Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
1 NEGYEI kúriát» 1970. JÜLIIIS 19., VASÄBNAP A IV. ÖTEVES TERV IRÁNYELVEI (Folytatás az 1. oldalról.) delem kínálatát a lakosság keresletével. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reáljövedelem a tervezettnél gyorsabb fejlődése kedvező, mert összhangban van a gazdaság növekedésével. Az 1966—.1970. években hatottak — és még jelenleg is hatnak — a fejlődést fékező és a helyzetet nehezítő tényezők. — Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami nagy beruházások, mind a vállalati beruházások terén megfigyelhető még a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata. — Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 1968— 1969-ben jelentősen csökkent, és csak 1970-ben növekszik ismét kellően. — A gazdasági életben még mindig számos fogyatékosság tapasztalható, amely mögött egyszerűen emberi hanyagság, felületesség vagy közönyösség keresendő. A harmadik ötéves tervidőszakában mutatkozó fejlődés, valamint a gazdasági reform révén korszerűsített tervgazdasági rendszerünk kedvező feltételeket teremt a hetvenes években a további előrehaladáshoz, a szocializmus teljes felépítésének folytatásához. II. A népgazdaság fejlesztésének távlati követelményei A Központi Bizottság megállapítja, hogy a népgazdaság 15 éves távlati terve prognózisának kidolgozása folyik, a végleges elkészítéshez még további vizsgálat és nemzetközi egyeztetés szükséges. ,A negyedik ötéves terv a lehetőségeknek megfelelően hasznosítja a hosszú távú tervezés eddigi eredményeit, valamint a tudományos műszaki fejlődésre készített népgazdasági prognózisokat. A negyedik ötéves terv az alábbi hosszú távú fejlődési irányok alapulvételével készült: 1. Alapvető célunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez sokoldalú fejlődést követel, ezt kell szolgálnia a gazdaságpolitikának. 2. A következő másfél évtized központi kérdése számunkra a tudományos-technikai fejlődés vívmányainak jobb hasznosítása lesz, mert ez a feltétele annak, hogy meggyorsuljon a termelőerők fejlődése, mind újabb és újabb termékek és vállalatok érjék el a világ legjobb színvonalát, és ezúton népgazdaságunk általános színvonala közel kerüljön a gazdaságilag fejlett országokéhoz. 3. Távlati orientációnk a KGST-országokkal való szocialista integráció megteremtése. 4. Adottságainkkal összhangban szélesíteni kell kapcsolatainkat valamennyi európai országgal, amellyel ez lehetséges, továbbá a világ más részeivel. Bővíteni kell a fejlődő országokkal, továbbá a fejlett tőkésországokkal való termelési-tudományos-techni- kai együttműködésünket, a kölcsönös előnyök és a politikai szuverenitás alapján. 5. Társadalmunk fejlődését továbbra is oly módon kell irányítani, hogy az ország területeinek gazdasági fejlettsége a specializálódás és a munkamegosztás elvét követve, fokozatosan kiegyenlítődj öq. Ennek megfelelően: — a nagyipari jellegű központokat ott kell kialakítani, ahol a telepítés a legnagyobb gazdasági hatékonyságot eredményezi ; — a mezőgazdasági területeken és megyékben a gazdasági struktúrát agrárcentrikus jelleggel kell fejleszteni; — mindenütt lehetőséget kell teremteni a helyi adottságokat hasznosító kis- és kö-' zép üzemek gazdaságos működésére, beleértve a nagyiparral való termelési kooperációt; — a megyék és egyes területek népességének jövedelmi viszonyait a foglalkozási struktúra szerint kell fejleszteni, az általános életkörülményeket közelíteni kell egymáshoz. A negyedik ötéves terv törvényt a fenti elvekkel összhangban kell elkészíteni. III. Irányelvek a IV. ötéves terv törvény elkészítéséhez és megvalósításához A IV. ötéves terv politikai céljául a Központi Bizottság a szocialista társadalom építésének előbbrevitelét jelöli meg, s ennek megfelelően: a szocializmus anyagi-technikai bázisának továbbépítését; a szocialista tervgazdálkodás fejlesztését, a gazdasági reform elveinek következetes alkalmazásával; a munkások, parasztok és értelmiségi dolgozók életszínvonalának további emelését; az ország védelmi képességének biztosítását. A Központi Bizottság a politikai célokból kiindulva, szükségesnek tartja, hogy a IV. ötéves terv összpontosítsa népünk erőfeszítését — a munka termelékenységének gyorsabb növelésére; — az ipari termelés korszerűsítésére és nemzetközi versenyképességének javítására; — a lakásépítés jelentős fokozására, különösen a városokban; — a hústermelés fellendítésére, az ellátás és az export egyidejű fejlesztésére. A Központi Bizottság e célokkal összhangban határozza meg a gazdaság fejlesztésének irányára, ütemére és fő arányaira vonatkozó tervcélokat. 1. Az 1971—1975. évi időszakban a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növekedését kell előirányozni. 2. A népgazdaság fejlődésének fő irányait úgy kell tervezni és szabályozni, hogy a népgazdaság tartós egyensúlyának fő feltételei biztosítva legyenek. 3. A felhalmozáson belül az állóeszközök korszerűsítésére és bővítésére fordított eszközök arányát növelni, a készletállomány növekedését mérsékelni kell. 4. Az iparpolitika alapvető célkitűzése: a termelés növelése mellett az intenzív fejlesztés kibontakoztatása, a hatékonyság fokozása. Biztosítani kell a progresszív ágazatok dinamikus növekedését és gazdaságtalan tevékenységének megszüntetését, illetve korlátozását. Az iparfejlesztésben koncentrálni kell az eszközöket az előző tervidőszakban megkezdett és a távlati gazdaságfejlesztési céj- jainkkal összhangban levő fő strukturális célok megvalósítására. 5. Az agrárpolitikában a soron következő években a fő feladat a stabil húsellátás feltételeinek megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. Az állattenyésztés fejlesztését meg kell gyorsítani, a mezőgazdaság össztermelésében emelkedjék az állattenyésztés részaránya. A belföldi húsellátás javítása és az export növelése érdekében meg kell szűntetni a hústermelésben meglevő ingadozásokat. Az állattenyésztés magasabb termelési színvonalát az állatállomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével és korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni. Az állatállomány növelése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében bővíteni kell a takarmánybázist és javítani a takarmány-felhasználás gazdaságosságát. A növénytermesztés fejlesztésében a terméshozamok növelése a legfontosabb feladat. Az ország kenyérgabona szükségletét a jövőben is hazai termelésből kell biztosítani. A műtrágya- és növényvédő szer ellátás javításával biztonságosabbá kell tenni a növénytermesztést és emelni kell a hozamokat a szántóföldi és kertészeti termelésben. Folytatni kell a növénytermesztésben a munkaműveletek gépesítését, a nagyüzemi, korszerű technológiák elterjesztését. A belterjesség fokozása érdekében növelni kell az öntözhető területet, fokozni kell a talajvédelmet és a talajjavítást. 6. A szállítás és forgalmazás arányos fejlesztése"-' és korszerűsítése növekvő jelentőséget foglal el a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában és az ellátás javításában. A közlekedés fejlesztésével és korszerűsítésével biztosítani kell a népgazdaság növekvő áru- és személyszállítási szükségleteinek kielégítését, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieselesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsi-közlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen belül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélő-hálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. 7. A gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mind a szocialista, mind a tőkésországokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. 8. Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása növekvő termelékenység mellett. A gazdasági fejlődés fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkoztatott munkaerő átkerüljön a jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy a vállalatoknál a munkatermelékenység műszakilag és anyagi eszközökkel megalapozható emelkedését ne akadályozza a helyenkénti „kapun belüli munkanélküliség”. A munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítása érdekében központi szabályozás keretében folytatni kell az áttérést a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Javítani kell a munkahelyi körülményeket. Vállalati eszközökkel és fokozni kell az egészségre ártalmas és nehéz testi munkák (anyagmozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. 9. A IV. ötéves tervidőszak alapvető életszínvonal-politikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének eme • lése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. b) A szociálpolitikai intézkedések fő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdíjak emelése útján. c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön, a kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. d) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. 10. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében azért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközépiskolák arányát. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát. A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. 11. Területfejlesztési, politikánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes területek erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét; — a területek foglalkoztatottsági és termelékenysági, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek népességének anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelő üzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenzíven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérsékelésére. 12. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. IV. A gazdaságpolitikai szervező munka feladatai A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünkben. A IV. ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervező munkát a gazdaság pártirányításában és -ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervező munka legfontosabb feladatai: 1. A pártszervek és párt- szervezetek a gazdasági mun-t ka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsék az új követelmények megértését. 2. ‘ Gazdásági’ céljaink elérése megköveteli, hogy minden, szinten és minden munkahelyen erősítsük a feladatok elvégzéséhez szükséges politikai és szakmai felkészültséget. 3. A központi funkcionális és ágazati gazdaságirányító szervek munkájában tovább kell erősíteni az egységes nép- gazdasági szemléletet, és fejleszteni koordinációs tevékenységüket. 4. A megnövekedett tanácsi önállóság körülményei között növekvő jelentőségű a terület egész gazdaságának város- és községpolitikai fejlődésének elemzése, a felhasználható tartalékok hasznosítása, a vállalatok és a lakosság részvétele a terület gazdaságának állandó fejlesztésében. 5. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták segítsék elő, hogy a szakszervezetek mozgósítsanak a terv megvalósítására, betöltsék politikai nevelő, szervező és érdekképviseleti funkcióikat, gyakorolják megnövekedett jogaikat a szocialista munkaviszony fejlesztésében, a szociálpolitikai feladatok megoldásában és a munkakörülmények javításában. 6. A szövetkezetekben és azok szövetségeiben dolgozó kommunisták segítsék a szövetkezeti szektor gazdasági tevékenységének tervszerű fejlesztését, a szocialista s a közérdeket szolgáló szemlélet érvényesítését. 7. A szocialista építőmunka alapkövetelménye, hogy a vállalatok és a szövetkezetek vitassák meg terveiket, a dolgozókollektívákkal, tevékenységüket a tervek alapján szervezzék meg, és a vállalati pártszervek folyamatosan kísérjék figyelemmel és ellenőrizzék a tervek végrehajtsák 8. Tovább kell fejleszteni a vállalatok belső szervezetét, gazdálkodási rendszerék 9. A vállalati gazdálkodás színvonalának emelése a vezetés további javítását teszi szükségessé. 10. A pártszervezetek kísérjék figyelemmel, és értékeljék a gazdasági vezetők munka- módszerét, a vezetői határozottság és a demokratikus módszerek egyidejű érvényesülését, valamint a vezetőknek a dolgozókkal való kapcsolatát. ★ A Központi Bizottság szűk-: ségesnek tartja, hogy a gazda-: ságpolitikai szervező munkához a mindennapi termelőtevékenységet jól segítő, a gazdasági összefüggések kellő megértését szolgáló színvonalas agitációs propagandamunka párosuljon. Felszólít minden pártszervezetet és minden kommunistát, hogy aktív munkával vegyen részt népgazdaságunk fejlesztésében, a szocialista Magyarország gazda-: ságának építésében. Segítse minden dolgozó a terv célkitűzéseinek megvalósítását, a gazdasági hatékonyság további javulását, a szocialista munkaerkölcs mind nagyobb térhódítását. A Központi Bizottság kéri ehhez a párton kívüli dolgozók támogatását és széles körű részvételét. MEG NEM KESO, MEG ITT A NYÁR! Olcsó, kényelmes, praktikus öltözék a FROTTIRRUHA FROTTÍRRUHA NADRÁGKOSZTÜM BAKFIS KÖTÖTTRUHA 123 Ft-tól 280 Ft-ig 215 Ft-tól 360 Ft-ig 355 Ft A megye egész területén nagy választékban kaphatók szaküzletetnkben! PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT 6 »
