Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-10 / 134. szám
«EC »El K^&rlap 1970. JÜNIUS 10., SZERDA 1970/71 TANREND A művelődésügyi miniszter utasításban szabályozta az 1970—71-es tanév rendjét. A szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első munkanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér véget. A második félév a téli szünetet követő első munkanapon kezdődik és a rendtartásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osztályzatait — december 19-i állapotot alapul véve — a téli szünetben sor- rakerülő osztályozó értekezleten zárják le és a téli szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünet 1970. december 21-től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezletet 1970. augusztus utolsó hetében; a nevelési értekezletet novemberben és áprilisban ; a félévi testületi értekezletet a téli szünidőben; a tanévzáró értekezletet az általános iskolákban 1970. június 19-ig a középiskolákban június 30-ig kell megtartani, az igazgató által kijelölt napon. Az írásbeli érettségi, képesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnáziumban, szakközépiskolában, középfokú technikumban) nappali tagozaton 1971. május 11—18. között lesznek. Intézkedik a miniszteri utasítás a beiratkozásokról is. Újdonság, hogy az általános iskolák I. osztályos tanulóit — nyilvántartásba vételükkel egyidejűleg — 1971. március 1—15. között a városi (fővárosi) tanács művelődési osztálya (oktatási főosztálya), községekben pedig a községi tanács szakigazgatási szerve által kijelölt két munkanapon írják be. A középiskolák I. osztályos tanulóinak beírási időpontja 1971. június 14— 15-e. 1971. július 15-től augusztus 24-ig bezárólag — a miniszteri utasítás értelmében — biztosítani kell a pedagógusok szabadságának zavartalanságát Középkori kisvárostól a szocialista kisvárosig Várostörténeti konferencia Szentendrén Amióta szentendrei heteket rendeznek, minden esztendőben helytörténeti napokkal nyitják meg. Idén azonban abban is rendhagyó lesz az ünnepség programja, hogy a helytörténeti napok elmaradnak. Ehelyett a Tudományos Akadémia várostörténeti albizottsága és Szentendre Tanácsa várostörténeti konferenciára küldte szét a meghívókat. a történelem magyar tudósait várva a három napig tartó előadássorozatra. Természetesen meghívót kapnak a Pest megye városaiban lakó és városuk múltját kutató helytörténészek és krónika- írók is. Várostörténeti tudományos KÖNYVESPOLC FÉRFI ÉS NŐ MAR GARET MEAD KÖNYVÉRŐL MARGARET MEAD ETNOLÓGUS, szociológus: népek, társadalmak életét elemzi tudományos igénnyel. A ' Gondolat kiadásában most megjelent Férfi és Nő című munkájában azonban etnográfusként szólal meg. Mint egy tudományosan is helytálló esszésorozat szerzője, aki a nem szakember olvasónak érzékelhető, szemléltető módon, humanista elkötelezettséggel — az emberről beszél. Mert korántsem csak férfiak és nők kapcsolatáról esik szó ebben a könyvben. Legalább annyit hallunk nevelésről, családról, a közösségi élet változatairól, különböző társadalmak embert-alakító légköréről. S amikor a szerző a férfi, női jellem egy- egy népben lehetséges kirajzolódásáról s elkülönüléséről, majd a találkozásról, az együttélésről beszél, nemek és kapcsolatok kiteljesedéséről vagy éppen satnyulásairól szólván soha sem csak férfiról, nőről derít ki dolgokat. Egyúttal mindig az ember felmagasodását vagy alacsonyodását is bizonyítja. Mint ahogy azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy az egyik nem sohase győzheti le a másikat, anélkül, hogy maga is ne károsodna. Férfi, nő, ember boldogsága, vagy boldogtalansága elválaszthatatlan egymástól, s a társadalomtól. AMELYEKRŐL KEVESET BESZÉL, azok á termelési módok, viszonyok. Nem egy emberképet szegényítő, kizárólagos racionalitást kérünk számon: de úgy gondoljuk, a megfejthetetlenből a gazdasági alapok pontosabb megrajzolása után is maradna elég. Hogy az egyik nép miért oldja meg így, a. másik pedig amúgy életét? Mert vegyük az új-guineai, természet adta lehetőségeiben nagyon szegény arapes népet, melyben az ember mégis oly harmonikusan, színek és változatok sokaságát teremtve bontotta ki életót Már a hiedelemvilágban megragad szépség és költészet. Az arapes földműves nem birtokolja — csupán szolgálja őseinek és isteneinek szellemétől benépesült földjét. Szokásaik? Kifinomult etikett ez már. A kereskedelmet még a nyelv, felfogás is jó barátok között folyó szívélyes ajándékozásnak álcázza. Senki nem háborodhat fel nyilvánosan az őt ért sérelem miatt, mert így talán a védekezésbe túl sok önzés férkőzne. A sértett fél haragjában legfeljebb saját pálmafáit döntheti ki — a nyilvános védelemre mindig egy idegennek kell vállalkoznia. KÖNYVÉNEK MÁSODIK RÉSZÉBEN Margaret Mead az amerikai társadalomról rajzol szemünk elé egy érzésünk szerint az olvasó számára kevesebb újdonságot tartogató képet. Érdekesnek találtuk azonban az írónő észrevételeit az amerikai városa társadalom emberének belső bizonytalanságáról. Abban az életben, ahol senki nem folytatja apáinak hagyományait, s ahol a cél, a sajtóban, rádióban, filmen és televízióban mintaKőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, villany- szerelő, tetőfedő, festő, épület- és díszműbádogos, víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, éjjeliőröket és minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a „Prosperitás " Ktsz Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. ként népszerűsített sikermodell megközelítése, ahol a társadalom épp azért nem ismeri temetésnek vagy válásnak őszinte és mély átélését, gyászát, mert képtelen szembenézni a kudarcokkal, — az ember szinte leszokik önmaga belsejéről. ALLÄSFOGLALÄSA hitelét saját munkájával is megtámasztja. Nő írta ezt a rend- ikívüil szimpatikus, ember- tisztelő könyvet. Az érzékenység és intuitív módszer, ahogy például a csecsemő környezetével foglalkozik, ahol tárgyak arca és felülete, emberek ritmusa, hangja és mozdulatai, színek, szagok, gesztusok egy mikro-v iiágegyetemet alakítanak az életbelépett újszülött köré, aligha telne ki férfiszerzőtől. P. A. összejövetel volt már máskor is az országban, ez a mostani azonban a legelső Szentendrén és abban is első, hogy nemcsak a magyar kisvárosok múltjával foglalkozik, jelenükkel, sőt jövőjükkel szintén. Az első napon, június 25-én dr. Bácskai Vera kandidátus és dr. Kubinyi András kandidátus „A kisváros a középkorban”. dr. Eperjessy Géza és dr. Komaróczy György „A török utáni mezőváros” címen tart előadást. Mindkét téma mindenféle szempontból felöleli a múlt kisváros életét. Ugyanezen a napon délután a konferencia részvevői megtekintik a pilis- szentkereszti ásatásokat. Tettamanti Sarolta, a szentendrei múzeum régésze, az ásatások vezetője mutatja be az egykori apátság .templomának és monostorának feltárt romjait. Középkori klast- romokat eddig is kiástak az ország különböző részein, Pi- lisszentkereszten azonban már olyan nagy területen sikerült feltárni az épületek összefüggő romjait, ami eddig egyedülálló. A második napot, 26-át, a közelebbi múltnak szenteli a konferencia. Dr. Major Jenő és dr. Vörös Károly a polgári kor kisvárosát ismerteti, Vujicsics D. Sztojan pedig Szentendre városának szerb kultúráját. Végül a harmadik napon, 27-én, a jelen és a jövő kerül a konferencia napirendjére. Dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár és dr. Medveczky Imre középiskolai tanár a szo cialista kisváros kialakulását, életét és fejlődését mutatják be előadásaikban. S az előadássorozatot dr. Percnyi Imre, a műszaki tudományok doktora, műegyetemi tanár fejezi be. Az Akadémia településtudományi bizottságának elnöke a kisváros jövőjéről tart előadást és ez már a múltat kutató historikusok konferenciáján futurológia. De hiszen a múlt ismerete nélkül nehéz megérteni a jelent, a- jövőre pedig következtetni sem lehet nélküle. Sz. E. HOBBY Komédiák a gyűrű körül Két új vígjáték forgatását kezdték meg a televízió műtermeiben. A ,fiiért is mentem hozzád feleségül?” című komédia — amelyet Mikes György írt és Bán Róbert rendez — egy mintaférj válságáról szól. Főszereplői Moór Mariann, Márkus László, és Huszti Péter. Fehér Klára „Házassági évforduló” című írásából készül a másik alkotás Deák István rendezésében, s a harmonikus, hosszú együttélés apróbb viharait eleveníti fel. A főszerepeket Bodrogi Gyula és Voith Ági játssza. A szakmájával rokon hobbynak hódoló Bakonyi József, az Abaújszántói Állami Gazdaság Kossuth-díjas igazgatója, kiváló kertészeti és borászati szakember. Néhány évtizede gyűjti a magyar és külföldi borcímkéket, több ezer értékes címke van birtokában. A kiállításra rendezett címkéket tablókra ragasztja. Andrus': (27) Minthogy felelet nem érkezett, Camacho rákönyökölt az asztalra, busa fejét a Borellik közé tolta. — Miau? — fordult az egyikhez. — Miau? — fordult a másikhoz. És elcsattant az első pofon. A következő pillanatban már egymás hegyén-hátán volt az öt férfi. A három provokátor és két provokált. Amikor Bobo, Jucare és Pincho a terembe lépett, látták amint a megvadult Emest a már félig eszméletlen Alberto Borelli fejét ütögeti oda a tetőtartó gerendához, Camacho a másik olasz hasán térdel, a karjait fogja le, kicsi, menyétképű cimborája meg üti, veri a védekezni nem tudót. Bobo Emesthez ugrott, Jucare és Pincho a mexikóiakhoz. A laikus úgy véli, hogy a képzett ökölvívó mindig minden körülmények között előnyös helyzetben van egy kocsmai verekedésnél. Gyors, erős, jobbak a reflexei, pontosabban érzékeli az ütőtávolságot, jobban tolja, hogy hová kell ütni és mekkorát, mint egy civil fenegyerek. Tehát többször talál és hatásosabban. Ugyanakkor az energiáját is gazdaságosabban osztja be, ügyesebben védekezik és így tovább. Ez mind igaz. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek az ökölvívó számára hátrányt jelentenek. Elsősorban nem is arról van szó, hogy a kocsmai verekedés előtt nem tartanak mérlegelést, iitt a legkülönbözőbb súlycsoportok tagjai kerülhetnek szembe egymással. A bajt inkább a be- idegzettség jelenti. A sportszerű magatartás, ami a szárítóban érdem, de az ivóban semmi esetre sem előny. Az ökölvívó nem üti meg azt, aki már a földre került, nem fojtogat, nein rúg, fel sem merül benne, hogy öklein kívül olyan segédeszközöket is igénybe vegyen, mint székláb, pálinkás- vagy szódásüveg. Emellett annak az ökölvívónak, aki rendszeres edzésben áll, versenyszerűen bokszol, vérévé válik, hogy figyelmét csak egy ellenfélre összpontosítja. így aztán tulajdonképp védtelen a máshonnan jövő támadásokkal, a hátulról, oldalról rárohanókkal szemben. Miért lehetséges mégis, hogy öklözőkből gyakran félelmetes kocsmai verekedőit válnak, akik egymaguk rámolnak ki egv-egy hatalmas termet? A válasz egyszerű. „Megszabadultak” a sportszerű ökölvívás beidegzettségeitől. a szo- rítóbeli szabályok gátló határától, de a tudásuk, erejük még részben megmaradt. A három mulatt bajnok klasszisát dicséri, hogy a fenti kis eszmefuttatásban említett hátrányok ellenére, az első menet az ő teljes fölényük jegyében zárult. A leggyorsabban Bobo végzett legalább harminc kilóval nehezebb ellenfélével. Ballal megsorozta, majd villanásszerű, pontos jobbhoroggal leterítette Emes- tet. Pinchónak már nehezebb dolga volt a veszedelmesen csapkodó Camachóval, kapott is néhányat a vállára, mellére, de aztán egy alkalmas pillanatban beugrott a hosszú karok közé és Camaéhónak befellegzett. A kis mexikói viszont nem is vette fel a harcot Jucaréval, ügyesen hátrált, aztán tigrisuigrással átvetette magát a süntéspulton. Eltűnt. Bobo, Jucare és Pincho most azonban egész sor súlyos hibát követett el Ahelyett, hogy legalább hátukat egymásnak vetve várták volna, hogy lesz-e folytatás, azt hitték, hogy már még is oldották a feladatukat, most már kedvesnővérek lehetnek. Bobo például Alberto Borelli fölé hajolt, a vért töröligette az arcáról, igyekezett megtámasztani az olasz fiatalember fejét. Ilyen helyzetben érte a halántékán Hans Müller vasalt bakancsa. Jucare a másik olaszt emelte volna fel a földről, neki hátulról, a söntéspultot négykézláb megkerülve ugrott a nyákéba Gonzales. A földre rántotta és gonosz karateütéssel tette harcképtelenné. Pinchót Eberhardt egy pálinkásüveggel terítette le, amikor társai segítségére sietett volna. így hát a második menetben megfordult a kocka. Az előbbi győztesek már nem vehettek részt az események alakításában. — Van még valakinek valami óhaja? — érdeklődött megnyerő mosolyával Müller, és könnyedén a pultnak támaszkodott. — Hogyne! — hangzott fel ekkor váratlanul egy kemény, a sok szivartól kissé rekedtes, de azért kellemes alt a bejárat melletti kisasztal felől. — A harmadik menet még hátra van! Mindenki arra fordult. A Mama felállt, lassú, lomha léptekkel közeledett a söntés- pulihoz. Megállt Müller előtt, óvatosan a pult rézlapjára helyezte felig szívott szivarját. — Még én is itt vagyak! — mondta aztán, — Látom — vigyorgott a német—mexikói különítmény vezére. — Kegyedet nem lehet nem látni. Nyilván elsősegélyben óhajtja részesíteni ezeket a nyomorult kis fekete fic... A diadalittas mondatot nem tudta befejezni. Anna asszony jobb ökle olyan erővel csapódott a gyomrának, mint egy mozdony tolattyúja. A szőke óriás felkiáltott, összegörnyedt, de a rettenetes jobb ököl ekkor már az állcsúcsom csattant, kiegyenesítette, hogy a következő pillanatban egy precíz, menetrendszerű pontossággal érkező szűk balhorog fejezze be a mesterművet. Mert mestermű volt ez a maga nemében! A gyomorütés és az állcsúcsütés szinte egyetlen lendülettel történt, és ez utóbbi éppen olyan magasra emelte fel senhor Müller fejét, hogy a balhorog telibe találjon. Úgy is nyaklott össze, olyan megadóan, mint aki maga is elismeri a teljesítmény értékét. De a Mama véle most már nem törődött, hanem azonnal Eberhardt felé indult, aki távolabb állt és még szorongatta kezében a pálinkásüveget. — Vigyázzon! Hátul! — si- kodtott fel ekkor rémülten Madame Duval a lengőajtó mögül (Folytatjuk.)
