Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-27 / 149. szám
6 res» MECrEI 'ZfCirtap 1970. JÜNITJS 27., SZOMBAT Mecsektej — zsákszám A Mecsekaljai Tejtermelő Gazdaságok Szövetkezete — közismert nevén a Mecsektej — ezentúl „zsákszám” szállítja a tejet Pécsre. Az idei Budapesti Ipari Vásáron bemutatott tejcsomagoló gépet, az úgynevezett polipack-berende- zést a gyártó NSZK-beli cég a Mecsektej Társulásnak adta át háromhónapos ingyenes kipróbálásra. A Mecsektej igazgató tanácsa máris elhatározta, hogy megvásárolja a tejcsomagoló gépet, amely óránként ezer liter tejet képes tasakolni. Szerdán — a poli- pack premierjén — csaknem száz zsák Mecsektej érkezett Pécsre. BORZALMAS tragédia történt Svédországban az egyik országúton: bentégett a kocsijában egy asszony öt gyermekével. A szerencsétlen asz- szony éppen parkolóhelyet keresett az országúton, amikor hátulról egy teherautó rohant neki a kocsijának. A személyautó benzintartálya felrobbant, és a teherautósofőr szeme láttára pillanatok alatt elégett a kocsi és a benne ülő asszony, s öt gyermeke. HELIKOPTEREKKEL köny- nyítik meg a Moszkva központja és repülőterei, valamint külső kerületei és üdülőtelepei közötti utasszállítást. A Michail Mil tervezte kétturbi- nás, 3800 lóerős, 30 személy befogadására képes „MI—8” típusú helikopter a legalkalmasabb Moszkva közlekedési igényeinek kielégítésére. A helikopter-leszállóhelyek megépítésével évente 600 ezer utas szállításának problémája oldódik meg. A MILÁNÓI rendőrség három pénzhamisítót vett őrizetbe. A hamisítók 100 ezer lírás bankjegyeket állítattak élő nagy tömegben. Árnyak Nyársapáton Nyársapát szinte kihalt ezen a forró nyári délutánon. A kis házak ablakait sötétítő- függönyökkel takarták el, a gyerekek is pilledten játszadoznak a kerítések tövében. Festők vásznára kívánkozó kép. A község közepére épített egészségházban nincs rendelés si idő, de a kapu kilincse engedelmeskedik a látogatónak. Az udvaron százszínű virágágy üdvözöl bennünket, és nagy-nagy tisztaság. A hűvös váró- és rendelőszobában patyolatfehér a fal, tisztára súrolt a kőpadló. A község védőnője, Szalai Károlyné, nemrég került az egészségház élére. Tanúja a kisbabák növekedésének, a kismamák örömének. Törékeny asszony. Nehéz elképzelni, hogy naponta soksok kilométert tesz meg egyik tanyától a másikig. Igaz, néhány hete már motorral szeli az útak homokját. Beszélgetünk a felvilágosítómunka eredményeiről, a gyakori értetlenségről, amikor hiábavaló a jó tanács. A tanyasi életmód még mindig nehezen enged utat a modern gyermeknevelés módszereinek. Itt még mindig érvényes az olyan felfogás, hogy „mi is hatan ettük otthon a kenyeret, nem volt sem papírpelenka, sem tápszer, mégis felnevelkedtünk”. Ezt a felfogást nehéz megváltoztatni a tanyavilág asszonyaiban. Nem véletlen, hogy a védőnő szavai aggodalmat fejeznek ki. Bármiről esik szó köztünk, mindinkább olyan érzésem van, hogy a tanyai gyerekek istápolójából — akarva, akaratlanul — a szociológus beszél. Nincs kéznél nyilvántartási könyv, az adatok a fejében vannak. Jelenleg tizenöt gyereket kellene sürgősen állami gondozásba vétetni. Rajtuk kívül még tíz kiskorú gyermek él — négy családban — veszélyeztetett környezetben. Ebben az évben sok utánajárással, már öt nyársapáti gyereknek adott otthont az állam. Okok: az apa, de sokszor mindkét szülő, rendszeres italozása, munkakerüiése, erkölcstelen életmód. A nehéz anyagi körülmények alig játszanak közre. Mégis ötven család él lehetetlen körülmények között, nemcsak a falak repedezettek, vakolatlanok, hanem hiányosak az ablakok, ajtók is. Télen nem egy helyen szalmával tömött zsákok kerülnek az ablakokba. Nem csoda hát, ha egy-egy összejövetelre, előadásra, ritkán telnek meg a művelődési ház széksorai. Nyársapátnak a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2200 lakosa van. Ebből körülbelül 200 család él a község területén. A 16 kilométeres körzetben levő tanya- világból nehéz kimozdítani az embereket, ha csak nem bálról van szó, mert akkor egy talpalatnyi nem sok, de any- nyi üres hely sincs a bálteJósvafőtől a Stix patakig Az aggteleki barlangvidéket tovább fejlesztik, csinosítják. Jósvafön a templom és a patak közötti terület mintegy száz esztendővel ezelőtt épült, Fűtőolajvásár Értesítjük t. vásárlóinkat, hogy július 1-től augusztus 15-ig a fűtőolajat 1,70 Ft helyett 1,60 Ft-ért hozzuk forgalomba. ÁRUSÍTÁS: Budakeszi - Törökbálint - Kistarcsa - Vecsés - Szigetszentmiklós - Tököl Pomáz — Kismaros — Dunakeszi községekben, fűtőolaj-telepeinken. Biztosítsa Ön is őszi—téli fűtőolaj-szükségletét. Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Kőműves szakmunkásokat és segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), ács, asztalos, könnyűgépkezelő szakmunkásokat és kubikosokat, villanyszerelő, tetőfedő, festő, épület- és díszműbádogos, víz-fűtésszerelő, parkettás, lakatos szak- és betanított munkásokat, rakodókat, gépkocsi- és dömpervezetőket, autószerelőket, raktári segédmunkásokat, nyári szünidős diákokat, éjjeliőröket, minden szakmába nyugdíjas szakmunkásokat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet a // PROSPERITÁS" KTSZ Munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. népi műemlék jellegű lakóházak közül tizennyolcat védelemre javasolnak. A hegyek közé zárt festői szépségű völgyben kialakított tengerszem tavat új gátrendszer építésével megnagyobbítják, kristálytiszta vizébe pisztrángokat telepítenek és erdővel övezett partján strandot alakítanak ki. A jósvafői Béke gyógybar- lang környékén korszerű szanatórium építését tervezik. A világhírű barlangban a föld alatti Stix patak vizének felhasználásával, 400 méter hosszú csónaikázótavat képeznek, az aggteleki bejáró melletti régi szállót pedig múzeuminak rendezik be. Stíl — a keresett Bútorgyártásunkat mintegy félmilliárdos beruházással kívánják fejleszteni a következő ötéves tervben a kisipari szövetkezetek. A szocialista országokban és Nyugaton egyaránt főleg a stílbútorok keresettek. Ezért a gyártmánystruktúrát is ezeknek az igényeknek megfelelően kívánják kialakítani. A stíl-, illetve stilizált bútorok kapják a főszerepet a júliusi leningrádi magyar lakberendezési kiállításon is. A szövetkezeti bútoripar 20 lakószobával képviselteti magát; azokkal a típusokkal, amelyeket a jövő évre megrendelői figyelmébe ■ajánl. A kiállítás után kerül sor a jövő évi szerződések megkötésére, a leningrádi bemutató sikerétől tehát igen sok függ. „ARANYOS“ FIKUSZ „Ezüst“ rózsák A napokban tért haza a magyar küldöttség a hagyományos zágrábi nemzetközi virágkiállításról és vásárról, amelyen eredményesen szerepeltek kertészeti vállalataink. A kertészeti egyesülésben elmondották, hogy az erős mezőnyben — kilenc ország versenyében — , elismerést szerzett a szép magyar anyag. Aranyérmes lett a pécsi Kertészeti Vállalat fikusza. A debreceni kertészet Begónia Rex-e és a hódmezővásárhelyi vállalat Super-Stár rózsája ezüstérmet szerzett. Ezenkívül a magyar virágkötők is öí ezüst-, s bronzérmet nyertek. remben. Az anyák iskoláján és egyéb TIT-előadásokon viszont jóvai kevesebben vannak, de annál forgalmasabb a község közepére épített italbolt... Szalai Károlyné így mondta: — Fizetés napján sok családfőnek vezet az útja a kocsma felé. Az alkoholizmus nehéz állapotokat teremt. Egyszer egy előadást szerveztem az alkoholizmus ellen. Az előadó és én örültünk, hogy ép bőrrel kijöhettünk a teremből. Az, hogy szalmazsákokkal otö- mik be az ablakokat, hogy ápolatlan gyerekek élnek körülöttünk, ennek köszönhető. Kocsma helyett bisztró, napközi otthon, járdák, utak kellenének itt. A tervek és az elképzelések már ott fekszenek a községi tanács elnökének asztalán, megvalósításra várva. Jó lenne, ha valóra is lehetne váltani valamennyit! (csat—) HOTEL EVEREST KILÁTÓ A nepáli kormány igyekszik mindent megtenni a hi- malájai idegenforgalom fellendítése érdekében. Ennek keretében japán magántőke részvételével üdülőszálló épül a nagy csúcsok felé vezető utak felezőpontjában, a 3800 méter magas Namche- hegyen. Az építkezés tavaly novemberben kezdődött és a tervek szerint idén december 24-én megnyílik a „Hotel Everest Kilátó” nevű szálloda. Kőépületének 12 vendégszobája 24 személy befogadására lesz alkalmas, de a következő öt évben 70 személyre bővül a szálloda befogadóképessége. Kis méretei ellenére a városi szállodáknak megfelelő kényelmet nyújtja üdülővendégeinek: saját áramellátása, központi fűtése és oxigéndúsító berendezése lesz. A szállodát építő közös japán-nepáli vállalkozás tervei szerint repülőgép fogja szállítani a vendégeket Katmandu (Nepál fővárosa) és a szálloda között. Ezért repülőtér is épül a Namche- h egyen. A Katmandutól 170 kilométerre levő vidéket ugyanis gépkocsival nem lehet elérni, gyalog pedig 12—13 napig is eltart az út. Villamoson — A mai fiatalság egyáltalán nem tartja tiszteletben az idősebb generáció tagjait! — mondja felháborodottan a villamoson egy ülő férfiutas. — Nem értem, hogy tulajdonképpen mit akar ön ezzel mondani — kockáztatja meg a kérdést egy előtte állva utazó fiatalember —, hiszen éppen most adtam át önnek a helyemet. — Igen, igen, de a feleségem még mindig áll! N a, héha, mi történt ott elöl! Eddig olyan nyugodt, békés volt a délután. Egyenletesen zúgott a motor, ringatott az út, megálltunk, ahol meg kellett állni, mentünk, nem voltak hirtelen fékezések, éles kanyarok, hárman, négyen bóbiskolok, egy diák kinézett az ablakon, a kalauznő néha csörgött unalmában a pénzével, nem történt tehát eddig semmi, és most egyszerre elszabadult a világ, hogy lehet ez! Nem érti! — így a ka- lauzno —, nem érti, üres az egész busz, de nem létezik, hogy beljebb mennének, leülnek az első útjuikba kerülő ülésre, le az ajtó szájába, aztán törődnek is a másikkal! Olyanok ezek, esküszöm, hogy az borzasztó, és így megy hétről hétre, évek óta, ebbe bele kell bolondulni, bácsika, hallja-e, álljon már fel innen, menjen oda beljebb, látja, magáé az egész busz, végig is fekhet, csak menjen innen, nekem itt nyitnom, csuknom kell ezt a rohadt ajtót! Leülnek ide, az ajtó szájába, mind ilyen, jaj, hát reggel négy óta egyebet se csinálok, csak küldöm beljebb őket, ez borzasztó! A bácsika nyalkán ráncos a bőr, de amúgy nem is olyan „bécsika”, vállai jócskán kiemelkednek a nem éppen alacsony üléstámlából, morog félhangosan, feltápószkodik, lép egyet, de csak éppen egyet, nem távolodik el túlságosan az ajtó közeléből, leül szembe velem, elöl, a négyes ülések egyikére... Nézem az arcát. Nem vettem volna észre, tudom, ha a kalauznő a helyéért nem pöröL Felszállt volna az öregúr, leült volna, oda, vagy máshova, vagy akárhova, végig utaztuk volna együtt, egy fedél alatt az egész utat anélkül, hogy figyelemre méltatom, sőt!, számomra a busz sem állt volna meg s el se indul. Térdemen az aktatáska, rajta a kinyitott könyv, Agatha Christie néni izgalmas A Bertram szállója, éppen „— baleset érte. — Miféle baleset? — Elütötte egy autó, agyrázkódást szenvedett, de természetesen az is lehetséges, hogy leütötték. — Ó! Értem. — Ez elgondolkoztatta Miss Marple-t. — ö maga nem emlékszik? — Ö azt mondja — Davy főfelügyelő isimét megnyomta a szót —, hogy nem tud semmit....” Nézem az arcát. Nézem az arcát! Ismerem — az apám, halála előtt fél évvel! Mereven néz ki az ablakon, messze. A vékony fákon túl barna tehervagonokat húz a villanymozdony, s azon is túl, a domb tetején régi kastély pirosiiík, valódi kastély, nem kúria — kastély, s azon túl már az ég felhőtlen színével. Néz ki és az orra akaratossá teszi az arcát. Fekete bakancsban van. Nem is bakancsban, magasszárú, rücskös disznóbőr cipőben. Ahogy ült, a nadrág felhúzódott és előszürkéllett a vastag pamutzokni. Térdén tartotta hosszú, inas kezét. Fekete kalap volt a fején, pontosra, egyenesre téve. A bőrt a szájánál megemelte a műfogsora. Vékony csíkra zárja a száját, ellenségesen és a nyakán elöl is redőkbe szaladt a bőr. Felvette otthon fehér, kunkorodó gallérú ünnepi ingjét, mely a kabát alatt horpadt mellére tapad. Fekete kabátját mintha finom országúti por lepné; keskeny csíkban végződik a kábát hajtókája. Ez tízéves ruha. Akkor vette, amikor még dolgozott, legyen majd, ha nyugdíjba megy. A bakancsot is akkor vette. A kalapot is talán. Készruha, s ezekkel a készruhákkal mindig annyi baj volt, szikár alakjára ha jó a kabát, rövid a nadrág, ha jó a nadrág, lötyög a kabát Ezt a ruhát a nadrághoz igazodva vette. Nyakkendő nincs a nyakán. A nyakkendőt sohasem szerette. Amíg élt a felesége, az igen, az sokat veszekedett ezért, névnapokra és karácsonyra azt vett ajándékba. Az összes között egy volt, egy világoskék csíkos, ami úgy- ahogy még megtetszett, arra csomót kötött, s folyton azt húzogatta a nyaltára. Aztán, hogy egyedül maradt, illetve hát a fiával, még jódarabig azután is hordta. Talán kegyeletből. Vagy inkább megszokásból. De eirongyo- lódott. Az öregember fülei eléggé elállnak. Nagyok, ez istenadta tulajdonság, de az, hogy elállnak, annak magyarázata Is van. Valamikor, nagyon régen, vékony-legény korában csak úgy tudott elaludni, hogy betakarózott velük, a lapátokat előre hajlította és úgy helyezte rá a fejét a meleg párnára. S amikor rádöbbent, hogy a lányolt megkuncogják a füleit, mar késő volt minden. Vannak dolgok, amiket nem lehet visszacsinálná... Mereven néz ki az ablakon, szigorúan. Otthon is így szokott ülni, a konyhaasztalnál. Amint hazaért a műhelyből, felvette a rózsaszínű inget, fejére rakta a zsíros-barna kalapot, az ing ujját békaizmaira gyűrte, rágyújtott, tenyerébe támasztotta az állát és nézett iki a konyha ablakán a kopár, üres udvarra. Aztán a falat nézte, feltartva kissé a fejét, ahol a mennyezet a föld felé görbül. Mintha belül valami nagy fájdalma lenne, a vesénél talán, vagy a gyomornál. Ezt mutatja az öregember arca. Ha bántotta valami, akkor is megjelent ez a szürke árnyék az arcán. Az utolsó félévben, haláláig így volt ez már örökké. így lesz ez most már örökké. Az orrából hegyes szőrszálak meredeznek. A merev tekintet, a vékonyra feszült száj rokona ez. Három héttel előtte is — vette a fényes ollót, az ablakihoz állt, a kerek, repedit- üvegű borotválkozótükörbe szorította az arcát és pattintgatta a szőrszálakat. Az öregember behozza a tekintetét, az iHést nézi maga előtt, az ülés ezüst fogantyúját, a fényesre mosott tiszta gumipadlót, a mélyet* részeken még sötétszürke a víztől. Aztán hátra néz, az autóbusz végébe, oda, ahol nem ül senki, és ahol semmi sincsen. így már látom a szemét. Kék. Átlátszó, világoskék. Ritka, hogy egy öregembernek kék a szómé. Ha rám néz. megismer! Nem mozdulok, érzem, a verejték a homlokomról a szemöldökömre szalad, a szem gödrébe, a nyakamba...' Az, hogy valakinek kék a szeme, még nem jelenít semmit, s nem jelenti törvényszerűen azt, hogy könnyes, álmodozó, mosolygós ember. Szép szavak nélkül is szerethetjük egymást. Egyik nap is: olvasol, mindig csak olvasol, ahelyett, hogy fát vágnál és hoznál be vizet, a szennyesvizet is kivihetnéd egyszer, nem lehet semmire kérni! Ha kihamuzza a kályhát, csupa szemét a konyha, ha elküldöm a boltba, hazahoz minden szemetet, borzasztó egy élhetetlen ember. A rádiót bömöltetd, azt az egyet tudja bömböl csak egész nap, folyton csak a zene, a szórakozás... Még ha legalább értené a szövegét, de nem ért egy szót se, csak bömbölteti, reggeltől estig... Ha rám nézne, megismerne! Na, mi van öcskös, hova, hova, letelt a munka? Elfáradtál, ugye, hát így van ez, egyszer eljön ez is. meg kell keresni a betevő falatot, nincs megállás, s a legszomorúbb az egészben az, hogy egy idő után az ember várja azt a nyugdíjat, várja nagyon, pihen majd nagyokat, sétál a napfényes délelőttökön, ebéd után alszik jó nagyokat, meghallgatja a rádióban a híreket; az ember várja, hogy leolvadjon az arcáról a szigorúság, maglágyuljanak a vonások, aztán hirtelen jön valami... Azt se tudja, hogy mi, de érzi, hogy erős az az ismeretlen valami, megragadja, elindul vele, viszi, viszi... Nem tart sokáig, egy fed év az egész... Ha rám néz, megismer... Rám néz. Hideg kék tekintete belefúródik az enyémbe, érzem, kétségbeesetten nézem, az ablakon gyenge szél surran be, a homlokomra és a szám környékére hűvöset hoz, kinn felhőbe bújik a nap, az ablak függönyénél egy légy kínlódik, a zöld fák közé, a szabadba szeretne repülni... Néz, még mindig néz, kék a szeme, olyan kék, mintha tintát és tejet kevertek volna össze... Csikorog a fék, zöld pulóvere® birkózó a, pilóta, nem káromkodik, tekeri a kormányt, játékszer a kezében, gázt ad, megyünk tovább, a kalauznő papíron összesíti az eladott jegyeket, benzinkút mellett haladunk, ÁFOR, vacak Trabant normál benzint iszik, a kalauznő hátra szól, végállomás következik, végállomás következik, szól hátra a kalauznő. Deregán Gábor i
