Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

FtSí tf tetet CKívlap 1970. JÚLIUS 22., SZERDA KODÁLY-SZEMINÁRIUM Magyar és amerikai lányok együtt énekeltek Ünnepi hangverseny Kecskeméten Anya és fia Az elfelejtett sztár A „Kék malom” egy liget­től körülvett, a század elején restaurált öreg, szürke ház. A pázsiton ponik, kutyák, sziá­mi macskák. A ház két lakó­ja; anya és fia. Az anya 40 éves, egy méter ötvennyolc centiméter és derékbősége ma is 46 centiméter. A fiú fekete hajú — Mehdi El GÍaoui v— a leghíresebb gyerek Franciaor­szágban. Az anya — Cecile Aubry — híres gyereket csi­nált a fiából, aki sem nem sztár, sem nem bálvány, csak egy kisfiú a sok közül. Ki tehát ez az asszony? 1949 februárjában a Champs-Eli- sées-n óriási transzparens ’ol­vasható: Manón. Henri-Geor­ges Clousot-nak 1945 után ez a második filmje. A filmben feltűnik egy addig ismeretlen színésznő, aki elhomályosítja férfipartnereit és 1949-ben a Manón meghódítja egész Pá­rizst. Cecile Aubry, valódi ne­vén Jósé Besnard, aki a leg­jobb eredménnyel végezte el a Bányászati és Műszaki Főisko­lát, s utána szerencsét próbál a hetedik művészetben. Már ott jártak előtte Danielle Darrieux és mások. De előtte nuck, a Fox mágnása észreve­szi, hogy új csillag született — szerződteti. Harmincnegye­dik filmjét, a Fekete rózsát, amelyben partnerei Orson Welles és Tyron Power —, Marokkóban forgatják. Az egyedül élő művésznőbe bele­szeret a marrakechi pasa egyik fia. A szerelemből há­zasság lesz. A döntő esemény, amely végleges mederbe tereli életét, 1956. május 26-án, a Choisy-le- Roi klinikán következik be. Fia születik: Mehdi. Egy hét­tel később telepszik le a „Kék malom”-ban. 1959-ben Brahim El GÍaoui A kisfiú meglepően jó szí­nésznek bizonyul, aki meg­döbbentően jól fényképezhető, s ami a legvonzóbb benne, nem játssza el, hanem átéli kalandjait. Sebastian, illetve: Mehdi GÍaoui, jelenleg 13 éves, és anyja — együttműködésük révén — va­gyonokat keres. A filmeken túl, a Bell és Se­bastian című kötetet 480 ezer példányban adták el. A Se­bastian az emberek között meghaladja a 300 ezer pél­tgyik induló filmcsillag sem Únnepi hangversennyel kez­dődött a július 20-tól augusz­tus 17-ig tartó Kodály-szemi- nárium. A Katona József Színházban Kodály-kórusmű- veket mutattak be a követke­ző énekkarok: Dana Hall Gles Club leánykara (USA, Welles­ley város). Vezényel: Erdei Péter (a Wellesley-i Kodály Zoltán Tanárképző Intézet ta­nára), Belle Vue Grammar School (Anglia, Bradford vá­ros). Vezényelt: Ivor W. Da­Hogyan dolgoznak a szakmaközi bizottságok? As SZMT-tájékosódó vizsgálata A szakmaközi bizottságok a lielyi párt-, tanács- és tömeg­szervezetekkel karöltve első­sorban a lakosság kulturális igényeinek kielégítésén fára­doznak. Munkájuk tulajdon­képpen folytatása, kiegészítése az üzemekben végzett szak- szervezeti feladatoknak. Mi­lyen körülmények között dol­goznak, hogyan teljesítik a rá­juk bízott feladatokat? —Er­ről tájékozódott a szakszerve­zetek megyei tanácsa. Pest megyében jelenleg hat- Vankilenc szakmaközi bizott­ság dolgozik a városokban, já­rási székhelyeken és a nagy­községekben. Részt vesznek ünnepségek rendezésében, a politikai oktatásban, TIT-elő- adások szervezésében. Több helyütt rendszeresen tartanak egészségügyi, történelmi vagy szakmai témájú előadássoroza­tokat. Említésre méltó, hogy a megyében nyolc szakma­közi bizottság kötött szer­ződést olyan vállalatok szakszervezeti bizottságá­val, amelynek bejáró dol­gozóik vannak. A cél, hogy együttesen gondos­kodjanak a bejárók kulturális és szórakoztatási lehetőségei­nek megteremtéséről. A szakmaközi bizottságok 35 klubot tartanak fenn. Beren­dezésük, felszereltségük igen változó, s ez meghatározza a programot is. Ahol erre mód nyílik, ott filmvetítéseket, ren­dezvényeket tartanak. A klubok többségében csak kártya és néhány társas­játék áll a kikapcsolódni, pihenni vágyók rendelke­zésére. így többnyire csak nyugdíja­sok látogatják. A szabad idő kulturált eltöltéséről még ke­vésbé gondoskodhatnak azok a bizottságok, amelyeknek semmilyen helyiségük nincs, mint például a szentendreiek vagy az érdiek. A bizottságok költségvetés­ből gazdálkodnak, ebben az esztendőben 672 ezer forint áll rendelkezésükre. A tapasztala­tok szerint azonban sok a jog­talan, a költségvetéstől eltérő felhasználás, igénybevétel. Elő­fordult az egyik bizottságnál, hogy hatvan személyt moziba vittek csak azért, hogy elkölt­sék a pénzt. A hiányosságok legfőbb oka, hogy nincsenek hozzáértő szakembereik. Nagy­kőrösön például hat hónapja nincs gazdasági felelős. Elmondhatjuk, hogy a hibák ellenére is jól dolgoznak a szakmaközi bizottságok. Te­vékenységük további javításá­hoz jobban kell támaszkod­niuk a helyi pártszervezetek és tanácsok segítségére. — si — vies. Lőwey Gimnázium Ko­dály Kórusa, Budapest. Vezé­nyelt: Andor Ilona. A szemi­náriumra a világ minden tá­járól, több mint 200 zenepeda­gógus, zenekutató, karmester és előadóművész érkezett. Képünk: a Dana Hall Gles Club leánykara és a Lőwey Klára Gimnázium Kodály Kó­rusa együttesen adják elő Ko­dály: „Angyalok és pásztorok” című művét. MTI Foto — Karát Imre tért át ilyen gyorsan a polgári valóságból egy olyan szerepre, amely egyenesen a pokolba re­píti. Cecile Aubryból Clousot, a neves rendező kovácsolja ki az új hullám első női sztárját. Clousot mondja neki igen gyakran: „Egy szerepet meg lehet tanulni, de ami ennél sokkal nehezebb, élni kell, nem játszani fogsz a kamerák előtt, hanem élni.” A „termé­szetes jellem” telt házakat hoz a filmszínházaknak, nemcsak Franciaországban, hanem az Egyesült Államokban is. Za­és Cecile elhatározza, hogy közös megegyezéssel elválnak. Cecile szembeszáll az évezredes arab Szentendrei napok Ma: reneszánsz kor zenéje a Parkmúzeumban Ma este nyolc órakor a szentendrei Parkmúzeum fes­tői környezetében a rene­szánsz kor zenéje csendül fel. A József Attila művelődési központ rendezi a Musica Antiqua Hungarica hangver­GYÁSZBAN — Tulajdonképpen egyszerű történet ez. Miért tetszik en­gem kérdezni? A Szentendrei Városi Ta­nács építési és közlekedési osztályának irodája modern berendezésű. A bútorok vilá­gosak, az ablakon önzetle­nül, pazarlón szétszórva ma­gát, süt be a nap. A reggel friss vidámsága még a cse­repes virágok leveleit is óva­tos táncra kéri. A világos aj­tókeretben bő fekete szok­nyás öregasszony álldogál el­veszetten, félve. — A férjem, igen, az na­gyon rendes ember volt, amíg élt. Szeretett engem, nagyon jól éltünk. Soha egy rossz szó el nem hangzott, inkább csen­des volt, szelíd. Dolgozott mindig, nehéz volt az éle­tünk. És mégis... Tíz éve már, hogy meghalt. Én min­dig rá gondolok. Sokszor olyan, mintha meg se halt volna. Mintha még élne. Ma nincs félfogadási nap, az irodában mégis nagy a for­galom. Egy házaspár, két asz- szony, egy férfi — valameny- nyien telektulajdonosok — jöttek panaszaikkal, kéréseik­kel. Szóáradatuk betölti az irodát, fejmagasságig. — A fiam 52 éves lesz idén. Igen, velem laknak, a mi há­zunkban, illetve az uraméban. A fiam háromszor nősült. Az unokám eddig kétszer. Az építési és közlekedési osztály fiatal főmérnöke, Hor­váth Csaba mosolyog, hellyel kínálja a gyászruhás nénit, özvegy Mrázik Rudolfnét. Az asztalfíókból áttetsző papír­lapot húz elő. Tervrajz. Át­nyújtja, figyeli, hogy tetszik, nézi az öreg arcot, amin most boldog elégedettség tükröző­dik. Csak egy percig, aztán tétova bizonytalanság váltja fel. A mérnök magyarázni kezd. — Tetszik látni, itt van szemből. Jól látszik, hogy két hely van, és hogy elég tágas, így tetszett kérni? — Igen. Jó lesz, aranyos­kám. Akkor ... Mennyivel tar­tozom? Én nem értek ehhez, hogy mennyit kell adni. Ugye, nagy munka, ezt meg­csinálni ? — Nem olyan nagy munka. Egyszerű kriptáról van szó. Százötven forint lenne az ára, de tessék csak egy százast ad­ni. Az öreg arcot, megint mo­soly szépíti, a verítékcseppek lassan felszáradnak az évtize­deken át gondoktól ráncolt homlokról. — Köszönöm, édes f>" -n. Most mindjárt megyek akkor a sírköveshez, megren­delni. — A régi temetőben már nem adnak sírhelyet. Ha meghalok, nem temetnének a senyt, ahol a művészek kora­beli hangszereken adják elő a műveket. A hangverseny teljes bevéte­lét az árvízkárosultak javára ajánlották fel a művelődési központ dolgozói. férjem mellé. Az új közteme­tőben lesz fölállítva a krip­ta. Ketten leszünk benne, mert odahozatom a férjem koporsóját is. Nem tudnék nyugodni nélküle, egyedül a földben. Közösen terveztük még ezt a kriptát, de ő sze­gény, meghalt. Jó, hogy én megértem, hogy meg tudom csináltatni, mégis elértem, amit közösen akartunk. Már együtt van a pénz. Tíz évig gyűjtöttem rá, a 13 ezer fo­rintot. Nekem csak ő utána jár nyugdíj. Mindig otthon voltam, a háztartásban. Csak azt rakhattam félre. — Egyszerű kripta lesz. Téglából, műkőből. A már­vány cifra is, meg drága. És nem az a fontos, hogy miből van. A gyerekek így is harag­szanak rám, amiért nem rá­juk hagyom a pénzt. Mond­ják mindig, inkább megen­nénk! Nem értenek semmit. Neked elmondom, kislányom. Azért kell kriptát csináltatni, mert nehéz a föld. Este, mikor lefekszem, már most is érzem a súlyát. Nagyon nehéz. Nyom. Én pedig gyönge va­gyok. Nem bírom el. Félek ... így jó levegő lesz, a férjem is mellettem, akár beszélgethe­tünk is. 73 éves vágyok, már nincs sok időm. Talán nem is baj. Tehernek, gondnak, minek éljen az ember. — A kis dédunokmám öt­éves. Kivittem a temetőbe, elmagyaráztam neki szépen, hogyan fogunk ott feküdni, milyen lesz a kripta, mindent ö egyetértett velem, hogy az kell, azt mondta, jól teszem. Varga Vera erkölcsi szokással, az arabok szerint ugyanis az asszony csak élettárs, aki fiá­kat ad a férfinek. Ezek a fiák — hangsúlyozza a Korán, „a férfi dolgai”. Az elv törvény­erővel bír, válás esetén a fiú csak az apáé vagy családjáé lehet. Cecile tisztában van ezzel, s tudja, hogy Brahim, amint kimondják a válást, el­ragadja tőle Mehdit, hogy ma­rokkói módra felnevelje. Ce­cile egyenesen és határozottan megmondja volt férjének, hogy annyit láthatja a fiát, amennyit csak akarja, illetve amennyit a fiú akarja, de oda nem adja. Elképzelhető, mi­csoda vihart kavarhatott az elhatározás egy olyan illuszt­ris dinasztiában, mint a mar­rakechi pasáé. Mindezek elle­nére, az asszonynak rábeszé­léssel és meggyőzéssel sikerült keresztülvinnie tervét és meg­tarthatja fiát a muzulmánok legnagyobb megdöbbenésére. 1959-ben Cecile Aubry már tulajdonképpen csak az 50-es évek sztárja. Olyan szerepei vannak ez idő szerint, ame­lyek már ölnek. Hollywood, amely egykor tárt karokkal fogadta, most elfordul tőle. A dicsőség törékeny, a közönség hűtlen. Már egy másik lány­nak tapsol, aki lángba borítja a vásznat, az új sztár — Bri­gitte Bardot. 1963-ban a televízió képer­nyőjén egy hegyi ösvény ka­nyarulatában árva kisfiú baktat kutyájával. Egy jóságos, nagyon kifejező szemű, hamisítatlan magyar kuvasszal. A tévéjáték több folytatásos, címe: Bell és Se­bastian — Sebastian — Cecile Aubry fia, Mehdi. Ekkor hat­éves és hihetetlenül népszerű. Ebben az időben a már cso­dagyerek Mehdi 12 millió franciát hódított meg a Poly- val, egy kisfiú és egy nagysze­rű kis poniló kalandos törté­netével. Minden filmkocka, minden kép mögött ott van égy törékeny asszony, aki szervezi, írja, rendezi a filmet és néha maga is játszik ben­ne: Cecile Aubry, akinek si­került visszatérnie a film vi­lágába. Az asszony rendkívül sokoldalú. alighogy elválik, már gyermekkönyveket il­lusztrál. Azután regénye jele­nik meg felnőttek számára. dányt. Az áprilisban megje­lent Sebastian és Mary—Mor- gane közeledik a 220 ezer fe­lé. Mehdi, rövidesen kinő a gyermekkorból. Hangja mutál, s két éven belül rámosolyog a lányokra. Várható tehát a Se­bastian és a serdülőkor, Se­bastian szerelme. Ezek a fel- tételezések arra a kijelentésre alapulnak, amely az anyától származnak: „Elég, ha látom élni és már inspirációt ka­pok.” De az a legmeglepőbb, hogy a fiú is mennyire tuda­tában van a sikeres kettősnek, amelyet anyjával alkot. A háború utáni idők elfelej­tett francia sztárja az Ezer­egyéjszaka meséjének csaló­dott hősnője, aki a Sebastian- filmek szerzője és kivitelező­je, újra megtalálta fiával, Mehdivel a dicsőséget. (—sa—) AZ OGV HEUREKA GUMIGYÁR (Vác, Derecske dűlő 1.) felvételre keres férfiakat és nőket betanított munkára, férfi munkaerőt segédmunkára, vízvezeték-szerelőt, csőszerelőt, lakatost, dömpervezetőt, fűtőt, takarítónőt, portást, éjjeliőrt, fiatalkorú kisegítő munkaerőt, nyugdíjast, könnyű fizikai munkára. Jelentkezés minden nap reggel 7 órától a munkaügyi osztályon. Ú| alkatrészbolt: BUDAPEST VII., THÖKÖLY OT 26. rlilnn \^7aviuY Alkatrészek KOMAR és RIGA kismotorokhoz. Vidékre postán, utánvéttel szállítunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom