Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

A pilisi öntödében jártunk Egy toronyépület tűnik szembe: a pilisi öntöde épüle­te. Itt-ott hiányos, kopott fa­lak, bent az öptő-, formázó­helyiségben a sűrű, fekete por mellékízét érzem. Boda István üzemvezetőnek is megemlítem ezt. — Valóban lehangoló lát­vány fogadja az idegent ná­lunk. Sajnos, ilyen állapotban „örököltük” az öntödét. Két éve üzemelünk, kezdetben a bényei Népfront Tsz mellék­üzemeként. Mióta azonban „kettős” gazdánk van, a bé­nyei tsz és a pilist Hunyadi közös felügyelete alá kerül­tünk, megindult az öntöde a fejlődés útján. Nemrég nagy­arányú átszervezést hajtot­tunk végre. Tíz öntödei dol­gozó lépett be hozzánk. így már szorosabban, a tervhez igazodva tudunk termelni, bár húsz fővel még mindig ki le­hetne egészíteni a létszámun­kat. Jelenleg harminchatan vagyunk. Keresetünk is jó. Rendek István üzemvezető­helyettes a műszaki fejlesztés­ről, a munkakörülmények ja­vításáról beszél. — Sokkal több megrende­lőnk igényét ki tudnánk elégí­teni, ha az üzemet fejleszte­nénk. Megrendelőink között országos vállalatok is szere­pelnek, olyanok, amelyek me­zőgazdasági felszereléseket gyártanak. Szeretnénk ezeket a vevőinket megtartani. Ezért van szükség a régi épület át­alakítása, felújítása mellett egy új, korszerű formázó-ön- tő műhelycsarnokra. A lehető­ségeink adottak: az udvarban van egy nagyobb, kihaszná­latlan területünk, ide kerül majd az új műhelycsarnok. A csiszolóüzem és egy szociális helyiség már elkészült. A munka egyelőre még a régi épületben folyik, Northon kútfejeket, keltetőgép-alkatré­szeket formáznak, öntenek. Céljuk: munkájukkal méltó besorolást nyerni üzemüknek. (baky) Az izzó, folyékony vasat formába öntik. Péterffy felvétele Notórius fusizó Színhely: községi tanácshá­za. Gyűrött ruhájú fiatalem­ber ül a széken. Beidézték. Miért? Márciusban szabadult a börtönből, s a tanácsnak azóta nincs tudomása arról, hogy B. dolgozott volna valahol. — Nem lazsáltam — mond­ja ingerülten. — Április vé­géig betegállományban vol­tam, azóta nem dolgozom, il­letve dolgozom, de csak úgy... Fusizok, azaz kőmű- veskedem. Olvasom volt munkahelyé­nek levelét: „Rendetlenül vi­selkedett, rendszertelenül, kés­ve járt be a munkahelyére. Feletteseivel szemben udva­riatlanul viselkedett, nem egyszer ittas állapotban vere­kedést provokált A sorok olvastán valószínű, hogy a vállalat nem sokáig tartott volna igényt börtönbe kerülése előtt B. munkájára. — Miért nem helyezkedik el? — kérdezi a tanács dol­gozója. — Nekem így is jó. — Mennyit keres naponta? — Száz-százötven forintot. De van úgy, hogy két darab százas is leesik. — Tudja, hogy az ilyen munkavállalást a törvény bünteti? — Nem bánom én, a lóvé­ból, amit keresek, játszva ki­fizetek akár ezer forintot is. A községi szabálysértési bi­zottság vezetője jegyzőkönyv­be veszi B. szavait. Kötelezik őt arra, hogy hivatalosan he­lyezkedjen él, bárhol. A sza­bálysértési bizottság figye­lemmel fogja kísérni tevé­kenykedését. Amennyiben nem vállal munkát, pénzbün­tetést kap. (gér) MOMOB'VIDfn XII. ÉVFOLYAM, 147. SZÄM 1970. JÜNIUS 25., CSÜTÖRTÖK NAPIRENDEN: a közegészség-* és munkaügyi helyzet Tanácsülés lesz ma délelőtt 9 órakor Gombán. Beszámol­nak a községek közegészség- ügyi, járványügyi és csecse­mővédelmi, valamint a tsz-ek szociális, kulturális és munka­ügyi helyzetéről. ~ Nyáregyházán vb-ülést tar­tanak ma délután 2 órakor. HAT KÖZSÉGKEN 7 31offkt*adíók ti károk felmérését A moniori járásban június 9- én és 17-én a nyári zivatar helyenként jégesővé változott. Amint Rendek Sándortól, az Állami Biztosító monori fiók­jának vezetőjétől megtudtuk, Pilisen és Nyáregyházán mindkét napon, Vecsésen, Gyomron, Csévharaszton és Monoron csak egyszer pusztí­tott a jégverés. Pilisen és Nyáregyházán, különösen a tsz saját ke­zelésű és részesművelésre kiadott földjein tett nagy kárt a jég. A szőlő- és kulkoricaföldeket érte nagyobbrészt a természeti csapás. A monori Kossuth Tsz is je­lentette, hogy több tábláját elverte a jég. Itt több mint 100 holdon becsülték fel a kárt. Vecsésen is jelentős te­rületeket kell majd a biztosí­tónak megszemlélni. Itt azon­ban csak az egyéni, háztáji gazdaságok földjei az ér­dekeltek, mert sem az Ezüstkalász, sem a Zöld Mező Tsz nem rendelke­zik biztosítással. Így kártérítést csak a háztáji gazdaságok kapnak. A károk felmérése meg­kezdődött. A szőlőkben oko­zott károkat azonban csak jú­lius végén, augusztus elején vizsgálják majd felül. Akkor állapítják meg véglegesen a kártérítés összegét. G. J. Irodalmi és pedagógiai pályázatot nyertek A Monori Járási Tanács vb művelődésügyi osztálya ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére — sza­bad témával — irodalmi és pedagógiai pályázatot hirde­tett. A beérkezett pályázato­kat a bizottság értékelte, és a meghirdetett öt díjat mind ki­adta. Az első díjat — kétezer fo­rintot — a „Cserhátalji” jel­igés mű kapta, amely a gyom­ról általános iskola 25 évét dolgozta fel. A művet készí­tette Palotai Sándor tanár Gyömrö 2. számú iskola. A második díj 1500 forint. A mű címe Úri 25 éve, melyet „Petro Mihajlovics” jeligével küldtek be. A pályaművet Borbás £ál, az úri általános is­kola tanára készítette. Harmadik díjat, 1000 forin­tot nyert „Bontja zászlóit szü­lőföldem” jeligével, Ünnepé­lyek az érzelmi nevelés szol­gálatában címmel dr. Gürtler Magda szakfelügyelő, a magló- di 2-es számú általános isko­lából. A negyedik díj 800 forint. „A szocialista humanizmus­ról” szóló pályamű jeligéje: „S a legnagyobb cél pedig itt e földi létben: ember lenni mindig, minden körülmény­ben.” A pályamű szerzője Donka Anna tanár, Vecsés 4-es számú iskola. Ötödik díj 500 forint. A „Ta­vasz Magyarországon” jeligé­jű, „Hát így élnek..című elbeszélés szerzője dr. Gürtler Magda szakfelügyelő, Maglód. Hogyan változik a víz borrá? JUTALOMTÄBOROZAS Monorról Mongóliába Benedek András, a monori Ady úti iskola VII-es őrsveze­tője egyhónapos jutalomtábo­rozásra indul Mongóliába jú­nius 29-én. Andris jelenleg Csillebércen, az előkészítő tá­borban várja az indulást ki­lenc pajtásával, akik az or­szág különböző helységeiből jöttek. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Nemsokára itt a ta­vasz. Nyáregyháza: Japín fele- bég. Űri: Nem születünk katoná­nak. Vecsés: Brúnó, a vasárnapi gyerek. Esküszöm, nem a sárga irigység, hanem csupán a puszta kíváncsiság vezetett fel ama budai hegy lankás oldalára az elmúlt va­sárnapon, ahol vecsési pedagógus barátom még az őszön befejezte csinos kis nyaralójá­nak építését. Mire voltam kiváncsi? Elsősor­ban a gyönyörű kilátásra és mellesleg arra, hogyan lehet kis fizetésből telket venni és azon nyaralót építeni. Barátomat egyedül találtam, tett-vett hőn szeretett tulajdonában. Örömmel fogadott. — Pazar a hely, komám! — kiáltottam fel, midőn válla fölött letekintettem az alant ka­vargó metropolisra, a mi drága Budapes­tünkre. — Meghiszem azt! — mondotta 5, kidom­borított mellkassal, aminek láttán nem áll­hattam meg, hogy lelkesen vállon ne vere­gessem. A kis nyaraló, ahogy szemügyre vettem, téglából, cementből, deszkából, kátránypa­pírból, palából és még egyéb anyagokból épült. — Hogyan kerültek fel ide az építkezés­hez szükséges holmik? — kérdeztem. — Hát, pajtás — így ő — a könnyebb dol­gok hátizsákokban, szatyrokban, a nehezeb­bek alkalmi teherautóval. — No, én tízszer, százszor csak gratulálni tudok.,. S azt már meg sem kérdeztem, hogy kik voltak az építők, hiszen nyílt titok előttem: a barátom ezermester. A házacskában, amely egy piciny konyhából s egy hálófülkéből ál­lott. a villany még nem égett, de a vízcsap már be volt szerelve. — Vízcsap? Ez igen! — lepődöm meg. — Folyik? Válasz helyett kinyitja. — Közművek? — Fenét! Maszek... Gondolod, hogy ide csak úgy felhozná a főváros a vizet? Aztán megmutatta a víztárolót, a négy köbméteres, földbeépített betonciszternát. Majdnem félig volt... Ámulva kérdeztem: — Ezt is te csináltad? — Naná, a dalai lámái — Hát, hallod — mondtam — egyik ámu­latból a másikba esem itt nálad! Csak azt áruld el, hogyan és honnan kerül ebbe a me­dencébe a viz...? Cimborám a karórájára nézett. Éppen al- konyodott. — Ráérsz egy kicsit, öregem? — Természetesen! — bólintottam. — No, akkor egy rövid óra múlva megtu­dod, hogy honnan, s hogyan ... Ültünk a teraszon, s versengve gyönyör­ködtünk a főváros egyre pompázóbban kibon­takozó fényáradatában. Folyt a szó erről, ar­ról. Fokozódó autózúgásra lettem figyelmes és a nyaraló előtt a hegyi úton megállóit az esti holdfényben egy vajszínű öntözőautó, vagy ahogy errefelé nevezni szokás, a Zajt. A motor elhallgatott. Kiszállott a gépkocsi- vezető, bekiáltott a kerítéstől. — Halló, tanár úr! — Vagyok! — ugrott fel mellőlem a ba­rátom, s intett, hogy kövessem. Együtt men­tünk a ciszternához. Ott állt már a mi embe­rünk. Jöttünkre előzékenyen felnyitotta a víztároló nyílását és belehelyezte az autó tar­tályából kivezető gumicsövet, amelyen át nyomban megindult a víz. A dolog végeztén barátom átnyújtott egy piroshasú bankót a jóembernek, aki éltévé tárcájába az összeget, visszaadott egy kék húszast, majd illedelmesen köszönt, s távo­zott. Az autókolosszus megkönnyebbülten el- iramlott. — Két köbméter aqua kerek nyolcvan, haverkám! — mondta kérdezés nélkül a ba­rátom. — És meddig elég? — A tele ciszterna? Ügy egy hónapig. Fél óra múlva együtt mentünk lefelé a fél­homályban. A hegy lábánál beültünk egy félórácskára abba a hangulatos kis borozóba, amely elkerülhetetlen állomása minden ar- ratévedt vándornak, turistának. Kóstolgattuk a csillogó rizlinget. Éppen szedelőzködtünk, amikor egy távolabbi asztal mellé a mi laj­tos emberünk is letelepedett a társával, s rendelte szaporán a borokat. — Hogy kerültek ezek ide, ilyen hamar a kocsiról? — kérdeztem jóbarátomat. — Hja, pajtás — hajolt közel hozzám a cimbora — közel van ide a telephelyük, ott csücsül a lajtjuk reggelig és tudod, ide hord­ják a pénzt, amit a hegyoldalban keresnek. Elvégre ez a mellékkeresetük ... — Egyszóval itt alakítják át a köbméter vizeket? — Ügy, úgy! ök ama huncut hegyi manók — nevetett barátom —, akik a vizet bor­rá változtatják. Rakovszky József Nyári körséta a főtéri üzletekben A lakkcipő a sztár — Lesz elég konzerváru Beköszöntött a nyár. Arra voltunk kíváncsiak, mivel vár­ják a vevőket a főtéri üzletek­ben, milyen lesz a nyári ellá­tás Monoron. A cipőboltban Vígh Lajos üzletvezető fogad: — A nyár beállta nálunk egy kicsit for­galomcsökkenést okoz. Annál nagyobb volt azonban a for­galom június első felében. Eb­ben az időszakban több mint ezer pár divatos női lakkcipő talált gazdára. A sokféle szín­ben kapható cipőket megked­velték a monori lányok, asz- szonyok, ami annak is köszön­hető, hogy olcsó, mindössze százöt forint. A férfiszandálok is kelendőek, bár ebből a vá­laszték szegényesebb. A nyár folyamán azonban újabb szál­lítást kapunk, s szeretnénk a vásárlók igényeit kielégíteni. ban belőlük. Nagy a választék a különböző divatos táskákból. Az élelmiszerboltban Ga­lambos Ferencné tájékoztatott: — A nyár folyamán várha­tó, hogy nagy lesz a kereslet konzerváruból. Van elegendő az üzletben, de bőséges a vá­laszték cukorkákból és üdítő édességekből. Ügy fest, hogy nem lesz fennakadás az ellá­tásban. A ruházati kisáruházban so­kan vásárolják a színes férfi divatingeket. Amint Antal Já­nosáé üzletvezető elmondotta, a Marius ingeket hamar meg­kedvelték. Nagy a kereslet női fürdőruhákból és férfi fürdő­nadrágokból is. Sok fogy a divatos táskából, a könnyű nyári ruhákból, a vékony sző-, vetű terliszter nadrágokból. A Pilisi Ruhaipari Szövet-, kezet monori konfekcióüzemé­nek kirakatában szép férfi shortnadrágokat láttunk, kel­lemes szín változatban. Aki ezt akar vásárolni, annak ajánl­juk, látogasson el ide. A méteráruboltban is sok divatos ruhaanyag között vá­logathatnak a vásárlók. * (s. i.) Igazi csúcsforgalom van az illatszerboltban. Gól Andrásné szerint talán még soha nem rendelkeztek ilyen árumeny- nyiséggel, mint most. Gumi­szandál és strandpapucs a 22-es számtól a 45-ösig kap­ható, áruk 33 és 48 forint kö­zött váltakozik. Népszerű az úszósapka és a gumimatrac is. Hogyan védekezzünk az izzad­ság ellen? A Nettodor és De- sodor biztos védelmet nyújt, sokat is vásárolnak mostaná­Vecsési kisállattenyésztők Egy éve működik Vecsésen a kisállattenyésztő társulás az üllői ÁFÉSZ keretében. A tár­sulás tagjai arra törekednek, hogy korszerű technológia alapján minél nagyobb szapo­rulatot érjenek el. Állataikat rendszeres állatorvosi felügye­let alatt tartják. A tagok szak­mai oktatásra járnak. A működési szabályzat alap­ján a társulás jogosult értéke­sítő, beszerző és feldolgozó feladatok ellátására is. A ta­gok élnek is ezzel a joggal. Szabó Lajossal, a társulás elnökével beszélgetünk ezekről a kérdésekről. — Az állattenyésztés fej­lesztése érdekében a társulás tagjait terményekkel és kü­lönféle tápokkal látjuk el. A tavasszal vérvizsgált naposba- romfikat osztottunk ki. Van­nak tagjaink, akik házinyu­lakat tartanak. Ezeket az ÁFÉSZ-en keresztül Olaszor­szágba exportálják. A múlt évben Vecsésről 1500 nyulat vásároltak fel, az idén 3240 darab szállítására szerződ­tünk. A társulás életképesnek te­kinthető, mellettük még a mé­hészek is kifogástalanul mű­ködnek. (em) — Az e cseri tűzoltóverse­nyen a monori járás üzemei közül a Monori Magtisztító, a Maglódi Vas- és Fémipari Ktsz, a Gyömrői Vas- és Fém­ipari Kts2£" valamint a Vecsé­si Állami Gazdaság rajai ér­ték el a legjobb eredményt. Kiütéses győzelem Vecsés—Kiskunfélegyháza 4:0 (3:0) Az utolsó mérkőzésen nyúj­tották a vecsési fiúk azt a já­tékot, amit az első mérkőzés­től kezdve vártak a vecsési szurkolók. Kár, hogy ezt a mérkőzést csak hatszázan lát­ták — de ebben az eddigi gyenge szereplésnek része volt. Jó volt az összeállítás. Egy­szerűen ezzel is magyarázha­tó a kitűnő játék. Kalmár és Schubert középpályás játéka segített a csapatjátékon, hátul a László, Corti, Sztanev hát­védhármas bizosan és gyorsan állt a lábán — Drágán pedig ragyogóan védett. Elöl a gyors Makovecz és az igen ügyes kis Fodor nagyon tetszetős, szép támadásokat vezetett. A kiskunfélegyházi vezetők igen csodálkoztak a vecsési együttes játéka láttán. Ez az együttes, ha mindig így ját­szana, az élmezőnyben tanyáz­na. Sajnos, ez csak feltételes módban van. A vecsésiek az idény folyálnán ennél jóval kevesebbet produkáltak, így meg kellett elégedniük a 14. hellyel. A vasárnapi játék csak biztatás lehet: ez a csa- | pat így is tud játszani — aj jobb helyezés nem elérhetet- “ len álom. Ehhez azonban őszinte és kritikus légkör szükséges, a hibák kijavítása alapvető feltétele a VlZÉP előbbrelépésének. —szatti— Sakkgyőztesek A „gyömrői napok” ünnep­ségsorozata keretében a TÖV- ÁLL Sportkör sakkszakosztá­lya is serlegversenyt rendezett. A közel negyven résztvevővel induló versenyt svájci rend­szerben bonyolították le, majd a döntőben körmérkőzés for­májában dőlt el a végleges sorrend. Győztes: Mészáros Lajos, 2. Monduk Lajos, 3. Kindernai András. A fiatalok részére tehetség­kutató sakk versenyt rendeztek, amelyet Balogh József 5. osz­tályos tanuló nyert. Tóth Já­nos és Mocsáry Balázs 8. osz­tályos tanulók előtt. Mindhár­man a 2. számú általános is­kola tanulói., A felnőttek serleget és tárgyjutalmat, a fiatalok pe­dig könyvjutalmat kaptak. <p. s.) < 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom