Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
ttST MEGYEI ^JCírttw 1970. JÜLITJS 14., KEDD TV-FIGYELŐ A dráma jegyében Egy héttel ezelőtt azt írtam a televízió heti programjáról,, bogy az a nyár jegyében azü- j letett. Sok kellemes, ézínvo-; nalas, szórakoztató produkció | került bemutatásra. Az elmúlt j héten a színvonalra ismét nem ; lehet panasz, de erneüc a hét- j nek a műsora már nem a ! nyár, hanem a dráma jegyé-j ben született. Már a kedd este komoly drámáit ígért és adott. Kodo- iányi János Földindulásából készített remek tv-filmet Sik- | lös Olga és Marton Endre. \ Kodolányi hősei régi ismerőseink: találkoztunk velük már ! színpadion és filmen, sőt könyvalakban is. Az újra- találkozás — a régi írói erényeken túl — valami újat is adott. Közelebb hozta a ma emberéhez a több mint három évtizeddel ezelőtt „éleírekelt” hősöket. És ez elsősorban az adaptáló Siklós Olga és a rendező Marton Endre érdeme. Anélkül, hogy mcgváloztatták volna az alapmű szellemét, ki- szélesí tették annak látókörét: a korábbi paraszti átok, az egykeprobléma helyett az előítéletek rabságában élők tragédiájává tágították a Földindulást. A színészek közül elsősorban Kohut Magda, Kiss Manyi, Dayka Margit és Solti Bertalan játéka szolgálta maradéktalanul a dráma mondanivalóját. Szerda délelőtt ugyancsak komoly mű szerepelt a programban. A Gelléri Andor Endre műveiből készített Egy önérzet története című tv-filmet vetítették Esztergályos Károly adaptációjában és rendezésében. Hét közben ugyan visszatért a nyár — nemcsak az időjárásban, hahóm a tv-műso- rokban is. Szerdán este kellemes szórakozást jelentett Kállai István: Mit tenne ön az én helyemben című sorozatműsora. Már kevésbé volt érdekes a fiataloknak szóló Halló című műsor csütörtökön este és csak fél sikert hozott Örkény István Egyperces novellák című műsora — a képernyő nyelvére lefordítva. Pénteken egy helyzetkomikumokra épi^ő nyugatnémet filmet — Minisztert keresnek — láthattunk, szombaton este pedig — ki tudja már, hányadik variációjában — sugározták Goldoni elnyűhetetlennek tűnő Vígjátékát, a Kél úr szolgáját. ezúttal a József Attila Színház előadásában. Aztán ismét a komoly, drámai hangvételű műsorok sorozata következett. Éjszakai előadás keretében vetítették a kát esztendővel ezelőtt a mozikban bemutatott Szeszélyes nyár című csehszlovák filmet amelyet nyugodt szívvel nevezhetünk az öregedés kortanának. Hősei, akár a három öregedő férfi — a fürdőmester, az őrnagy és a plébános —, akár az öregedő asszony — a fürdőmester változás kora előtt álló felesége — egy pillanatra elveszti a fejét a váratlanul felbukkanó „utolsó lehetőség” láttán. S mert — ki így. ki úgy — valamennyien kudarcot vallanak, életük Visz- saazökken - a megszokott kerékvágásba, s most már meg- adóan nyugszanak bele a kezdődő öregség csendes nyugalmába. Vasárnap délután egy másik nagy öreg. Az öreg halász drámai küzdelmét láthattuk viszont, küzdelmét a tengerrel és a hallal, az élet utolsó nagy lehetőségével, ahogyan azt Hemingway megírta és ahogyan azt Spencer Tracy újraformálta és élte a filmvásznon. És vasárnap este megint csak igazi drámát kaptunk, ezúttal két olyan kiemelkedő színészegyéniség, mint Lawrence Olivier és Simon Signorét tolmácsolásában. A tárgyalás című — a moziban már látott — angol film hőse, az öregedő tanár világéletélben csak jót akar. Jósága és em- bersze retet« azonban' mindig csak bajt hoz rá az elember- telenedő világban. A ikitűnő filmet Peter Glenvüle írta és rendezte és a két kitűnő „öreg” színész mellett megismerkedhettünk egy tehetséges fiatallal is, a neve: Sarah Miles. P. PSZEGED GAZDAG „ELOHETI“ PROGRAM A szabadtéri játékok július 13-i, szombati megnyitóját megelőzően már e héten megkezdődik a szegedi ünnepi hetek több eseménye. A TIT pedagógiai nyári egyetemén elhangzottak az első szakmai előadások, a tanulók tudás- és nevel teégi szintjének mérésével kapcsolatos hazai kutatásokról. A nyári egyetem 250 hazad és külföldi részvevője kedden és szerdán — neves finn és -szovjet professzor referátumát alapján — a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel is megismerkedik. Szerdán érkezik Szegedre a nemzetközi turistatalálkozó mintegy 600 vendégé. Tizenkét országból jönnek a turisták erre a találkozóra. Szerdán kezdődik meg a szabadtéri játékok egyik legjelentősebb kiegészítő kulturális rendezvénye, a szakszervezeti együttesek népi táncfesztiválja. Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, az NDK-ból, Romániából és a Szovjetunióból érkező külföldi csoportok mellett 6 neves hazai szakszervezeti együttes mutatja be műsorát. Szombaton este a Dóm téri Paíitheonban ünnepélyesen felavatják Kodály Zoltán domborművét, Vigh Tamás Muníkácsy-díjas szobrászművész alkotását. Ezután ünnepélyesen megnyitják a szabadtéri játékok 12. évadját Az első előadás a Hgry János lesz. ELŐKERÜLT az a harminckét modem festmény, köztük Picasso, Utrillo és Miro több értékes vászna, amelyeket június 6-án Londonból adtak postára egy, a jugoszláviai Pulában tervezett kiállításra. Az eltűnt festményeket a „Politika” című jugoszláv lap riporterei találták meg a belgrádi repülőtér egyik raktárhelyiségében. Valószínűnek látszik, hogy nem történt bűncselekmény, csupán gondatlanság a posta részéről’. Alkotóműhelyük: a természet Nvári képzőművészeti szabadiskola Zebegényben Dr. Végvári Lajos professzor és a tanítványok a szabadiskola megnyitóján. Hagyományos, esemény színhelye volt tegnap a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum, ahol immár harmadszor nyitotta meg ünnepélyesen kapuit a nyári képzőművészeti szabadiskola. — Az egyhónapos, illetve kéthetes „aikotótanfolyam” népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint egy Ms statisztika: 1968-ban hatvanhétén, tavaly iszázketten és idén már több mint kétszázan jelentkeztek a szabadiakólára az ország minden részéből — mondta Dániel Kornél, az emlékmúzeum igazgatója. — Három fiatal vendégünk érkezett Csehszlovákiából is. A szabadiskola szűkös keretei sajnos, nem tették lehetővé, hogy elfogadjunk minden jelentkezést. Azok számára azonban, akik eljöhettek, mindent megteszünk, hogy. kellemes körülmények között alkothassanak, s tanáraik segítségével alapos előtanulmányokat. folytathassanak művészettörténetből és művészetelméletből. — A szabadakadémia újdonságai? ..... ‘ ''te, .. — Idán élőszor kerámiai ts alkalmazott grafikai tagozatot is indítottunk. A keramikusok munkáját nagy mértékben segítette elő a megyei tanács támogatása: 60 ezer forint értékű műhelyberendezést bocsátott a hallgatók rendelkezésére. Őket és a festőket, szobrászokat. plalkáttervezőket a szabfidiskola patrónusai: dr. Végvári Lajos professzor — az iskola igazgatója —, Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész, Somogyi József Kossuth-díjas érdemes művész, Gorka Géza Kossuth-díjas érdemes művész, s képzőművészetünk még sok, kiemelkedő egyénisége tanítja majd választott mesterségükre. A Duna-parton már áll a sátortábor, amely — a községi fizetővendég-szolgálaton Mvül — romantikus szálláshelye lesz tanároknak és tanítványoknak. A tegnap délelőtti üpnepélyes megnyitón Hammer László, a Váci Járási Tanács vb-titkára és Végvári professzor mondott köszöntő- szavakat, majd képzőművészetünk 170 ifjú reménysége birtokába vette Zebegény festői vidékét. Szít. Foto: Urbán Szavak vagy tettek? Mostanában gyakori beszédtéma a munkásfiatalok továbbtanulása. (Néhány hasábbal odébb egy másik cikkünk is ezzel foglalkozik.) Pontosabban az, hogy népi demokrácia ide, szocializmus oda, kevés fizikai dolgozó gyermeke tanul tovább a középiskolákban. Ez tény, amit hivatalos adatok bizonyítanak. Pest megyében az általános iskolát végzett diákoknak csak a huszonkilenc és fél százaléka tanul tovább középiskolában és a tovább nem tanuló több mint hetven százalék elsősorban a. fizikai dolgozók gyermekei közül kerül ki. Az okok elsősorban anyagi természetűek: ma sem olcsó mulatság a középiskola. A fizikai dolgozók fizetéséhez arányítva drágák a Színek az NDK-ból írtam, hogy Lipcse szép város, de a mi kis csapatunk nyomdatechnikát jött tanulmányozni az NDK-ba. Kicsit a magyar újságnyomás jövőjét, az úgynevezett ofszet technikát, amely errefelé már honos. Természetesen ilyesmivel nem terhelem és untatom a kedves olvasót. Elég ebből annyit tudnunk, hogy szép, többszínnyomású újságot kap majd a kezébe — remélem — miha- marébb nálunk is az ember. És ennek a technikának varázsos gépeit itt készítik az NDK- ban. Szóval, Lipcse szép város, de bennünket nem köny- nyű önfeledt városi sétákra hívtak ide. Bennünket mindennap kora reggel autóba és külön kis buszba ültettek, és jártuk a vidéket, Hallét, de még a néhány száz kilométerre fekvő Erfurtba is elvetődtünk. És amint mondottam, mindenhol, mindenekelőtt a nyomdákat tanulmányoztuk, a nyomdákat és „vidékét”. Azért minden este visszatértünk Lipcsébe, hűségesek maradtunk a városhoz, és Lipcse éjszaka is csodálatos. Már az első nap is, ahogy megérkeztünk, irány a szálloda, azután azonnal elutaztunk, tovább utaztunk Haliéba. A városban a szerkesztőség vendégei voltunk. A vendéglátás nagyszerű volt, és a szerkesztőségben kimerítő tájékoztatást kaptunk Halle területéről és magáról a városról is. Halle kerületi székhely, régi kereskedő- és ipari város. Nevét és föllendülését elsősorban a környéken található gazdag sólelőhelynek köszönheti. De Halle értelmiségi város is, természetszerűleg. Egyeteme 1694 óta működik. És itt született Georg Friedrich Händel világhírű német zeneszerző is. A városban 1952 óta lendült föl a Händel-kultusz, minden évben ünnepi játékokkal adóznak a mester emlékének. A kerület egyik legfontosabb ipari bázisa a barnaszén. Vegyipara - világhírű, tehát Halle fontos és jelentős ipari centruma. De a mi szemünket már elkápráztatta Drezda és Lipcse. Ezért a város az említetteknél szürkébbnek, szegényesebbnek tűnt. Ügy látszik, minden országnak van Miskol- ca: jelentőségében hatalmas, gazdaságilag nagyon fontos, külsejében kissé szegényes. Mindenesetre Lengyelország- bah is van egy iiyen város, neve Büdgosd. Azért Halle — ezt nem udvariasságból írom — mind a mi Miskolcunknál, mind Büdgosdnál szebb. A lényeg: Itt, Halléban gyártanak vagont, nemesítik a fémet, a kerületben működő Leuna és Buna művekben sok tízezren Végzik a vegyi kombinátok boszorkánykonyháin áldásos alkimistamunkájukat. És itt, Halle megyében a mezőgazdaság is fejlett, jelentős. Ennek az oka egyszerű és világos. Tűrhető termőföldek húzódnak errefelé, és természetes a kölcsönhatás az iparral, amely megfelelő mennyiségi kémiai szerekkel és gépekkel adózik a mezőgazdaságnak, és a mezőgazdaság termékeivel látja el az ipart. A két szektor közötti szerelem lángoló, megértő és kölcsönös. A tudomány is belesegít ebbe a szerelembe. A tudományos kutatókban, ha jól jegyeztem meg, több mint tízezer tudós segíti az ipart és a mezőgazdaságot. Ésszerűsítenek, támogatják a jelent, okosan kigondolják a jövőt. Vigyáznak a gazdaságosságra, de meg a munkaérő helyes elosztásába is beleszólnak. A megye túlontúl sűrűn lakott, ennek vannak jó és kevésbé jó oldalai. Házigazdáink, a szerkesztőség vezetői nem is lennének igazi újságírók, ha nem hencegnének, ha nem volnának patrióták, ha nem tudnák betéve a megye összes adatait, és ha az ipar és a mezőgazdaság, valamint a tudomány mellett nem volna kisujjuk- ban a megye színházainak országos és nemzetközi jelentősége, illetve értéke. És a tv, valamint Halle város öt napilapjának napi és havi bontásban a megjelenés abszolút száma. Teljesen elérzékenyülve beszélnek a hallei Händel-ün- nepségekről, és azt magától értetődőnek tartják, hogy mi is ismerjük és tudjuk, mióta működik a városban egyetem, főiskola, szóval tudjuk azt a tényt, hogy Halle város a környék kulturális centruma, a szellemi éhség és szomjúság oázisa. „Freiheit” — ez a megyei pártbizottság lapjának a neve. Ilyesféle írásokban, mint akár ez a kis úti beszámoló is kíván lenni (és különösen ilyen melegben) nem ildomos nagy számokkal dobálódzni. Azért egy számot mégis. A megyei pártbizottság lapja naponként 450 ezer példányban jelenik meg — és háromszáZegy dolgozó készíti. Az újságírókat egyetemen és szakiskolákban képzik, és természetesen a munkapadok mellett és a földeken. A beszélgetés során a magyar küldöttség tisztelettudóan meghallgatta a német elvtársak tájékoztatóját, és aztán tisztességtudóan javasoltuk: cseréljünk újságírókat éves, akár kétéves tapasztalat- cserére. Az újságírók műveltsége, szorgalipa, munkaszeretete az NDK-ban figyelemre méltóan magas. És a fizetésük is. . Amikor elbúcsúztunk a szerkesztőségtől, az autókat, buszokat otthagytuk kipányvázva az udvaron, és gyalogszerrel indultunk a várost megtekinteni még egyszer. Amíg a régi nevezetességeket és az új égbe nyúló épületeket bámultuk, a német kollégákon járt az eszem. A főszerkesztő tagbaszakadt, hatalmas, vörös férfiú, tájékozott, okos politikus. Nem csoda, hosszú éveket a megyei pártbizottságon dolgozott titkárként. És milyen kicsi a világ, fűztem tovább gondolataimat, a főszerkesztő nemrégen járt nálunk, Magyarországon. Szűkebb pátriámban, Egerben töltött három hetet, mert az ő testvérlapjuk a Heves megyei Népújság. És Egerről úgy beszélt, mint életének második kedves városáról, és Egerről úgy beszélt, mint egy egri. Amikor megtudta, hogy életem egy szép korszakát én is Egerben töltöttem, akkor éppen úgy örült nekem, mintha Egerben találkozott volna egy Halle- beli földijével. Beszélgetés közben konyakot ittunk, narancsot majszoltunk, otthon voltunk. (Folytatjuk) tankönyvek, a tanszerek, nem is szólva mindazon „mellékes” kiadásról, amelynek se vége, se hossza a tanév tíz hónapja alatt. Nem véletlenül született meg a megyei tanács végrehajtó bizottságának felhívása ez év tavaszán: létesítsünk tanulmányi ösztöndíjat a középiskolákban tanuló fizikai dolgozók gyermekei számára. A felhívás többes számban fogalmazódott, közös megyei összefogásra buzdítva mindenkit: a megye állami, tanácsi és társadalmi szervezeteit, ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatait és szövetkezeteit. S hogy a felhívás ne pusztába kiáltó sző maradjon csupán: a megyei tanács végrehajtó 1>izottsága a felhívás mellé — jó példát mutatva — hatszázezer forintot tett le az asztalra e nemes és a szocializmust erősítő ügy érdekében. A felhívás közzététele óta közel öt hónap telt el. És ennyi idő alatt a megyei tanács hatszázezer forintja mellé írd és mondd: mindössze hetvenezer forintot tettek le az asztalra a megye ipari üzemei és termelőszövetkezetei, állami, tanácsi és társadalmi szervezetei. Pedig már csak alig másfél hónap van hátra az új tanév megkezdéséig, előtte pedig már dönteni kellene az ösztöndíjak odaítéléséről. A megyei tanács hatszázezer forintja mintegy kétszáz fizikai dolgozó gyermeke számára biztosít tanulmányi ösztöndíjat. Ez a szám azonban akár a többszöröse is lehetne, ha a tavasszal közzétett felhívás nemcsak szép szavakban, hanem tettekben is visszhangra talál. Jó lenne tudni: vajon miért ez a nagy érdektelenség és hallgatás? A megye gyárainak, állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek és különböző szervezeteinek talán nem szívügye a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulása? (prukner) LAVINA végzett egy 18 tagú svájci—olasz—nyugatnémet hegymászó csoport egyik tagjával a 7946 méter magas Nangaparbat-csúcs meghódításakor. A sors iróniája, hogy az expedíció, a Nangaparbat egyik 1962-ben elhunyt nyugatnémet áldozatának emlékére indult únak. ft