Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-12 / 162. szám
AZ IBUSZ UTÁN ACOOPTURIST KÜLFÖLDI UTAZÁSOK A Róna Vendéglátó Vállalat megállapodott a COOPTU- RIST utazási irodával, hogy a Róna Szolgálat bizományosként foglalkozik külföldi társasutazások szervezésével. Jelenleg franciaországi, ausztriai, olaszországi, erdélyi utakra lehet jelentkezni. Ez az utazási iroda előnyös feltételekkel, a kispénzű emberek számára is elérhető áraikkal szervezi útjait. Örvendetes a fejlődés. Hosz- szú ideig egyetlen utazási irodának sem volt fiókja városunkban, most már kettőnek is van. Az IBUSZ után a COOPTUR1ST is a színre lépett. FOGADÓÓRÁK A járási tanács épületében, hivatali helyiségében kedden, július 14-én reggel 8 órától déli 12 óráig fogadóórákat tart Erdélyi Gábor vb-elnök- helyettes. PKT HEGYEI ufolAP KOiÖNKIARÁSA A CEgi-EPt J XIV. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 197«. JŰLIUS 12., VASÁRNAP KÉTARCÚ VÁROS Honfoglalás, fővárosi módra Több az ipari, mint a mezőgazdasági munkás Termelőszövetkezetek és tangazdaság öregbíti az alföldi város, Cegléd hírét a köztudatban. „Hiába, ez mezőváros’’ mondják, akik szép zöldséget, pompás gyümölcsöt, jó minőségű, ceglédi címkés lisztet kapnak vásárláskor. Aki viszont a kisipari termelő- szövetkezetektől bútort, elektromos berendezéseket, a gyárakból gépeket, ruhafélét vesz, az azt állítja: biztatóan fejlődő iparváros ez, az Alföldön. Igen, Ceglédnek két arca van. Az ipar területén az utóbbi évek során történt jelentősebb fejlődés. Űj üzemrész épült a Május 1. Ruhagyár telepén, az ÜTGÉP Vállalatnál, a szeszipar szárító üzemében, az EVIG-ben, a Húsipari Vállalatnál, a MONIMPEX-nél. Ceglédre — közelsége és helyi adottságai miatt — több fővárosi üzem felfigyelt és tárgyalásokat folytatott a város vezetőivel a betelepülésről. Kéréseik hasonlók voltak az egykori honfoglaló magyarok kéréséhez: terület, víz és a fejlődésükhöz szükséges lehetőség volt Innen — onnan Szállítják a fejeseket Megkezdték a fejes káposzta szállítását a ceglédi Lenin Tsz földjéről a ceglédi MÉK- telepre. A tsz húszvagonnyi káposztára kötött szerződést. Az orvostudomány az igényük. A város megteszi, amit tehet. A közművesítésre, telefonhálózat bővítésére, a közlekedés korszerűsítésére egyaránt gondolnak. A „ceglédi mágneses vonzáshoz” hozzá tartozik a termelőszövetkezetek melléküzem- ági tevékenysége isi Több budapesti vállalat és gyár ad munkát azoknak a tsz- eknek, amelyek helyet és munkaerőt tudtak a gyár részlegéhez biztosítani. Az ipar fejlődése jelentős változást hozott a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásában. Az iparban dolgozók száma közel 9 ezer, míg a mezőgazdaságban tevékenykedőké 4 és fél ezer. Az ipar további fejlesztése még több munkaerőt kíván. Ezt a környező községekből és a városból eljáró „ingázók” meggyőzésével szeretnék pótolni, ami nem is lesz nehéz, ha a tervek, elképzelések valóra válnak. (—esk—) KIHELYEZETT VB-ÜLÉS Elismerésre méltó munkát végez a kocséri tanács Reális terveket kell kovácsolni A kocséri tanács munkáját vizsgálta kihelyezett ülésén a járási tanács végrehajtó bizottsága. Kocséron az utóbbi években szép előrehaladás tapasztalható. Az emberek, akik részt vállalnak környezetük formálásából, élénk érdeklődést tanúsítanak községük fejlődése iránt. Azokon a fórumokon, amelyeken a tanácstagok és: vezetők találkoznak választóikkal, több mint száz bejelentés hangzott eL Főleg a fejlesztéssel, az egészségügy helyzetével, a járdaépítéssel, a vízellátással és a házhelyek parcellázásával kapcsolatban akadt mondanivaló. Kevés szó jutott az egyéni érdeknek. Kőcser lakóinaki több mint fele a szétszórt, nagy tanya- világban él. Vannak, akik a beköltözés gondolatával foglalkoznak, házhelyet vásárolnak, építkeznek. Sajnos, kevés az építőiparos. A tsz-ek építőbrigádjai nagy beruházások megvalósításán munkálkodnak, kisiparos nincs. A tanács azt fontolgatja, hogy nagykőrösi mestereknek ad ki működési engedélyt. A tanácsüléseken egyre többet foglalkoznak a lakosságot legközelebbről érintő kérdésekkel, így például az ellátással. A vb-ülésen felvetődött, hogyan ítélik meg a helyi vezetők a nők foglalkoztatási lehetőségeit? A válasz megnyugtató volt. Ha a tsz-ek továbbra is működtetik melléküzemeiket, nem okoz gondot az asszonyok, idősek és csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Varga Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára hozzászólásában kifejtette, hogy a lakosság igényeit és a helyi lehetőségeket ismerve kell reális terveket kovácsolni. Fontos az úgynevezett alapellátottság, a víz-, villany- és az úthálózat kiépítése. Hasznos lenne, ha a tsz-ek ösztönöznék tagjaikat a betelepülésre. Ezt sajátos eszközeikkel (Déldául telekparcellázás) segíthetik is. Az ifjúság nevelésére foko-í zott gondot kell fordítani. A tanács költségvetésében akár külön is szerepelhet olyan összeg, amely a fiatalság művelődési és sportolási céljait szolgálja. Sziráki Péter, a járási tanács vb-titkára elismeréssel szólt a kocséri tanács munkájáról és a függetlenített vezetők tevékenységéről. Dr. Gaál Lajos, a járási tanács új vb-elnökie vitazáró szavaiban azokat a kérdéscsoportokat foglalta össze, amelyek! irányt szabnak a további munkának. Megállapította, hogy a tanács és szakigazgatási szerve betölti feladatát. A községi tanács dolga kiaknázni a lehetőségeket és ősz-: szefogni az erőket egy-egy. feladat megvalósítására. Jóleső érzés széttekinteni a tiszta, gondozott községben, és a lakosság lokálpatriotizmusában további lehetőségek rejlenek. A vb elismerésben részesíti a tanács függetlenített vezetőit. A kihelyezett vb-ülés után a két termelőszövetkezet melléküzemeivel, kertészetével, állattenyésztésével és az Űj Elet épülő szőlőfeldolgozójával ismerkedtek Kőcser vendégei. ft.) SZORGALMAS GYŰJTÖGETÖK Talán harmadszor is pergetnek Háromszáz mázsára szerződtek a méhészek A város „vizeskannája” Foto: Tóth István Írott kincsek a zúzdában * Helytörténeti kutatók — a MEH-telepen „EGY RÉGI LEVÉLEN ezt i írva találtam” ... Arany János Toldijának ez a szép sora jut eszünkbe annak a hírnek hallatára, hogy a helytörténeti kutatás új reneszánszát éli napjainkban, és különösen Pest megyében értek el szép eredményeket azok a kutatók, akik rendes foglalkozásuk, kenyérkereső munkájuk mellett legtöbbször éjszakájukat feláldozva foglalkoznak városuk, községük régebbi és újabbkori történetével. Egy-két jelentős dolgozat ceglédi szerzők tollából is részt vett a versenyen. A szomszédos Abony e tekintetben példamutatóan előttünk jár. — Honnan veszik e szerzők adataikat? A FELELET EGYSZERŰ. Majdnem minden esetben ugyanaz: a levéltárakból. A közelmúltban rendelet jelent meg a levéltárak védelméről. A betűk, az iratok sorsa a megsemmisülés. Cegléd régi múltjáról alig-alig beszél néhány megsárgult papírlap. A szabadságharc után egy Varga Sándor nevű helyi potentát intézkedésére napokon keresztül égtek a régi városháza iratai. Jogos tehát a kiadott rendelkezés: védeni kell a levéltárakat. A MÉH-telepre meggondolatlanul és kellő válogatás nélkül sok-sok irat kerül, és hogy ezek között milyen sok érdemelné meg a biztonságos megőrzést, azt csak azok a szakemberek tudnák megmondani. akik olykor-olykor beletekintenek abba a papírhalmazba. amelyre a zúzdái megsemmisülés vár. — Mi tekinthető levéltári, tehát megőrzendő anyagnak? — A gazdasági, társadalmi, [ politikai, honvédelmi, tudományos, műszaki, művelődési vagy egyéb szempontból jelentős és történeti értékű iratokat levéltári anyagnak kell tekinteni, és védelemben kell részesíteni. A helytörténeti kutatók számára is értékes minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, sőt hangjegy is, ami valamely szerv működésével, illetve jelentős személy tevékenységével kapcsolatos. A gépi adat- feldolgozás útján keletkezett és rögzített gdatok is ide sorolhatók. A felgyülemlő iratanyag jelentős részét évenként zsákokba gyömöszölik, és a MEH-telepre viszik. Pedig fontos forrásanyag lehet az a szakértők szemében és kezében! — Azok a kutatók, akik az utóbbi időben városunk utolsó negyedszázadának dolgaival foglalkoztak, a megmondhatói annak, hogy a kásahegyek szinte „átrághatatlanok”. Az irattári anyag értékes részét levéltárakban kell elhelyezni — így szól a művelődésügyi miniszter rendelete. A közelmúltban Cegléd város 19-es iratanyagát a megyei levéltárba szállították. De ezen megfontolás alapján került például ugyancsak a megyei levéltárba a Ceglédi Nemzeti Bizottság és a földosztó bizottság valamennyi jegyzőkönyve és ll*cltcl is A HELYI KUTATOK így körülményesebben juthatnak ugyan hozzájuk, de ott ezeket a fontos iratokat szakszerűen kezelik, biztonságosan megőrzik, a kutatásra alkalmassá teszik, sőt a kutatások eredményeit is közzéteszik. Sz. I. a nőkért Érdekes ismeretterjesztő előadássorozatot tartott a község lányai, asszonyai számára dr. Lavicska Kálmán, Jászka- rajenö községi ösztöndíjas körzeti orvosa. Az orvostudománynak a nők egészsége érdekében végzett kutatásairól, azok eredményeiről és általános tudnivalókról beszélt népes közönségének. Albertirsai nyertesek Nagy sikere volt pénteken az albertirsai ÁFÉSZ-áruház tombolasorsolásának, amelyen azok vehettek részt, akik alkalmanként 500 forinton felüli összegért vásároltak. Sok értékes nyeremény talált gazdára. A többi között kerékpárokat, táska- és zsebrádiókat, márkás itallal „kiegészített” pohárkészleteket, háztartási felszereléseket és ruházati cikkeket mondhattak magukénak a boldog nyertesek. „Akácméz kapható’’ — hirdeti a járókelőknek az ablakban elhelyezett kartonlap. Kétliteres befőttes üveggel kezünkben várjuk a kapunyitást. A gazda, a méhész éppen Trabantja körül forgolódik. A méheit akarja meglátogatni. Míg a háziasz- szony megtölti üvegünket, szót váltunk a méhészek helyi funkcionáriusaival. Ha a méhekről és a méhészetről van szó, mindig ráér és mindig szívesen beszél. — Emberemlékezet óta nem volt ennyi akácvirág, mint ezen a tavaszon. Valósággal roskadtak a fák édes terhűktől. Június 5—6—7-én az időjárás is kedvező volt, így a méhek olyan napi rekordot produkáltak, hogy azzal minden méhész elégedett lehetett. Naponként a jobb családok 8—10 kilós súly- gyarapodást értek el, vagyis kaptáranként ennyi mézet gyűjtöttek. — Egy-egy ilyen méhcsalád hány tagból áll? — Jó méhcsaládnak azt nevezzük, amelyik 50—60 ezer dolgozó méhből áll. Cegléden a jelentősebb méhcsaláddal rendelkező méhészek száma száztízre tehető. A tulajdonukban levő méhcsaládok száma körülbelül 2 és félezer. A szám természetesen változik. — Milyen volt az idei pergetés? — Jónak mondható. Értesülésem szerint a méhész szakcsoport tagjai családonként 20—22—25 kiló mézet pergettek az akácvirágzás után. — Haszonnal járt-e a méhek vándoroltatása? — Feltétlenül. Én a Mike- budai úton kezdtem. A mocsári gólyahír és a gyümölcsfák virágpora a fiasítás beindításához rendkívül szükséges volt. Aztán a berceli dombokon levő repcetáblákra mentünk, 10—12 nap múlva a Beck-pusztai akácerdőbe, majd Nógrádba települtünk át. Ebben az évben az akácvirág bőséges nektárt tartalmazott. 70 ceglédi méhész az idén 300 mázsa méz beadására szerződött. Annyi máris bizonyos, hogy senkinek nem lesz nehéz a szerződésben vállalt mennyiség beadása. — Hol vannak most a méhek? — A Kozma-dűlőben hatalmas búzatáblák vannak. Aratásuk még nem kezdődött meg és a búzatáblában sok a tarlóvirág. A tarlóvirág egyébként az akác mellett a legjobb méhlegelő. Még arra is lehet számítani, hogy harmadszor is pergetünk. Virágkertészetünkbe egy KOSZORÚKÖTŐ szakmunkást AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat Cegléd, Városi Tanácsháza, II. emelet. HIRE van a ceglédi kenyérnek Bővítik a raktárakat A Ceglédi Kenyérgyárban nagy építkezés folyik. Közel 4 millió forintos költséggel kibővítik a raktárakat, és a dolgozók számára korszerű szociális helyiségeket építenek. Az építkezéssel kapcsolatban Jámbor Sándor telepvezető ezeket mondotta: — Gyárunk minden tekintetben a közönség minél jobb kielégítésére törekszik, és dicsekvés nélkül mondhatom, hogy széles környéken fogalom a ceglédi kenyér. — Az igények figyelembevételével süteményválasztékunkat is bővítettük, és Cegléden kívül naponta Albertirsára, Ceglédbercelre, Csemőbe, Dán- szentmiklósra, Mikebudára, Nyársapátra és Törteire is szállítunk friss, minőségi árut. — Naponta 25 ezer vegyes sütemény, 160 mázsa 1 és ”2 kilós kenyér készül itt. Az üzemben ötvennégyen dolgoznak. Munkájukkal elégedettek vagyunk. Mindnyájan szívvel- lélekkel arra törekszünk, hogy mindennap finom sütemény, jó kenyér kerüljön az asztalokra, váljék mindenki egészségére! K. L. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Ceglédi Kirendeltsége felvesz gáz-vízszerelőket, hegesztő, lakatos szakmunkásokat. Órabér kollektív szerint. Szabad szombat, gázkedvezmény. Jelentkezés: Cegléd, Eötvös tér 1. szám. Eladnám vagy elcserélném háromszobás családi házamat kisebbre. Szüret utca 35. szám. Gépkocsivezetőket, traktorosokat, talaj- és szállítási munkára rakodómunkásokat felvesz a CEGLÉDI VÖRÖS CSILLAG MG. TSZ. Jászberényi út 408. Jelentkezés: a szállításvezetőnél. Kereskedői szakképesítéssel elhelyezkednék. Címem a Ceglédi Nyomdában.___________ Cegléden, Fürst Sándor utca 5. szám alatt fél házrész eladó. 150 n.-öles porta eladó. IX. kér. Bimbó utca 4, szám alatt. Ház eladó, beköltözhetően, Bodrog utca 21. szám. HIRDESSEN A CEGLÉDI HÍRLAPBAN I
