgozik ugyanazon a munkahelyen továbbra is, a gyerekeket napközibe adja, 'hogy a fiatal- asszony is munkába állhasson, akkor valamit félre is tehetnek, és talán a munkahely is segít valamilyen formában, hogy tisztességes lakáshoz jussanak. Záróakkordként megígérem, hogy napközibe való felvétel, és minden más, esetleg nehezen megoldható problémájukban patronálom őket, ahol tudok segítek, hogy másképp éljenek. Raffael Mihály ezt mondja: _— Én pedig megígérem magának, hogy amíg innen ki nem dobnak, rendesen dolgozom, és ittmaradok. És a feleségemet is megpróbálom idehozni. Megpróbálunk magunk is segíteni magunkon ... Pereli Gabriella A. A » 4
