Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEK! AZ- MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A XIV, ÉVFOLYAM, 149. SZÁM Ált A 80 FILLÉR 1970. JÚNIUS 27., SZOMBAT Losonczi Pál ma Mongóliába utazik Losonczi Pál, a Népköztár-» saság Elnöki Tanácsának el­nöke, a Mongol Népköztársa­ság Nagy Népi Hurálja El­nöksége elnökének, Z samsz- rangin Szembúnak a meghívá­sára ma hivatalos baráti lá­togatásra a Mongol Népköz- társaságba utazik. Szovjet pártmunkásküldöttség látogatása Pest megyében Memorandum TOVÁBB APAD 1 A Tisza és a Körösök apadá­sa folytatódik. Csütörtök este a Hortobágy —Beretíyó-föcsatornán az ágo- tai hídnál készített elzárást megnyitották. Ezzel megindult a Nagyiván térségében vissza­tartott belvíz levezetése. Péntek hajnalban a Horto­bágy—Berettyó-főcsatorna torkolatában az árvízkapu két oldalán azonos vízszint alakult ki. A két vízszint kiegyenlítő­désének időpontjában az ár­vízkaput kinyitották. A Hármas-Körösnek a Hor­tobágy—-Bereftyó-főcsatorna torkolata feletti szakaszán az árvízvédelmi készültséget har­madfokról másodfokra csök­kentették. Tovább csökkent a belvízzel borított terület is. A Befejezte munkáját az országgyűlés Az országgyűlés pénteki ülésén a képviselők figyelmé­nek középpontjában az árvíz okozta problémák állottak. Már Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter kitért az árvízkárokra csütörtök délutáni felszólalá­sában tekintettel arra, hogy jelentősen érintették a mező- gazdaságot. E károk miatt — mondotta — a mezőgazdaság termésterületeinek mintegy 6 százalékáról egyáltalán nem várhatunk termést, vagy csu­pán csökkent értékű ered­ményre számíthatunk. Nagy kérdés: vajon a következő he­tekben hogyan sikerül az ár- és belvíz sújtotta területek új­bóli megművelése, bevetése? Mindezek ellenére — hangsú­lyozta a miniszter — a ter­méskilátások jók. Kenyérellá­tásunk biztos alapokon nyug­szik és biztatóak a késő ta­vaszi, nyári zöldségfélék és gyümölcsök terméskilátásai is. Nem kevésbé fontos, hogy blz­Timár Mátyás, Fock Jenő, Szurdi István és Nagy Józsefné a Parlament folyosóján. taté fejlődésnek indult az ál­latállomány, ami a következő évük húsellátásában már érezteti majd kedvező hatását. Dégen Imre felszólalása Visszatérve az árvízre, az országgyűlés kettőzött figye­lemmel hallgatta Dégen Imre államtitkárt, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke szavait, aki elsőnek szólalt fell a pén­teki ülésen. Különösen figye­lemre méltó felszólalásának a rendkívüli árvízzel kapcsola­tos tapasztalatokról szóló ré­sze. A nemzetközi összefogás szükségessége az árvízvéde­lemben vitán felül áll — hangsúlyozta az államtitkár ■, hiszen a védekezés már csak természetföldrajzi okok­életéről és a kialakult ellenőr­zési gyakorlatról, A baráti hangú beszélgetésen részt vett V. A. Kolonavov, a szovjet nagykövetség első titkára. A vendégek délután Jámbor Miklós kíséretében a vád Híradástechnikai Gyárba láto­gattak, ahol a városi párt- bizottság és a gyár vezetőivel folytattak eszmecserét. bői is, közös ügy. Indokolt te­hát meggyorsítani a Tisza menti öt ország együttműkö­dését e téren, annál is inkább, mert valamennyien tagjai a szocialista országok családjá­nak. A kormány éppen ezért, a Tisza-völgyi tapasztalatok ismeretében, még ez évben megtárgyalja az árvízvédelmi programot, jelentette ki Dé­gen Imre. Felszólalásának be­fejező részében pedig arra fi­gyelmeztetett, hogy bár a vé­dekezés hamarosan véget ér, a helyreállítás hatalmas fel­adatai azonban még előttünk állnak. A helytállás tehát, amely megküzdött a víz ret­tenetes erejével, továbbra is követendő példa. Nem akadály a nagyobb lakás Több vonatkozásban foglal­kozott az árvíz okozta problé­mákkal Balogh László, az ugyancsak sok kárt szenvedett Csongrád megye egyik képvi­selője. Vázolta a kárfelmérés eddigi adatait és kérte a kor­mányt, hogy gondoskodjék a zavartalan építőanyag-ellátás­ról. Egyben javasolta, hogy azt a dotációt, amelyet egy koráb­bi rendelkezés értelmében az állami vállalatot igénybe vevő építtetők élveznek —, hogy ne sújtsák őket a felszökött épít­kezési költségek — a szövet­kezettel, illetve magánipa- rossal építtetők is igénybe ve­hessék. Hasonlóképpen java­solta, hogy az árvízkárosul­tak akkor is kaphassanak ka­matmentes hitelt, ha ezt az összeget, a réginél nagyobb la­(Folytatáis a 2. Maion.) Losonczi Pál úticélja, a ba­ráti Mongol Népköztársaság, Belső-Ázsiában, a Szovjet­unió és a Kínai Népköztársa­ság között terül el. Kiterjedése 1 531 000 négyzetkilométer, te­hát Magyarországnál tizenhét- szerte nagyobb. Lakosságának száma 1,2 millió. Ez évben volt 20 esztendeje, hogy a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság között diplo­máciai kapcsolat létesült. A Mongol Népi Forradalmi Párt első titkára és a minisz­tertanács elnöke, Cedenbal, több ízben járt már hazánk­ban. 1965-ben Kádár János vezetésével magyar párt- és kormányküldöttség látogatott el Mongoliába. Ezután alakult meg a két ország Gazdasági- Tudományos-Műszaki Kor­mányközi Bizottsága. Az azóta eltelt öt év alatt a magyar részvétel Mongólia fejlesztésé­ben 60 százalékkal növekedett. Együttműködésünk évről évre fejlődik. Magyarország nyúj­totta segítsége a mezőgazdasá­gi termelés fokozásában, a gyárépítésben, a vízkutatás­ban nyilvánul meg. Magyar se­gítséggel biokombinát, hús­gyár és nagy ruhagyár épül Ulánbátorban és Darhanban. A Szovjetunió és a többi szocialista ország testvéri se­gítségévéi magyarázható az a rendhagyó társadalmi és törté­nelmi jelenség, hogy Mongó­lia a feudalizmusból — a kapi­talizmus fejlődési fokát át­ugorva — közvetlenül a szocializmusba léphetett, és biztonságban munkálkodhat népe még szebb jövőjének kialakításán. MEGNYITOTTÁK SZENTENDREI HETEKET Tegnap este ünnepélyes ke­retek között tartották meg a szentendrei hetek megnyitó­ját. Kirilla Ferenc, a városi tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke mondott beszédet. Ezt követte a Szentendrei He­tek Emlékérmek átadása azok­nak, akik kiemelkedő közéleti és kulturális tevékenységet fejtenek ki a városban. A vendégek ezután megte­kintették a Szentendre Teát­rum főpróbáját. A „Comico Tragoedia” és a „Picco her- czeg” és a „Jutka Perzsa” c. vígoperák nagy sikert arattak. Véget ért a CSM£P plénuma Határozat Dubcek kizárásáról Foto: Gábor Pénteken délután véget ért a CSKP Központi Bizottságá­nak ülése. A részvevők jóvá­hagyták a párt elnökségének Gustáv Husák által előterjesz­tett beszámolóját az 1969-es májusi irányvonal teljesítésé­ről, valamint a párt legköze­lebbi feladatairól. Az ülésen határozatot fo­gadtak el, amely hangsúlyoz­za: „Az elmúlt évben jelentős mértékben előrehaladt a párt és az ország konszolidációjá­nak folyamata. A párton belül szilárd mag alakult ki. A dol­gozók egyre inkább ismét bi­zalommal viseltetnek a párt és politikája iránt. Ezt bizonyít­ják a Lenin-centenárium, má­jus elseje és a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, vala­mint az emberek munkakez­deményezésének és állampol­gári tevékenységének fokozó­dása, a gazdaság területén ta­pasztalható konszolidáció — állapítja meg a határozat. A központi bizottság . egy­idejűleg intézkedéseket ho­zott, illetve hagyott jóvá sze­mélyi változásokról. Jóváhagyta Alexander Dub­cek kizárását a Csehszlovák Kommunista Párt tagjainak sorából, továbbá visszahívását a népi gyűlés képviselői tiszt­ségéből és felmentését a tö­rökországi nagyköveti funk­ciójából. Felmentette Frantisek Pen- cet, a CSKP KB népgazdasági bizottságának elnöki funkció­jából, azzal, hogy változatla­nul a bizottság tagja marad. Felmentette Miloslav Hrus- kovicot a CSKP KB ideológiai bizottságának tagsági és cseh­szlovák miniszterelnök-helyet­tesi funkciójából. Egyidejűleg megválasztotta a központi bizottság titkárának, a titkár­ság tagjának, a KB népgazda­sági bizottsága elnökének. Ko­optálta ezenkívül a központi bizottság tagjává. Jóváhagyta Mate) Luca» felmentését a szlovák kor­mány művelődésügyi minisz­teri funkciójából és kinevezé­sét a csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettesévé. A központi bizottság plé­numának tagjává kooptálta Jan Barylt, Jaroslav Kozesni- kot, Michal Kuzdejt, Matej Lucant, Miroslav Mamulát és Zdenek Zuskát. Gustáv Husák zárszavában hangsúlyozta, hogy a közpon­ti bizottság ülésén megnyil­vánult a párt egysége, vala­mint a nézetek azonossága á CSKP jelenlegi politikáját il­letően. az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről Dr. Házi Vencel magyar nagykövet átadta Londonban a budapesti záróközleményt I A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz- 1 társaság, a Lengyel Népköz- ' társaság, a Magyar Népköz- 1 társaság, a Német Demokrati- : kus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok. Szövetségének kormá­nya szükségesnek tartja az ér­dekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, amelyek vé­leményük szerint hasznosan szolgálnák az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet előkészítését és össze­hívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és több oldalú konzultációk és eszmecse­rék során az érdekelt ál­lamok álláspontja köze­lebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biz­tonsági értekezlettel ösz- szefűggő kérdésben. A konzultációk és eszmecse­rék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969 októbe­rében előterjesztett javaslatok alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi idő­ben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekez­let előkészítését és a kétolda­lú tárgyalások mellett áttérje­nek az értekezlet előkészítésé­nek sokoldalú formáira is. Kí­vánatos, hogy az érdekelt ál­lamok közvetlenül részt ve­gyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valameny- nyi szakaszában, olyan for­mákban, amelyeket célszerű­nek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfe­lelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdése: részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-1 és az NSZK-1 is, aza«os és a többi európai állammal egyenjogú alapokon —, továb­bá az USA és Kanada is. Po­zitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az érte­kezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, meg­szervezése és megtartása va­lamennyi érdekelt ország hoz­zájárulásának eredménye kell, hogy legyen — utat nyitna a továbbiak­ban más európai problé­mák, különösen az európai biztonság szilárd rendsze­re megteremtésének közös megvizsgálásához. Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai érte­kezlet megtartása és az összes érdekelt ország megfelelő szer­vének létrehozása, amely az európai biztonság és együtt­működés kérdéseivel foglal­kozna. Tovább folyik az európai biztonsági értekezlet tartal­mának és napirendjének meg­vitatása. A Prágában javasolt két napirendi pont megfelel az európai biztonság megszilárdí­tása és az együttműködés fej­lesztése érdekeinek. Olyan kér­dések ezek, amelyekben széles körű megegyezés lehetősége áll fenn. Ezek a javaslatok nem váltanak ki elvi ellenve­téseket, ugyanakkor egy sor állam állást foglal az értekez­let napirendjének bővítése mellett. Attól a szándéktól vezérelve, hogy az európai biztonsági ér­tekezlet minden állam számá­ra elfogadható napirendjében meg lehessen állapodni a Bol­gár Népköztársaság, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövet­ségének kormánya javasolja, hogy tűzzék az európai bizton­sági értekezlet napirendjé­re az európai biztonság és együttműködés kérdései­vel foglalkozó szerv lét­rehozását is. A jelen memorandumot el­fogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének és Európa biz­tonságának javára válna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csök­kentésének megvitatása. Ah­hoz, hogy az ezzel összefüggő kérdéseket a lehető legrövi­debb időn belül, a lehető leg­kedvezőbb feltételek között le­hessen megvitatni az európai biztonsági értekezleten, vala­mint, hogy gyümölcsöző le­gyen az idegen fegyveres erők csökkentésének a megvizsgá­lása, a kérdést az európai biz­tonsági értekezleten létreho­zásra javasolt szervben, vagy más, az érdekeit államok szá­mára elfogadható módon le­hetne megvitatni. Ezen túl, véleményük sze­rint a Prágában javasolt na­pirend második pontja kere­tében meg lehetne vitatni az emberi környezet problémáit, továbbá ki lehetne bővíteni e pontot a kulturális kapcso­latok fejlesztésének kérdései­vel. Ily módon az európai biz­tonsági értekezleten az alábbi (Folytatás a 2. oldalon.) A hazánkban tartózkodó öt­tagú szovjet pártmunkáskül­döttség, melyet Konsztantyin Nyikolajevics Grisin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a KEB első elnökhelyet­tese vezet, tegnap Pest me­gyébe látogatott. Délelőtt az MSZMP Pest megyei Bizott­ságán Jámbor Miklós, a párt- bizottság titkára tájékoztatta a küldöttség tagjait a megye I

Next

/
Oldalképek
Tartalom