Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-24 / 172. szám

6 MSW> JUECrEt ^Mírlap 1970. JÚLIUS 24., PÉNTEK KIRÁNDULÓK VISEGRÄDON Foto: Gábor Családi vagy társasház? \áZ EMBERISÉG s az egyes országok lakóinak lakásigé­nyeit tömegtermelés nélkül nem lehet megoldani. A né­pesség szaporodása és a kor­szakra jellemző gazdasági fej­lődés, a városi lakóterekbe va­ló tömörülés egyaránt megkö­veteli az építés magas fokú és szintű szakosodását. Ez nem csupán technikai és építészeti kérdés, hanem alapvető társa­dalompolitikai feladat is. Mit jelent ez? Mindenekelőtt az előregyártást és a gépi erővel történő tömeges építési mó­dot. Csak így gyorsítható az építés sebessége — a legkisebb munkaerő-felhasználás mel­lett. Persze, hiába a koncentrált, városias építés igénye és szük­ségessége a gyorsan iparosodó hazai vidékeken is, az egyéni kis családi házaknak, a hagyo­mányos kézműves építési mó­doknak még hosszú élete van a földön — nálunk is. A csa­ládi ház a fejlődő és fejlett ipari országokban is, eddig még ellenállt az iparosodás forradalmi rohamainak. A vi­ta nálunk is akörül folyik: családi házakat vagy tömö­rebb lakótelepüléseket — eme­letes, sűrűbb beépítésű városi otthonokat, társas-, szövetke­zeti, állami lakásokat — épít­senek-e a fejlődő kisvárosok­ban, a nagyvárosok peremén, az iparosodó, városiasodásra alkalmas településeken? Az egyik oldalon az építtetni szán­dékozók, akiknek zöme szíve­sebben fektetné anyagi erőit családi házba; a másik olda­lon a településfejlesztés, az építés „hivatalos” emberei: ta­nácsi vezetők, tervezők, az épí­tővállalatok képviselői, ök a korszerűségre, a gazdaságos­ságra hivatkozva a városias, tömegesebb építkezést szorgal­mazzák, segítik elsősorban. MAGYARORSZÁG LAKÁS- ÁLLOMÁNYA 1970. január 1-én 3 millió 157 ezer lakás volt. Ebből a városokban levő lakások száma 1 millió 442 ezer. A lakások nagyobb része az utóbbi 20 esztendőben is a községekben épült. Ennek kö­vetkeztében a községek lakás­hiánya csökkent, egyes helye­ken — az elvándorlás követ­keztében — már bizonyos fe­lesleg is jelentkezik. Nem csök­kent viszont az utóbbi 20 év­ben a fővárosi és általában növekedett a városi lakás­hiány. A másik, ami nem ke­vésbé lényeges: épp az lenne a cél s az igény, hogy koncent­rált lakásépítéssel a városi la­kásszám és a városias építésű lakás legyen túlsúlyban. Ezt követeli a már városi rangra emelt 76 település jövője s annak a mintegy további 50 kiemelt településnek, nagy­községnek a fejlődése, amelyek 25—30 év alatt, az ezredfordu­lóig, érhetik el a városi ran­got. KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZLE­KEDÉSI HÁLÓZAT, utak, jár­dák, üzletek, bölcsőde, óvoda, esetleg iskola és még sok más közintézmény — mindez már természetes igénye azoknak, akik utcákat, utcasorokat, ki­sebb-nagyobb településeket népesítenek be családi házak­kal. A telek, a közművesítés és minden egyéb járulék azonban jobban, gazdaságosabban hasz­nosítható, ha emeletes házak PTíÜ 1 Ti A FEJLŐDŐ NAGYKÖZSÉ­GEKBEN, kisvárosokban hi­telkedvezményeikkel igyekez­nek versenyképesebbé tenni a társasházépítést s a városias lakásépítkezés más formáit. Űjabban bővebb a választék az ilyen célokat szolgáló terv- gyűjteményekből, tervvariá- ciókból is, sőt: a városiasodé nagyközségek fejlődésének gyorsítására ma már az OTP kis társasházak és sorházak építésére tsz-tagoknak is nyújt kölcsönt. Ez bizonyára a fia­talabb tsz-tagok, szakemberek körében vált ki érdeklődést. Mindezek ellenére ma még sok tekintetben könnyebb cse - ládi házat építeni, mint egy társas- vagy lakásszövetkezeti építkezésbe belevágni. A csa­ládi háznál kisebb gond a te­lek fekvése, a beépítés miként­je; beszerezhetik apránként is az anyagot, s ez a „természet­beni előtakarékosság” előnyös, míg a társult építkezők nem is tárgyalóképesek, amíg egy összegben le nem fizetik az építkezés „belépődíját”. S mindezen felül: a családi ház építőinek kisebb a függősége a kivitelezőktől. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERVBEN az összes lakásépí­tésnél legalább kétharmadát a városokban kell megvalósítani, és jobbára több szintes lakó­házak formájában. Ezért a kormány az eddiginél jobb pénzügyi feltételeket nyújt a társuló építőknek. A helyzet azonban azt is megkívánná, hogy hasonló biztonságot él- vezhesesenek, mint akik egye­dül építkeznek. Sz. S. Az időjárás és az ember Krakkói orvosok és biológu­sok megállapították: a lég­nyomásingadozás és az erős szél csökkenti az emberi szer­vezet tónusát. Emiatt szapo­rodnak a közúti balesetek, gya­koribbá válnak a meggondo­latlan, hirtelen cselekedetek, súlyosbodnak bizonyos beteg­ségek és többen kapnak szív­infarktust. Lengyel orvosok és biológusok egy csoportja gyógyszerészekkel együtt, most olyan készítményt dolgozott ki, amely enyhíti az időjárás­nak a szervezetre gyakorolt hatását. A szert kétféle változatban készítik: az egyik csökkenti a túlzott feszültséget és az ide­gességet, a másik pedig élén­kít, megszünteti a letörtséget és az álmosságot. A készítmény hatását most krakkói gépkocsivezetőkön próbálják ki. GYÓGYÍTÓ vizek Nagy jövő előtt Rábasömjén ni víz hasznosításának, vala­mint az aggteleki, miskolc-ta- polcai, gellérthegyi és mecse­ki barlanggyógyászat kifejlesz­tésére vonatkozó terveknek. Vác, neb-vizsgalat Elismerés a hírlapterjesztőknek A Váci Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság hétfői ülésén Mihalik Tibor vizsgá- latvezető tett jelentést váci és környékbeli postahivata­laink munkájáról. Megjelent az ülésen Rákóczi András hi­vatalvezető és helyettese, Po- mázi Miklós is. A nyolc népi ellenőr bevo­násával tartott vizsgálat meg­állapította, hogy a lakosság igényei a pos­tai szolgáltatások iránt fo­kozott mértékben növe­kednek. Két gépkocsi indul a hajna­li órákban Budapestről. Egyik a vác—szobi vonalon; másik a Veresegyház—váci vonalon adja le, este pedig összeszedi az útba eső községek küldemé­nyeit. Ezenkívül vasúti és MÁVAUT-szállítással a váci postahivatalhoz 50 községből érkezik postai küldemény, cso­mag, távirat, pénz stb. Az alacsony bérkategóriák és a jelenlegi munkakörülmé­nyek között nehéz megfelelő munkaerőket beállítani a pos­tahivatalokba. Ezért Vácott és Dunakeszin tapasztaltak je­lentősebb sorbanállást ügyfe­lek részéről úgy a reggeli, mint a délutáni órákban. A megvizsgált postahivata­lok közül csak Dunakeszin ta­láltak korszerű épületet a népi ellenőrök. Vácott csak 1972-re várha­tó a helyzet javulása, ami­kor a távbeszélő-központ új helyiségbe költözik. Gondot okoz mindenütt a külterületi postaszolgálat. A rossz időjárás, a járhatatlan utak miatt, a szabadság vagy betegség esetén, akadozik a külterületi kézbesítés. A taná­csok térkép, névsor juttatásá­val segítik a külterületi pos­tások munkáját. Elismerően szólt a népi el­lenőrzés a hírlapterjesztés munkájáról. Reggelenként ki­lencezer napilapot juttatnak az olvasóhoz, s az újságosgépkocsi megér­kezése után alig fél óra múlva már indulnak is a kézbesítők. A vizsgálat nyomán javasolta a NEB, hogy a megnövekedett igényeknek megfelelően töre­kedjék a posta a fokozottabb gépesítésre. Vácott, szükség lenne több, s kulturáltabb kül­sejű hírlappavilon felállításá­ra. A postai dolgozók felada­taihoz mérten kapjanak na­gyobb anyagi megbecsülést, javítsák munkavédelmi és szo­ciális körülményeiket. (papp) Megnőttek a gólyák! A gólyafészket figyelem a Nagykörös melletti 241. számú vasúti őrháznál. Há­rom anyányi fióka álldogál benne. Pár lépésre a fé­szektől munkások csáká­nyozzák a kavicságyat a sínek alatt, az útátjáró kö­vezetét javítgatják. A sül­dő gólyákat nem izgatja sem a kopácsolás, sem a nagy autóforgalom, amint elhúz a fészek alatt. A kamasz gólyák kíván­csian tekingetnek körül a fészekből, majd unottan dugják össze a fejüket... és hamarosan megtalálják az őket érdeklő témát... örömükben nagyokat szó­belinek, szárnyaikat pró­bálgatva, ujjongva... Közeledik az utazás, gya­korolni kell a repülést... (f) CEGLÉD-ABONY Megkezdték az új M 4-es út földmunkáit A 4-es számú főútvonal Cegléd és Abony közötti sza­kaszán folyó útépítés jelenlegi helyzetéről kértünk tájékozta­tást a KPM ceglédi útmester- ségénél. — Jelenleg Ceglédtől a 72- es kilométerkőig folyik az út­építés. Az út két oldalát 75— 75 centiméterrel szélesítjük. A munka — ezen a szakaszon pár nap múlva — befejeződik, tehát Ceglédtől Kecskemétig, jó út várja már a gépjármű- vezetőket. A további szakasz útépítését a 82-es kilométer­Síiik cipőben járunk... A minősítési módszer sérti a fogyasztók érdekeit Napjaink sokat vitatott té­mája a bőr- és a cipőipari ter­mékek minősége. Mivel Pé­csett van az ország legnagyobb bőrgyára, továbbá Szigetváron működik a minőségi cipőgyár egysége, Komlón pedig a „Cár- bon" könnyűipari vállalat ci­pőüzeme, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság nemcsak a fogyasztók és a ke­reskedelem oldaláról nézhette meg ezt a témát, hanem a ter­melés helyén is ellenőrizte, miként érvényesül az az elv, hogy megfelelő minő­ségű termékek kerüljenek forgalomba. A vizsgálat egyik fontos megállapítása, hogy mind a bőriparban, mind a cipőipar­ban alkalmazott minősítési TV-LÉLEKTAN Krimi (Zsoldos rajza) módszer sérti a fogyasztók ér­dekeit. Jellemző példa erre: a pécsi bőrgyár a cipőgyáraknak szállított kész bőrökön nem alkalmazza az „a”, „b”, „c” mi- nőségicsoport-jelölést, csupán az egyéb szabvány szerint elő­írt jelöléseiket tünteti fel. A kész bőrök zöme — függetle­nül azok minőségétől — „b” minőségű termékként kerül a cipőiparhoz, a cipőgyárak pe­dig így a „c” minőségű ter­mékből is előállítanak „a” mi­nőségű cipőt. A minősítés tehát nem fe­jezi ki a cipő valóságos minőségét. A szerteágazó vizsgálat ta­pasztalatait figyelembe véve, a Baranya megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság javasolja illeté­kes felsőbb szerveknek a nyers bőr, a készbőr, valamint a ci­pők minőségére vonatkozó iparági szabványok módosítá­sát. Vadkacsa- kopasz+ó gép A külföldi vevők igénye sze­rint újabban tisztítva, kony­hakészen exportálja a lőtt vad­madarakat a MAVAD. A kecs­keméti telepén, ahova az idényben négy megye vadász- társaságai szállítják a zsák­mányt, a szárnyasok feldolgo­zására kopasztógépet helyez­tek üzembe. A kis vadmadár- üzem megkezdte a termelést. Jelenleg naponta négy-ötszáz vadkacsát készít elő exportra. A hűtőházban több mint hét­ezer vadkacsa vár feldolgo­zásra. A vadszárnyasokat ny- lontasakban szállítják külföld­re. kőnél kezdjük meg, Abony felé haladva. Az Aszfaltút Építő Vállalat Ceglédnél meg­kezdte az új M 4-es főútvonal teljes kiépítéséhez kapcsolódó földmunkákat. — A járás területén levő mellék és bekötő utakon fo­lyik-e munka? — Igen. Jelenleg az Abonyt és Tápiószelét összekötő út­szakaszon végzünk felújítási munkákat. Kátyújavítási munkák folynak Pilis és Al- bertirsa között, valamint az Abony és Tószeg között hú­zódó útszakaszt javítjuk. — Sok panaszra adott okot a ceglédi kórház előtt húzódó útvonal rossz állapota. — Igaz, a kórháznál kijaví­tottuk ezt a rövid szakaszt, azonban, csak ideiglenes jel­leggel. A napokban hozzáfog­tunk a végleges kijavításához, a kórháztól Vezsenyig kátyú­mentes, sima aszfaltút húzó­dik hamarosan. (csat—) A szabad gyökök és az élettartam Dr. D. Harman, Nebraska állam egyetemének tanára úgy véli, hogy az állatok a szabad gyökök — a szervezetben nem­csak ionizáló sugárzás hatásá­ra, hanem normális cserefo­lyamatoknál is képződő, erő­sen sugárzó rövid élettartamú részecskék — befolyására öre­gednek. Ha ez csakugyan így ..van, akkor a káros reakciók csök­kentésével jelentősen növelni lehet majd a szervezet élet­tartamát. Ez egyébként nem teljesen új feladat. A polimer anyagok kémiájában már pl. régóta használnak ún. anti- oxidációs szereket, amelyek a szabad gyökökkel olyan köny- nyen és gyorsan lépnek reak­ciókba, hogy a más anyagok­kal való nemkívánatos reak­ciók többé-kevésbé teljesen elfőj tódnak. Cetli A Berliner Zeitung 1 Írja, hogy egy lengyel házaspár egynapos lublini látogatásáról hazatérve, az alábbi szövegű papírlapot találta lakása ajta­ján: „Gyermekeik felfordították a házat. Ágyba kergettem őket. A fürdőkád már kiöntött, elzártam a csapokat, azután kiszedtem a hűtőszekrényből a félig megfagyott macskát, örüljenek, hogy még vannak jószándékú betörők.” I I « i A központi gyógyhelyi, üdü­lőhelyi és gyógyfürdői bizott­ság a napokban Barcs Sándor elnökletével tartott ülésén nagyszabású terveket fogadott el a gyógyfürdők fejlesztésére. A fejlesztés első szakaszá­ban Budapesten megépül az új tabáni gyógyfürdő. A mintegy hatvanmilliós beruházás költ­ségeit az Országos Tervhivatal, a Fővárosi Tanács és az Or­szágos Idegenforgalmi Tanács egyenlő arányban viseli. A Margitszigeten az egyko­ri Margit-fürdő helyén korsze­rű új fürdő, és a Nagyszálló kiegészítéseként 300 személyes elsőosztályú szálloda épül. Harkányban ugyancsak gyógy­fürdőt As 400 ágyas gyógyüdü­lő-szállodát építenek. Rövide­sen megkezdődnek a hévízi új, 400 ágyas gyógyfürdő­szálloda munkálatai. A távolabbi tervekben sze­repel többek között a tatabá­nyai gyógyszálló, az idegen- forgalmi célokra is alkalmas hajdúszoboszlói gyógyfürdő és szálloda, a balatonfüredi szak­rendelő és gyógyszálloda, egy újabb hévízi szálloda és a gyu­lai szálloda megépítése, a deb­receni gyógyfürdő rekonstruk­ciós bővítése. A szakemberek nagy jövőt jósolnak a külön­leges gyógyhatású rábasömjé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom