Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
A földrajz szerelmese XII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1970. JÚNIUS 28., VASÁRNAP Nyolc szocialista brigád - tizenhét kiváló dolgozó Élre került a jubileumi munkaversenyben a pilisi sertéshizlalda A pilisi sert é shi zl a Idá ban minden látogató első benyomása az udvaron pompázó virágokkal kapcsolatos. Mintha egy üdülő parkjában lenne az ember, a főút szélén facsoport, arrébb kis liget, s csak a távolból szikrázó tiszta fehérség sejteti: ott lehetnek a sertés- ölek. Göbölyös Ferenccel, a pilisi hizlalda vezetőjével az udvarról az étterembe megyünk. Még itt is úgy érzem, mintha kint, a szabadban lennék. Virágok mindenütt: pálmák, kaktuszok. A rendet, tisztaságot tanítani lehetne. — Ne higgye, hogy ezzel a látvánnyal illúziókat igyekszünk kelteni a látogatóinkban — mondja Göbölyös Ferenc. — Ez a telep sertéshizlalda marad így is, csak éppen igyekszünk valamivel ellensúlyozni dolgozóink munkakörülményeit. Gondolhatja, hogy ahol ennyi sertés van együtt, ott óhatatlanul érződik a bűz. Természetesen, az állomány ápolása, tisztántartása szigorúan előírt. A levegő átszűrése érdekében kellett a fákat, bokrokat telepíteni. S ha már lúd — illetve sertés —, legyen kövér... A környezet megszépítése, csinosítása, a virágok ültetése dolgozóink szívügye lett. Érthető ez, hiszen a derékhad 15—20 éves törzsgárdából tevődik össze. Az irodában vörös vándor- zásziló. Mikor kapták? — A múlt évben meghirdetett jubileumi munkaversenyben elnyertük az élüzem címet. — Hogy kinek köszönhetjük? Nyolc szocialista brigádunk van, tizenhét kiváló dolgozót avattunk házon belül. De bárLopjók a rózsát A monori Petőfi utcai park, a „rózsapark” — csodálatos. Gyakran járok arra, s nem győztem ámuldozni: hogy lehet, hogy még senki sem tiporta össze a virágágyásokat, nem vésték tele a padtámlá- l at, nem tördelték le a rózsa- ágakat? Mert szó, ami szó, Monoron már azon lepődik meg az ember, ha valamit, ami új és szép, nem tesznek tönk- re. örültem: hát ilyen is van, békén virulnak a rózsák, gyönyörködhetnek az idegenek is... És egyik este közepes csokorral lépett ki a virágok közül egy srác. A lány bizonyára örült a rózsáknak, — de ezzel megkezdődött a lopkodási so. rozat. A környéken lakók is panaszolták, hogy egyre többen szaggatják a parkban a rózsákat. Ne tegyék! Hadd legyen legalább egy, egyetlen egy hely Monoron, amit nem teszünk tönkre... (zs.) MŰSOR MOZIK Dcser: ,,Z”, avagy egy politikai gyilkosság margójára. Gomba: Belfagor a pokolból. Gyömrő: A hekus és azok a hölgyek. H: Traianusz oszlopa I—II. Maglód: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk? ... H: A bűntény majdnem sikerült. Mcmde: A bűntény majdnem sikerült. H: Sikerül-e hőseinknek megtalálniuk? . . . Monor: Célpont: a hid: H: Nagy kék jelzés. Nyáregyháza: őfelsége, herceg elvtárs. PiUs: Szüzek elrablása. H: Titokzatos szerzetes. Tápió- sáp: A bűntény majdnem sikerült. Tápiósüly: Arc. Űri: ítélet. Üllő: „55”, avagy egy politikai gyilkosság margójára. H: Bűbájosok. Vasad: Ha... Vecsés: Brúnó, a vasárnapi gyerek. Matiné: Üj lány a csapatban. H: Szerelem, ó! milyen szigorúan tekinteném is át a névsort, mind a kétszáz dolgozónkról említést kellene tenni. Pályafutásom alatt ritkán irányítottam még ilyen összetartó, jó kollektívát. ' Essék néhány szó az állatokról Is. A múlt évben mintegy 40 ezer darab volt a sertésállomány. Ebből több mint 32 ezer darabot küldtek vágóhídra, 134,6 kiló átlagsúllyal. Csökkentek a kényszervágások. S bár nem tudom visz- szaadni néhány mondatban a közgazdasági mutatóikat, az összegezett eredmények ismeretében nem kétséges a pilisi hizlalda jó munkája, szép sikere. B. L. Fogadóóra Dr. Zimányi Gyula, a járási tanács vb-titkára holnap, június 29-én délelőtt 3-tól 12-ig tartja fogadóóráit a járási tanács épületében levő hivatali helyiségében. A lakosság a tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben felkeresheti. VB-ÜLES lesz holnap, június 2,9-én délután 2 órakor Monoron, A végrehajtó bizottság által hozott határozatok végrehajtását tárgyalják meg. Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Lányi Péter (egészségház), Monoron, Gombán és Bényén: dr. Kövesd László (Monor, Táncsics utca), Pilisen: dr. Pázmány Elemér, üllőn: dr. Balázs László, Ve- csésen: dr. Pallinger Georgina tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az And- rássy-telepi. Újsághír: Az országos középiskolai tanulmányi versenyen a földrajzi tantárgyi vetélkedőn Léé Erzsébet, a monori József Attila Gimnázium harmadikos' tanulója a második helyet szerezte meg. Amikor belépek Léé Erzsikéék monori otthonába, édesanyja fogad: Erzsiké nincs itthon, éppen matematikázik Pénzes tanár úrnál, de várjam meg, mert bármelyik pillanatban jöhet. Erzsiké valóban hamarosan be is toppant. Elmondom neki, hogy hallottam a hírt a második helyezésről. Hogyan is történt? — Az általános iskolában eléggé szerteágazó volt az érdeklődésem. Nagyon szerettem a verseket, meg is nyertem egy szavalóversenyt Gyomron. Később Kőszegen oklevelet kaptam egy szavalatomért. Amikor gimnáziumba kerültem, a matematikához vonzódtam legjobban, de a földrajz is nagyon érdekelt. A rádió „A szigetek” címmel pályázatot hirdetett, 89 pályaművet fogadtak el. köztük az enyémet is. A döntőt a hatos stúdióban bonyolították le, sokáig az első helyen álltam, ám egy zenei kérdésen elcsúsztam. Azt kérdezték, melyik zeneszerző milyen művében szerepelnek a Húsvét-szigetek... Ezt nem tudtam. A negyedik lettem. — Tavaly nyáron dr. Halász János fanár úrraí megbeszéltük. hogy részt veszek a középiskolai tanulmányi versenyen. Bevallom, kissé nehéz témát választottam: „Pest megye közlekedésének fejlődése a felszabadulás óta”. Közben a ZAMÁRDI, 1970. II. A „tábori bálna”, amiért mindig harcolni kell. A zamárdi úttörőtáborban jó a kaja. Ez egybehangzó állítás volt, a hatás kedvéért kórusban is elmondták. És, hogy mit mondott Babinszki- né, Bella néni, és az öt főzőmama, akiknek „közkívánatra” soroljuk fel a nevét: El- lenpacher Jánosné (Monor), Szabó Gáborné (Süly), Knül Györgyné (Monor), Hegedűs Józsefné (Monor) és Vass József né (Süly): — „Ja, és négy órás fürdés van minden nap!” — Egy reggelihez 340—360 kenyeret kell szeletelni, megvajazni! A csipetkéhez több mint húsz tojás szükséges! Mi otthon is ekkora adagokban gondolkodunk még vagy két hétig a tábor után ... És kapták a fakanalakat, szűrőket, hogy jól látsszon a „méret” a fotón is. S hogy el ne felejtsük, a „katonás” táborrend, a versenyek mellett akad szép számmal szórakoztató program is. — ... egyik nap például tábori ki mit tudót rendeztünk. Irtó jól sikerült, Oláh Tibi Abody Bélát, Kibédy Ervint parodizálta, volt ének, szavalat... A zsűri szaktanárokból állt, ők döntöttek, hát persze, hogy igazságosan! — Kirándultunk Tihanyba, Földvárra, jó idő volt, csak egyetlen egyszer zuhogott az eső! Az nagyon jó — mondták —, az a legeslegjobb, hogy mindig süt a nap, és a Badcsi egy ugrásra van. A legrosz- szabb viszont a csendes pihenő, mert valahogy mindig olyankor jön rá az emberre a kurjongatás. Az, és négy órás fürdés van minden nap! Este pedig karnevál lesz, tábori karnevál, csak az a baj, hogy egyetlen magnószalag van az egész táborban. Viszont mit számít egy kis „ismétlés”, ha mókázhat az úttörő, és minden csillag ide hunyorog? Itt aztán be is fejeztük a beszélgetést, mert harc indult a bálnáért. A „bálna” egy akkora gumicsónak, hogy az csak na —, de hát az egész tábor mégsem fér bele egyszerre. Valahogy azért eldöntötték, Kalotai Gábor, azazhogy Gabi bá’ lett a kormányos — mi már csak a partról integethettünk utánuk. Hát ilyen az élet Zamárdi- ban, ahonnan azóta már hazaérkezett minden riportalanyunk, és a 160 monori, sülyi, monori-erdei úttörő sóhajtozva gondol vissza a tíz napra, mert de kár, hogy elmúlt... (k. zs.—p. i.) tanár úr kórházba került. Bementem hozzá, és ő ott is segített, megadta a szempontokat, és megjelölte a forrásmunkákat. Ezután kezdtem az anyagot összegyűjteni. Ráment az egész nyári szünidőm. Hét végét, szombatot, vasárnapot nem ismertem később sem. A téli szünidőben hozzáláttam a dolgozat összeállításához. Aztán nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy „Gala- pagosz” jeligéjű pályázatom bekerült a középdöntőbe. Itt, a monori gimnáziumban zajlott le ez a döntő, és én továbbjutottam. Következett az országos döntő. Egy győri kislány mögött második leltem, ez azt jelenti, hogy jövőre az egyetemen földrajzból nem kell felvételi vizsgát tennem. No, és a jutalom? Erzsiké megkapta a KISZ KB kitüntető oklevelét és tíznapos jutalomüdülést Moszkvában. S mivel tölti egy földrajzgyőztes kislány most a nyári szünidejét? Reggel ötkor kel, hatra a kefegyárba jár dolgozni délután kettőig. Utána következik a matematika. Úgy érzi ugyanis, ebből a tárgyból nem tud még annyit, mint földrajzból. S mivel jövőre matematika-földrajz szakra jelentkezik az érettségi után. Gér József FERENCZY HANNA: Esti vers Vége van megint egy napnak, kigyúltak mó.r a csillagok. Jóéjt kívánok magamnak — Jó éjt — és mégsem alkatok. • Holdsugárban úszó kertek, Virágba bomló almafák — Jó éjt! — langyos szél dúdoljon; Jó éjt — gumócskák, dáliák. Jussatok el mind a célba dübörgő villanyvonatok — Jó éjt! csattogjon a váltó; Jó éjt — szikrázó mozdonyok. Vizek hátán ringatódzó hajók, bárkák és csónakok — Jó éjt! — lágyan zsong a hullám; Jó éjt! — nem lesznek viharok. Repülőgépek — fenn az égen, s ti hangárakban szunnyadók 1— Jó éjt! —ha bombát nem cipeltek; Jó éjt! — szép napra virradót. Forog a Föld, nincs megállás morzsolgat évet, évszakot — — Jó éjt! — emberlakta bolygónk — Jó éji! s utána; — jó napot! A szomszéd veri a feleségét Azt kérték tőlem, hogy írjam meg, és nem tudtam le- gyinteni rá: „Ugyan, mindennapos eset!” Pedig tényleg az. Sajnos. — A környéken már napok óta nem alszunk. Este kezdik a cirkuszt, és éjfélnél előbb nem hagyják abba. Az asszony sikoltozik, a férfi ordít és borzalmasan káromkodik. Persze, mindenki kiesődül az utcára, ahol még az ütéseket is hallani. Van egy nyolc-kilencéves kisfiúk is, akire az apja ráparancsol, hogy mondja jó hangosan: „Anyám egy rossz nő ...” És a gyerek zokogva ismétli, az apja meg üvölt, hogy még, még, hangosabban! Tegnap este a gyerek elszaladt a rendőrségre, s az asz- szony megmutatta a kalapácsot, baltát, aminek mindig bent kell lennie a szobában, „kéznél” — az urának- A nagyobbik gyereknek valameKülönös feladvány Hallotta a pilisi atyafi egykoron, hogy az irsai nép mennyire felvilágosodott, éles eszű. Átballagott hát szűkebb hazájából a másik faluba, próbát tenni. Három fej nagyobb fajta vereshagymát dugott öblös tarisznyájába, s ahogy megérkezett Irsára, szóba elegyedett az első útjába került gazdaemberrel: — Jó napot, szerelmetes atyámfia! — köszöntötte illendően, majd nyomban folytatta: — Mindig hallottam, hogy mágiák i r- saiak tekintélyes ésszel bírnak. Hát elgyüttem próbát tenni! — No fene! — szólalt meg hetykén az említett gazda. A pilisi megkövette: — Már engedel- met kérek, de találja ki kend, hány fej vereshagyma van a tarisznyámban! Ha eltalálja, biz’istók, mind a hármat kendnek adom! — Az irsai ember szélesen elvigyorogta magát, megkaparta a feje- búbját a süvege alatt, majd hatalmasul gondolkozva azt felelte: — Hány fej vereshagyma? Három ...! A pilisi atyafi ugyancsak nagyot bámult a feleleten, s egy árva hangot nem ejtve ki a száján, odaadta a bölcs embernek a három fej hagymát, majd megfordult, s hazalódult Pilisre. Ott aztán így jellemezte az irsaia- kat: — Nohát, én mondom, hogy csakugyan bámulatos nagy eszük van azoknak...! Rakovszky József lyik nap széttépte az összes tankönyvét, füzetét. Erre azt mondjuk: magánügy. Kapu mögött zajlik, s a szomszédok borzasztóan sajnálják szegényeket, de: „Semmi közöm hozzá, ha bemegyek, nyugodtan kizavarhat, az ö házában vagyok. Esetleg engem vág fejbe a baltával ...” Magánügy az is, hogy az eszméletlenségig részeg férfit — s ez már egy másik eset —, 16—17 éves fiú támogatta haza a kocsma elől. A feleség, kint a kapuban ordítani kezdett: „Te disznó, takarodj innen, be nem teszed ide többé a lábad..." És kicsődültek a szomszédok megint, a gyerekek vihogtak, „jó kis cirkusz, igaz?” És az is magánügy, hogy a szép, szőke fiatalasz- szony mindennap bizonytalan léptekkel imbolyog végig a főutcán, mert részeg. Elmondta, hogy fogytán az ereje, már nem bírja tovább, öngyilkosság lesz a vége. Sajnálják. Szótlanul. Senki nem szól, nem avatkozik bele, hiszen magánügy. Azt hiszem, ideje lenne már felszámolni ezt a tévhitet. Ami az orrunk előtt zajlik, ami felháborító, embertelen —, az nem lehet magánügy! A garázda, emberségéből kivetkőzött férfi családverési akcióiba igenis bele kell avatkozni, kinyitni azt a kaput, megfékezni öt, hiszen bizonyára nem ö az egyetlen férfi azon a környéken. A hivatalos szervek nem állíthatnak minden ga rázda férj mellé rendőrt! A fiatalasszonyon nem sajnálkozni kell, hanem melléállni, Bizonyára akad. erre is mód. Ha mi megírjuk az eseteket, az nem változtatja meg a sze replőit, attól még nem szelídül meg senki. A szomszédok ne csak sajnálják az asz- szonyt, a kis,gyereket — segítsenek. Nincs az a törvény, amelyik büntetné a jószándé- kú, segíteni akaró „beavatkozókat”. (koblencz)
