Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

1970. JÜNIUS 27., SZOMBAT 3 Nemzetiségi pedagógus kurzusok Ingatag ingatlanok (V.) Kinek fütyül a fülemüle? Kádár János fogadta dr. Sumal Sinhát Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken bú­csúlátogatáson fogadta dr. Su­tnál Sinhát, az Indiai Köztár­saság távozó nagykövetét. Ülésezett az országgyűlés. Két napon át sötét ruhás kép­viselők töltötték meg a tekin­télyes tanácsterem padsorait, a Parlament piros szőnyeges, márványlapos folyosóit. Ma­radjunk is talán ez utóbbinál, hiszen a T. Házban ezúttal is nemcsak az válthatott ki ér­deklődést, ami a tanácsterem­ben elhangzott, hanem az is, ami a szünetekben történt. A szünetben ugyanis vezető ál- lamférfiaink és képviselőink baráti beszélgetéseinek szín­helyei voltak ezek a folyósók, ahal 20 perces körsétákon le­het diskurálni országos kérdé­sekről, vagy akár egy falu gondjairól. A 20 perc a mi­niszterek számára sokszor na- gyobb munkát és fáradságot jelentett ugyan mint egy több órás tanácskozás. A képvise­lők ugyanis még itt is lanka­datlan szorgalommal intézték választóik ügyeit, kérdésekkel ostromolva kormányunk tag­jait. S eközben még jó, ha egy kávé kortyintására futotta idejükből... És a kormány tagjainak ezenkívül a nem kevésbé ki­váncsi fotósok és filmesek ost­romát is el kellett viselniük, így történt tegnap, hogy a filmhíradó munkatársa — sie­tős filmezés közben —, vélet­lenül magával rántotta Vályi Péter pénzügyminiszter aszta­láról a költségvetési beszá­molójának iratkötegét... A képviselők derültek, minisz­terünk mosolygott egyet baj­sza alatt, az operatőr pedig nagy buzgalommal rakosgatta helyére a pénzügyi iratokat — nehogy egy millió is lemarad­jon ... A „folyósóközi diplomáciá­ból” kivették részüket a Pest megyei képviselőcsoport tag­jai is. Soraikban láttuk Antal- fia Jenő, a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkárát. Ne­mes Istvánt, a Gödöllői Városi Pártbizottság titkárát, Győré László abonyi tsz-elnököt de még sorolhatnánk, hiszen Pest megye erős „csapattal”: -28 képviselővel jelent meg a ki, mit tud vetélkedőn. Az ülésszak első napján nagy ér­deklődés fogadta dr. Vámosi Erzsébet felszólalását, aki a tavalyi költségvetéssel, szociá- 1 lis és egészségügyi szempont­ból foglalkozott. Képviselő­Június 29-én, országszerte megnyílnak, a pedagógusok, köztük a nemzetiségi iskolák nőnket tegnap a parlamenti folyósón kértem egyperces nyilatkozatra. — Hányadik felszólalása volt ez az országos plénum előtt? — A második, amellyel most az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága bízott meg, hogy ismertessem egyévi munkánk eredményeit, ta­pasztalatait. Természetesen nem könnyű sűrítve elmon­dani a legfontosabbakat, hi­szen itt egy-egy mondat és szó mögött sok hónapos munka, nem kevés öröm és gond rej­lik. Különben higgye el, az országgyűlésen beszélni erről a közérdekű témáról nem ne­hezebb, mint otthon, a válasz­tók előtt. A doktornő felszólalását kí­sérő érdeklődés bizonyítja, né­hány lapunknak adott villám- nyilatkozat is. Dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter: — Röviden? Tetszett, örül­tem annak, hogy az elmúlt időszakban Pest megye egész­ségügyi ellátottságáért még többet tudtunk tenni, s örül­tem ezért a képviselőnő kö­szönő szavainak. — A köszönet mellett kriti­ka, kérés is elhangzott. — Ez sem kerülte él a fi­gyelmemet — mondotta a mi­niszter. — Bízom abban, hogy megoldódnak a még meglevő gondok is, és mind több lesz az elismerő szó, s kevesebb a kritika. Szilágyi László vezérőr­nagy: — Zárszámadásunkról na­gyon alapos összefoglaló vé­leményt mondott képviselő­nőnk. Érezni lehetett, hogy szívén viseli választóink gond­ját, s kérései reálisak, meg­valósíthatóak voltak. Major Tamás színművész: — Ez a felszólalás is meg­győzött arról, hogy a képvise­lőknek jó kapcsolatuk van vá­lasztóikkal, helyesen élnek a dicséret és a kritika eszközei­vel. Csak gratulálni tudok... ■ Hasonló vélemények alakul­hattak ki másik, megyei kép­viselőnk Nagy Miklós, a Kul­turális Kapcsolatok Intézete elnökhelyettesének tegnapi felszólalásáról is. A megye la­kosságának nevében mondott köszönetét a kormánynak a I oktatóinak, nyelvi-szakmai to- válbbképző tanfolyamai. Az itthon megrendezésre ke­rülő nemzetiségi kurzusokra vendégelőadók érkeznek a szomszédos baráti országokból. Budapesten négy szlovákiai tanár segíti 40 szlovák nyelv­oktató felkészülését, Gyulán ugyancsak 40 román nyelvet oktató pedagógus tökéletesíti tudósát két romániai vendég­tanár irányításával. Baján a Bács-Kiskun megyei művelő­dési osztály rendez a német és a szerb-horvát pedagógusok számára többhetes tanfolya­mot, amelyre két vendégelő­adót hívott meg Jugoszláviá­ból. A nemzetiségi pedagógusok egy csoportja külföldi tanfo­lyamokon vesz részt. Szlové­niába utazik a közeli napok­ban 14 szlovén nyelvű peda­gógus, 30 szerb-horvát nyelvet oktató tanár pedig Jugoszlávia más városaiban vesz részt szakmai továbbképzésen. Hal­léban és Drezdában 40 német­szakos tanár kap nyelvi-szak­mai továbbképzést. Jesus Faria köszöntése A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban üdvözölte Jesus Fa­ria elvtársat, a Venezuelai Kommunista Párt főtitkárát váci és ceglédi kórház létesí­téséért, egészségügyünk javuló helyzetéért. Tegnap délben kihunytak a Parlament óriás csillárai: az országgyűlés nyári ülésszaka véget ért. A T. Házból azt je­lenthetjük: küldötteink híven képviselték választóikat. A fővárosi műszergyár lám­páit eloltották az udvaron. Hajnalodét! A takarítónők ilyenkor koccantották vödrü­ket, partvisaikat a porta előtt elhaladva. A pártirodából vi­lágosság szűrődött ki. Egy fia­talasszony fáradt feje koppant az íróasztalon. „Megyek, Julis­kám — mondta a belépőnek. — Reggel van?... Kicsit el­bóbiskoltam” ... Ez 1951-ben történt. A fia­talasszony, Molnámé, a mű­szergyár párttitkára össze­szedte kis holmiját és elindult hazafelé. — Kitől, mitől a gyors, vér­áramba kapcsolódás indítéka? — kérdezem. — Hiszen akkor annyian elkülönültek... A perőcsényi termelőszövet­kezet pártirodájában, azzal a mi megszokott piros térítőnk­kel letakart asztal túlsó felén ülő alacsony termetű, vékony csontú asszonyt nézem. Molnár Lajosné ujjaival az ujjait bab­rálja. — Hat éve halt meg a fér­jem. Rákban. — A hang fe­szes, ámyalatlan, s most, egy oktávot ugrik. — Vasasként vett részt a mozgalomban, ö tanított meg mindenre. Per­sze ... (a mosoly megvillan az arcán) mit tudhattam még én 1947-ben, amikor beléptem a pártba? Édes-keveset. Fogal­maim mélyebbek, kifejezőbbek lettek, a húsz év sok mindent rárak az emberre, de sokszor visszagondolok szavaira... Olyan egyszerűen tudott min­denről véleményt alkotni ... Molnár Lajosné 1959-től tag­Egyik riportalanyunk mon­dotta: „Hogy mi minden já­rult ehhez a telekperhez, arra gondolni is szörnyű." Nos, mi gondolunk rá, sőt fel is idéz­zük a plusz tortúrákat, mert ezek árnyékként követik az ingatag ingatlanügyeket Átkapirgál a csirke — Milyen kálváriák járul­nak a telekperekhez? — kér­deztük Szűcs László abonyi vb-elnöktől. — Szinte lehetetlen a tor­zsai kodások fajtáit felsorolni. A csirke átkapirgál a másik telkére, a sértett megmérgezi, agyonüti a jószágot, aztán veszekednek. A mezsgyén álló fa árnyékolja a veteményest, a szomszédok hajbakapnak a fa árnyéka miatt, az egyik kivágja a fát, a másik bepe­reli az önkényeskedőt. Két kapa szélességű terület a vita tárgya, ide vet az egyik, a másik kikapálja, aztán a má­sik vet és az egyik kapálja ki a növényt: egész évben vetnek és sosem aratnak. A fülemüle­perek sora beláthatatlan. — Mi lehetne a megoldás? — Egyszerű a megoldás: a szomszédok tartsák be az együttélés minimális normáit. Legyenek belátóbbak, ne ön­bíráskodjanak, képzeljék ma­gukat a mezsgye túlsó olda­lára, érezzék át a másik hely­zetét. Birtokháborítási perek — Milyen birtokháborítás! perekben ítél a bíró? — kér­deztük dr. Kazay Lászlótól, a Ceglédi Járásbíróság tanács­vezető elnökétől. — A leggyakoribb: a bérlő kontra tulajdonos per. A tu­lajdonos ki akarja üldözni a bérlőt és ezért mindent elkö­vet: szemetet szór a kertbe, odavezeti a szennyvizet, oda­épít, elzárja a kijáratot. Ügy gondolkozik: vagy mégszokik a bérlő vagy megszökik. A bérlő gyakran a peres utat választja. — Hogyan segít a jog? — A jog kötélért az önké­ja a perőcsényi tsz-nek és 1960-ban megalakította a párt- szervezetet. Azóta minden al­kalommal megválasztották. — Negyvenhatén vagyunk párttagok és ebből 16 nő —- mondja. — Ez volt a legnehe­zebb munkám, a nőkkel meg­ismertetni a mozgalom (így mondja, a mozgalom) lényegét. Amikor idejöttem, azt kérdez­te tőlem egy asszony: Mi az a nőtanács, meg nőbizottság és mire jó? Nekünk mindig a férfiak parancsoltak... Évente nyolc új tagot vesz­nek fel a pártszervezetbe, de sokan elmennek és így újabb és újabb embereket toboroz az eszme szolgálatára. Az első kérdése az újakhoz rendsze­rint az: szereti-e az embere­ket és miért? Le tud-e monda­ni valamiről, ami kedves ne­ki? Amikor azt válaszolják, igen, akkor együttérzően rájuk mosolyog és azt mondja, nem kell semmiről lemondaná, mert a párt is azokat az embere­ket szereti, akik élnek, kedv­vel dolgoznak, jó légkört ala­kítanak ki maguk körül. — Sokkal egyszerűbb ám a munka — ritkítja meg sza­vait —, sok kicsi ügy... traktorosok problémái, gazda­sági dolgok, este a lakásomra jönnek a háztáji földek miatt. — Mit tart a legjobb tulaj­donságának? A kopott, nagyon szerény, barna bútorokra néz, a házi könyvtár kis brosúráira. — Rámenős vagyok. — Tiszta, kék szemét rámertieli s ebben a parányi mozdulatban bizonyítás-akarat van, higy­nyeskedőt a sérelem előtti helyzet visszaállítására. Amennyiben folytatja ügy­ködését, pénzbírsággal sújt­juk. Ha azonban új módot eszel ki a birtokháborításra, akkor nem lehet pénzbírságra ítélni, ezért a felek általában vigyáznak is arra, nehogy ugyanazt a cselekményt kö­vessék el. — Milyen ügyek járulnak a telekperekhez? — A telekperekből sza­bálysértés, becsületsértés, rá­galmazás, könnyű vagy súlyos testi sértés, sőt emberölés is kinőhet. Megkeserítik egymás életét Az általunk vizsgált három telekperhez is ilyen mellék- zöngék társultak. Fodorék és Fehérék állandóan veszeked­nek, egymás helyzetét nehe­zítik. Mindennaposak a per­patvarok, s a nyelv mellett néhanapján az öklök is szó­hoz jutnak. Nagy Gyula azt írta: „éjszaka kísérelték meg gyermekeimmel a gyilkossá­got", Petrófiné meg arról be­szélt, hogy volt férje baltával kergeti gyerekeit. A Cseh— Kakuszi ügyben a bíróság becsületsértést állapított meg, Kakuszi Sándort csak az am­nesztia mentette meg, hogy ne ítéljék el könnyű testi sér..sért. Ezek csak példák a három ügy hétköznapjaiból, de sajnos szinte minden nap­ra jut valami, ami megkeserí­ti a pereskedők életét. És ha nagyobb horizontot tekintünk át, akkor is ugyanez a helyzet. A pereskedők leté­pik a kaput, betámasztják az ajtót, elvágják az elektromos vezetéket, sőt felkavarják a cefrét, nehogy pálinkája le­gyen a szomszédnak. Aztán ütésváltások következnek. Vajon miért jó ez, mennyi­ben segíti az ügyet? Gyógyíthatatlan lelki sebek „A birtokost a birtokvéde­lem mindenkivel szemben megilleti...” — olvashatjuk a jogban és csak a Polgári gyem el, igen, ő bármilyen törékeny, kicsi termetű, de erélyes és rámenős. — Vitatkozik az elnökkel? — Hát kell! Kell! — megis­métli. Elmondja, az elnök: Dudás József főiskolát végzett, ko­moly szaktudású, tekintélyes ember, aki tudja, hogy ő segí­teni akar neki, ha bírálja is... A választások is szóba kerül­nek, hat pártcsoport van és mindegyiknél megtárgyalják a gondokat, a problémákat és a pártcsoportok állást foglalnak a pártvezetőség mellett vagy ellen. Sok jó javaslatot tesz­nek. — Nem! — tiltakozik. — Én nem veszek részt ezeken a gyűléseken, mert nem akarom befolyásolni őket. Mondják csak el szívük szerint, jó-e, amit csináltunk. — És tényleg jó, amit ön, mint párttitkáp csinál? — Nem mindig. Van még mit javítanom a munkámban. Van, bőven, elég. — Töpreng­ve folytatja. — Túl sokat ad­minisztrálunk. Gyorsítani kel­lene a szervezet mozgását... Uj KISZ-titkárt választottak a fiatalok, segíteni kell... A tö- megszerveze bekben is elég a gond... ütőképes szocialista brigádokat kell szervezni a meglevő négy mellé. A fia nős és Pécsett bányász, lánya is kirepült már a ház­ból, férjnél van. A választásra gondol este, ha magányában lepihen, vajon rá adják-e sza­vazatukat megint a falu kom­munistái? Szereti ezt a mun­kát, ha egyéb elfoglaltsága miatt valamelyik munkahelyre egy hétig nem tud elmenni, már hiányolják. „Ugyan, Mol- nárné, hol maradt ennyi ideig?”... Szüts Dénes Törvénykönyvben öt parag­rafus, tucatnyi bekezdés tárja fel a lehetőségeket. Az embe­rek mégis gyakran az önkényt választják — ez azonban si-_ kertel en út. A sértegetés, a veszekedés, a verekedés véglegesen meg­rontja a felék kapcsolatát, te-, hát lehetetlenné teszi, hogy- józan kompromisszumokat kössenek. A bírósági igazság­szolgáltatást is zavarja, hogy- a pereskedők az ügy feltárása helyett egymás sértegetésére használják az időt. A sok in­zultusra felfigyel a környék, a veszekedő szomszédok le­járatják magukat, szinte el­viselhetetlenné teszik helyze­tüket. Az idegesség, az állandó feszültség megfosztja őket a tisztánlátástól, felőrli szervezem tűket, megbontja a családi bér két — esetleg nagyobb kárt okoznak maguknak, mint a pergyőzelemtől várható ha­szon. Ugyanis hiába jogos és. igazságos az ítélet, ha a felek gyógyíthatatlan lelki sebeket szereztek, nem tudják élvezni a nyugalmat, kapcsolatromJá- suk új perek kiindulópontja1 lehet. A kísérő jelenségekkel válj nak a telekperek kusza, ember reket emésztő, bonyolult, meffr oldhatatlannak tűnő ügyekké,1 A lelki sebeken a jog sosem tud segíteni. Nem lenne jobb hüvelyükbe engedni a kardo­kat? Összegezés helyett Sorozatunk végére ér­tünk. Három ingatag ingatlant ügyet vizsgáltunk. Megoldani természetesen nem tudtuk a pereket, — ezen fáradoznak évek óta a bíróságok —, de nem is ez volt feladatunk. Általános tanácsokat szeretr tünk volna adni, hogy sokan tanuljanak a példákból, A telekproblémát természet tesen nem merítettük ki, sok érdekes kérdést rejt még e komplexum, például a ki- sajátítást, a szerződéskötés kö­rülményeit. A sorozat készí­tése közben jelent meg a 7/1970 (IV. 16) ÉVM—PM—IM számú rendelet a személyi tér lek mértékéről, vagyis arról/ hogy egy személy, illetve egy család tulajdonában mennyi ingatlan lehet. A telekspekuiár dó és a visszaélés csökken» tése, majd más riportsoroza-, tunk témája lesz. öt nappal ezelőtt egy Arany János idézettel kezdtük riportunkat, e gondolat ,,él-' ferdítésével” szeretném a sorokat zárni: „Ha per, ügyi mond, ne legyen mindig per.d — sok kérdést meg lehet oldaj ni emberséggel, belátáséal, kői rültekintéssel, és ez legtöbb- szőr többet ér, mint pergyőz­tesnek lenni. Fóti Péter (Végre) ! Az „ELZETT" Flim Zár és Lakatgyára Budapest XIII., Váci út 117-119. felvételre keres: betanított szakmunkás- képzési lehetőséggel 16-tól 40 éves korig nőket és férfiakat: BETANÍTOTT GÉPMUNKAS, BETANÍTOTT SZERELŐ, AUTOMATAGÉP­BEALLITO, SZERSZÁMGYALUS,-MAROS, -VÉSNÖK (kézi) ÉS SEGÉDMUNKÁS MUNKAKÖRÖKBEN. Jelentkezés: személyesen vagy Írásban a vállalat Munkaerőgazdálkodási Osztályán. Telefon: 409-930. HAZAVATAS Péntek délután ünnepélyes keretek között adták át a váci KfSZ-lakótelepen elkészült két új épületet. A 62 lakás közül 18 kettő és fél szobás. A boldog tulajdonosok megkezdték a beköltözést. (Foto: Gábor) 60. születésnapja alkalmából. A T. HÁZBÓL JELENTJÜK Híven képviselték választóikat „Folyósóközi diplomácia" — Nyilatkozik a miniszter, a tábornok és a művész —Szitnyai— Vezetőségválasztás előtt A PÁRTTITKÁRNŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom