Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-04 / 129. szám
wecve* IßmwJfiri 1979. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK 3 Hetvenöt település rendezési terve Vita a város- és községfejlesztésről — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Minthogy a megye település- hálózata — az utóbbi két évtized erőfeszítései és eredményei mellett is — eléggé magán viseli még a felszabadulás előtti sajátságokat, egyre sürgetőbb feladat a város- és a a községrendezés. Az ezzel összefüggő legfontosabb tennivalókról tárgyalt tegnap délelőtt — fő napirendi pontként — a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Ujfalusi Ferenc osztályvezető terjesztette az ülés elé a témakört összefoglaló írásos jelentést. Mint az anyagból is kiderült, j jelenleg a megye hat városa ■ és 69 községe rendelkezik már az egész településre kiterjedő rendezési tervvel. Ennek a zöme azonban — a rohamos fejlődés miatt — felülvizsgálatra szorul. Különösen az első időszakban készült tervek számos olyan elgondolást tartalmaztak, amelyekhez hiányzott a kellő anyagi fedezet. Sok , helyen a régi település- központ teljes szanálását tervezték, több szintes házak felépítésével, vagy teljesen új központ kialakításával számoltak. A belterületi határok megállapításánál is sok volt a következetlenség. Amíg egyes esetekben már felparcellázott részeket zártak ki a belterületből, addig más esetekben indokolatlanul megnövelték a belterületet. Az agglomerációs övezet gyors népességnövekedésével sem számoltak a tervezők. Dunakeszi községben például a 15 évre tervezett népességszámot nem egészen 7 : év alatt elérte a település. Problémát okozott a zöldterületek, védősávok túlméretezése is. A házhelykialakításoknál is gyakorta előbb parcellázták a község szélét, mint a település belsőbb részeit. A fejlődés, az új körülmények most már még inkább sürgetik a rendezési tervek módosítását. Az ülés vitájában is főként erről volt szó. Pogány Miklós elmondotta, hogy ma már sok helyütt gátolja a település fejlesztését a rendezési tervek hiánya. Meg kell hát állapítani a tervek elkészítésénél a legcélszerűbb sorrendet. Czap Miklós ugyancsak a rangsorolást sürgette, és a rendezési tervek felülvizsgálatánál előforduló problémákra hívta fel a figyelmet. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront megyei titkára hangoztatta, fontos, hogy a rendezési elképzeléseket alakosság is megismerje. Cegléden például az új lakótelep kialakításakor kikérték a leendő lakók, illetve a környékbeliek véleményét is. Dr. Ádám Mihály felhívta a figyelmet azokra a járásokra, ahol még kevés község rendelkezik rendezési tervvel. Mint mondotta, a gödöllői járásban 17 községben hiányzik a fejlesztéshez szükséges program. Hegyvári Ferenc, az SZMT titkára ajánlotta, hogy a megye általános fejlesztési tervét hozzák összhangba a negyedik ötéves terv célkitűzéseivel. Dr. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese, a községfejlesztésben megmutatkozó helytelen szemléletről beszélt. Több helyütt ugyanis a meglevő kislakások rovására akarnak létrehozni több szintes épületekből álló község- köZpontokat. Végezetül dr. Mondok Pál, a . végrehajtó bizottság elnöke foglalta össze a szenvedélyes vita tanulságait, majd javasolta a jelentés elfogadását. Egyben programot terjesztett elő a településrendezési és -fejlesztési tervek meggyorsítására. Javasolta, hogy legelőször a városok, illetve a várossá fejlődött községek tervét kell elkészíteni, illetve felülvizsgálni, majd a nagyközségek rendezési programját. Az előterjesztés szerint — arríelynek részleteit az építési, közlekedési osztály dolgozza ki — 1973-ig a megye valameny- nyi települése elkészíti rendezési tervét. Az egyéb ügyek tárgyalása napirendjén a végrehajtó bizottság jóváhagyta négy új pedagóguslakás építését. Abony- ban négy (kétszintes), Tahitót- falu és Hévízgyörk községben egy-egy új iker-pedagógusla- kás épül, amihez összesen 700 000 forint állami támogatást biztosítanak. — sp — Takarékos tanulók A tanítás utolsó hetében a szokásnak megfelelően, országszerte megkezdődött az ifjúsági takarékbetétgyűjtő-lapok visszaváltása az OTP fiókjaiban és a postahivatalokban. A takarékos tanulók az 1969/70. tanévben a korábbi évekét jóval meghaladó összeget, mintegy 140 millió forintot gyűjtöttek össze. Az előző tanévhez képest mintegy 10 millió forinttal többet takarítottak meg az iskolások nyári kirándulásokra, táborozásra, vagy egyéb terveik valóra váltására. Tovább a Szulában (4.) (A ráckevei dizár település sen tovább pereg a magnetofonszalag. Beszélgetés közben mellénk sodródott Sztojka Éva édesanyja, Sztojka Istvánná.) , — Milyen a lakása? — Jöjjön, nézze meg. (Belépünk az üres szobába, csak szentkép van a falon, ez az összes bútorzat.) — Hogyan laknak itt? — Sehogy. Rozoga a tető. Lehajlik a gerenda, szegény unokáik, még rájuk esik a tető. |— Hol alszanak? — Ott a sátorban. (Sátorszerűség van a kalyiba előtt. Egy méter széles, kb. két méter hosszú, két dunyha van benne, meg párnák és rongyok. A fakereten viaszosvászon terítő, nylonlepedő.) — Hányán laknak itt? — öten. — Nem fáznak? — Nem. Ott a nylon. — Hol főz? — Ott, ahol a fa van, téglán. — Nem kellene új ház? — Szívesen Kiköltöznénk. — Mennyi spórolt pénze van? — Háromezer forint (Zörejek hallatszanak a magnetofonból. Újabb helyszínre indulunk. Elmegyünk a belviztavacska mellett és Szu- la kulturáltabb részébe érkezünk. Tisztábbak, rendesebbek a házak. Jakab Lajosné a kertben mos, szívélyesen invitál lakásába.) — Mi a mai nap programja? — Négy órakor keltem. Három gyerekre és magunkra főztem: paprikáskrumpliit. Van étvágyak, ötre kész volt a reggeli. Megetettem a két kis malacot. Elmentem szegfűt szedni. — Milyen szegfűt? — Apró, rózsaszín szegfűt. Hattól kilencig szedtem a szegfűt. Aztán mostam. Csirkeag- rólóköt vettem, estére megint főzök a „munkásoknak”. Hatra megyek újra a kertbe szegfűt szedni. — Milyen kertbe? — Ráckevei gazdához, öt forintot fizet óránként. — Mit csinál a mai húsé forinttal? — Ö, kenyér, petró, mosószer, minden kell. — Nehéz volt az élete eddig, vagy könnyű? — Én a gyerekekre áldoztam az életemet, úri módon járattam őket. — Nehéz volt az élete eddig, vagy könnyű? — Én nem mondhatom, hogy nagyon jó az életem. A fiam gyenge. — Miért gyenge? — A feje gyenge. Ha rájön a roham, őrjöng, a másik fiam csali azt mondja: istenem, istenem, csak azt adnád meg, hogy megértessem magiam a Gyurkával. A gyerek volt Pesten orvosoknál, meglékelték a fejét, platinát tették oda, nem is nő ott a haja. — Mit lenne még jó elérni? — Egészség, ez lenne a legjobb, akkor én volnék Magyarország királynője. (Jakab Lajosné lánya Jakab Erzsébet figyelmesen hallgatta a beszélgetést. A magnetofont rejtő aktatáskát a 16 éves nagylány felé fordítom.) — Miért maradt ki az iskolából? A gödöllői járás holnapja Mint már említettük, ötvenPest megye legnagyobb járása Gödöllő városát övezi. Több mint százezer ember lakik ezen a tájon, amely megyénk egyik leggazdagabb mezőgazdasági területe. A Galga völgye termelőszövetkezeteinek kimagasló eredményeit szerte az országban ismerik. Mennyit fejlődött, változott e táj a harmadik ötéves tervben? Milyen célokat tűztek ki a járás vezetői a negyedik ötéves terv időszakára? E két kérdésről tárgyaltak a közelmúltban a gödöllői járás kommunista vezetői. A járás harmadik ötéves terve elsősorban a kommunális ellátottság — oktatás-művelődés, vízellátás, lakás, szolgáltatóipar, kereskedelem — színvonalának emelését tűzte ki célul. A lakosság kommunális, szociális és kulturális igényeit szolgáló fejlesztésekre a járás ötvenhárommilUó forintot tervezett. Ezzel szemben előreláthatóan százhatvankilencmillió forintot fordítanak az esztendő végéig fejlesztésre, illetve felújításra. Mi tette lehetővé ezt a több mint háromszáz százalékos tervteljesítést? A javuló anyagi lehetőségeken kívül a lakosság aktiv közreműködése: az elmúlt négy esztendő alatt a járás lakossága huszonnyolcmillió forint értékű társadalmi munkát végzett. Mi minden készült, illetve készül el az esztendő végéig a százhatvankilencmillióból? Kilenc kilométer villanyhálózat- bővítést terveztek, elkészül: — Mindig vertek, vérbefagyva jöttem haza és az anyám is megvert. — Ki bántotta az iskolában? — Mindenki. A gyerekek. A cigányok. — Szereted a szép ruhát? — Igen. Most kaptam karácsonyra szép ruhát. (Két szoknyát hoz a szobába. Az egyik tarka-barka, a másik szürkekockás.) — Milyen szoknya tetszik? — Hát a cigányszoknya. — Mi különbözteti meg a cigányszoknyát a magyarszoknyától ? — A cigányszoknya hosszú, a magyarszoknya rövid. — Mikor volt rajtad ez a két szoknya? — Karácsonykor. (Kun Feri Jakabék rokona, 15 éves és hetedik általános iskolai tanuló. A gáton álltunk meg beszélgetni.) — Szereted a Szulát? — Itt érzem jól magam a telepen, mert itt születtem, ide vágyok vissza. — Mit csinálsz vasárnaponként? — Vasárnap elmegyünk a bálba. Volt egy trapéznadrágom, de kinőttem, hát eladtam. — Kedveled a beatot? — Igen. Különösen az Omegát, Illést meg Tom Jonest. — Mit szoktál olvasni? — Mesekönyvet. — Moziban, színházban voltál? — Igen. Tetszett az „ölj meg, csak csókolj” és a „Robin Hood". Színházban még nem voltam. — És Budapesten? — Budapesten egyszer voltam, a Telekin, ruhát vettünk. — Mi szeretnél lenni? — Gyárban szeretnék dolgozni. — Hol laknál a legszívesebben? — Itt nem akarok lakni., — Szóval nem „vágysz visz- sza”? — Nem. — Miért? — Csak. — Egy férfi nem ad ilyen választ. — Nem akarok úgy élni, mint ezek éltek ... (fóti) negyvenöt kilométer. A tervezett két bolttal szemben tizenkilencet építenek. A harmadik ötéves tervben négy orvosi lakás és négy rendelő elkészítése szerepelt. Ez idő alatt azonban tizenhat orvosi lakás és tizenöt rendelő készül el. A tervezett nyolc általános iskolai tanterem helyett pedig öt- venkettő. És sorolhatnánk még hósszan mindazt, ami a harmadik ötéves terv időszakában született vagy születik a még hátralevő hónapokban a gödöllői járás területén. így például nem terveztek postát, tanácsházat, egészségházat, ennek ellenére felépült vagy felépül egy posta, egy tanácsháza és két egészségház. Ami viszont csupán terv maradt: a tervezett öt művelődési ház. Helyettük mindössze egy klubkönyvtár épült fel. Mit ígér a járás negyedik ötéves terve? A járás a legfőbb fejlesztési feladatának tekinti a következő öt esztendőben o lakosság jó ivóvízzel történő ellátását. Jelenleg a járás lakosságának mindössze húsz százaléka jut egészséges, vezetékes ivóvízhez. A következő tervidőszak végére a járás ivóvízellátását teljes egészében meg kívánják oldani. Ennek érdekében nyolc község bevonásával elkészül a Galgamenti Regionális Vízmű, továbbá közös vízmüvet kap Kistarcsa—Kerepes—N agy- tarcsa, Zsámbok—Dány, Veresegyház—Erdőkertes—Sza- da, Valkó—Vácszentlászló— Galgamácsa. Ott pedig, ahol a vezetékes ivóvízellátás kivitelezése nem gazdaságos — mint például Verseg községben —, a vízellátást mély fú- rású kutak építésével oldják meg. A negyedik ötéves terv időszakában erőteljesebben folytatódnak a csatornázási munkálatok. Negyvenkét kilométerrel bővítik a villanyhálózatot. Külön terv alapján kívánnak foglalkozni a túrái hévíz hasznosításával. két általános iskolai tanter.em épül a járásban a harmadik ötéves terv idején. Ezzel a tervezettnél lényegesen nagyobb fejlesztéssel is alig-alig csökkent a járás iskolagondja. Tizenhat tanterem változatlanul életveszélyes, és továbbra is nyolcvankét szükségtanteremben tanítanak még. Ezért a negyedik ötéves terv ideje alatt százhetvenhárom tanterem megépítése válna szükségessé. A járás anyagi ereje azonban véges, a tervekben csupán nyolcvannyolc tanterem megépítésére vállalkoznak. Ugyanakkor Pécelen felépítenek egy nyolc tantermes középiskolát és egy százszemélyes kollégiumot. A negyedik ötéves terv fő feladatai között szerepel a járás lakáshelyzetének további javítása is. Növelni kívánják az állami erőből épülő lakások számát, az OTP-társasház- építési akció' erőteljesebb kibontakoztatását — ezt elsősorban Pécel, Kistarcsa és Aszód községekben —, és nagy gondot kívánnak fordítani a szociális követelményeknek meg nem felelő települések felszámolására is. A tervekben mintegy kétezer-háromszáz lakás felépítése szerepel. A járásban jelenleg egy orvosra kétezer-nyolcszáznegy- ven beteg jut. Az egészségügy további fejlődését négy új orvosi körzet, nyolc új fogorvosi körzet és hét új gyermekgyógyászati körzet kialakításával kívánják biztosítani az elkövetkező öt esztendő alatt. Ha ez valóra válik, akkor a negyedik ötéves terv végére mindössze kétezerliatszáz beteg jut majd egy orvosra a gödöllői járás területén. És hosszan sorolhatnánk még, mit kívánnak tenni a járás vezető szervezetei az elkö-r vetkező öt esztendőben annak érdekében, hogy a várható száztízezer lakos egyre jobb körülmények között éljen a járás községeiben. Azonnali belépéssel alkalmazunk KUBIKOSOKAT, KUBIKOSBRIGÁDOKAT, BET0N0ZÓKAT, ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, FELÉPÍTMÉNYESEKET, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a 26. sí. Á llami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Béke tér 3. <* 11 1 ■* " ..............—— 1
