Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

VÁCI NAPLÓ Ä PEST MEGYEI hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM 1970. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK A VIZET FEL LEHET FORRALNI! Mikor lesz iható a tej V ácdnkán V A MEGOLDÁST NE A HŰVÖS ÉJSZAKÁTÓL VÁRJÁK A minap a vácdukai bolt­ban szomorúan mutatták a nyitott tejeskannákat. A tej összement. Méltatlankodva el­mondták — nemcsak az el­adó, de a vevők is —, hogy Vácdukán nehéz tejhez jutni; amióta itt a nyár — lehetet­len. Miért? Egyik oka a Tejipari Vál­lalat szállítási rendje. Az éj­szakai túrakocsi éjiéi tájban rakja le a tejeskannákat a bolt elé. A bolt pedig reggel nyölekor nyit. Elképzelhet­jük, hogy a fülledt éjszakában meg­romlik a tej, és reggel a kisgyermekes anyák üres üveggel térnek haza. A falu lakói tudják, hogy a szállítókocsik menet­rendjén nem lehet változtat­ni, ezt nem is kérik. Van sfeonban megoldás, ám ennek egészségügyi akadálya van. Erről az akadályról Győr- vári Ferenc tanácselnök- helyettes tájékoztatott. — A váchartyáni ÁFÉSZ nyitott egy újabb vegyesbol­tot a falu végén. A boltvezető — Kepler Józsefné — házá­nak egy helyiségét adta át, kötetlen munkaidőben dolgo­zik, hiszen ott lakik. Vállalta, hogy reggel — a másik bolt helyett — tejet árusít, a falu lakói pedig azt, hogy odajár­nak tejért, csak iható legyen. Azonban — mondja Győrvári Ferenc — a KÖJÁL nem já­rult hozzá mindehhez, mond­ván, hogy Keplerek kútjában a víz egészségügyi okok. miatt nem használható fel a tej­mérő edények mosásához. EZEK A NYÁRON hétszáz járműjavítós üdül A BALATON PARTJÁN , á> V: ’ . \ Az új társalgó Hiába hűlt le átmenetileg az idő, az elmúlt napok tikkasztó melegének hatására sokan ér­deklődtek a Dunakeszi Jármű­javító üdülési felelőseinél, hogy hol lehet még ezen a nyá­ron nyaralni. Június 15-én kezdődött meg az üzem balatonlellei üdülőjé­ben is a szezon. Az üzem dol­gozóit újjáalakított, frissen festett, kellemes környezetű üdülő várja, ahol mindenki megtalálja pihenéséhez, szóra­kozásához a megfelelő feltéte­leket. A tizennyolc szoba piellé korszerű társalgót építettek. A szezon szeptember közepéig tart, és ezalatt hétszáz felnőtt és gyermek pihenhet itt — tíz­napos turnusokban. Kép, szöveg: Szőnyi Parádés korban élünk Néha, amikor minden ösz- szedőlni látszik felettem a vi­lágban, és az emberben való hitem is meginog már, egyet­len mentséget találok: fella­pozom az újság apróhirdetés­oldalát. Visszatér hitem, ked­vem és bátorságom, újból megnyugszom. ft Nem is annyira a házassági hirdetések, a párkeresők je­lentkezése az, ami miatt ma­gamra találok, hanem az üz­leti ajánlatok, a kereskedelem olykor már-már balladai hangvételű műremekei miatt. A minap is mire leltem? Egy olyan hirdetésre, amely szemet és lelket megragad, le­nyűgözi az embert, megszaba­dulni nem tud tőle, teljesen a hatása alá kerül. így 'hangzik: „Szandálparádé a Centrum- Lottó Áruházban!... Legna­gyobb választék, legudvaria­sabb kiszolgálás!" Először is megpróbálom el­képzelni a „parádét”, amelyet a szandálok tartanak. Gondo­lom, hatalmas kavalkádban, a pántok és csattok milliószínű szikrázásában tülekednek a szandálok a Centrum-Lottó Áruház különtermében, kizá­rólag csak a meghívott ven­dégek előtt. Körül csupa tü­kör, és alacsony pultokon ki­rakva az ínyenc falatok. Már ami az ilyen szandálparádén szokásos: különböző tubusban, ínycsiklandozó fénymáz, ra­gyogó kristálytálakon a száz­féle, kocsonyás ragasztóanyag, kívánatos talpbélés frissen il­latozó, ropogós kéregdarabok, a legmagasabb sarkú szandál­igényt is kielégítve. Es a ze­ne! A pálmák alatt öreg és sokat tapasztalt szandálok, szomorkásán félretaposott és hetyke, nemtörődöm dallamo­kat nyikorogva lejtik a kör­táncot. Egy félpár csizma a karmester, és úgy megadja a módját, hogy soha ilyen szan­dálparádét! .. .* Parádés korban élünk — íme van már a fesztiválok után szandálparádé is. Hogy e parádéknak van-e gyakorla­ti értelmük? Nem hiszem. Ez­után is csak vásárolni me­gyünk az áruházakba. Tartós és tetszetős árut. Akkor is, ha az csak egy pár szandál. A parádét megtaláljuk másutt is. — csankó — Keplerék vállalták, hogy a közeli nevelőotthon vizét használják. A KÖJÁL szerint nincs garancia, hogy az eladó a szavát meg is tartja!... A vácdukaiak szerint — szerintünk is — több dolgot is figyelembe vehetne a KÖJÁL: 1. Feltételezhetné, hogy egy kereskedelmi dolgozó szava garancia, hiszen munkáját könnyű ellenőrizni. 2. A KÖJÁL-nak tudnia kell arról is, hogy jelenleg az italbolt üvegezett verandáján mérik a tejet (már amikor nem megy össze!), és ebben szintén van valami kivetniva­ló. 3. Azt is tudja mindenki, hogy az egész faluban olyan a víz, mint Kepleréknél, ami talán felforralva, mosogatás­ra mégiscsak használható ... Reméljük, hamarosan ta­lálnak megoldást Vácduka tejellátási gondjaira, és nem bízzák az elintézést az őszre, amikor már az éjszakák hű­vösebbek lesznek. — csankó — A IV. ÖTEVES TERV . CÉLKITŰZÉSEI Az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének előadása A városi pártbizottság ipa­ri osztálya és az MTSZ Vác városi ipargazdasági bizottsága közös rendezésében érdékes tájékoztató hangzott el kedd délelőtt a Lenin úti székház nagytermében. Molnár István ipari osztály- vezető üdvözlő szavai után dr. Gadó Ottó, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese tartott előadást' a IV. ötéves terv közgaz­dasági szabályozó rendsze­rének várható, új irányai­ról. Elmondta, hogy másfél éves kidolgozás után befejezéshez közeledik az 1971. január else­jével kezdődő új tervszakasz programja. Az új gazdaságirá­nyítási rendszeren belül javí­tani kell a jelentkező hibákon. Beszélt a jövedelemszabá­lyozók, a hitelpolitika, a kül­kereskedelem továbbfejleszté­séről és egy jelenleginél rugalma­sabb bérpolitika megvaló­sításáról. A tanácsok dinamikusabb for­rások segítségével valósíthat­ják meg várospolitikai elgon­dolásaikat. Szünet után az előadó vála­szolt a megjelent vállalati igazgatók, tanácsvezetők, fő­könyvelők és az MTSZ-tagok által feltett kérdésekre, (p.) KETTEN r... (Törnek foto) MIÉRT? Csökken az önkéntes véradók száma A közelmúltban tartották Sződligeten az önkéntes vér­adónapot. Itt találkoztunk a Váci Városi Kórház vérellátó osztályának munkatársaival, Lyukak és paragrafusok Megszoktuk már, hogy a vá­ros utcái, terei csatatérhez, ost­romlott várhoz hasonlítanak. Szélesítik a korszerűtlen uta­kat, új csatornavezetéket fek­tetnek le az elavult helyett. Tudjuk, minderre szükség van, enélkül nem lehetünk meg. A nyitott árkok, aknák fe­lett legtöbbször védőkorlát és figyelmeztető jel inti a járó­kelőket a balesetveszélyre, és mégis — néha elég gyengécske ez a védődeszka. A minap so­káig szemléltem egy mély lyu­kat a Lenin úton. Csak három oldaláról volt védve, a negye­dik oldaláról mint egy csap­dába, besétálhatott volna bár­ki. Amikor már kellőképpen ki­merengtem magamat a lyukon, eszembe jutott az alábbi tör­ténet. S. belezuhant egy nyitott árokba, és miközben lefelé zu­hant, átvillant agyán a Szak- szervezetek Országos Tanácsa 3/1967. (VII. 21.) SZOT számú szabályzatának első paragra­fusa: „E szabályzat alkalmazásá­nál baleseten az errtberi szer­vezetet ért olyan egyszeri kör­nyezeti hatást kell érteni, amely a dolgozó akaratától függetlenül következik be, és sérülést, mérgezést vagy más egészségi károsodást, illetve halált okoz.” — Minden egybevág —gon­dolta S. — Pontosan így jár­tam most én is... Majd vil­lámgyorsan zuhant lefelé... A korlát mellett tovább gon­dolkodtam. A viccen is, és a reám tátongó lyukon is, mint valóságon. i- kó dr. Fenyves István és dr. Ko­vács Pál orvossal, Bitter An- talné járási Vöröskereszt-tit­kárral és Zsilinszki Vencelné- vel, a Vöröskereszt sződligeti szervezetének titkárával. ,— Nem vagyunk elégedet­tek az idei véradónap eredmé­nyével. Hiába, szerveztük meg alaposan. Tavaly huszonket- ten, az idén huszonhatan ad­tak vért. A szám emelkedést mutat ugyan, ám 1966-ban öt­ven véradó volt Szódon — mondja a sződi titkár. Dr. Kovács Pál is bekapcso­lódik a beszélgetésbe. — Nem csupán sződi jelen­ség ez. A szentendrei és a vá­ci járásban is van csökkenés, pedig az új kórház nagyon megnövelte az igényeket a vérellátó szolgálattal szem­ben. Megszólítok egy véradót. Szabó Istvánná, Spányik Már­ta így beszél: — Családom van, gyerme­keim vannak. Soha nem tud­hatom, mikor kerülünk olyan helyzetbe, hogy nekünk is szükségünk lehet vérre. Kü­lönleges BRH-pozitív vércso­portom van. Ilyen véradót szükség esetén nehéz találni. Neer Imre lábát néhány éve Pest megye népeinek művészete a váci múzeumban Az utóbbi évek legszebb kiállítását nyitja meg 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor múzeumunkban, dr. Ikvai Nándor néprajzkutató-muzeo­lógus, a Pest megyei múzeu­mok igazgatója. Utána a kiál­lítás tárgykörével kapcsolatos anyagból vetít színes dia­képeket. A kiállítás, amelyet a Pest megyei Múzeumok Igazgató­sága és a szentendrei Ferenczy Múzeum készített az I. Pest megyei nemzetiségi talál­kozóra, két napig volt meg­tekinthető a találkozó szín­helyén, Pilisszántón. Innen hozták át a váci múzeumba, ahol egész júliusban látható lesz. A kamarakiállításon, ame­lyet a váci múzeum néprajzi gyűjteményének egy-egy szép darabjával egészítettünk ki, néhány kiemelkedő magyar népművészeti alkotás mellett a megye délszláv, szlovák és német nemzetiségeink nép­viseletét, fazekasságát, fa­faragását mutatjuk be a leg­szebb darabokkal. Igen széles skálájú a kis kiállítás. Megtalálhatók ben­ne a nagytarcsai női nép­viselet gazdagon díszített da­rabjai mellett a kékfestők és mézeskalácsosok szerszámai & termékei, de láthatók értékes szentendrei ikonok is. Az egyik tárlóban, amely kizárólag né­pi kerámiát tartalmaz, látha­tunk két olyan kétfülű tálat, amelynek mázát, színeit és modern díszítését egy nagy keramikusművész is méltán megirigyelhetné. A kiállításnak, amelyet a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatósága a szó legszorosabb értelmében saját kezűleg ál­lított fel, nagyon hatásos és szép az installációja. A tablókon, a fafaragások, mézeskalácsos minták, kék­festő nyomódúcok, guzsajok erősen kinagyított fényképeit láthatjuk az eredeti tárgy mellett, amelynek szépsége, és megmunkálásának tech­nikai finomsága a fotón lát-1 szik igazán. A tárlók és tablók között a falon, dekorációként egy-egy erősen kinagyított díszítőelem látható, színes papírokból elkészítve, vala­melyik népviseletből. A régi és nagyértékű nép- művészeti alkotások, amelyek az emberi élet valamennyi korszakával kapcsolatosak a születéstől a halálig, szemléle­tesen mutatják be azt az ősi kölcsönhatást, mindenirányú kölcsönösséget, amely Pest me­gye népei, nemzetiségei között is fennállott. A kiállítás tényt mutat be, a történelmi egy­másrautaltság tényét. Azt, hogy hogyan fonódtak össze a Pest megyei magyar, délszláv, német és szlovák néprétegek legszebb álmai az egyik leg­magasabb rendű emberi tevé­kenységben, a 'művészetben. Abban a művészetben, amely­ből minden igaz, nagy művé­szet származott, a szó iskolai értelmében nem tanult'és nem tanított, ösztönös népművé­szetben. Stefaits István levágta a vonat. Életét isme­retlen ' véradók mentették meg. Azóta minden véradáson részt vesz. Dr. Fenyves István városi főorvos, a’ vérellátó osztály osztályvezető főorvosa azt mondja: — A véradás ma már nem kampányszerű. Szabályos idő­közökben térünk vissza egy- egy helyre. így sem könnyű a kívánt tartalékokat biztosíta­ni. Nyolcvanhárom véradóna­pot tartunk egy évben. Egy- egy véradónap körülbelül ti­zenhatezer forint költséggel jár, de ha sikeres a nap: fel­becsülhetetlen értéket zárunk palackba, az emberi életek megmentésének, az egészség visszaállításának szolgálatá­ban. Csak a véradók számá­nak növelésével lehetne meg­nyugtató módon biztosítani a vérs’ükségletet. A vérellátó szolgálat június 16-án Felsőgödön tartott vér- adónapot. Este fejezték be. Azon az éjszakán Felsőgödön Karancz Gyula honvédet el­ütötte a vonat. A sebészet hét palack vért kért a sebesült számára. Hét palackkal a BRH-pozitív vércsoportból. A Felsőgödön kapott vérből küldtek számára... Harm os HOLNAP: VÁROSI VB Holnap délelőtt fél kilenc­kor tartja ülését a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. A tanácsi vállalatok felügye­leti vizsgálatainak tapasztala­tairól Tari Kálmán elnök- helyettes számol be. Povázsai Sándor, a művelődési osztály vezetője arról ad számot, mi­ként segítik a fizikai dolgozók gyermekeit az alsófokú okta­tási intézményekben. Ezen a végrehajtó bizottsági ülésen állapítják meg a követ­kező tanácsülés időpontját is. A Dunamenti Víz- és Csatornamű Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ csatornahálózati munkásokat, segédmunkásokat, idénymunkásokat. JELENTKEZÉS: Vác, Híradó út 3., a rríknkaügyi előadónál. 4 i l

Next

/
Oldalképek
Tartalom