Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

8 ?X^írfflP 1970. JŰLIUS 16., CSÜTÖRTÖK Minivizor — kölcsönbe A meleg beköszöntésével a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalatnál is megélénkült a forgalom. Sokan ugyanis csak a nyári szezoncikkek kölcsön­zésekor fordulnak boltjaikhoz, hiszen a körülbelül 200 féle bérelhető használati tárgy jó része nyári cikk. A Balaton partján a válla­latnak 30 boltja van, ahol köl­csönöznek sátrat, gumimatra­cot, rádiót, pilleágyat, ke­rékpárt stb. Sátorból nőtt a kereslet, ezért vásároltak 320 két- és négyszemélyes, modern hálófülkés sátrat. A kölcsönző­nek — csak a Balatonnál — 5000 gumimatraca van, s most szereznek be ezer vadonat­újat. A nyaralók részére meg­kezdték a minivizor tv-készü- lék kölcsönzését, egyelőre kis tételben (30 készülékkel). Bér­be adják két hétre, egy hónap­ra vagy az egész nyári sze­zonra is. Később esetleg kór­házban fekvő betegek részére (járványkórházak kivételével) is kölcsönöz majd kis tv-t. Most vásárolt a kölcsönző 1600 hűtőgépet, ezek nagy ré­szét a vidéki boltok kapták. Ebben és a jövő hónapban még 450 hűtőszekrényt szereznek be, szeptemberben újabb ezer­rel bővítik a készletet, amelyre már ejfogadnak előjegyzése­ket. Vonatellenőrzés délutántól reggelig Szeszgőzös szerelvények Rongálok és részegek Tragédia az állomáson Tizenkét órás, délutántól reggelig tartó nagyszabású vo­natellenőrzési akciót tartott a minap több Pest megyei járás­ban a rendőrség. A Nyugati és a Keleti pályudvarról a me­gyei főkapitányság nyomozói és egyenruhás rendőrök indul­tak el a zsúfolt szerelvénye­ken. Ugyanekkor a járási ka­pitányságok munkatársai, ön­kéntes rendőrök, munkásőrök, pénzügyőrök tartottak ellen­őrzést az állomásokon. Az akció fő célja a vasúti rongálások megelőzése volt. A vonatok berendezéseinek van­dál pusztítása ugyanis nem ritka jelenség: az oktalanul rombolók okozta károk száz­ezer forintokban mérhetők. Vasutasok és rendőrök idősze­rű gondja ez, amelyet csak a szigorúbb ellenőrzéssel és büntetéssel lehet és kell meg­szüntetni. Ingadozó ingázók A megyei főkapitányság nyomozóinak társaságában vé­gijárva a nagykátai és ceglédi vasútvonalat, bőven volt al­kalmunk kedvezőtlen tapasz­Sörözésseí kezdték A vád: emberölés kísérlete Húsvét hétfőjén a két jó ba­rát, Horváth Károly és K. Mi­hály, a gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem tangazdaságá­nak sertésgondozói, a helyi bisztróba mentek sörözni. Fu­totta a pénzükből, hiszen Hor­váth 21 éves fejjel 2000 forin­tot, K. Mihály pedig 17 éve­sen 2500 forintot-, keresett ha­vonta. A bisztróban megivott ital azonban kevésnek bizo­nyult. Átballagtak a Halász- csárdába. Csatlakozott hozzá­juk egy szabadságát töltő ka­tona is. Jól szórakoztak, az­tán hazafelé vették útjukat. A főtér környékén két katonát pillantottak meg, lányokkal az oldalukon. Szamtelenkedni kezdtek a békésen sétálókkal, mire az egyik katona feldühö­dött és rákiáltott Horváthék- ra: — öcsikék, szánjatok le a lányokról, mert betöröm a fe­jeteket. — Szeretném azt látni — hősködött Horváth. A szóváltást tett követte, a két katona lecsatolta derék­szíját, és jól helybenhagyta a billegő legényeket, akik sebei­ket ápolva bosszút forraltak. Tovább indultak, hogy meg­keressék bántalmazóikat. Egy őrvezetőre bukkantak. — Megölöm! — kiáltott K. Mihály. Nekiugrott a fiúnak, és pofonvágta. Ügy gondolta, katona-katona: egyre megy. Akkor csodálkozott el, amikor pofonját visszakapta, s a fal­nak bukfencezett. Az őrveze­tő pedig nyugodtan továbbin­dult az állomás felé. Mérgüket már nem tudták kin kitölteni, a velük sétáló sza- badságos honvédet kezdték el ütlegelni. Az békés természetű lévén, inkább elszaladt. Ez sem volt azonban elég a két „erős legénynek”. Egy építke­zésen óriási pallókat ragadtak kezükbe, s a legközelebbi egyenruhásnak, történetesen Rákó Józsefnek ugrottak. Két­szer fejbevágták, majd a már földön fekvő fiút rúgdosták, ütlegelték. Elinalt társuk azonban ekkorra már segítsé­get hozott, ők fogták le a dü­höngő sertésgondozókat. A Pest megyei Bíróság dr. Korpássy Gyula tanácsa július 21-én tárgyalja ügyüket. Az ügyész emberölés kísérlete és garázdaság miatt emelt vádat ellenük. M. K. A. TŰZ ÜTÖTT KI München nevezetes „Hofbraeuhaus” ne­vű sörözőjében. Az ismeretlen okok miatt keletkezett tűzvész legalább félmillió márka kárt okozott. A Hofbraeuhaus, ahol a bajorok már nemzedékek óta óriási kriglikben fogyasz­tották a sört, kétségtelenül München egyik nevezetessége. Itt kíséreltek meg 1939-ben merényletet Hitler ellen. ß OSTABONTÁS Jól bevásároltam Jól bevásároltam a 6,50-es ragasztóval. Célszerűbb lett volna foto- sarkot vennem három forin­tért, amiből 25 képet tudok al­bumba ragasztani, vagy vehet­tem volna háztartási kemé­nyítőt, de nem volt. Viszont a „Mülpick-féle halenyv min­dent ragaszt”, s ez volt, hát vettem belőle. — Fémtubusos van, megfe­lel? — kérdezte az eladó. Eb­ből valami baljós kicsengést éreztem, ami később beigazo­lódott. de hát... jöjjön a Mül- pick. Hazaérve előszedtem az albumot és egy nagy halom fényképet. Ezek után le akar­tam csavarni a fémtubus ku­pakját. Nem és nem sikerült. Most már azonban minden­képpen ragasztani akartam. Fogtam egy tűt, és a tubus ol­dalát kiszúrtam. Az ötlet jó volt. Jött a ragasztó, sőt majd­nem mind. Aztán úgy-ahogy beragasztottam tíz képet meg az album lapjait és a két ök­lömet oldalszakállig. Végül ki­mentem, eldobtam az üressé vált tubust, hogy ne is lássam, hova esik. De én ragasztani akartam. Valaki a lisztből ké­szült csirizt ajánlotta. Kértem a feleségemtől. Megkérdezte: — Négy hatvanas van, meg­felel? Azonnal meggondoltam. Fél­tem, hogy megint „jól bevásá­rolok”. Gyuricza Mihály Szigetszentmiklós tálatokat szerezni. Sajnos, egyik sem egyedi eset... Utunkat a monori vasútállo­máson kezdtük, ahol a vonat­ra várók nem csekély része a közeli kocsmában ütötte el ivászattal a várakozás idejét. Pálinkától és bortól „illatozó” utasok ődöngtek az állomás környékén, s mire befutott a szerelvény, egy illuminált tár­saságban elcsattant az első po­fon is ... Néhány ingadozó in­gázó aztán felszállt a vonatra, ahol első útjuk a büféhez ve­zetett ... Gyömrő és Sülysáp állomá­sain utasokkal tömött vona­tokból szálltak le a Pest felől érkezők. Egy-egy rikító öltö- zékű, hangoskodó fiatalember produkálta magát csak a sze­relvényeken, az állomáson egyébként rend volt. Nagyká- tán este fél tízkor türelmetlen utasok toporogtak egy MÁ- VAUT-autóbusz előtt. A busz kuplunghiba miatt nem indult — a kései hazajárók jogos bosszankodására. Néhány ré­szeg ember azonban üvöltö­zéssel és az ajtó rugdalásával adott ennek hangot — termé­szetesen csak a rendőrök meg­jelenéséig ... A sietség ára Este 10 órakor Cegléden szomorú tartalmú jelentést ko­pogott le az írógép a vasúti őr­sön. Nem sokkal érkezésünk előtt az állomáson baleset tör­tént: o meggondolatlan sietés újra tragédiát okozott. A 38 éves Hajnal Andor összeté­vesztett két vonatot, azt hitte, hogy az ő szerelvénye robog ki éppen az állomásról, s utá­naszaladt. Megpróbált felug­rani a peronra. Elvétette, le­zuhant, a vagonok kerekei mindkét lábát szétroncsolták... A rendőrök gyors elsősegély- nyújtása után rohammentő szállította kórházba. A vonatok egymást követték a késő esti órákban is. A perc­nyi megállást kihasználva, so­kan futottak a resti felé, majd az utolsó pillanatokban ugrot­tak fel a lépcsőkre. A sötét­ben nem látták a sínek mel­lett még pirosló vérfoltokat... A rendőröknek hajnalig akadt még dolguk. Verekedő, korsót törő részeget, igazol­vány nélkül utazót állítottak elő az őrsre. Közben megérke­zett egy taxisofőr: utasa Pest­ről fuvaroztatta magát idáig. A fuvardíj: 587 forint. Az utas­nak azonban nem volt pénze... Az állomás távoli pontján, a sínek mellett részeg emberre bukkantak. Az illető azt hitte, a Nyugati pályaudvaron van éppen, egyébként Tatabánya- Alsóra akart utazni... A reggeli órákban a Buda­pest felé induló — enyhe bor- szagú szelevényeken ismét megjelentek a nyomozók és az egyenruhás rendőrök. A vo­nat-ellenőrzési akció véget ért. Sajnos, ismét nem eseményte­lenül. — Szitnyai — Jövőre nem jár a kenyérgabona után adókedvezmény A Magyar Közlöny szerdai számában megjelent kormány­határozat 1971. június 1-vel el­törölte az állam részére érté­kesített kenyérgabona után jó­ié adókedvezményt. A kenyérgabona után má­zsánként 30 forintnyi adóked­vezményt élveznek a mezőgaz­dasági nagyüzemek. Koráb­Lyukkártyás hímzés A Váci Kötöttárugyárban automata gépek végzik a hím­zést. Az okos masinákat kezelőjük csak ellenőrzi. A lyukszala­gon programozott műveleteket egyedül végzi. Szakemberek szerint sokkal fiilomabb hímzésre képes, mint bármely hímző­nő. ’«•> ■ VPtm ■­Salzburgban: Járóka 600 magyar muzsikus — öt kontinensen öt kontinens szállodáiban, éttermeiben, szórakozóhelyein esténként több mint 600 ma­gyar muzsikus húzza a nótát — közölték a szórakoztató zenei központ illetékes vezetői. A portugál Varzin-itótól Singa- pore-on át New Yorkig évről évre keresettebb „export­cikké” válik a magyar népi zenekarok művészete. Pél­Ki fizeti a reggelit? Az érvényben levő rendel­kezések lehetővé teszik, hogy a szállodák — a piaci hely­zettől függően — a szobákat reggeliszolgáltatással együtt adják ki. A kötelező szolgálta­tással kapcsolatban sok válla­latnál, intézménynél felme­rült: ki fizesse a reggeli árát, illetve abból mennyi hárítha­tó át a kiküldött dolgozóra. A Belkereskedelmi Minisz­térium most megjelent közle­ménye egyértelműen választ ad a kérdésre. Amennyiben a kiküldetésben levő dolgozó olyan szállodában kapott szo­bát, ahol kötelező szolgáltatá­sok vannak, részére a számlán tételesen fel kell tüntetni a szolgáltatásokat. Ilyen esetben a kiküldött dolgozó napidíját — a reggeli értékétől függet­lenül — élelmezési ellátmány címén 20 százalékkal csökken­teni kell. Lehet befőzni. Van elég üveg, celofán, szalicil A korábbi éveknél némileg későbben, de má” a piacon vannak — illetve fajtájuk­tól függően — most érnek be a télire való főzelék- és gyü­mölcsfélék. Bár a konzervel- látás fejlődésével csökken a házi befőzés, a kereskedelem gondot fordít az ehhez szük­séges cikkekre, segédanyagok­ra. Cukor, a romlást gátló sza­licil, s a különféle fűszerek az igények szerint kaphatók. Babos, konzerves, uborkás üvegekből — azonkívül, ami már az üzletekben van — mintegy 6—8 milliót tárol az Amfora ÜVÉRT Vállalat, s így bőséges az utánpótlás is. Hosszú évek óta először elegendőnek ígérkezik a drá­gább, de „üzembiztosabb” külföldi — ezúttal olasz — patent befőttes üveg. Az üvegek lezárásához egyebek között 300 tonna pergamen, 11 millió tasak celofán, 7 mil­lió tasak gumigyűrű áll a há­ziasszonyok rendelkezésére. Nem kell már kézzel ráírni az üvegekre a befőtt „adatait”, erre a célra 200 000 ív színes címkét hoz forgalomba a ke­reskedelem.* dóul hagyományos már, hogy a Helsinki Hotel Törni (to- ronyszálló) ‘magyar termében egész évben magyar muzsiku­sok — jelenleg Balogh Dezső és zenekara — szórakoztatják esténként a vendégeket. Párizs világihírű éttermében, a Maximban március óta Albert István, a neves zene­karvezető nyújt nagyszerű produkciókat: a hollandiai Eindhoven-ben levő Pusta restaurant-ban Balogh Albert háromtagú együttese vendég­szerepei a nyáron. Újonnan nyílt éttermet ava­tott műsorával az ausztriai Salzburgban Járóka Sándor és népi zenekara. A magyar főz- töit és a magyar népzenét kí­náló híres müncheni „Res­taurant Piroskaiban immár tíz esztendő óta évente hat magyar zenekar lép fel. A marokkói Tangerben Losó Károly és ’ zenekara, a Singapore-i Cafe Allegro ét­teremben Rácz György zene­kara muzsikál. Kozák Gábor József és népi zenekara a tengerentúlon tartózkodik: New Yorkban, a világhírű Csárdás étteremben csaknem fél éve húzzák a talpalávalót, a hírek szerint nagy sikerrel. ban ezzel az anyagi ösztönzés­sel keltették fel a termelők érdeklődését az igen fontos nö­vényi kultúrák iránt. Sikerült is elérni, hogy a mezőgazda­ság már megtermeli az ország , kenyerét, sőt esetenként ex­portra is jut. A termelés fel­futását azonban nemcsak az egy — évente összesen 600— 700 millió forintot kitevő — kedvezmény segítette. 1966- ban és 1968-ban mindent egy­bevetve, 50 százalékkal növel­ték a kenyérgabona felvásár­lási árát, arról nem is beszél­ve, hogy időközben a korszerűtlen fajtákat végleg felváltotta a nagy hozamú szovjet be- zosztája búza, amely ha­zánkban kitünően megho­nosodott, és évről évre gazdag termést ad. A kormányhatározat a jövő évtől elvonja az adókedvez­ményt. A határozatot minden bizonnyal azért hozták jóval a határidő előtt nyilvánosság­ra, hogy a termelők ősszel, még idejében, vetés előtt meg­fontolhassák, továbbra is ki­tartanak-e a kenyérgabona ter­mesztése mellett Azt az üze­met, amely netalán nemet mondana, nem éri károsodás, hiszen az idei termés után még jár az adókedvezmény. A szakemberek — a helyzet is­meretében — bizonyosra ve­szik, hogy a vetésterület jö­vőre sem változik lényegesen, annál is inkább, mert a ke­nyérgabona termesztése a ked­vezmény elvonása után to­vábbra is a mezőgazdaság leg­jövedelmezőbb ágazata marad. Az aránylag kedvező felvásár­lási ár ugyanis megfelelően ösztönzi a termelőket. A határozatból az követ­kezik, hogy a termelőket nem akarják tovább ösz­tönözni a kenyérgabona vetésterületének növelé­sére. Az ország nyugodt és egyenle­tes kenyérellátását a jelenleg meglevő területről is fedezni lehet. A határozat azonban bizonyos fokig arra ösztönzi a nagyüzemeket, hogy az eddigi­nél jobban mérlegeljék, való­jában helyesen alakították-e ki vetésterületük arányát, a jövőben nem szükséges-e az eddiginél nagyobb gondot for­dítani más, időközben „kegy- vesztetté vált” növényi kultú­rák termesztésére. Naponta vándorló kócsagok és kanalasgémek Különös jelenségre figyeltek fel a Fejér megyei ornitológu­sok: naponta vándorútra in­dulnak a Velencei-tó védett madarai, a kócsagok és a ka­nalasgémek. A rezervátum e lakóival a tótól 25—30 kilomé­ternyire is találkoztak már a madárbarátok. A vándorlás oka: a rezervátum környéki tocsogók „békatermő” pocso­lyák a nagy melegben kiszá­radtak, s így a madarak és pelyhedző fiókáik élelem­hiányban szenvedtek. A kó­csagok, kanalasgémek szinte „feltérképezték” a tó környé­két, s naponta átvándorolnák egy-egy távolabbi pocsolyás helyre. Különösen a táci ha­lastavak környékét látogatják sűrűn. ÉRIK A FÜGE A Mecsekalján megérett a füge. Hazánkban egyedül ezen a mediterrán jellegű tájon virulnak fügecserjék a védett fek­vésű kertekben és szőlőkben, s minden nyáron több-kevesebb termést is hoznak. Az idei forró nyár rendkívüli módon ked­vez a délszaki növényeknek, a dús lombú fákról rekordter­mést szüretelnek. Egyes gyümölcsök súlya eléri a nyolc-tíz dekát is, ennél nagyobb fügék a Földközi-tenger mellékén sem teremnek. A körte alakú, barna bőrű, piros belű gyümölcsök az erős, tartós napsugárzás hatására mézédesek. A pécsi házi­asszonyok általában befőttet készítenek vagy bort erjesztenek a különleges gyümölcsből, s kis mennyiségben a piacokon is árulják. I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom