Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-06 / 131. szám

Eső, eső! Gromiko elutazott Párizsból Gromiko szovjet külügymi­niszter ötnapos hivatalos fran- ciaorezagi látogatásának befe­jeztével pénteken visszautazott a Szovjetunióba. A szovjet külügyminiszter és a francia államférfiak tanácskozásáról közös köz­leményt adtak ki. Gromiko elutazása előtt saj­tóértekezletet tartott. Nyilat­kozatában pozitívnak minősí­tette párizsi tárgyalásait. A két fél elégedett a két ország kapcsolataiban eddig elért színvonallal és ennek további fejlesztésére törekszik. A szov­jet külügyminiszter rámutatott arra, hogy amikor a kapcsolatok fej­lesztéséről esik szó, akkor nem pusztán a kétoldali kapcsolatok kiterjedt kö­rére gondolnak, hanem együttműködésre min­den olyan kérdésben is, amely a függőben levő nemzetközi problémák megoldására irá­nyul. Kérdésekre válaszolva a szovjet külügyminiszter nyi­latkozott a távol-keleti, a kö­zel-keleti problémákról, az európai biztonsági értekezlet­ről, valamint néhány más nemzetközi kérdésről. Kisebb árhullám Újabb adományok a károsultaknak. Hazatérő makóiak Eső és eső! Tegnap is 20—30 miliimétemyi hullott Erdély­ben és a Tiszántúlon. Hatásá­ra kisebb árhullám indult el Egy százalékkal többet Még küzdünk az árral. A harc Szolnoktól Szegedig még nem dőlt el. Reményünk: a soha nem látott össze­fogás, a gondos és szinte tudományos védelemvezetés, a felvonultatott technika, az emberek tízezreinek hősi helytállása meghozza gyümölcsét. A fenyegető ka­tasztrófát elkerüljük. Most még a védekezésre fordítjuk a nagyobb erő­ket, de ahol lehet, már megindult a helyreállítás nagy munkája. Még korai lenne áttekinteni — nem is lehet — a károkat. Lehetetlen e pillanatban még pontosan megmondani, milyen mérvű az anyagi javak pusztulása, mennyi a védekezés költsége, illetve milyen kiesést okozott a termelésben a Tisza, Szamos, Maros mentére szakadt súlyos megpróbáltatás. Annyi már bizonyos, hogy körülbelül 8 ezer házat kell helyreállítani. A veszélyeztetett vagy árvíz sújtotta területek üzemeiben sok tízezer munkaóra esett ki a termelésből. Jelentős területen került víz alá és pusz­tult el a vetés, sok helyen elmaradtak a mezőgazdasági munkával. Óvatos számítások szerint, a jelenlegi isme­retek alapján, 2,5 milliárd forintra becsülhető a várható kár. És tegyük mindjárt hozzá, a kár megoszlik. Nem csak az érintett területeknek, hanem valamennyiünk­nek, az egész országnak vállalni kell. Az is bizonyos, hogy a rendkívüli veszteségeket csak rendkívüli erőfe­szítéseik árán lehet úgy pótolni, hogy annak kihatása ne veszélyeztesse életszínvonal-politikánkat, építési, be­ruházási programunkat. Bármennyire is meghatóan szép a társadalmi ada­kozás, az egész országot átfogó szolidaritás megnyilvá­nulása — ez még kevés. A pillanatnyi fájdalmak eny­hítésére szükséges gyorssegély fedezésére elegendő csu­pán. A károsultakon ez is segít, de az évi nemzeti jö­vedelemből kieső 2,5 milliárdot nem pótolja. Ezt az értéket terven felül meg kell termelni. Mennyit jelent ez? Nemzeti jövedelmünk egy százalékát. Pontosabban: az idei nemzeti jövedelmet egy százalékkal túl kell tel­jesíteni. Az sem mindegy, hogy melyik népgazdasági szektorban és milyen arányokban realizálódik majd ez a több termelés. Az újjáépítéshez tégla, mész, cement kell. A kieső mezőgazdasági termékek helyett — lehetőleg azonos értékű — más termékből szükséges többet termelni. Helyeselni lehet ezért azt a mozgalmat, amely tégla­gyárainkban elindult: szabad szombatokon, vasárna­ponként — és ők nem egy százalékkal! — termelik meg a szükséges többletet. Ehhez jó volna, ha megyénk hasonló üzemei is csatlakoznának. Más üzemekben is van mód a nemzetijövedelem­növekedés bázisát képező többtermelésre. De nem mindegy, hogy miből. Helyes, ha a piaci igényekhez, a bei- és külkereskedelmi kereslethez igazodva növelik termékeik mennyiségét. Különösen jó, ha valamilyen keresett exportcikkből tudnak többet piacra dobni. Arra is kialakult egy célszerű út, hogyan tud az így megtermelt többlet oda áramlani, ahol konkrétan az árvízkárok pótlását szolgálja. Az ilyen vállalatok a célszerű többtermeléssel növelt fejlesztési és részese­dési alapjuk egy részét ajánlják fel az árvízkárok pót­lására. Az év első négy hónapjának tapasztalatai igen ked­vezőek. (Az elmúlt év hasonló időszakához képest az ipar termelése 7 százalékkal, a kiskereskedelmi forga­lom 11, a lakossági pénzjövedelem 8 százalékkal növe­kedett, A tavaly még stagnáló termelékenység is 4,9 százalékkal növekedett.) Az adatok jelzik, hogy üze­meink, vállalataink jelentős tartalékokkal rendelkeznek. E tartalékok további feltárásával, az eltelt hónapok színvonalának tartásával, vagy további emelésével az egyszázalékos nemzeti jövedelemtöbblet elérhető. Kedvező feltételeket biztosít ehhez a mind jobban kibontakozó kongresszusi munkaverseny, s nem utolsó­sorban a segitőkészség, az együttérzés, a szolidaritás, az árvízkárosultak gondjaival való személyes azonosulás, amely most országszerte megnyilvánul. Ha úgy dolgoznak üzemeink, intézményeink, szövet­kezeteink, állami gazdaságaink dolgozói és vezetői, ahogyan a gátakon állnak helyt az oda rendelt erők, bizonyára sikeres lesz ez a mozgalom is. Varga József a Tiszán és mellékfolyóin. A jelzéseik szerint nem érik el a korábbi maximumokat, — mégis veszélyesek. A Körösök vidékére máris nagy erőket kellett felvonultatná. Tiszafüredtől a határig to­vábbra is harmadfokú készült­ségben vigyázzák a vizet. A folyó mentén 15 ezer holdat borít fakadóvíz. Vcsizes átázások, szivárgá­sok, buzgárosodások fi­gyelmeztetnek: minden perc, minden méter árvízveszélyt rejt. Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos, a körtvélyesi szivattyúház mellett személye­sen irányítja a védekezést. Feláztak a töltések koronái, s bár szádfalazással, homok­zsákokkal erősítgetik, — védő­anyagot nem lehet rajtuk szál­lítani. Mára csak a vízi út marad. A 39 ezer ember továbbra is a gáton marad a 4300 géppel. Ejt nappallá téve építik az (Folytatás az 5. oldalon) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, E6YESÜUETEKI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM ARA 80 FILLER 1970. JÜNIUS 6., SZOMBAT Fock Jenő hazaérkezett Jugoszláviából BEFEJEZŐDÖTT PÉTER JÁNOS NORVÉGIA! LÁTOGATÁSA Péter János oslói látogatásá­nak utolsó napján, péntek délelőtt sor került a magyar— norvég gazdasági, ipari, mű­szaki együttműködési megálla­podás aláírására. Amikor Péter János és nor­vég kollegája, Svenn Stray, a külügyminisztériumban kézje­gyével látta el a keretszerző­dést, ezzel mintegy szimbo­likus aktust hajtott végre, amely fémjelzi az egész láto­gatást. Az első magyar—nor­vég külügyminiszteri tárgyalás célja az alapvetés volt, amely politikai síkon az álláspontok beható, őszinte ismertetésében, gazdasági síkon pedig az első államközi egyezmény megkö­tésében jutott kifejezésre. S mindkettő hozzájárul egyben az élénkülő kelet-nyugati kapcsolatok erősítéséhez, az európai béke és biztonság megszilárdításához. A követ­kező lépésre kétoldalú kapcso­latainkban Budapesten kerül­het sor, mert Per Borten nor­vég miniszterelnök és Svenn Stray külügyminiszter moghí­(Folytat ás a 2. oldalon.) tem az otthoni híreket az árvízről. Kormányunk elnöke ezután összefoglalta jugoszláviai láto­gatásának eredményeit. — örömmel és nagy várako­zással érkeztünk három nap­pal ezelőtt Belgrádba, Mitja Ribicsics elvtársiunk, a Jugo­szláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság végrehaj­tó tanácsa elnökének meg­hívására. Megérkezésünk el­ső pillanatától kezdve az őszinte, baráti vendégszeretet ezernyi jelét tapasztaltuk, és úgy éreztük, hogy ez híven (Folytatás a 2. oldalon.) SZOJUZ 9 Tartós űrrepülés Folytatja Föld körüli kerin­gését a Szojuz 9 szovjet űrha­jó. Június 5-én magyar idő szerint 13.07 órakor befejez­te a hatvanadik fordulatot a Föld körül. Nyikolajev és Szevasztyja- nov 5-én hajnalban véget ért munkanapja 16 órán át tar­tott és a kitűzött programnak megfelelően zajlott le. Mű­szaki és egészségügyi kísérle­tek váltakoztak az étkezés, a pihenés, és a testgyakorlás időszakával. A napi program végeztével a két űrhajós, moszkvai idő szerint reggel 6 óra után pi­henőre tért. Az ötödik munkanap kezde­tén rádiókapcsolat létesült az (Folytatás a 2. oldalon.) Felvétel a szovjet űrközpont irányítóterméből: Satalov és Filipcsenko űrhajósok rádió-összeköttetésben a Szojuz 9-ceL NDK-kiildöttség látogatása Pest megyében Hétfő óta háromtagú NDK- küldöttség tartózkodik ha­zánkban: a keletnémet minisz­tertanács tanácsokat irányító szervezetének helyettes veze­tője, Rolf Opitz miniszterhe­A küldöttség a dunai kompon: balról jobbra a harmadik a delegáció vezetője. Rolf Opitz miniszterhelyettes, lyettes, Helmut Kuhn, az Er­furt megyei tanács első elnök- helyettese, és Helmut Went, miniszteri tudományos tanács­adó. A delegáció a hét elején a fővárossal ismerkedett, szer­dán Győr — csütörtökön Veszprém — tegnap pedig Pest megyébe látogatott. A vendégeket, akiket dr. Varga József, a Miniszterta­nács Tanácsi Szervek Osztályá­nak helyettes vezetője, és Cas- tiglione Endre, az osztály mun­katársa kísérte el, dr. Mondok Pál, a Pest Megyei Tanács vb elnöke, valamint a végrehajtó bizottság vezetői fogadták, a megyei tanács szákházában, Dr. Mondok Pál tartott tájé­koztatót az ország legnagyobb megyéjének helyzetéről, a ta­nácsi muinka aktuális kérdé­seiről, a jövőbeni feladatokról, majd a küldöttség tagjai meg­tekintették a megyei tanács székházát. Ezután Vácra látogattak, ahol legelőször a közelmúltban átadott, új megyei kórházzal ismerkedtek. Itt dr. Kollár ha­jós, igazgató főorvos német nyelven tájékoztatta a delegá­ció tagjait az ország legmo­dernebb egészségügyi intézmé­nyének munkájáról, célkitűzé­seiről. Ezt követően Lukács Ferenc, a városi tanács vb el-' (Folytatás a 2. oldalon.) ft i Fock Jenő miniszterelnök, jugoszláviai látogatásának be­fejezéseként, pénteken délután nemzetközi sajtóértekezletet tartott Belládban. Az újság­írókkal való találkozót — amelyen a világ sok nagy hír- ügynöksége, rádió- és televí­zióállomása és lapja képvisel­tette magát, kapitalista és szo­cialista országokból egyaránt — Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának el­nöke nyitotta meg. Fock Jenő bevezetőben kö­szönetét mondott a jugoszláv sajtónak azért, ahogyan a ma­gyar küldöttség látogatásával foglalkozott. A televízión ke­resztül köszöntötte a jugoszláv dolgozó népet, külön Belgrad és Kragujevac lakosságát és _ köszönetét mondott a bizalom- teli, baráti légkörért, amely megkönnyítette küldöttségünk munkáját. Fock Jenő ezekután így folytatta: — Saját népünknek: szeret­ném megmondani, hogy úgy érzem, becsülettel elegeit tet­tünk annak a feladatnak, amellyel bennünket megbíz­tak. Ha minden gondolatom­mal nem tudtam mindig a tárgyalásokra koncentrál­ni, az csak azért volt, mert aggodalommal ve­gyes bizakodással figyel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom