Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-23 / 171. szám
8 r*ST hecyei K^Cirlap 1970. JÜLIüS 23., CSÜTÖRTÖK Az emberek gyakran háttérbe szorulnak Következtetések a MEDOSZ kérdéseire adott válaszokból Milyen szociális és munka- Védelmi beruházásokat terveztek, hogyan alakult a baleseti statisztika az elmúlt .évhez képest — erre kért választ a MEDOSZ Pest megyei bizottsága a mezőgazdasági üzemektől, ötvenkilenc körlevélből csupán huszonhét érkezett vissza! A felmérés a következő képet mutatja: ebben az esztendőben 32 millió 655 ezer forintot költenek új beruházásokra a gazdaságok, vállalatok, intézmények. Ébből az összegből 6 millió 250 ezer forintot üzemi konyha létesítésére fordítanak, munkásszállások építésére és felújítására nyolcmilliót költenek, öltözők, és fürdők létesítésére ötmilliót, a munka- körülmények javítására négymilliót használnak fel. A mezőgazdasági üzemek szolgálati lakások építésére, illetve a lakásépítés támogatására nyolcmillió forintot fordítanak. A beérkezett válaszokból azonban az is kitűnik, hogy a megkérdezettek kétharmada nem tervez új létesítményt erre az esztendőre. Pedig nem valószínű, hogy a munkakörülmények ezt ne tennék szükségessé. A baleseti statisztika azt mutatja, hogy sokat kell még tenni a munkások védelmében. 1970 első félévében 277 baleset történt. Bár a számok tavalyhoz képest 14,3 százalékos csökkenést mutatnak, súlyosbítja a helyzetet, hogy egy baleset halállal, kettő cson- kulással végsődött. S bár kevesebb baleset történt, mint az elmúlt esztendőben, a táppénzes napok száma a gépjavító vállalatnál és az állami gazdaságokban emelkedett. , A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem követelik meg szigorúan a balesetvédelmi szabályok betartását. Elsősorban a szakszervezeti bizottságoknak kellene többet tenniük a megelőzésért. A termelés eredményei mellett az emberek gyakran háttérbe szorulnak. Sorolni lehetne a megyében azokat a munkahelyeket, ahol nincs üzemi konyha, de még öltöző vagy fürdő sem. Mintha megfeledkeznének arról, hogy az eredményekben részük van a gazdaságok dolgozóinak, s ezért megérdemelnék, hogy többet tegyenek értük. Tömjénillat és társai Szirmot bontottak a nyár virágritkaságai a Bükkben. Az e vidéken „bennszülöttnek” számító fehér virágú högyestike mellett most virágzik az alkonyati órákban fűszeres illatot árasztó szibériai tömjénillat is. A hegység mély völgyeiben teljes nyári díszében pompázik a bíboros kosbor és a mézajkú kosbor. A nagy mező gazdag flórájának egyik ritkasága a sötéten pettyezett, rózsaszín- húsvörös színárnyalatú turbánliliom ugyancsak ezekben a napokban bontotta ki szirmait. A bükkösök szélén nyílik a sötét ibolya színű kárpáti sisakvirág, az úgynevezett többrök meredek, cserjékkel benőtt oldalain pedig az északi sárkányfű. Rábapatyi harcsa Harminchét és fél kilogrammos óriás harcsát fogott ki a Rábából Biró Ferenc, a Rábapatyi Horgászegyesület tagja, Rábapaty község határában. Hasonló horgászszerencse érte Siklér Imre tsz- tagot Rábagyarmaton. A Rábán egy huszonnyolc kilós harcsa akadt a horgára. Mindkét horgász több mint fél órát fárasztotta a nagy halat, mielőtt partra húzta. SZERENCS Dohányzó az ágyúállásban Szerencs értékes műemléki együttese, az egykori Rákóczi- vár. A középkori műemlékből Szerencs idegenforgalmi és művelődési központját alakítják ki. Az egykori magtárból 300 személy befogadására alkalmas színház- és gyűléstermet képeznek ki. A hozzá csatlakozó_ egykori ágyúállásban, a félkör alakú „bar- bakán”-ban pedig dohányzót rendeznek be. . A váregyüttes másik épületében, a XVIII. században épült egyemeletes „huszárvárnak” nevezett részben most kezdődött az átalakítás. Ebben a részben hatvan személyes turistaszállót rendeznek be. A földszinten étterem, valamint presszó kap majd helyet. Rossz vicc — Doktor úr, egész éjjel be se hunytam a szemem, úgy szenvedtem. — Mitől szenvedett? — kérdezi az orvos. — A falábamtól. — A falábától? De hát a faláb nem fájhat! — Igen, de a feleségem azzal vert össze! Vasútállomás 22 éves fiatalokkal HÁROMSZOROS ELUZEM A NAGYKATAI Amikor 1962-ben Kaposi | István Nagykátán főnöki szék- j foglalóját tartotta, többen is [ csóválták a fejüket. Voltak, akik babérkoszorút emlegettek, ha két évig kibírja ... Nehéz örökséget vett át. A nagykátai vasútállomáson akkoriban eléggé zilált állapotok uralkodtak. Egymást váltogatták a vezetők. Tizenhét év alatt nyolc állomásfőnök cserélte egymást, akik aztán a problémák halmázát és az emberek bizalmatlanságát hagyták maguk után. — Majd egyszer, nyugdíjas koromban, megírom vasutasélményeimet — szokta mondogatni Kaposi István. De az még messze van, addig izgalmas feladatokat kell megoldania. Most ötvenéves, tele tudással-lelkesedéssel (kitüntetésekkel) a szakma és az emberek iránt. Cserébe csupán pontos munkát, fegyelmezett magatartást kíván. A szabályok, rendeletek végrehajtásához nála meleg emberség is járul. Az altisztektől a vasutasokig, fokozatosan mindenkit megnyert magának, vagy még inkább a nagy vasutascsaládnak: a MÁV-nak. Amíg máshol létszámgondokkal küzdenek. addig itt mindenki marad és szívesen dolgozik. Arra különösen büszke, hogy az állomás dolgozóinak — ötvenkét embernek — az átlagos életkora huszonkét és fél év! Segédtiszti állományban nők is dolgoznak szép számmal. Kaposi István nagyon szeretné, ha közülük vállalkoznának a tisztképző főiskola elvégzésére, de erről — sajnos —, nem akarnak hallani. Érdemes lenne megvizsgálni — miért nem. Mégis gyarapodik a tiszti állományuk: az idei vasutasnapon három nagykátait avattak tisztté Budapesten. A munkára visszatérve, az ott dolgozók elmondták, hogy 1962 óta sok minden megváltozott. Jónak mondható a kocsiforduló, a vagonok kihasználása, a vonatok menetrendszerűsége és balesetmentes a szolgálat. 1962-ben mindössze hat, ma huszonegy párttag dolgozik az állomáson. Valamennyien szakszervezeti tagok. A négy szocialista brigádban 29 ember tevékenykedik. Farkas László, Barna István, Pásztor János, Patócs József, Vágány Károly, Balogh István, Ba_rna Balázs, Madaras Vilmos, Kelemen István és a többiek voltak legfőbb segítői. Nekik is köszönhető, hogy 21 „kiváló dolgozó” kitüntetést kaptak, és hogy az állomás háromszor nyerte el a megtisztelő élüzem címet. L. Elekes Éva tudósító Nagykáta Már 1971-re CSABA a »I1 Bár fürdőruhára mindenkinek most van szüksége, a szakemberek már a jövő évi kánikulai divaton dolgoznak. Két „öltözék” a jövő évi fürdőruha-kollekcióból. (MTI foto — Balassa felv.) , Repülő* szőnyegek Világhírnévre tett szert kiváló minőségű divatos fali és padlószőnyegeivel a békéscsabai „Csaba” Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet. A hagyományos torontáli és perzsa mintákon kívül népi motívumokkal, virágokkal, állatokkal díszített faliszőnyegeket gyártatják. A békéscsabai szőnyegeket tíz országba exportálják, többek között Ausztráliába, az Amerikai Egyesült Államokba, Svájcba, Japánba, Norvégiába, Hollandiába, Dél-Afrikába, Franciaországba. Ebben az esztendőben kereken százezer négyzetméter szövött és csomózott szőnyeget rendeltek tőkés exportra Békéscsabáról. Vöröshagymás exportnyitány Bács-Kiskun megyében, az ország legújabb vöröshagymatermő táján megkezdték a nyári érésű ételízesítő szedését, s ezzel együtt az exportálását is. Kedden az első rakományt az NSZK-ba továbbították, ezt követően pedig Angliába szállítanak. Villáminterjú Szomorú statisztika: hazánkban egyetlen év alatt átlagosan 40—50 embert üt agyon a villám. A gyakran 100 millió volt elektromos feszültséget előidéző természeti jelenség az utóbbi időben érthetően világszerte a tudósok, kutatók érdeklődésének középpontjába került. CUNDEL A KOCSI PADLÁSON Nyugatra indult - börtönbe érkezett Gundel József 31 éves, kikilencéves kisfia és felesége van. A Nyugati pályaudvaron asztalosként dolgozott, s naponta utazott ceglédberceli lakására. Persze csak akkor, ha éppen szabadlábon volt. Mert 1959 óta gyakran közlekedett zsuppkocsival. Először lopásért kapott 10 hónapot, de alig szabadult, újra négy év börtönre ítélték. 1965-ben lopásért és sikkasztásért vonták felelősségre, 69-ben pedig egyévi szigorított börtönre ítélték. Szabadlábon védekezett, de amikor jogerőre emelkedett büntetése, úgy gondolta: nem vonul be a börtönbe, inkább elhagyja az országot. Mivel a pályaudvaron dolgozott, könnyen hozzájutott a személykocsik padlásterének lezárásához szükséges kulcshoz. Egy óvatlan pillanatban felosont a Bécs felé induló szerelvényre s elbújt a kocsi padlásterében. Egyről azonban elfelejtkezett. A határőrök éppen olyan jól ismerték ezt a búvóhelyet, mint ő. Nem kellett hosszú ideig a kényelmetlen, szellőzés nélküli lyukban gubbasztania, mert Tatabányán már kitessékelték onnan. Két határőr kíséretében érkezett Mosonmagyaróvárra, ahonnan ismét megszokott járműve, a zsuppko- csi szállította a ceglédi rendőrségre. A Ceglédi Járásbíróság Gundel Józsefet tiltott határátlépés kísérletében mondta ki bűnösnek és egy év, hat hónap szigorított börtönre ítélte. A közügyek gyakorlásától is két évre eltiltották. A vádlott és védője fellebbezett, méltánytalannak tartva a magas büntetést. Dr. Barnaföldi János tanácsa ezért 28-án másodfokon tárgyalja ügyét. m. k. a. EZ A MAGÁÉ ... Pillanatkép a Bosnyák téri piacról. MTI — Foto Tiltott határátlépés elősegítéséért - négyhóoapi szabadságvesztés A Pesti Központi Kerületi Bíróság Margit Bogatschnik osztrák állampolgárt szerdán bűnsegédként elkövetett tiltott határátlépés miatt — az enyhítő és a súlyosbító körülmények figyelembevételével — négyhónapi szabadságvesztésre és az országból való kiutasításra ítélte. Nevezett útlevelét átadta egy másik külföldi állampolgárnak, aki azzal kiszökött az országból. Az előzetes letartóztatásban eltöltött időt a bíróság a büntetésbe beszámította. Az ítélet jogerős. Mit állapított meg eddig a tudomány a villámcsapások természetéről? Lehet-e eredményesen védekezni ellene és hogyan? Erről kérdezte meg Dr. Horváth Tibort, a Budapesti Műszaki Egyetem nagy- feszültségű tanszékvezető docensét az MTI munkatársa: — Nálunk jellegzetesen a mezőgazdaságot sújtó természeti csapás a villám, s évente mintegy hatmilliós kárt okoz. A leglényegesebb tapasztalat: az első villámok előbb érkeznek, mint ahogy az eső megered. Az emberek pedig az esőtől menekülnek. Mit lehet tenni? Minden babona ellenére: magas fa közelébe ajánlatos menni — 5— 10 méterre. Nem közelebb és nem távolabb! A fába csapódó villám ilyen távolságra már nem „ugrik át”. Ugyanakkor ennél távolabb a fa már nem vonja magához a villámot. Nyitott járművekkel, kerékpárral, motorral, traktorral és dömperrel, vagy teherautó pótkocsiján — zivatar idején utazni nagyon veszélyes, a nagy fémtesteket szinte keresi a villám, s a nyitott járművön az ember védtelen. Le kell tehát szállni, a járművet legalább tíz méterre elhagyni, s lehetőleg az említett módon egy nagyobb fa közelébe elhelyezkedni. — Gyakori kérdés: Hogyan lehet védekezni a lakásban? Az elektromos készülékek okozzák a legtöbb problémát. A városokban általában föld alatti kábelvezeték köti a hálózatba a lakásokat, falun, külvárosokban inkább az úgynevezett légvezeték használatos. A kábel szinte teljesen biztonságos: nem érheti villámcsapás, nyugodtan lehet vasalni égzengéskor is, működhet a fridzsider, szabad mosógépet használni. Ha a rádiónak és a televíziónak antennája is van, a készüléket feltétlenül kapcsoljuk ki. A szobaantenna nem veszélyes, de a tető- és padlásantenna a lakásba vezetheti a villámot. A villámcsapás ellen teljes személyi biztonságot a különböző villámhárítók nyújtanak. A városi vasbeton-, beton- és panelházak önmagukban is, minden külön felszerelés nélkül kellő védelmet nyújtanak. A többi épületet azonban feltétlenül ajánlatos villámhárítóval felszerelni, s azok állapotát rendszeresen ellenőrizni. Az értékek — ingó és ingatlan vagyonok — villámcsapás elleni védelmét illetően a szocialista országok szakemberei a valószínűség-elméletet vallják. Vagyis, azt' vizsgálják, mennyi a valószínűsége annak, hogy a hárítóval védett tárgyakat, épületeket a villámcsapás éri, s ennek alapján igyekeznek a veszélyt elhárítani, természetesen csak ameddig gazdaságos. Például: egy átlagos mezőgazdasági épületet — istállót, dohánypajtát stb. alapul véve tízezerből egybe csap bele a villám. Ha kétméteres villámhárító-; val látjuk el: századára csökken a veszély, vagyis egymillió közül nagyjából egy válik veszélyeztetetté. Mivel évente 45 000 ilyen épületet kell védeni, és a mezőgazdaság évi villám ára évi 6 millió forint, könnyen kiszámítható, hogy körülbelül kétezer forint az az összeg, amely még megéri a védekezést. A legjelentősebb tapasztalat: a speciális villámhárítóval ellátott mezőgazdasági épületben jelentős anyagi kár nem keletkezett, annak ellenére, hogy egy-két épületet időközben ért villámcsapás — fejezte be nyilatkozatát dr, Horváth Tibor kandidátus. Az utolsó A kis Claude papája fia értesítőjét nézi és a homlokát ráncolja: — Fiam, most már igazán megharagszom, egy hónappal ezelőtt az utolsó előtti voltál, most meg te vagy az utolsó! — Erről nem én tehetek, az aki mindig az utolsó, most beteg! PEST MEGYEI HÍRLAP I Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága és a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő t SUHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vra., Somogyi Béla u. 6. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 3. Egész nap hívható központi telefon: 343—100, 142—22*. Gépíró szobák: 343—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—462, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál» a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V., József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj X hónapra 20 forint.