Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-25 / 147. szám
Ít.3 4 uecrei &űrlap 1970. JÜNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Kihunynak a fények Fekete égen álltái, csak én dobtam fel kiirt . néhány, halványan égő csillagot. Fekete minden bálvány. Rajtuk csupán. — a visszavert sugár ragyog Most esteledik. A csillagok fénye kialszik. Homály borul a csöppnyi szobára, bár szemem meg'tisztán látja a tárgyak körvonalát. Jobbra az asztal, balra a szék, de induló hajó fedélzetét idézi minden. Hullámot ver a szürke hab, távolodó partszegély a gyógyszeres asztal ' s fekhelyem éle, — páncélos testű hajóorr — álmok hináros vízébe hasít. S fekete égről, fekete bálvány, utólszor villantja fel, kölcsönkapott fényeit. Borbély Tibor Június 26 — július 26: SZENTENDREI HETEK Mezőkövesdi játékok Mezőkövesden, augusztus 14. és 16. között három jelentős kulturális eseményre kerül sor. A járási művelődési központban tartják meg a már hagyományos Kis Jankó Bori hímzőpályázat díjkiosztó ünnepséget. A Kis Jankó Bori hímzőpályázatra a Kalocsáról, Brizsákról, Szekszárdról, Hódmezővásárhelyről, valamint a palóc és matyó vidékekről — mintegy hatszáz pályamunkát várnak. ' Megrendezik az ősi gyermekjátékokat gyűjtő honismereti szakkörvezetők és a népi motívumok ki varrását tanító szakkörvezetőik országos találkozóját. Ez alkalommal, s ezzel kapcsolatban. mint 3. országos a mezőkövesdi, mezőcsáti, szentistváni és ózdi úttörőegyüttesek régi, szinte már feledésbe merülő népi gyermek- játékokat adnak elő. Szentendre sajátos báját ki ne ismerné, mediterrán sikátorainak, zeigzugainak melegségét, ódon templomainak meghitt homályát, kőfalak és balkáni kúszók szövevényébe zárt titok-udvarait, s a már- már díszletté merevedett, rokokóval csipkézett népi barokk bensőit, s a századok nyomát viselő összhatását? A város a magyar pilktura nagyhírű erődje. Sugárzása Párizsig, Rómáig ér. A régi magyar játékok teátruma csak itt jöhetett létre, mintha mindig e város adta volna hozzá a díszleteket. Amint az sem lehet egészen véletlen, hogy az ország szabadtéri múzeuma itt talált kellemes otthonra. A szentendrei napok gazdag programja nem egy hétre, vagy kettőre zsugorodik, átíveli az esztendő legkellemesebb szakaszait és tükrözi a város mai, élénkülő szellemi életét. Olyat adni — erőtől függően —, olyat nyújtani többségében, ami túlmutat a város falain, országos, talán nemzetközi figyelemre érdemesít — mondja az ízléses, szépen kiállított isIUatfclhőbcn a nagycenki hársíasor Nagycenk határában — az egykori Széchényi-birtokon — ma is teljes pompájukban díszlenek azok a hársfák, melyeket két és negyed századdal ezelőtt még Széchenyi Antal telepített és két és fél kilométer hosszúságban Széchenyi Béláné Erdödi Hanna művészi síremlékéhez vezet. A hársfasor alatt hajdan sokat kocsikázott Széchenyi István is. A hatalmas koronát növesztő évszázados fák az idén különösen dús virágzatot hoztak. A turistáik által is kedvéit hársfasor hódító illatfelhőt áraszt. „Az öreg kertész“ A Nagy István képzőművészeti csoport tárlatát — a nagy sikerű dabasi kiállítás után — ezen a héten Monoron a járási művelődési ház kiállítótermében tekinthetik meg az érdeklődők. Ezt követően a képzőművészeti csoport a ráckevei Árpád Múzeumban mutatkozik be. Képünkön Brindzik László vecsési szobrász „Az öreg kertész” című alkotása látható. • Foto: Urbán j Befejeződtek az érettségik Szerdán országszerte befejeződtek a középiskolák nappali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adatok szerint — június 1. és 24. között Vácrátóti nyár Bontja szirmait a medvetalp Teljes szépségében pompázik a vácrátóti botanikus kert. Már az 52 holdas park bejáratánál szemet gyönyörködtető látvány fogadja a látogatókat: virágzanak a különleges rózsa- fajták. A hatalmas, évszázados fák között is számos különlegesség él. A tó partján áll az Eszak-Amériká- ból származó mo- csárciprus, amely a földből kiálló légzögyökereivel biztosítja magának az oxigént. Szakemberek szerint Európában ennek a fának vannak legszebben kifejlődött légzőgyökerei. Az üvegházakban most virágzik a dinnyefa, az orchideák, bromé- liá'k számos változata, érleli termését a kávé- és a kakaócserje. A trópusokat idéző gazdag, pálma-, páfrány- és banángyűjtemény mellett ' pompáznak a dzsungelek kistermetű virágai, a peperomiák, begóniák és a káprázatos színezetű levéldísznövények. As üvegház szomszédságában látható hazánk legnagyobb sziklakerti növény- gyűjteménye. Csaknem háromezerféle, a Pireneusokbái, az Alpokból, a Kárpátokból, a Himalájáról, Uj-Zélandból és Afrika, Amerika sziklás csúcsairól származó növény látható itt. Köztük mintegy kétszáz „növény” él, amiknek virága alig nagyobb egy négyzetmillimé- temél. Igen érdekes a törpe fűzfa is, magassága mindössze három centiméter. A botanikus kert tanulságos része a fejlődés- történeti rendszertani gyűjtemény, amely térképszerűen kiterítve mutatja be a virágos növények rokonsági viszonyait, s a sok millió év alatt kialakult törzsük fejlődését. A rendszerben csak a lágyszárú növények jnintegy ötezer faját helyezték el. Ezek között most bontja szirmait az Ázsiából származó medvetalp. A növény ernyő alakú virágzata egy méter átmérőjű. — mintegy 47 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát; csaknem 25 000 gimnazista, 13 000 szakközépiskolás — és ebben a tanévben utoljára — 9000 középfokú technikumi tanuló kapta meg az érettségi bizonyítványt. A tapasztolatok kedvezőek: a maturáló diákok felkészültsége általában az idén sem volt kifogásolható. Külön elismerést érdemelnek az árvíz sújtottá területen érettségizitek eredményei: a rendkívül mostoha ’-örülmények ellenére több ezer diák s több tucat pedagógus becsülettel állt helyt. A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek véleménye szerint az érettségik légköre általában kedvező volt: lelőnyösen éreztette hatását az érettségi elnököknek kiadott központi útmutató. Lexikális ismeretek halmazának öncélú számonkérése helyett a lényeglátásra, a gondolkodó- és kifejezőkészség érettségének megállapítására fordították a bizottságok a legnagyobb figyelmet. A matematikában a feladatmegoldás, az irodalomban a művek mondanivalójának, lényegének ismerete került előtérbe, s minden tantárgyban nagy súlyt ihletettek aiz összefüggések feltárására, a tanultaik tudatos alkalmazására. A végleges eredményeket a nyár folyamán elemzik és összegezik az oktatási szakemberek. A javító érettségi vizsgákat általában kora őszszel tartják, pontos idejüket, illetve helyüket az illetékes tanácsok állapítják meg. mertető, amely a június 26-án este 8 órai kezdettel megnyitásra kerülő szentendrei hetekről szól. Ekkor nyitja meg az ünnepségsorozatot Kirilla Ferenc, a yárosi tanács elnöke. Ekkor adják át a Szentendrei Hetek Emlékérmet a kiemelkedő közéleti és kulturális munkáért az arra érdemeseknek. Utána megtekintik a teátrum főpróbáját. Ezután szinte naponta kerül sor valamilyen érdekes tudot- mányos, vagy ismeretterjesztő előadásra, konferenciára, vagy művészeti rendezvényre. A teljesség igénye nélkül néhány közülük: június 26-án délután hat órakor nyitják meg a Fe- renczy Károly Múzeumban a szentendrei képzőművészek kiállítását, a festők tárlatát. Fellép az EX ANTIQUIS együttes klasszikus fégi magyar táncokkal és virágénekekkel. Július 19-én Ismerd meg városod címmel a Magyar Autóklub autós ügyességi versenyt rendez. A záróműsor július 26-án lesz, amikor a teátrum előadása után vidám karnevál következik. Néhány sokat Ígérő cím a szentendrei hetek tudományos eseménysorozatából: június 25—26- és 27-én várostörténeti konferenciát rendeznek, július 9-én a Magyar Néprajzi Társaság a városban tartja jubileumi ülésszakát. A szentendrei hetek eseményeinek ismertetésére rendszeresen visszatérünk. k. m. Az agárdi madárvártán A tanévzárástól — tanévkezdésig valóságos iskolává alakul át a Fejér megyei ornitológusok kutatóba za, az .agárdi Chernél István madár- várta. Radetzky Jenő biológiatanár kutató állomásvezető irányításával a botanika csodáival, a tó madár- és rovarvilágával ismerkednek itt az ország minden részéből érkező középiskolások. A fiatalok 2— 3 hetet töltenek a madárvártán, s ez idő alatt bejárják a tavat és környékét. Megismerkednek az itt élő 32 madárfajtával, gyűjtik a pillangókat, rovarokat, a jellegzetes növényeket. A madárvárftán szerzett tapasztalatokat az állomásvezető tanár segítségével feldolgozzák, s később tanulmányaik során hasznosítják. Van önnek koncepciója? »7 em vagyok maradi. Esküszöm! Nem. vagyok kon- l\ zervativ sem! Nem esküszöm arra, hogy minden rossz, ami új. Mégis most olyan dologban panaszkodom és tiltakozom, ami bár még új, szaporodik, mint a csicsóka, terjed, mint a gyom, és kapát nem nagyon látott sehol. Elnézést, hogy a várakozásnak megfelelően most nem o mini és a maxi harcáról, versenyéről szólok — mint most oly sokan teszik —, nem a győzelmi esélyeket latolgatom. Szurkolok én ide is, ha már a mexikói világbajnokságban nem voltam érdekelt. Amit én szóvá tennék, az az, hogy „van egy gondolatom”. Félreértést tisztáznék: nem nekem van gondolatom, hanem mindenkinek, aki felszólal, aki tárgyal, aki vitatkozik, mindenkinek van, aki így kezdi szavait: Van egy gondolatom. Aztán az ember várja, hogy hallja is ezt a gondolatot, ha már dicsekszenek véle — vagy csak elszólta magát!? — várja, várja, és a gondolat nincs sehol. Helyette van szóvirág, közhely, semmit mondás, frazeológia, zsargon, idézett Kanttól, Marxtól és a Bibliából, jóslás, fenntartás és észrevétel, aztán van még minden, csak gondolat nincs, csak a gondolat hiányzik. Es amikor már hatodszor, hetedszer mondja semmitmondó, de legalább hosszú szónoklatában, hogy „és végül még egy gondolatót”, akkor márt azt hiszem, jogos közbekiáltásom’ máshol is pazarolja ezt a gondolatgazdagságot, ne öntse csak ránk azt a gondolatbőséget, vigye, szórja, terjessze, adja át, és ápolják máshol is ezt a vadul burjánzó gondolatmezőt. — Igen — mondom —, ápolják máshol is. Hogy ne járathassa le ezt a szép és nemes szót — gondolat. Mert van koncepció! Van neki, neked, őneki és őnekik, van mindannak, aki ezt a divatos szót ma míveli. Olyan divat ez most bizonyos helyeken, mint az annak idején mindenhol dívott és tarolt „valami van”. Igen, valami van. Es ez a koncepció. Csak éppen nem ott van, nem ott használják vagy alkalmazzák, ahol ezt kellene. A koncepció e koncepció miatt elvesztette fontosságát, jelentőségét, értelmét. No, de legalább van — koncepció. Mert koncepció nélkül nem lehetünk meg. Még a gondolat is elrémiszt, mi lesz, ha egyszer Tabi Lászlónak a „Pardon, egy percre” műsorban kell szóvd tennie: nincs koncepció. Már ez sem? De nem is baj, ha koncepció nincs, csak legyen használatos helyette a felfogásmód, a nézőpont, a meglátás, az elgondolás vagy az ötlet. Mert jó, ha ez van koncepció helyett. Mert ez legalább magyar „termék”. Esküszöm, nem vagyok maradi. Nem esküszöm arra, hogy minden rossz, mni új, mert nem vagyok konzervatív. Hogy ezt a két jelentéktelennek tűnő dolgot mégis szóvá tettem, annak az az oka, hogy nekem is lehet felfogásmódom — tudniillik, hogy jobb az, ha magyarul beszélünk, fejezzük ki gondolatainkat, és nem játsszuk meg magunkat olyan idegen szavak használatával, amelyeknek az értelmét nem mindig ismerjük. (papp) Fesztiválok: Mamaia — Taormina Magyar filmhetek Az első félévben 14 országban — Helsinkitől Üj-Delhiig — rendeztek magyar filmhetet. Ezenkívül 21 nemzetközi filmfesztiválon vettüriik részt, s a további hat hónap során mintegy 30 fesztiválra neveztek magyar rövid-, illetve játékfilmet. A nyári fflmfesztiválok nyitányának színhelye a román tengerparti Mamaia. A nemzetközi animációs — rajz- és báb-----filmfesztivál már júni us 22-e óta tart és 28-án ér véget. Erre a fesztiválra kilenc filmmel neveztünk. A spanyol országi San Sebastianban július 5—15 között versenyeznek a filmek a nemzetközi zsűri díjaiért. A magyar versenyfilm Révész György legújabb alkotása, az Utazás a koponyám körül című film lesz. A nemzetközi zsűri egyik tagjaként utazik San Sebastianba Bacsó Péter filmrendező is. Az olaszországi Taorminában július 25-től augusztus 1-ig rendezik meg a játékfilmek fesztiválját, ezen Sándor Pál alkotását, a Szeressétek Odor Emiliát című játékfilmmel veszünk részt. [emetés utón egy héttel kopogtatott be először a fiáékhoz. Fekete gyapjúkendőt viselt, foltos, barna szvettert. — Nagy munkában vagyok — men- tegetődzött —, nem értem rá öltözködni... Leültették. A menye úgy bánt vele, mint egy nagybeteggel. Süteménnyel kínálta, teát főzött neki. Az öregasszony méltósággal evett, ivott. — Még nem főztem azóta — mondta büszkén —. még tart, amit összehordtak ... — Ittmaradhatna ebédre — invitálta a menye, de az öregasszony tagadóan ingatta a fejét. — Köszönöm, de majd csak vasárnap... így határozott. Négy fia van, minden vasárnap másiknál ebédel. Délelőtt templom, az unokáknak egy zacskó cukor. Lesz pénze, özvegyi nyugdíjat kap. — Hogy van, anyám? — kérdezte óvatosain a menye? — Ahogy ilyenkor lehet az ember — válaszolta. Érezte, hogy illik beszélni a halottról. — Az éjjel vele álmodtam. A villanyt beszélte megint. Hogy gyújtsam fel a nagyégőt, mert sötét van. Jaj, Józsim — mondtam neki álmomban —, sok lesz a számla. Hogy mit felelt, nem tudom, mert felébredtem. Elhallgatott. A menye nem szólt közbe. Hagyta, hadd könnyebbüljön az özvegy. — Átrendeztem a szobát. Apótok ágyát kitettem a sufniba» Szétszedtem, kiforráztam. Ha egy kicsit jobb idő lesz, kimeszelem a szobát. A tyúkólat is rendbe kell hozni. Most már mindent magamnak. — Szegény — gondolta a fiatalasszony igazi részvéttel —, mintha eddig nem mindent maga csinált volna. A megboldogult gyárban dolgozott, onnan az italboltba ment. Még szerencse, hogy azért nem volt durva a családjához. Ránézett, az anyósára. Mely barázdákat lóAz özvegy tott és fiatalosan csillogó szemeket. A jó kedélyét — isten tudja, hogyan —, megőrizte, A _mai neuraszténiás világban egy darab egészség és optimizmus. Lám csak, most is hogy viseli a gyászt. Salakot hord, meszel, takarít. Készül a nyárra. Vajon mit vár szegény a nyártól? — Salátát raktam — mondta ebben a pillanatban az özvegy —, a helyére majd zöldborsó kerül. És hiába beszéltetek le tavaly, megpróbálkozom a paradicsom-mai. A család — amikor az öregember rosszabbul lett —, felajánlotta, hogy segít ápolni, Alig titkolt elégedettséggel vették tudomásul, hogy az asszony nem engedi. — Én vagyok a felesége, az én dolgom — mondogatta és dolgozott éjjel, nappal. — Apátok sírt — újságolta egyszer majdnem derűs arccal —, folytak a könnyei és simogatta a kezemet. Azt mondta, jó vagyok... Negyven évet éltek együtt. Az öreg szűkszavú volt, a bor még hallgatagabbá tette. — Na — emelkedett fel a díványról az öregasszony —, hadd lássam azt a talicskát. Elviszem egy kicsit. A fiatalasszony kis lelkiismeretfurdalással ment a kamrába. Segíteni kellene, de mosni készült. A kapuban az öregasszony könnyed mozdulattal fogta meg a talicska két szárát. Aztán közelebb hajolt a menyéhez, mintha titkot árulna eL — Képzeld, most, hogy Intéztem az özvegyi nyugdíjat, most tudtam meg, mennyi volt apátok fizetése... hát szép fizetése volt, 2100 forint... Kihúzta magát, elindult. Ahogy távolodott, csak egy fekete csomó maradt belőle. Bende Ibolya ■1 á
