Pest Megyi Hírlap, 1970. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-10 / 160. szám

XII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1970. JÚLIUS 10., PÉNTEK. HARMINCÉVES TALÁLKOZÓ Emlékszem, öt évvel ezelőtt is találkoztak. Ezúttal a har­mincadik évfordulóra gyüle­keztek a gyömrői polgári is­kola 1940-ben végzett fiúhall­gatói a gyömrői Halászkert ét­teremben. Szedlár János, Szemök Bé­la és Pető Vilmos szervezte meg a bensőséges hangulatú találkozót. Szedlár Vilmos még a tetszetős meghívókat is el­készítette a nyomdában. Az osztály 28 tagjából 14-en jöt­tek el. Ott volt a szeretett osz­tályfőnök, Dobossy László is, aki ugyanolyan melegséggel üdvözölte volt diákjait, mint régen. Az asztalnál kezdetét vette a beszélgetés. Felelevenedett a múlt, és sok szó esett a jelen­ről is. Este felé járt már az idő, amikor befejeződött a ked- vés találkozó, öt év múlva újra találkozunk — így vál­tak el. — gér — — A legutóbbi üllői tanács­ülésen a tanácstagok egy­hangúlag csatlakoztak a Hazafias Népfront és a megyei tanács által meghirdetett köz- ség-szépítési mozgalomhoz. Aratnak a kényei Népfrontban is Két saját kombájn a gabonatáblákon Egy traktoros vágta a lucernát Bizakodó a hangulat mosta­nában a bényei Népfront Tsz- ben is. Igaz, a munika dandár­ja, az aratás nem könnyű, de két saját kombájnjuk zökke­nőmentesen vághatja a 665 holdnyi gabonát, rendben van­nak a gépek. Böszörményi András, a termelőszövetkezet elnöke a többi, most folyó munkáról is tájékoztatott. — Rendben halad a nö­vényápolás is, a kukorica első gépi kapálása már befejeződött, a második kapálást is megkezdtük. Az idén — főmérnökünk kez­deményezésére — jobban mertünk kemizálni, 150 hold kukoricát vegyszereztünk, csaknem teljesen gyommente­sek a táblák. Az. aratással együtt elkezd­ték a borsó próbaaratását is. Jó lesz a termés, az eddigi legjobb ered­ményt várják, hiszen min­dent megtettek ennek ér­dekében. Harmincöt asszony a zöldség . Mintha beborulna Monor felől ,Hét végén lehűlés, eső, zivatar, hideg...“ „Esik eső csendesen, lepe­reg az ereszen ...” — dúdolom minden hét végén, szombaton és vasárnap. Már majdnem hagyomány, hogy hét végére elborul az idő, és hogy ez bosszantó, az bizonyos. Általában mi is történik? Nézzük naplószerűen: Hétfő. Hű, de kitombolta magát a vihar! Micsoda eső volt tegnap. Semmi baj, sza­kadozik a felhőzet, egy-kettőre kiderül és sütni fog a nap. Kedd. No lám, az történt, amit tegnap jósoltam. Igaz, nincs az a nagy meleg, de süt a nap. Párás, fojtott a levegő, de legalább hajnalban nem kell becsukná az ablakot, mert hideg van és fázom. Szerda. Határozottan meleg kezd lenni. Micsoda erővel süt a nap! Talán hét végére felmelegszik a Balaton vize, és akkor végre irány a magyar tenger! Csütörtök. De nagy hőség van! Alig lép egyet-kettőt az ember, már csurog róla a ve­rejték. Nem győzöm törölgetni a homlokom. Péntek! Hurrá! A Meteoro­lógiai Intézet hét végére me­leg, nyárias időt jósol. Gye­rünk csomagolni, ne az utolsó pillanatban kapkodjak. Este: Mintha beborulna Mo­nor felől?! Csak nem?! Szombat reggel. De igen. Lehűlt a levegő. Eső ugyan nincs, a felhő azonban kö­nyörtelenül eltakarja a napot. Este. Elviszem a randevúra az esernyőmet is. Mit lehet tudni, hátha esni fog. Ide te­szem, oda teszem, csak itt ne felejtsem ezt a fekete, gyászos darabot. Ráadásul a hegyes végével megszúrok valakit. Bocsánat! A sértett is ideges, nemcsak én. Az eső megered, először cseppekben, aztán öm­lik. Szent a béke! Az előbbi haragos mellém álL Hárman szorongunk az ernyőm alatt, és mi mást is tehetnénk? Együtt szidjuk az időjárást. Vasárnap. Lehet aludni tí­zig. Nincs kirándulás a Bala­tonra, nincs 6éta, és nincs túra a hegyekbe sem. Csak eső és eső. Feltámad a szél is. Micso­da vihar! Bekapcsolom a rá­diót. A Meteorológiai Intézet jelenti a holnapra várható időt: felszakadozó felhőzet, helyenként még esővel. A Kárpát-medencét a hét elején eléri a földközi-tengeri meleg légáramlás. A hét közepén te­hát hőségre számíthatunk. Folytassam? Hét végén úgyis: eső, ziva­tar, lehűlés, hideg... (pesti) Öt tarka macska esete Történt úgy hatvan évvel ezelőtt Üllőn, hogy a faluban divatba jött a tarka macska, azaz: fehér, fekete, sárga, il­letve fekete helyett szürke színkeverékű, foltos macskák szaladgáltak az udvarokban. A tarka macska kényeztetett jó­szág volt a háznál, a kislányok dajkálták, cirógatták. Egyszer az üllői község­házára beállított két férfi, s a Fővárosi Állatkert megbízott­jaként mutatkozott be. El­mondották, hogy háromszínű, hím ivarú macskát keresnek megvételre. Darabjáért száz koronát fizetnek, öt macs'tára iyan szükségük, s egy hét múl­va jönnek értük. A községben kidobolták a macskavásárt. Száz korona nagy pénz volt abban az idő­ben — majdnem egyhavi ke­resetnek felelt meg. Jelent­kezett is nyomban a község­házán öt tarka macska tulaj­donosa, pedig a gyerekek, asz- szonyok, nagyon ragaszkodtak macskáikhoz. Az Ígért időre megjelent a két férfi Üllőn, és elvitte az öt tarka macskát. A tulajdo­nosoknak egyelőre átvételi el­ismervényt adtak, azzal a ki­kötéssel, hogy előbb szakértők megvizsgálják a macskákat. Két hét múlva visszahozták őket, mondván: nem felelnek meg, mert szabálytalan a szí­nezésük, rossz a csontozatuk, kicsi az alkatuk stb. Az üllőiek nem nyugodtak bele a dologba, s valaki utánajárt a dolognak. Ki­derült, hogy a két férfinak semmi köze az állatkerthez, saját tenyésztés céljára hasz­nálták fel az öt üllői tarka macskát — és e csellel ingyen jutottak hozzájuk. (cm.) kapálását végzi, az „asszony­brigád” alapos munkát végez; itt is jó terméseredményre számítanak. A termelőszövet­kezetben ebben az évben is telepítettek 25 holdnyi diny- nyét, ugyanazzal a dinnyés családdal kötöttek szerződést, amelyikkel tavaly. A tsz elnöke elmondta azt is, hogy végzik a lucerna má­sodik kaszálását is. Az első kaszálás eredmé­nye remek volt: 18 mázsa, száraz széna súlyban. Dávid István traktoros a het­venöt holdnyi lucernát egye­dül kaszálta le — két nap alatt, vállalta az éjszakai mű­szakot is, hogy hamarabb be­fejezhessék ezt a munkát. — k zs — Úri pontyok Sülysápon Egy jó hír Sülysápról: a fo­gyasztási szövetkezet kereske­delmi osztályának vezetője el­mondotta, hogy ezentúl min­den hét péntekén halat is fog­nak árusítani Sülysáp két hús­boltjában. Kísérletképpen a múlt héten 50 kilogramm ha­lat rendeltek. Ez kevésnek bi­zonyult. Ezért ma már ennél többet hoznak forgalomba. A fogyasztási szövetkezet az úri Béke Tsz-szel megállapo­dást kötött. A tükörpontyokat a tsz halgazdaságából kapják a sülysápiak. A pontyok általá­ban egykilósak. Finom húsuk máris közkedvelt Sülysápon. — ky — TANCDALEST SÜLYSÁPON A tápíósülyi ÁFÉSZ a süly- sápi állomással szemben levő cukrászdában holnap (szom­baton) este 8 órakor disznóto­ros vacsorával egybekötött táncdalestet rendez. A műsor jó szórakozást ígér. Pataki Ferenc fejszámolómű­vész konferál, fellép még Szántó Gabi és Zombory Zsolt táncdalénekes. mai műsor MOZIK Monor: Grisa őrmester. Pilis: Imposztorok. Vecsés: Jöttem, lát­tam, lőttem. APRÓ TÜSKÉK Üllő község szépen fejlődik. Sok-sok kilométer hosszú jár­da, út és számos építkezés jelzi a tanács jó munkáját és a községgel való törődését, hiszen éppen ennek eredmé­nyeként érdemelte ki Üllő a nagyközség címet. A további egyenletes fejlő­dés minden lakos szívügye. Ezért nem mehetünk el szót­lanul olyan apróbb szépség­hibák mellett, amelyek zavar­ják a nagyközség esztétikai képét. Ilyen például az igencsak elhanyagolt tűzoltószertár. Ott van a szovjet hősök emlék­műve mellett — így kétszere­sen is fontos az épület kor­szerűsítése, átépítése. A másik: a ruházati bo't melletti kerítés. El lehetne tüntetni ezt a csúf látványt a cukrászda kerthelyiségének megnagyobbításával. Ennek előnye az is volna, hogy job­ban szembetűnne mindenki­nek a kerthelyiség, a község­ben átutazók biztosan szívesen megállnának egy kis frissítőre. Gondolom, rajtam kívül a község vezetői is észrevették ezeket az apró, szemetszúró tüskéket. S talán már a meg­oldáson is gondolkoznak. (pesti) Már elkészült Csütörtöki számunkban — téves információ alapján — „Gödrök az úri országúton” címmel rövid tudósítást közöl­tünk az úri országútröl. Tudó­sításunkban azt írtuk, hogy még nem készült el az út Űri község vb-elnöke azonnal helyesbítette a hírt: a KPM dolgozói a napokban befejez­ték Űri község főutcáján az építkezést, az út tehát már jó. VILLÁMINTERJÚ A HÍRLAPÁRUSSAL Sokaknak feltűnt Monoron, hogy a főtéri újságpavilonból Kellner néni szabadságra ment, helyét egy beatfrizurás fiatalember foglalta el. — Neve? — Romvári Károly. — Monori? — Nem, a nagymamánál nyaralok. — Foglalkozása? — Harmadéves vagyok a Műszaki Egyetem villamos- mérnöki karán. — A hírlapárusítás? — Szünidőben a központi hírlapirodán szoktam dolgozni. Most hívtak ide, Monorra, és én szívesen jöttem. Július 23-ig helyettesítem Kellner nénit. — Az újságok? — A legkeresettebb a Pest megyei Hírlap. Én is beleolva­sok néha, nekem is tetszik. Az­tán szeretik a monoriak a Népsportot is meg a különbö­ző heti képeslapokat. — Meglepetés? — Már az is volt. A Daily Newsból mindennap elfogy kettő. — Egyéb? — Szeretem ezt a munkát, örülök, amikor sok újság fogy. Egy hete dolgozik Romvári Károly monori hírlapárusként, és máris sok dicséretet hallot­tunk róla a vásárlóktól. Intel­ligens, udvarias, mondják. Szépen gondozott, hullámos hosszú haja különösen a kislá­nyokat készteti több újság ol­vasására. — gér — Csendélet két tsz-ből A két formás pacit az üllői kapta lencsevégre fotóriporterünk. Kossuth Tsz majorjában Tyúkok, kakasok telepén. monori Élet Tsz baromfi- Foto: Péterffy ,MOLYTERMELÓ" KUKORICASZÁRAK HATÉKONYABB NÖVÉNYVÉDELMET! Gyorsított büntetés Az ember azt hinné, hogy ha valakinek kertje van, igyekszik azt rendben tartan'i, hiszen a saját érdeke, hogy jobb legyen a termés, ne pusztítsák el a növényeket a kártevők. Ám ez nem egészen így van, és ezért tartottak megbeszélést az elmúlt hét végén a járás növényvédelmi felelősei. Csak néhány példát: miért olyan fontos házi kertjeink növényvédelme ? Tavaly a szövőlepke-invá­zió miatt a monori vasút­állomáson zárlatot kellett elrendelni, nem szállítha­tott a többi között a mag- gyár sem. Az idén együk nagyvállalatunk ellen most folytatnak eljárást az elégedetlen kukorica­szárak miatt, ami kedvenc helye ilyenkor a molyok­nak. De nem kivételek a tsz-ek sem, ott is akad jó néhány szabálysértési eljárás, bünte­tés. A „téma” egyébként mostanában: a még mindig meglevő kukoricaszár; már május 15-i határidővel el kel­lett volna égetni mindenütt, mégis: Pilisről 11, Monorról 19, Gombáról 26 ilyen1 sza­bálysértési feljelentés érke­zett. Legyen hatékonyabb a bűn- tetés — született meg a ha­tározat. Szüntessék meg a ta­nácsok az ötven forintos, fi- gyelmeztetéses büntetéseket; Társadalmi, közösségi ér­dek, hogy ne maradjon hathatósabb büntetés nél­kül a gondatlanság, a fe­lelőtlenség. Sző volt a tanácskozáson ar­ról is, hogy a községek nő­vén} védelmi felelősei, a me­zőőrök kísérjék fokozottabb figyelemmel a szábálysértése-k két. Jellemző például, hogy a járásnak 18 községe van, és az elégetetlen kukoricaszárral’ kapcsolatban mindössze há­rom he' ;röl jött feljelentés. A ■többi községben nem akad ■udvaron, földeken kúpozott* <régi szár? Védekezni kell a burgonya- ■bogár, a szövőlepke ellen is ‘— gyorsan szaporodik, súlyos ■károkat okozhat. A védekezés, ■egyéni, de társadalmi érdek is\ Az ez ellen vétőket a vb, 'elnökének utasítása szerint —, gyorsított eljárással büntetik. BEMUTATJUK: A járás legeredményesebben sportoló iskolája címet elnyert iskola sport­életét, eredményeit, problé­máit. A monori Kossuth Lajos Általános Iskola járásunk legnagyobb iskolái közé tar­tozik, 959 tanulója volt az elmúlt tanévben. Testnevelője: Blaskó Mihály. Három éve, az iskolák közötti versenyben az elsők között végzett, — — ezúttal pedig elnyerte azt a címet, amely minden iskola sportszerető tanulóinak, test­nevelőinek leghőbb vágya. (A testnevelő: az 1968/69-es tanévben kapta meg „A mo­nori járás legeredményesebb sportvezető tanára” elismerő oklevelet.) Kicsi, korszerűtlen, bár jól felszerelt tornaterem, két nagyon poros, huzatos ud­var, közel ezer sportolni vá­gyó gyerek ós egy lelkes test­nevelő voLt az összes adottság az év elején. A fentieket ügye­sen „mixelve”, nyilvánvalónak tűnik a siker. — Valóban természetes volt? — kérdeztük a testneve­lőtől? — Igen! Csupán tízezer fo­rint értékű társadalmi munká­ban létrehozott sportudvar (két hónap munkája) és egy teljes tanév valamennyi sza­bad délutánjának verejtékes, edzéseket feláldozott ideje kellett hozzá. — Megérte? — Kérdezze meg a tanuló­kat, nekem csak hivatásbeli kötelességem volt! — Szerénykedik? — Nem. Az eredményekre, a kivívott sikerre mindig büszke voltam, vagyok, ennek így kellett bekövetkeznie. Minden évber. az iskola sport­faliújságára egy jelmondatot írunk, ami egész évben min­den nap a szemünkbe kiált. Három éve az olimpiai eszme gondolatát — a versenyben való részvételt írtuk ki. Ma pedig már ezt olvashatjuk: „Az elmúlt év sikerei kötelez­nek!" — A kollégák és a nem sportoló gyerekek véleménye? — Nem tudom, csak érzem, . gondolom — ha az iskola bár­hol eredményt ér el, az mindannyiunk eredménye, büszkesége, ahhoz mindenki ki így, ki úgy, de hozzájárult. Nálunk az a szokás, hogy egy- egy verseny után az első test- nevelési órán, az osztály elé kilép a versenyző, méltatom, értékelem eredményét, és ke­zet fogok vele. Az őszintén ki­robbanó, spontán vastaps, híven tükrözi: a büszkék az ered­ezt az iramot úgy vélem, többiek is ményre. — Lehet győzni? — Szív, türelem kell hozzá! Szeretni kell amit csinálunk, hinni kell benne. Én például mindig biztos voltam abban, hogy egyszer mi leszünk a legjobbak. Ez évben 13 bajno­ki cím, 13 ezüstérem, 8 har­madik helyezés és egy kupa volt a termés. — A tanulásról? — Versenyzőink között kettő a közepes, a többi jó és kitűnő között váltakozik. Az évzárón adta ki iskolánk igazgatója, Hunyadi Lászlóné az „év spor­tolója” címet és jutalmat. Ezt csak a legjobban tanuló, és legjobban sportoló kaphatta meg. Nehezen tudtunk a sok gyerek kőzett választani. — További tervek? — Specializálódunk. Az ÁIST elképzeléseinek meg­felelően, sok-sok iskolai házi verseny, osztály bajnokság. Járási bajnokságban pedig csak torna, atlétika és kézi­labda sportágakban veszünk részt. A tornában várom jö­vőre a legtöbbet versenyzőink­től. Gér József I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom