Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

1970. JÚNIUS 26., PÉNTEK «»/ HEGYEI KMirltw Korszerűsítik a gyorsvasutat A ráckevei gyorsvasút pályáján a vágánykorszerűsítési munkák aktuálissá váltak. Lángvágóval darabokra vágják s felszedik a síneket, majd a megerősített pályára rakják le az újakat. Addig a szerelvények csak egy vágányon közlekednek. Most a Közvágóhíd—Szigethalom közötti útszakaszon dol­gozóiak. Nemes Dezső Veszprém megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja csütörtökön Veszprém megyé­be látogatott. Először a Péti Nitrogénműveket kereste fel. Útjára elkísérte Pap Já­nos, a megyei pártbizottság első titkára. Nemes Dezső ez­után a Herendi Porcelángyár­ba látogatott. ANTOS UTCA A magyar gazdasági élet ve­zető egyénisége volt Antos István, az 1960-ban elhunyt pénzügyminiszter. Róla nevez­ték el Zuglóban a 926-os utcát. Ebből az alkalomból csütörtö­kön délelőtt az Antos István utca 1/a számú ház falán már­ványtáblát lepleztek le. Az ünnepségen jelen volt Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Sándor József, a KB osztályvezetője, Vályi Péter pénzügyminiszter és Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter. ...„Hogy az egyesülés mostani gondjától öröm legyen!”... Interjú a váci járás párt- és állami vezetőivel Ingatag ingatlanok (IV.) „Nem vagyok én portarabló“ Egy, több mint ezer éve Bi­záncban alkotott törvény jut az eszembe: „Vágják le a ke­zét annak, aki más házát le­rombolja, vagy más kerítését megrongálja..Gondolattár­sításra az abonyi Bercsényi ut­ca 10-ben ledöntött kerítés szolgál. Keresem a mezsgyét Cseh Jánosné: „1964 őszén szomszédom, Kakuszi Sándor, telekhatárpert indított elle­nünk a Ceglédi Járásbírósá­gon. Több földmérő mérnök felmérte a telkeket, és külön­böző térképet- készített, de egyik sem tükrözi a hiteles állapotot, 50 négyszögöllel meg­károsítanak. A Pest megyei Bíróság is ilyen hamis tények alapján utasította el a felleb­bezést. Levelet írtunk dr. Di- mény Imre miniszter elvtárs­nak. aki a megyei földhivatalt utasította, hogy mérjenek új­ra. Évtizedek óta tudom, ho­gyan használjuk az ingatlant, hol húzódik á mezsgye. Miért nem néz pontosan utána sen­ki? Én csak a tulajdon terüle­temet keresem, nem kell ne­kem a másé: nem vagyok én portarabló.” Kakuszi Sándomé: „Meg­ítélték a jogos határt, immá­ron hatodszor tűzik ki á mezs­gyét. Ma éjszaka újra /eldön­tötték a kerítésemet, nem fo­gadják el a bíróság ítéletét, sem a mérést. Üj pert akar­nak, de nekünk már elég volt ez az áldatlan hat év. Csehék mindig vesztettek, fizették a perköltségeket, és nem tanul­tak. Csehék psak mániákusan hajtogatják a magukét. Meg­mondom azt is, hogy miért? Mert földéhesek!” „Szörnyű pontatlanságok“ A telekhelyzet egyik isme­rője a községi tanács. Kérdé­seinket Szűcs László abonyi vb-elnöknek tettük fel. — Miért bizonytalan sok te­lekhatár? — A fákat a mezsgyére ül­tették, pontatlanul parcelláz­tak, „suba alatt” csereberéltek az emberek. Régebben a par­cellázásnál sok laikus dolgb- zött, lépéssel is méregettek, az egyik embernek több, a má­siknak kevesebb jutott. A Be­loiannisz utcában ötven ház portája kisebb, mint a telek­könyvi adat. Előfordult olyan ingatlan, amely minden telek­könyvi szemlén más tulajdo­nost „kapott’. Ez a gond Abonyra különösen jellemző. — Mi a teendő? — Pontos felmérés nélkül lehetetlen az ügyeket lezárni. Az egész község új felmérése, telekkönyvezése szükséges, mert szörnyű pontatlanságok vannak. A részmérés sokszor helytelen eredményt hoz, és csak megsokszorozza a telek­vitákat, mivel nem fix ponttól fix pontig mérnek, hanem csak a kliefts területét. — Mi a véleménye a Cseh— Kakuszi ügyről? — Csehék valószínűleg jo­gosan keresik a területüket, csak nem jó helyen. Felmérés és gépi nyilvántartás A telekhelyzet másik isme­rője, nyilvántartója és hatósá­gi fóruma a Földhivatal. Kér­déseinket dr. Kulcsár János­nak, a Pest megyei Földhiva­tal vezetőjének tettük fel. — Miért bizonytalan sok te­lekhatár? — Pest megyében a katasz­teri térképek nagyon elhanya­goltak voltak, az időszakos változásokat nem vezették át, nagy munkát jelentett a szo­cialista nagyüzemi tagosítás, 1945-től 2,5-szer cseréltek gaz­dát a területek. Sok hát a pontatlanság. — Mi a teendő? — Munkaprogramot dol­goztunk ki: 1973-ig Pest me­gyében az összes város, plusz 80 község térképfelújítását be­fejeztük. — Hogyan döntik el a föld­vitákat? — Havonta több ezer ügy­ben döntünk, egy dolgozóra havonta legalább 100 ügyirat jut. Határozatainkat ritkán változtatják meg, ügyészi óvás egyetlen egy volt. Bürokratiz­mus azonban van: a harminc napos határidőt gyakran nem tartjuk be. — Mi a véleménye a Cseh —Kakuszi ügyről? — Ismerjük az esetet. Elő­fordulhat, hogy az egész egy­ségen belül eltolódás van, ilyenkor nehéz a helyzetünk, probléma lezárni az ügyet. Telekkönyv és hitelesség A telekkönyv az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog, hasz­nálati és más jogok nyilván­tartására szolgál, lapjain fon­tos tényeket és körülménye­ket tüntetnek fel, az ingatlan­ra vonatkozó egyes jogokat a telekkönyvi bejegyzés hozza létre. Kérdéseinket dr. Csáka Gyulának, a Pest-vidéki ál­lami közjegyzőnek tettük fel. — Melyek a gyakorlati problémák? — Számtalanszor előfordul, hogy a felek szerződésébe té­ves helyrajzi szám kerül, vagy olyantól vásárolják meg az ingatlant, aki nem telekköny­vi tulajdonos. — Hiteles-e a telekkönyv? — A telekkönyv a bejegy­zett jogok, tények és körülmé­nyek fennállását hitelesen ta­núsítja. Magyarországon te­lekkönyvi kényszer nincs, azaz senki sem kötelezhető arra, hogy az általa vett, ajándéko­zott vagy cserélt ingatlanának telekkönyvi tulajdonjogát rendezze. Ezért elég gyakran előfordul, hogy a telekkönyvi állapot nem egyezik a tényle­ges helyzettel. — Bizonyítható-e a telek­könyvi bejegyzés ellenkezője? — Igen, tulajdonosi okirat­tal, perrel vagy tízéves folya­matos elbirtoklással. A pereknek tehát három fő oka van: a jogos vagy jogta­lan peres szellem, a földmérés és a telekkönyvezés esetleges pontatlansága. Az elsőn fel­világosítással, a másik kettőn munkával lehet változtatni. Cseh Jánosné: „Mindenki mindig mocskol. A mi életün­ket tönkreteszik. Mindenem rááldozném, hogy esz a hely­zet megoldódjon.” Fóti Péter A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának rendelete értelmében 1970. június 30-tól a szobi járás, mint járásként, működő közigazgatási egység megszűnik és eddigi területé­nek közigazgatási és jogi irá­nyítását a váci járás veszi át. A szobi járás megszűnése azonban nemcsak egy rende­leti úton végbemenő törvényes folyamat, nemcsak adminiszt­rációs kérdés, hanem — az addig Szobon, a-járás ügyiéit irányító párt- és állami veze­tők — egzisztenciális, szemé­lyi kérdése is, amelyre meg­nyugtató módon keresett vá­laszt a Pest megyei pártbi­zottság és a megyei tanács. Hogyan bonyolítják le az egyesítést, milyen gazdasági, politikai és kulturális követ­kezményei lesznek, hová ke­rülnek azok az emberek, akik eddig a járás éllén álltak, er­ről és sok más érdekes kérr désről beszélgetett munkatár­sunk Balog Lászlóval, az MSZMP Váci Járási Bizottsá­gának első titkárával, dr. Vida Gyulával, a Váci Járási Ta­nács elnökével és Himmerl Lőrinccel, a Szobi Járási Ta­nács titkárával, aki 1970. jú­nius 30. után a két egyesített járás tanácsának vb-titkára lesz. Alábbiakban munkatár­sunk feltett kérdéseit és az ar­ra kapott válaszokat ismertet­jük olvasóinkkal. KÉRDÉS: Mi indokolta a két járás egyesítését? VÁLASZ (Balog László): A szobi járás kicsi járás. La­kóinak száma 27 400 és évek óta csökken. Ez az ipar fejlő­désével és a mezőgazdasági termelés koncentrálásával ösz- szefüggő dolgok miatt van így. A tizenhét község közül ti­zenhárom község lakóinak száma nem éri el a 2000-et. Amikor az Elnöki Tanács a szobi járás megszüntetéséről rendelkezett, azt is figyelem­be vette, hogy a tanácsi át­szervezés folyamatban van. Ez a munka 1975-ig befejeződik. Kialakulnak a nagyközségi ta­nácsok, amelyek a járástól át­vesznek bizonyos hatósági funkciókat. A nagyközségi pártbizottságok megalakulása is kísérő jelensége a községek közigazgatása összevonásának. A két járás összevonásával az igazgatás költségeit is csök­kenteni lehet Az irányítás­hoz kevesebb emberre lesz Pest megyeiek a Számos-közben: Felépül Siposék háza Nagyar községben Alig egy hete tartottak meg­beszélést a Pest megyei ipa­ri üzemek igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai az SZMT kezdeményezésére, ahol azt vitatták meg, hogyan tud­nának leglhathatósabban segí­teni az árvízkárosultakon. Számtalan felajánlás érkezett már eddig is. Az üzemek munkásai közül sokan dolgoz­tak az árvédelemben. De en­nél is többet szeretnének adni a rászorulóknak. Elhatároz­ták, hogy koncentrálják az erőket és közösen indítanak akciót a rombadőlt házak új­jáépítése érdekében. A szabolcsiak kérése az volt, hogy hozzanak létre a Pest megyei vállalatok egy építés- vezetőséget, amely részt ven­ne a helyreállítási munkák­ban. Ezt az építésvezetőséget kelle­ne a vállalatoknak mun­kaerővel, építőgépekkel és szállító kapacitással támo­gatni. Örömmel fogadták a szabol­csiak azt az elképzelést is, hogy egy-egy Pest megyei vál­lalat — mint pl. a Dunai Kő­olajipari Vállalat —, komplett, kétszobás házat készít minden térítés nélkül, egy nagycsalá­dos árvízkárosultnak, A Kő­olajipari Vállalat javaslatához valószínűleg több megye is csatlakozik. Akik viszont ön­állóan nem tudják egy teljes ház kivitelezési munkálatait elvégezni, a megyei építésve­zetőség munkájába kapcsolód­hatnak be. Sürget az idő, hiszen hamar elmúlik a nyár. Éppen ezért, az SZMT elnöksége megtár­gyalta a Szamos-közi tapasz­talatokat és a Pest megyei Pártbizottsággal közösen leve­let küld valamennyi vállalat igazgatójának, párt- és szak- szervezeti titkárának, amely­ben kéri őket, hogy támogas­sák az akciót. Minél előbb reagálnak er­re a vállalatok, annál ha­marabb indulhat a Pest megyei építők konvoja a Számos-közbe. A Pest megyeieknek a fehér- gyarmati járás egyik községé­ben kellene tevékenykedniük. A Kőolajipari Vállalat már a címet is ismeri: Nagyar köz­ségben, Sipos Mihály házát építik fel. A tízcsaládos férfi mindvégig részt vett az árvé­delemben, annak ellenére, hogy háza romba dőlt. Megér­demli az önfeláldozó segítsé­get. Augusztus 20-ána új, két­szobás házba költözhet. <—kovács—< szükség, de kevesebb járműre, eszközre, berendezésre és épü­letre is. Az egyesítés lebonyo­lítására operatív bizottságot hoztunk létre, hogy a mun­kát szervezetté tegyük, a fel­adatokat tervszerűen és idő­ben tudjuk megoldani. KÉRDÉS: E két járás egye­sítése milyen személyi prob­lémákat vet fel a szobi járás irányító szerveinél? VÁLASZ (dr. Vida Gyula). Az apparátusok átszervezése már megtörtént. Minden em­berről gondoskodtunk. Ez részben úgy oldódik meg, hogy a váci irányító szervek­hez kerültek, anyagi juttatá­suk, fizetésük csökkenése nél­kül, részben pedig a helyi szervek bővítése kapcsán jut­nak álláshoz. A községi ta­nács jogkörét növelni fogjuk, de ez vonatkozik a tömeg­szervezetekre is. Rendőrségi ügyekben, hogy ne kelljen a lakosságnak Vácra utaznia, Szobon marad a tiszti Örs. összefoglalva elmondhatom, mindenkinek megvan a helye és legfeljebb azt a kényelmet­lenséget kell vállalni, hogy egy-két embernek többet kell naponta utaznia, amíg hiva­talába ér. KÉRDÉS: Lehet-e a nagy távolságok miatt korszerűen irányítani a megnövekedett járást? VÄLASZ (Balog László): Nem lesz könnyű feladat Harmincnyolc község kerül a hatókörünkbe és a járás két szélső pontja, között 105 kilo­méter a távolság. Váctól pél­dául Bernecebaráti 71 kilomé­terre van. Ezeket a távolsá­gokat júgy lehet csökkenteni, illetve úgy lehet átfogni a já­rást, hogy növeljük a helyi önállóságot. A személyi kér­déshez hozzá akarom fűzni, hogy a megalakult operatív bizottság az emberek elhelye­zésénél figyelembe vette az emberek képességeit és olyan munkakört ajánlott, ahol jól érzik magukat és képességeik legjavát tudják nyújtani. Olyan új beosztásba kerül­hetnek, amelyet kedvvel lát­nak el. Természetesen van még gondunk és problémánk, de megoldjuk azokat is. A la­kosság érdekében is tettünk intézkedéseket. A szobi járás északi részéről ugyanis Vác­ra elég hosszadalmas az uta­zás. Sikerült a közlekedési vállalatoktól a meglevőkön felül egy vonat és egy autó- buszjáratot kapni, de a be­utazás problémája csak a vas­út rekonstrukciója után oldó­dik meg. KÉRDÉS: Milyen problé­mákkal foglalkozik még az egyesítést elősegítő, illetve le­bonyolító operatív bizottság? VÄLASZ (dr. Vida Gyula): Hozzánk tartozik a Dunaka­nyar balpartja, mintegy 50 ki­lométer hosszú partszakasz, tíz üdülőközség, amelyekben nagy a forgalom. Ezen a te­rületen* mintegy 50 ezer lakos él, de félmillió ember is meg­fordul az üdülési szezonban. Megkülönböztetett módon kell tehát foglalkoznunk a Duna­kanyarnak ezzel a szakaszával és fejlesztését koncepciózusán kell végrehajtani. KÉRDÉS: Milyen gazdasági feladatok várnak megoldásra? VÄLASZ (Balog László): A szobi járásban országos vo­natkozásban is jelentős terüle­tet telepítettek be bogyós gyümölcsökkel. Mintegy 1614 holdra tehető a bogyós gyü­mölcs területe. A váci járás­ban 688 holdon termelnek bo­gyós gyümölcsöt és a kettő együtt ma már jelentős ter­melési ágat képez, amelynek fejlesztési, értékesítési és fel- dolgozási problémáit nekünk kell megoldani. Úgy is mond­hatnám, a váci járás „bogyós­nagyhatalom” lesz. A vád já­ráshoz tartozik a Dunakeszi Konzervgyár. Itt épül az 1000 vagonos hűtőház, tehát a ter­melés lebonyolítására, a ter­més felhasználására nagy ko­operációs lehetőségeink van­nak. További feldolgozókat kell építenünk és elérni, hogy ez a meghonosodott gyümölcs­fajta jó pénzt hozzon a járás lakóinak, illetve a velük fog­lalkozó termel őszöwtkezetek- nek. KÉRDÉS: Várható-e a köz- művelődés, a kulturálódó:: igényeinek jobb kielégítése a „nagyjárás” megalakulása után? VÄLASZ (dr. Vida Gyula* Szerintem a két járásnak s művelődés és kulturálódás pártolásában megtett útjai jó ponton keresztezik egymást. A szobi járásban sajátos helyzet alakult ki. Zebegényben a Szőnyi Múzeum, a művészek baráti körének megalakítását segítette elő. Nagyon aktív, volt a klubkönyvtár-mozga- lom, amely új művelődésügyi kezdeményezés. Feltétlen meg akarjuk őrizni ezeket és gaz­dagítani a váci tapasztalatok­kal. Szobon most bizonyos kulturális beruházások van­nak, a volt járási művelődési otthon keretében. Itt számos kulturális intézmény kap majd helyet. Vácon is jó hagyomá­nyokkal rendelkezünk. Vácrá- tóton a botanikuskertben évente két hangversenyt ren­deznek. Foton, ahol a régi iro­dalmi hagyományokat ápolják, a Vörösmarty-kultusz szelle­mében, írók, képzőművészek, operaházi előadóművészek gyülekeznek és cserélik ks gondolataikat. Úgy tervezzük, hogy ott művésztelepet ho­zunk létre. A Fáy-présház most már szélesebbre tárhat­ja kapuit a szobi járásban élő vagy odalátogató művészek­nek is. A Gyermekvárosban néhány operaestet kívánunk rendezni. Zenei iskolahálóza­tunk jó. Dunakeszin megfelelő színvonalon működik az Iro­dalmi Színpad. Szobról át akarjuk „ültetni” a kluV- könyvtár-mozgalmat. Az Iro­dalmi Színpadot meg odavisz- sztik. Ami az oktatást illett* célunk, hogy az oktatás szín­vonala ne essen vissza. Vácon jobb a helyzet, de talán Szo­bon is segíthetünk, hogy a fia­talság jobban otthon érezze magát. KÉRDÉS: Himmerl Lőrinc Szobon volt vb-titkár. Milyen érzés egy új helyen kezdeni a munkát és a régin abbahagy­ni? VÁLASZ (Himmerl Lőrinc): A szobi járási apparátusból összesen húszán jövünk át a Váci Járási Tanácshoz. A két járási tanács között eléggé szo­ros kapcsolat alakult ki és kölcsönösen igyekeztünk meg­ismerni egymás területeit, és az ott élő emberek problé­máit. Nem mondanék igazat, ha azt állítanám, könnyű szív­vel válók meg tevékenységem régi színhelyétől, de az élet megy tovább és alkalmazkod­ni kell az új körülményekhez. KÉRDÉS: A lakosság ügyei­nek az intézéséről szeretnénk még egy-két szót hallani. VÁLASZ (dr. Vida Gyula* Úgy tervezzük, hogy Vámos- mikolán gócot alakítunk ki,’ ahová sok államigazgatási in-: tézkedési jogkört leadunk. A lakosság itt helyben el tudja intézni főbb dolgait és nem kell Vácra utazniuk. Más nagyközségek is alkalmazhat­ják az elsőfokú hatósági jog­köröket. Az egészségügyi in­tézmények maradnak Szobon, és így a betegek ellátása fo­lyamatos marad. KÉRDÉS: Mire hívná fel á figyelmet ezekben a napokban a váci járási pártbizottság el­ső titkára? VÄLASZ (Balog László): Mind a két járás kommunis­táinak feladata, hogy a helyes indokok alapján megmagya­rázzák minden embernek az egyesítés szükségességét, cél­ját és igyekezzenek a maguk területükön is enyhíteni a meglevő gondokon. Hasznos és jó intézkedéseket tettünk, de az élet ezeknek a finomítását állandóan megköveteli. Remé­lem, hogy minden állampolgá­runk boldogulására jön létre és alakul ki a nagyterületű és nagy létszámú váci járás, ahol fejlődő életünkért tevékeny­kedni öröm és boldogság lesz,' Szüts Defies i ä I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom