Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-28 / 150. szám
1970. JÜNIUS 28., VASÁRNAP res» HECYF.I KMirltsp „Oxigénhiány" Velencében Orrfacsaró illat terjengett csütörtökön Velencében. A belváros csatornarendszerében a gondolák között a víz több száz döglött halat és nagy tömegű elpusztult tengeri hinárt sodort magával. Vegyészek és biológusok hamarosan megállapították, hogy a jelenséget a városi csatornák vizében tapasztalt hidrogénszulíid-túl- tengés és oxigénhiány okozta. Csütörtökre virradó éjszaka a városban és a lagúnákban vihar pusztított, s a kitépett tengeri hinárt a reggeli dagály a várasba sodorta. A hínár bomlása következtében nagy mennyiségű hidrogénszulfid került a vízbe. A halak pusztulását a hirtelen fellépett oxigénhiány okozta. MESTERSÉGES GÉN Gát nándorfehérvári szók - tölgyfából A pécsá Faipari Ktsz, amely fléhány év alatt tizenhat ország piacát hódította meg szebbnél szebb stílbútoraival, jelentős hazai rendelést kapott: az Országház több fogadó termének berendezésével bízták meg. Elsőként a nándorfehérvári szoba gót-stílusú, nagyon szép tölgyfa bútorai készültek el és a hét végén útnak indították a fővárosba. A berendezés tartozékai: öt- és háromajtós szekrények, asztalok, különféle ülőbútorok. A jövő év tavaszáig további két fogadóterem művészi kivitelű berendezéseit készíti el a pécsi szövetkezet ANTWERPENBEN, a Scheide folyó alatt vezető Kemne- dy-ala gútban összeütközött egy mozdony és egy személyvonat A mozdony kísérője meghalt, mintegy 30 személy megsebesült. A szerencsétlenséget hibás váltóállítás okozta. Az „ELZETT" Fiira Zár és Lakatgyára Budapest XIII., Váci út 117-119. felvételre keres: betanított szakmunkás- képződ lehetőséggel 16-tól 40 éves korig nőket és férfiakat: BETANÍTOTT GÉPMUNKAS, BETANÍTOTT szerelő, AUTOMATAGÉP. BEÁLLÍTÓ, SZERSZAMGYALUS,-MAROS, -VÉSNÖK (kézi) ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Jelentkezés: személyesen vagy írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodási Osztályán. Telefon: 409-930. Khorana professzor munka közben. Június 2-án hangzott el a nagy jelentőségű bejelentés: a 47 éves H. Gohbind Khorana, indiai származású tudós — akit 1968-ban már Nobel-díj- jal tüntettek ki a genetikai kód megfej léséért — a világon először mesterségesen állított elő gént. A szakemberek már várták a bejelentést — régebben ismert volt, hogy a tudós baktériumgén előállításán dolgozik — a nagyközönség azonban csak azt jérezte, hogy valami rendkívüli történt. A magyar rádió is a reggeli krónikában közvetítette New York-i tudósítójának beszámolóját a felfedezésről, épp úgy, mintha valami jelentős űrkutatási esemény történt volna. Mit jelent a bejelentés az első mesterséges génről? Ismeretes, hogy az élőlényeket felépítő sejtekben osztódáskor kialakulnak az ún. kromoszómák a sejtekben mindig meglevő anyagokból. A kromoszómák dezoxiribonuklein- sav (DNS) nevű anyagot tartalmaznak, amelyek alapveAz Utépítőgép Javító és Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, gyors- és gépírókat, nyugdíjast forgácstakarítónak. JELENTKEZNI LEHET: Cegléd XIV, Külső-Kátai u. 35/a. szám alatt. Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és díszműbádogos, víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat, nyári szünidős diákokat, éjjeliőröket, minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a „PROSPERITÁS" KTSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX, Viola u. 45. sz. alatt. tőén fontosak az élet és az öröklődés szempontjából. A kromoszómák viszik át a sejtosztódás során az öröklődő tulajdonságokat az utódokba; lényegében hosszú fonalak, amelyeknek egy-cgy pontja öröklődő tulajdonságot testesít meg. Ennek a pontnak, vagyis az öröklődés legkisebb egységének a neve a gén. És ezt állította most elő Khorana professzor, az amerikai Wisconsin egyetemen. Eddig az élő sejtből vették ki a kutatók tanulmányozás céljára az öröklődés anyagát és ebből állították elő, ennek mintájára a ,.másolatokat”. Most azonban sikerült kimutatni, hogy a gén egyszerű elemekből (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) előállítható és ehhez még modellként sincs szükség természetes génre. Mi várható a felfedezéstől? A tudós szavai szerint ma még nem lehet pontosan megjósolni, de az biztos, hogy jobban fog sikerülni „kézben tartani” a biológia legtitkosabb folyamatait. Várható, hogy egyes öröklődő betegségek pl. a rák, a cukorbetegség, néhány agybetegség gyógyítható lesz, ha sikerül ellátni a betegeket „normális” — mesterségesen létrehozott — génekkel. Mindez pedig talán nem is a távol jövőben valósul meg — éppen ennek a felfedezésnek a hatásaként. Ugyancsak a közeljövő programjává vált a vírusos betegségek leküzdése is — és ma sokan a rák vírusos eredete mellett törnek lándzsát. A távolabbi jövőben pedig reálisabbá vált a lehetőség az „élő egyén megtervezésének” és az „egyedek megsokszorozódásának”. A perspektívák nagyok, a jövő fogja megmutatni, menynyi idő alatt valósulnak meg ezek a célok, amelyek bizonyosan hozzájárulnak az emberiség boldogulásához. Az űrhajózás jövője Az APN tudósítója a következő kérdést tette fel a világűrben kétszer is járt Vlagyimir Satalov és Alekszej Jeli- szelejev szovjet űrhajósoknak: hogyan képzelik el az űrhajózás közeli jövőjű'? — Mielőtt a jövőbe néznénk — mondja Satalov —, alkossunk fogalmat az űrhajózás jelenlegi állapotáról. Nézetem szerint a fejlődés következő fő irányzatai figyelhetők meg: — Pilóta nélküli kozmikus repülőtestek népgazdasági felhasználása a gyakorlatban; — A Föld körüli és a Nap körüli térségek, a naprendszer bolygóinak tanulmányozása kozmikus készülékekkel, és más tudományos kísérletek; — Pilóta által vezetett űrhajók indítása Föld körüli pályákra, huzamos ideig működő tudományos állomások és bázisok megteremtése a nagytávolsági űrrepülések szolgáltatásai. — Ember által vezetett koz- _ mikus testek indítása a Hold' és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására; — Ügy gondolom, hogy az űrhajózás a jövőben is ezekben az irányokban fog fejlődni. Sejtve a további kérdéseket, nyomban rá is térek a Szovjetunió és az Egyesült Államok programszerű, pilóta által vezetett repüléseire. — Az első szakaszban ezek a programok meglehetősen közel álltak egymáshoz és az USA lényegében ismételte a szovjet programot. Ma azonban bizonyos eltérés észlelhető. A mi véleményünk az, hogy az embernek egyelőre még sok munkája akad a Föld körüli űrben. Tudományos és népgazdasági szempontból még az sincs kellően kihasználva. Az USA az utóbbi években minden erejét koncentrálta, hogy embert juttasson a Holdra. Nem akarom azt mondani, hogy mi nem fordítunk elég figyelmet a Hold és a naprendszer bolygóinak tanulmányozására. Csak mi ezt automata készülékekkel végezzük, ami gazdaságosabb és hatékonyabb. — Azt hiszem, hogy ma a legértékesebb feladat: huzamos ideig működő Föld körüli kutató és tudományos állomások létrehozása. Természetesen ezeken az állomásokon kezdetben csak kevés ember lesz. Később a pályán külön részekből akár egész kozmikus laboratóriumok szerelhetők össze, amelyekben több tucat ember dolgozhat. E létesítményeket közlekedő űrhajók kötik majd össze a Földdel, ezek szállítanák majd a szükséges anyagokat, élelmet, berendezéseket. Ugyanezek az űrbuszok cserélnék a személyzetet is. — Azt hiszem, hogy amit Satalov kollégám megjósolt — mondja Jeliszejev —, az műszakilag tökéletesen kivitelezhető. Az egész világűr egy ideális laboratórium. Lehet „benne” tanulmányozni a plazmafizikát, a nagyenergiájú részecskéket, amit földi részecskegyorsítókon még nem lehet, ellenőrizhetik a viszonylagosság elméletének egyes tételeit, a vonzóerőt stb. Mindebben hű segítőtársaink lesznek továbbra is az automata készülékek. Segítségükkel részletes adatokhoz juthatunk az atmoszféra felépítéséről, a bolygók felszínének tulajdonságairól, mert ezek elkerülhetetlenül szükségesek a lehető legracionálisabb felépítésű pilóta által vezetett kozmikus rendszerek létrehozásához. A Mars tanulmányozása közelítő, vagy bolygókörüli pályákról, majd pedig leszálló berendezésekkel, biztosítja az ember számára a szükséges ismereteket, adatokat a pilóta által vezetett repülések esetére. Ilyen űrhajók más bolygóra is indulnak. Ennek a kutatásnak elsősorban az a célja, hogy felfedezzük a Földön túli életet. A biológiai aktivitás bármilyen formájának tanulmányozása lehetővé teszi, hogy rendkívül fontos ismereteket szerezzünk az élet keletkezésének általános megértéséhez. Ide tartozik még a naprendszer keletkezésének és evolúciójának megismerése is. A hetvenes évek végén a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz, a Neptun és Plútón állása olyan lesz, hogy egyetlen kozmikus test berepülheti a Nap néhány bolygóját és értékes adatokat sugározhat a Földre. A bolygók ilyen kedvező állása ritka jelenség és nem kizárt, hogy a tudósok élnek is ezzel az alkalommal. Sok a tennivaló a Hold tanulmányozása terén is. Az amerikaiak holdraiszáilása sok találós kérdést adott fel. Űj hipotézisek keletkeztek a Hold keletkezéséről és szerkezetéről. Például, miért más a talajösszetétel különböző helyeken és így tovább. Az űrkutatás jövője feltétlenül befolyásolja majd az emberiség általános haladását, fejlődését Vadpótló akció Hatvan vadásztársaság csaknem 4 millió forint kedvezményes hitellel nagyszabású fácán- és fogolytenyésztési akcióba kezdett. A megyei vadászati főelőadók és a MÉM vízgazdálkodási osztályának szakemberei ellenőrzik és szakmai tanácsokkal segítik a program megvalósítását. A korábbi évek hasonló akcióinak eredményeképp negyedmillió fácánnal és igen sok fogollyal gyarapodott a vadállomány. Június—júliusban több aktuális, vadvédelmi feladat végrehajtására kerül sor. Elsődleges cél: az idei vadszaporulat óvása, számukra a legjobb életfeltételek biztosítása. Ezekben a napokban mérgezett tojásokkal széles körű irtóhadjáratba kezdtek a szárnyas és prémes ragadozók ellen. A romboló árvíz a vadállományban is súlyos kárt okozott, Csongrád-, Szolnok, Sza- bolcs-Szatmár megyék, a legjobban sújtott területek vadgazdálkodási szempontból, éppen kiemelkedő fontosságúak. Mintegy 300 000 holdon sokezer őz, fácán, nyúl, fogoly és más apróvad pusztult el. A MAVOSZ ezért nagyszabású telepítési akciót kezdeményezett, amelyet a MAVAD és az ország károktól mentes vadásztársaságai élővadakkal segítenek. CÁPA - JELLEL Ausztráliai halászok egy olyan cápát fogtak, amelyet a Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutató Szervezet 19 évvel ezelőtt jelölt meg. A cápa 19 év alatt mindössze 16 centimétert nőtt, bizonyítva ezzel, hogy fajtája a némi érés elérése után — ez akkor következik be, amikor az állat hosszúsága 1 méter 30 centiméter — igen lassan nő. WILLIAM BOAL, akit az 1963-as nagy vonatrablásban való részvételért 14 évi börtönre ítéltek, az egyik londoni börtönben meghalt. Leilei lapok Ä balatonszemesi postamúzeumban megnyílt a képeslevelezőlap története című kiállítás. A kiállítás legérdekesebb darabja az a 100 éves képeslap, amelyet August Schwarz olden- burgi könyvkereskedő 1870. július 16-án felesége szüleinek adott fel. E levelezőlap felső sarkára egy kis tüzérségi jelenetet ábrázoló képet nyomatott, a háborús állapot jelképezésére. Ez a lap a képes levelezőlap őse. A kiállított mintegy 200 képes levelezőlap között megtalálhatók a szabadságharc hőseiről kiadott képes levelezőlapok, két világháború között megjelent érzelgős, giccses lapok, s a témában, kivitelezésben egyaránt korszerű, színvonalas képeslapok. A posta az itt vásárolt képeslapokat különleges bélyegzővel látja el. „Az ókori Herszonesz ásatásain” A Fekete-tenger északnyugati partvidékén, Herszonesz ókori város mellett százhármán éve folytatnak ásatásokat az archeológusok, az i. e. 422—421-ből származtatott ókori település feltárására. Az ásatások során a szovjet archeológusok számos érdekes mozzanatot reprodukálnak az ókori város hétköznapi, kulturális és sportéletéből. Napjainkban is folytatják az ásatásokat. Több ezer kiállítási tárgyat — hatalmas építészeti egységektől és márványból készült szarkofágoktól a különböző ókori érmékig és amulettekig — gyűjtöttek össze a Herszonesz! Történelmi-Archeológiái Múzeumban. A múzeum kiállítása módot ad a látogatóknak, hogy betekinthessenek az ókori város hajdani életébe. A képen: Herszonesz bazilikájának oszlopai. i i I á
