Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

Ház, jobbról és balról — Kétarcú háztömb — panaszkodnak a Táncsics utcai OTP-házak lakói. — iá három kívánságunk tel­jesülhetne, akkor először, másodszor és harmadszor is utcát kérnénk. Igen, utcát! Legyen ismét járható a Táncsics utcának nevezett, dimbes-dombos és gyommal benőtt közterület. A két háztömb között el­készült már a kis park. Zöld gyepével, rózsáival csupa szín, hangulat. Igen ám, de az egyik házsor ab­lakai nem erre, hanem a „senki földje” Táncsics ut­cára néznek. Igaz, az ablak alatt mér elkészült egy jö­vőbeni gyepágyás. De út nincs, csak por és esős idő­ben sártenger. Jogos kér­dés: mikor lesz utca ismét a Táncsics utca? Csemőben terem, Kecskeméten hűtik • A MÉK ceglédi kirendelt­sége igen szép mennyiségben és minőségben vásárolt cse- mői szamócát az idén. A gyü­mölcsöt a kecskeméti hűtő­házba szállították, onnan in­dították tovább a külföldi megrendelőknek. Északi és nyugati országokba utazott az alföldi szamóca. KST MESYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM * 1970. JÜLIUS 11., SZOMBAT ADOTTSÁGOK ÉS IGÉNYEK Verseny a vásárlók megnyeréséért Nem hiányzik a listáról a hiánycikk Nincs olyan nap, hogy ne gördülne áruval megrakott te­herautó több ceglédi bolt elé, utánpótlást hozva az elfogyott cikkek helyére. Megállapítot­ták, hogy a III. ötéves terv negyedik évében Cegléden a kiskereskede­lem forgalma negyven százalékkal emelkedett. A ceglédiek több élelmiszert, iparcikket vásároltak, több ru­hát. 1970 végére ötvenszázalé­kos emelkedést várnak. A vásárlások szaporodásá­nak egyik oka, hogy nagyobb és bővebb a választék. Elő­nyösebb üzleteket köt a helyi kereskedelem a nagykereske­delmi vállalatokkal, és igyek­szik a keresett árukból meg­felelő mennyiséget rendelni. Az utóbbi években erősö­dött a piackutató tevé­kenység is. Hasznos verseny indult a gyártó vállalatok és az üzletek között a vásárlók megnyeré­séért, a minél nagyobb tételes megrendelésekért. A múlt évihez hasonlítva az élelmiszerek forgalma igen megnövekedett. Zsírból, liszt­ből, cukorból az eddiginél jó­val többet értékesítettek az üzletek. Javult az ellátás édes­ipari és tésztakészítményekből, szörpökből, tejtermékekből és bár az év folyamán több húst adtak el, az arány kedve­zőtlenebb volt az előző évinél. A tőkehús választékát a ba­romfi pótolta ugyan — de pem szereti mindenki a baromfi­húst. A vegyes iparcikkekből a kínálat sokszor nem elégítette ki a keresletet. Bútorból, mo­torkerékpárokból, villanyboj­lerből többször volt hiány. A ruhafélékből inkább a válasz­ték volt szegényes. Bíztató kezdet — kérdőjellel JÉRCEK „ALBÉRLETBEN' Július 1-i számunkban Biz­tató kezdet címmel arról a kedvező képet mutattak, jövedelmezőnek ígérkezik a tojástermelés. Ezzel a lehetőséggel a ne­hezebb fizikai munkától men­tesítik a rászorulókat. Ez könnyebb, mint például a nö­vényápolás, és esetleg mást is lehet végezni mellette. Tudva­levő, hogy a nőknek is le kell dolgozni 150 munkanapot egy évben, és nem lényegtelen, hogy ötszáz tojótyúk egyévi gondozásáért száz munkana­pot számolnak el! A Széchenyi út hangulatos lakónegyede az emeletes, kiskertes sorházkolónia. Nemcsak az utca felé szépítkeznek látványosan, hanem a házsorok közti kiskertek is az otthon szerete- tére vallanak gondozottságukkal, virágaikkal. Foto: Tóth István A nyársapáti Aranyhomok tojásgyára A VÁLLALÓK IS ELÉGEDETTEK Öt esztendeje egyesült Nyársapáton a József Attila és a Kossuth tsz Aranyhomok Tsz néven. Az egyesülés előtt foglalkoztak szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel, a József Attilában pedig baromfite­nyésztéssel. Nem kellett sok gazdaságos- sági számítás, hogy rájöjjenek, az adott körülményeket figye­lembe véve a legkifizetődőbb a baromfitenyésztés. Akkori­ban évenként 15 000—16 000 tojótyúkot tartottak. Az idén már most harmincnyolcezer tojóhibridjük van, és az év végéig elérik a hetvenezret. Tűri Balázs főállattenyésztő elmondotta, hogy a Mezőfalvi Állami Gazdaságtól és az ér- sekcsanádi Búzakalász Tsz-től szerzik be a 18—20 hetes elő­nevelt csirkéket, amelyeket az­után részben a tsz baromfite­lepén nevelnek tovább, rész­ben szerződéssel kiadják gondozásra á tsz-tagoknak. Abból a meggondolásból in­dultak ki, amikor felvetődött ez a lehetőség, hogy több ta­nyában vannak üresen álló istállók, színek, fészerek,. Szakemberek nézték meg eze­ket, s megállapították, hogyan kell átalakítani, baromfitar­tásra alkalmassá tenni őket. Az átépítés a gazdák feladata volt. A tsz adja a tojóállo­mányt, a tápot és a berende­zést, így az etetőket, Hatókat, tojófészkeket vagy ketreceket. összesen hatezer-ötszáz to­jóhibrid került a háztájikba. Ezek zömmel még június kö­zepén kihelyezett jércék. Két helyen korábban volt már egy-egy kisebb telep, kétszáz, illetve ötszáz baromfival. Ezek A feltételek között sok ki­kötés szerepel. Egy év alatt minden tyúk után 220 tojást kell leadni. Tojásonként húsz fillért kap a vállaló. Ha nem lesz meg ez az átlag, neki kell pénzben kiegyenlítenie a hiányt átlagáron. Az egy év után az állomány kilencven százalékával kell elszámolni, és ha a veszteség több tíz szá­zaléknál, tyúkonként hatvanöt forintot kell fizetni. A le­adandó jószágok átlagsúlyát is megszabják, és ha ez nincs meg, akkor kilónként 18 for- rinttal kell megváltani. Ez a kockázat. Ha valaki gondosan bánik a tyúkokkal, és szerencséje is van, akkor az • övé lesz a „többlet”, ami a kilencven szá­zalékon felül marad. Ezerdarabos állománynál napi százhúsz forint a kereset. A jércék, amíg nem tojnak, darabonként 11 deka nevelő­tápot kapnak naponta. A tyú­kok tojásonként 19 deka tápot kapnak a tsz-től. A kihelyezett állományt egy technikus és egy állatorvos ellenőrzi. Uta­sításaikat be kell tartani. Az esetleges szükséges gyógysze­reket, oltóanyagot a gazdaság fizeti. 'A tojást a kecskeméti BOV- nál és a Budapesti Konzerv­gyárnál értékesítik. Most napi 14 000—15 000 tojást tojnak a tyúkok, de nemsokára már 25 —27 ezer várható. A tsz-nek azon túl is hasz­not hajt a vállalkozás, hogy hasznosítja más célra nem használt épületeit, könnyű munka- és kereseti lehetőséget ad a tagságnak, ráadásul még 15—20 fillér tiszta nyereségre számíthat tojásonként. Az sem lebecsülendő, hogy a befekte­tés gyorsan megtérül, hiszen hetenként többször szállíta­nak. (t.) versenytárgyalásról írtunk, amelyet a Csemöi Községi Ta­nács vb írt ki az ÁFÉSZ, és a Róna Vendéglátó Vállalat szá­mára cukrászda építésére. Cikkünk megjelenése után eljött szerkesztőségünkbe Ha­lasi János, az ÁFÉSZ keres­kedelmi főosztályvezetője és magával hozta a tanács hoz­zájuk írt meghívólevelét. A csemöiek levele június 22-én kelt és június 26-ra tűzték ki a tárgyalást. A kivitelezés; kezdetéül július 1-t, befejezé­séül augusztus 20-t jelölték meg. (!) Ráadásul — a többi között — a műszaki megoldás vázlatos ismertetését is kívá­nalomként sorolták fel. Há- *rom-négy nap alatt kellett volna terveket készíteni, és nem egészen két hónap alatt felépíteni egy cukrászdát. Halasi János szerint ez a levél arra mutat, hogy a cse- mői tanács nem is akart ko­molyan tárgyalni az ÁFÉSZ- szeL Az ÁFÉSZ észrevételének helyet kell adni lapunkban, hogy teljesebb kép bontakoz­zon ki olvasóink előtt ebben az ügyben. A szerk. Sorházak — kertsorok Babos ház az út mentén Egy zsák „arany“* Kanyarog az út Jászkaraje- nőtől Vezseny felé. Az út szé­lén jókora tábla jelzi: pár lé­pés és az a föld már a szom­szédos Szolnok megye föld­je. Határőrként fontoskodva igyekvő fácántyúk siet át az úttesten, mintegy „csíkot húz­va” a két megye. közé. A táb­lától nem messze, még Pest megyében, tárva nyitott ajta­jú ház, előtte árnyas fáktól védetten egy asszony hajlong, sárga zuhatagot tölt a földön álló ládákba. Sárga zuhatagot, hengeres testű, harmatgyenge zöldbabot. Annyit, hogy hat üzemi konyhának is elég lenne egy főzésre. — Minek ez a sok babü^ — Télire. A Nagykőrösi Konzervgyár egyik felvásárló telepe „vagyunk” — mondja az asszony. — Most a babot hordják. Naponta jönnek érte, viszik az előkészítőbe, onnan meg a konzervkészítőkhöz. A gyár nem veszi meg a lapos babot a termelőktől, csak az ilyen szép, világos, hengeres fajtát. Kilencven magánter­melő szállít a mi telepünkre, de ha visszafelé megy, Jász­karaj enő felé, akikor az úton balra van a nagy felvásárló. Ott egész babhegyet láthat, — Szállítanak mást is? — Hát persze! A zöldbabot követi az eltenni való uborka. Látja, néhány ládányi már ab­ból is érkezett, mutatóba. A szezonja csak ezek után kö­vetkezik. Hoznak majd zöld­séget, tököt. Mind, mind a gyárnak. Télen azután majd viszont láthatjuk az üvegek­ben. Az úton lányok jönnek, ke­rékpárral. Nem karikáznak, csak tolják maguk mellett. Degeszre tömött zsákokat visz­nek rajta, szinte húz félolda­lazva a zsákok súlya. — Csak tán nem kincset visznek? — De bizony! Aranyat! Aranysárga babot, a felvásár­lóba! — nevet a szemük, ne­vetgélnek ők magúk is. — Jó a termés? — Megjárja. Nem unatko­zunk a szünidőben! (— esk—) Vadászvácsora - csonttöréssel Ki mehet zártkörű összejövetelre? Súlyos testi sértéssel vádol­va állt a bíróság előtt a bün­tetlen előéletű Borbély István 48 éves törteli fejőgépkezelő. Az eset még a télen történt: a törteli vadásztársaság zártkö­rű vacsorát rendezett a helyi kisvendéglőben. Este tíz óra lehetett, amikor Borbély egy barátjával odaérkezett ittasan. Közölték velük, hogy a vacso­ra zártkörű, így azon részt nem vehetnek. Borbély erre engedélyt kért a vadásztársa­ság elnökétől, hogy ott marad­hassanak. Az elnök, ittassá­gukra hivatkozva, elutasította kérelmüket. A két hívatlan vendég nem akart távozni. Vita támadt, majd birkózás, verekedés. Egy­más ruháját tépték, így tör­tént, hogy a síkos talajon megcsúszott az ügy sértettje — miközben pulóvere a támadója kezében maradt —, és úgy el­esett, hogy orr- és arccsontja tört. A tárgyaláson Borbély Ist­ván nem érezte magát bűnös­nek. A bíróság a tanúvallomá­sok, az orvosszakértői leletek és más bizonyítékok összeveté­se után megállapította a vád­lott bűnösségét. Az ítélethoza­talnál figyelembe vették, hogy a sérülést nem közvetlen bán­talmazás okozta, a vádlott pe­dig büntetlen előéletű volt ed­dig. Az ítélet: ezer forint pénz- büntetés. Az ítélet nem jog­erős. TÁNC ÉS KÖNNYŰZENE Nyár a művelődési központban A Kossuth Művelődési Ház nyári programjáról érdeklőd­tünk. — Utolsó színházi előadás­ként a Sztambul rózsája című nagyoperett zárta az idei évadot — mondották. — Az ŐRI rendezésében — pontos dátumot még nem tudunk mondani — két-három köny- nyűzenei estre számíthatnak a műfaj kedvelői. A nyári idény­' ben sem zárja be kapuit a művelődési központ. Jelenleg tánctanfolyam van, amelynek vizsgabálja július 26-án lesz. Hetenként kétszer, csütörtö­kön és pénteken az ifjúsági klub ta |jai szórakoznak a jól felszerelt klubban. Ezenkívül hetenként tartják összejövete­lüket* az amatőrfilmklub és a filmművészeti szakkör tagjai, Hétvégi műsorkalauz A Kossuth Művelődési Köz­pontban ma este tánc, holnap:, tánczenei koktél. Moziműsor Szabadság: ma és holnap: Szent Péter hadművelet (olasz—francia—NSZK) Kos­suth: vasárnap: Utazás a ko­ponyám körül (magyar). Abony: Slágerrevű (angol) Ceglédbercel: ma és holnap: Szemtől szembe (magyar) Tör­tei: ma és holnap: A varázsló (magyar) Albertirsa: vasár­nap: Grisa őrmester (NDK) Jászkarajenő: ma és holnap: Mezítláb a parkban (ameri­kai). Sportműsor Szombat: Labdarúgás: A Szabad Föld Kupa elődöntő mérkőzés dél­után 17 órákor kezdődik a be­déi pályán a Ceglédi MEDOSZ —Véméndi Tsz csapata között. Vasárnap: Labdarúgás: A vasutas sporttelepen délután 5 órakor a CYSE—Szegedi VSE mérkő­zik (Vasutas Toto Kupa). Kézilabda: Délelőtt 10 óra­kor a Bem SE—Túra kézilab­dázói megyebajnoki mérkőzést játszanak. A szolnoki rádió műsora július 13-tól 19-ig Hétfő: Alföldi krónika. A szarvasi óvónőképző ének­karának műsora. Üzemi lap­szemle. Zenés autóstop, 150. adás. Kedd: Alföldi krónika. Népdalok. Vagy otthon? Ca- terina Valente énekel. Szaná­lások ... Zenés ki mit kér. Szerda: Alföldi krónika. Mezei szőttes. Vigyázat, gyor­san romló. Operettrészletek. Táborról táborra. Beatpará- dé. Csütörtök: Alföldi krónika. Pár perc dzsessz. Nyári mun­kaszervezés. Hogy állunk az egy százalékkal ? Tánczene. Sporthíradó. Hirdető. Péntek: Alföldi krónika. A hét témája' Szolnokon ... Nó­tacsokor. Kis község a Tisza mentén. Sport: Szolnoki Dó­zsa—OSC vízilabda. Az At- lantisz-együttes műsorából. Szombat: Hétvégi kalei­doszkóp. Ajánlatunk. Szom­bat esti jegyzet. Zenés ki mit kér. Vasárnap: Vasárnapi ma­gazin. Mese a cigánysoron. Könyv- és folyóiratszemle. Látogatás a Hanglemezbolt­ban. Az adások mindennap 18 órától a 222 méteres közép­hullámon hangzanak el. á i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom