Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-17 / 166. szám

+ 35 FOK Akik a kánikulában is helytállnak Árnyékban plusz 30 fokot mutat a hőmérő higanya. Kitet­tük a napra a hőmérőt, és pillanatokon belül felszökött a szál 36 fokra. Az utca elnéptelenedett, az emberek nem '“szívesen mászkálnak ilyenkor. De napnak, akiknek munkájuk közben szinte nem is jut eszükbe, hogy néha emberfeletti, amit csinál­nak. Azokat látogattuk meg, akiket kétszeresen süt a ncép, akiknek munkahelye is meleg A pékmester Néztem a boltban a szép pi­rosra sült kenyereket. Arra gondoltam, milyen nehéz is ebben a kánikulában a pékek­nek. Bán Sándor, a monori pékmester, három évtizede űzi ezt a mesterséget. Amikor be­léptünk az Ady Endre úti kor­szerű pékségbg, a mester ép­pen a már elkészült kenyere­ket szedte ki a kemencéből. — Éjjel két óra óta dolgo­sunk. Nyáron sokkal több ke­nyér fogy, mint máskor. A mostani műszakban száz má­zsa kenyeret készítettünk. A kemence mellett 60 fok meleg is van, de az egész teremben legalább 40 fokot mutat a hő­mérő. Néha úgy érzem, nem bírom tovább, aztán mégis csinálom. Szeretem a szakmá­mat, nem is akarom abbahagy­ni, amíg csak bírom. Csak ez a kánikula... A szakácsnő Már kiürült a monori Vi­gadó Étterem. A konyha is él­csendesedett. A dolgozók mo­sogatnak. Nagy Jánosné sza­kácsnő hét éve dolgozik itt. —* Hárman szabadságon vannak, így azután nem is csoda, ha nagyon elfáradunk. A meleg nagyon megnehezíti a dolgunkat. Ma is legalább 45 fok volt délelőtt. Többször kértük már a vezetőket, sze­reljenek fel egy ventillátort a konyhába, de eddig még nem teljesítették ezt a kívánságot. Jó lenne egy zuhanyozó is — mondja, és dolgozik tovább. Negyvenfokos melegben. A pénztáros Ki tudja,, hányszor nyomja le a kis billentyűket egy mű­szak alatt? Vladár Lajosné már jó néhány éve pénztáros a monori főtéri 61-es számú Népboltban. Munkájával elé­gedettek a bolt vezetői. Ebbén a kánikulában is helytáll, akárcsak többi dolgozótársa. Amikor ott jártunk, annyian voltak, hogy nem akartpk fel­tartani a népszerű Idukát, de annyit megtudtunk: a tanu­lásban is jeleskedik, közgaz­dasági technikumba jár, és angol nyelvet tanul... A benzinkutas — Neve? — Horváth Györgyné. — Foglalkozása? — Benzinkútkezelő. — Szereti ezt a szakmát? — Igen. Még a hőség sem veszi el a kedvemet. Naponta 4—5 ezer liter benzint adok el. Különösen 5—6 óra felé jönnek sokan. Örülök, hogy a gépjármű-tulajdonosok türel­mesek, udvariasak. Ez ebben a melegben különösen jólesik. Rálépek az aszfaltra, a szan­dálom talpán át is érzem a forró talajt. Visszanézek: a benzinkút környékére erősen tűz a nap. HOrváthné moso­lyogva dolgozik.,. Az ács Felmentem a magasba. A monori főtéren jó ütemben ha­lad az OTP-társasház építése. Háry Sándor ácsmester 1939 óta űzi ezt a szakmát. Az első szinten akadtam rá. — Nagyon meleg van itt. Bizony isten, van néha negy­I ven fok is. Én az inget meg a sapkát nem vetem le. Néhány éve csúnyán leégtem, azóta így dolgozom. így is lebarnulok. Néha belenézek a napba, és percekig nem látok. Nehéz szakma a mienk, de szeretni kell. Most éppen zsaluzunk. Ilyenkor duplán izzad az em­ber. A melegtől meg a nehéz munkától. A gépkocsivezető Beültem Kovács Sándor mellé a Monor—Budapest MÁVAUT-járatra. De csak a Jávorszkiig utaztam. Ezalatt is éreztem a forróságot, ami a kis fülkében uralkodott. — Néha 45 fok is van. Na­ponta 350 kilométert teszek meg, ami ebben a kánikulá­ban nem kis teljesítmény. Egy- egy forduló között lezuhanyo­zok. megiszom egy jó hideg jaffát. Tudja, az a baj, hogy a nap mindig ott éri a kocsit, ahol én ülök. Néha úgy érzem, mintha egészen közel lennék a nagy égitesthez. Leszálltam. A gépkocsi to­vábbment Pest felé. A nap egy pillanatra elbújt egy kis felhő mögé. De csak egy pil­lanatra ... A kánikula nagy erőpróba elé állítja az embereket. Amint a féntiekből is kitűnik, a ká­nikulában dolgozók helytáll­nak a szokatlanul meleg na­pokon is. Csak a szeretet, a megbecsülés hangján beszél­hetünk róluk. Megérdemlik. Gér József KÚLONKI A'D A 5 A XII. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM 1970. JÜLIUS 17., PÉNTEK Járásunk egészségügyi helyzete Új orvosi körzetek, rendelőintézetek kellenének A legutóbbi járási tanács­ülésen dr. Dikó István főor­vos a járás egészségügyi hely­zetéről, a gyógyító, megelőző tevékenységről tartott beszá­molót. A téma sokakat érde­kelhet, különösen a körzeti or­vosi ellátás, hiszen alig akad olyan ember, aki sosem került még közeli kapcsolatba a „fe­hér köpennyel”... Járásunk lakossága évről évre mintegy ezer fővel gyarapodik, mind többen leszünk — és ezer lakosra — átlagban számolva — 5.9 orvos jut. Ezzel messze alatta maradunk az országos átlagnak, bár fi­gyelembe kell venni, hogy kór­házunk nincs, és ha beszámít­juk a járás betegeit befogadó megyei és ceglédi szakkórhá­zak orvosait, ez . a lemaradás csökken. A körzetek átlagos lélekszáma 3031 — amíg az országos csupán 2800, a me­gyei pedig 2900. Egy körzet évi Aratási gondok Káván Új szalmabálázó gép — Kevés a gyalogmunkás A kávai Haladás Tsz-ben is akkor kezdték az aratást, ami­Ahol a répasejteket vizsgálják LÄT0GATÄS a monori CITOLÓGIAI LABORATÓRIUMBAN Az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség monori fajtameg­állapító telepének citológiai laboratóriumába látogattunk el, ahol a sejtek vizsgálata folyik. Gáspár Sándor, a ku­tatócsoport vezetője készsége­sen tájékoztatott a mikrosz­kopikus vizsgálatok érdekes és igen nagy gyakorlati je­lentőségű eredményeiről. Tulajdonképpen a vetőmag­vak minősítő vizsgálatát vég­zik. A telepek szakosítva van­nak, a monoriban a ré­pamagvakat tanulmá­nyozzák. A hosszú munkaasztalok mel­lett fehérköpenyes laboráns­nők külön osztályozzák az ex­port és import, cukor- és ta­karmányrépa fajtákat, és el­sősorban azt vizsgálják, mi­lyen a csírázóképességük. Közismert, hogy csak az államilag minősí­tett, kísérleti minták alap­ján igazolt magvak jöhet­nek forgalomba. Munkájuk rendkívül felelős­ségteljes éo nagy. Évente kö­rülbelül nyolcvanezer prepa­rátumot kell szemrevételez­niük és minősíteniük. Af ész­revételeiket munkalapokon rögzítik. Megfelelő gyakorlat­tal rutinmunkának is lehetne tekinteni ezt, mégis igen nagy figyelem kell hozzá, még a nagy gya­korlattal rendelkezőiknek is, hiszen 150 ezer forin­tos tételek fölött döntenek néha. A legnehezebb a kromoszó­mák vizsgálata. A kicsírázta­tott magvak gyökércsúcsán van az osztódó szövet. Meg­felelő kémiai eljárással és hűtéssel rögzítik a sejtállapo­tot. A hideg hatására össze­húzódott kromoszóma-karok a mikroszkóp alatt megvizsgál­hatok. Ekkor minősítik a bio­lógiai életerőt, a magvak csí­rázó képességét. Ez a legfon­tosabb vizsgálatuk. Az 1968. évi 22-es számú törve lyerejű rendelet, az úgy­nevezett vetőmagtörvény mondta ki először határoza­ti lag, hogy csak ilyen módon ellenőrzött és minősített mag­vak kerülhetnek forgalomba. Az ország minden részéről érkeznek azóta a monori ci­tológiai laboratóriumba a ré- pamagvak mintái. A laboratóriumi vizsgálat után — egy bizonyos tű­rési határ betartásával — a nemes magvak bel-, 11- ■ letve külföldi kereskedel­mi forgalomba kerülnek. Gáspár Sándor elmondotta még, hogy nemzetközi szinten kell igazodniok a vizsgálati módszerekhez és minősítési szintekhez. Két nemzetközi munkabizottság tagjaként, az angol Fajta Jogvédelmi Hiva­tal meghívásából a közeli he­tekben angliai és skóciai ta­nulmányútra megy. Az országos magnemesítő kutatómunka jó eredményeit bizonyítja — és ebben benne van a monori laboratórium dolgozóinak jó munkája is —, hogy 1950 óta rcpamagvakból teljesein önellátóak va­gyunk, minőségileg pedig ■Jobbak, ellenállóbbak a hazaiak a külföldi mag­vaknál. Ezt bizonyítja, hogy országo­san mintegy 170 ezer hold ré­pa vetésből 191 mázsás hol­danként!, átlagot értünk el az elmúlt évben. Ez 70 száza­lékkal több a répák régi át­lagtermésénél. TE. kor a járás többi szövetkeze­tében. Jól indult a munka, hi­szen az idén már nem szorul­tak segítségre, saját kombájn­jukkal aratnak. Gáspár István vezeti a kombájnt, s az ara­tás első napján közel kétszáz mázsát aratott és csépelt el őszi árpából. Ugyancsak ebben az évben dolgozik először a kávai Hala­dásban az új szalmabálázó gép. Ügy tervezik, hogy min­den szalmájukat bálákba kö­tik és a tanyaközpontban rak­ják kazlakba. Gond azért marad az idei aratásra is Káván. Míg a ko­rábbi években a gépekkel, a „technikával” volt baj, az idén az okoz gondot, hogy kevés a gyalogmunkásuk. Ember kel­lene a gabonaforgatásra, a szálmabálák összeszedésére, elszállítására és kazlakba ra­kására. A tennék elszállításá­hoz is több ember kellene. A tsz-nek azonkívül 25 holdnyi domboldalon vetett gabonája van. Itt a gép nem tud arat­ni. 25 hold borsójukat szintén kézzel kell learatniok. A legutóbbi vezetőségi ülé­sen ezért úgy határoztak, hogy mozgósítani kell az aratáshoz az összes tsz-tagot, s igénybe veszik a családtagok, valamint a bejáró munkások segítségét is. M. J. betegforgalma 15 613, ez azt jelenti, naponta ötvenen jelennek meg a körzeti orvosnál. Érdekesek a számok, sok min­dent megmagyaráznak. Azt is, hogy körzeti orvosaink, akik­nek a nyolcórás munkaidőből négyet kell rendelniük, egy- egy beteggel 4 percet képesek foglalkozni, azaz: hogy jól el­láthassák betegeiket, napi négy óránál jóval többet kell a rendelőben tölteniük. Ezt követi a fekvőbeteg-ellátás, az egészségvédelmi és közegész­ségügyi munka, s bár a mun­kájukban nagy segítséget je­lentenek a körzeti ápolónők, védőnők. orvosírnokok — mégis túlterheltek. A lakosság számát figye­lembe véve, még legalább két-három általános kör­zet szervezése lenne szük­séges, különösen Sülyben, Mendén és Vecsésen. Az egészségügyi szolgálat tár­gyi ellátottsága is csak köze­pesnek tekinthető, baj van a szolgálati lakásokkal. A nyug­díjazás előtt álló orvosok kör­zetének majdani betöltése szinte lehetetlen a lakáshiány miatt. Volt már példa erre Monoron — amikor- hónapo­kon át nem volt betölthető az üres orvosi körzet —, és ha­sonló helyzet elé nézhet Tá- piósáp, Pilis, Maglód, Gyömrő község is, mivel mindegyikben nyugdíjhoz közel álló orvosok teljesítenek szolgálatot. A monori és gyömrői szak­orvosi rendelőintézetek zsúfoltak, szakszerűtlenek, sőt egyes rendelések ese­tében a minimális köve­telményt sem érik el. Hasonló körülmények között végzi munkáját a szülőotthon, valamihnt a bőr- és nemibe- teg-gondozó intézet. Remény ugyan van arra, hogy a . IV. ötéves terv során Monoron megépül egy új, 22 munkahe­lyes szakorvosi rendelőintézet központi beruházásból, de égetően szükség lenne a gyömrői rendelőintézet bő­vítésére is. Az egészség megóvásához szorosan kapcsolódik az egész­séges életmódra nevelés is. Ennek érdekében kötelezően előírt számú előadást tartanak körzeti orvosaink, a múlt év­ben 141-et — 3116 hallgató előtt. összegezve: járásunk egész­ségügyi ellátottsága gyengébb, mint az országos és a megyei átlag, ez a gyengeség dologi és tárgyi feltételekben nyilvánul meg. A feltételek javítása csak központi segítséggel lehetsé­ges, például a 22 munkahelyes rendelőintézet megépítése és a rendelők, szolgálati lakások biztosítása. Bár az egészség­ügy költségvetése az elmúlt négy év után egyenletesen nö­vekvő hiteleket biztosított, ez csupán a jelenlegi szint tartá­sára volt elegendő. (k. zs.) A gyömrői Petőfi Tsz tyúk- farmján már tojnak az idei jércék. Igaz, az első napon az öthónapos állomány mindösz- sze 27'tojást tojt, ezt minden bizonnyal rövidesen sokkal nagyobb szám követi. A tyúk- farmon a kis pelyhesektől kezdve minden baromfikor­osztály képviselve van. ★ A gyömrői volt Teleky- kastélyban levő megyei gyógy­pedagógiai intézetben folyik a nyári tatarozás. A gyerekek, néhány kivétellel hazamentek a szünidőre. Augusztus végé­re megszépülve várja az inté­zet kis növendékeit. A belső termek festése mel­lett megkezdték az előkészüle­teket egy új iskolaépület fel­építéséhez. A hírek szerint már megkapták az építőanya­got, rövidesen megindulhat a munka. JÁRÁSI BAJNOKSÁG Mende az abszolút járási bajnok Mende—Monori-erdő 2:0 (0:0) Üllő, 500 néző. Vezette: Szabó II Sándor (Hörömpö, Trencsényi). Élénk érdeklődés előzte meg a járási labdarúgó-bajnokság két csoportelső helyezettjének mérkőzését. Menőéről csak­nem száz szurkoló kísérte el' csapatát. Az első félidőben a mendeiek kerültek fölénybe, ám gólt nem sikerült elémiök. Szünet után született meg Tábortűz a Mánya-réten Egyheti késéssel, miután az eső az elmúlt szombaton el­mosta, sor került a Mánya- réten, a Rákóczi-beszéd évfor­dulója alkalmából tervezett tábortűzre. Igaz, kevesebb résztvevővel, s éppen azok ma­radtak távol, akiit ezt a na­gyon kedves hagyományt meghonosították. A tűzrakók ez alkalommal a fiatalok voltak: a Zalka Máté KISZ-szervezet tagjai és néhány felnőtt. A lobogó tűz vonzott még néhány érdeklődőt, akik jár­műveikkel a Gyömrő—Üllő útvonalon haladtak. Mikor ők ott jártak, már nem látszott, amit a világosban érkezők még jól kivehettek. Hiányzik a tábla, amely gondos munkával készült, jelezve, miért áll itt az emlékoszlop. Itt-ott törede­zett a terméskő is. Palotai Józsi bácsi megígérte, hogy a követ rendbehozza, ahogy munkája engedi a nyáron. A fenntartás, gondozás azonban nemcsak az ő feladata lenne. Egy kissé községi üggyé kellene tenni az emlékmű fenntartását, meg kellene építeni a többi között a kerítést körülötte, meg­érdemelné az áldozatot. A korabeli dalok énekelgeté- se közben a rőt fénybe borult kőoszlop önkéntelenül is eze­ket a gondolatokat juttatta az emlékező eszébe. (—ás) MAI MŰSOR MOZIK Monor: Utazás a Nap túlsó ol­dalára. Pilis: Hívd a férjem talál­kára. Vecsés: Történelmi magán­ügyek. Balaton helyett a lőtérre Járásunk tartalékos tisztjei­nek vasárnap a monori lőtéren géppisztoly- és pisztolylögya- korlatot szervezett az MHSZ. A megjelentek, amellett, hogy technikai ismertetést kaptak — a legkorszerűbb fegyverekkel hajtották végre a gyakorlatot. Olyan fegyve­rekkel, amelyeket bevonulá­suk után is használnak. Több mint százan jelentek meg járásunk különböző köz­ségeiből. Elismeréssel kell szólni az ecseri tartalékos klubról, tagjairól, akik Cser­háti Árpád tartalékos had­nagy, klubtitkár vezetésével együtt jöttek el. így járásunk egyik legkisebb községe volt itt a legnépesebb. Maglód és Üllő község tartalékos klubjait is dicséret illeti, míg a leg­nagyobb községről elmaraszta­lólag tudósíthatunk csak: Ve- csésről senki sem jelent meg. Mint már oly sokszor, most is csalt a legnagyobb elisme­rés illeti a járásunk területén állomásozó katonai egységet és parancsnokságát, akik az MHSZ-szel kötött együttmű­ködési terv alapján most is hozzájárultak e lövészet tech­nikai feltételeinek megterem­téséhez. Vlasies László és Filip Mi­hály főtörzsőrmesterek nagy fegyelmet tartva, gördüléke­nyen, kiválóan vezették a lö­vészetet. A fentiek nyomán nem is meglepetés a nagyszerű ered­mény: a tartalékos tisztek ki­váló minősítéssel hajtották végre a lövészetet. — S. K. — a két gól, így a mendeiek megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Harc a 3—4. helyért Tápiósáp—Pilis II. 4:1 (0:0). Üllő, vezette Trencsényi. (Hörömpö.) Kis izgalmat oko­zott, hogy Simon Sándor, a kijelölt játékvezető hét köz­ben lemondta a mérkőzést, így a kijelölt partjelző, Trencsényi lépett elő játékvezetőnek.1 Jó iramú, színvonalas mér­kőzés volt. A mindenképpen jobb sápi 11 megérdemelten győzött, bár az első 20 perc­ben a pilisi tartalékgárda akár két-három góllal is elhúzha­tott volna. ★ A mérkőzések után Antal János, a járási labdarúgó szövetség elnöke adta át az első helyezett mendeieknek a kétezer, a második helyen végzett Monori-erdőnek az ezerötszáz és a harmadik he­helyezett Tápiósápnak az ezer forintos jutalmat. A díszes kivitelű Sportsze­rűség Kupa a monori-erdei felnőtt gárda tulajdona lett Megérdemelte, hiszen hiba nélkül végzett: a csapatból egyetlen játékost sem kellett kiállítani. A két ificsoportban Tápió­sáp és Nyáregyháza végzett az élen. Jutalmuk egy-egy pettyes labda lett, melyet szintén Antal János adott át Gér 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom