Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

1970. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK MST HECVei kSűrlap Eredményesen fejlődnek ff magyar-mongol gazdasági kapcsolatok Losonczi Pálnak, az Elnöki , Tanács elnökének rövidesen sorra kerülő mongóliai láto­gatása alkalmával adják át rendeltetésének a magyar be­rendezésekkel, magyar szak- emberek közreműködésével Ulánbátorban épült rulhagyá- ,rat. Az üzem 1400 munkást ; foglalkoztat majd, s termelése '— férfiöltönyöket számítva — .megközelíti az évi félmillió 'darabot, de feltehetően beren­dezkednek más ruházati cik- 'kek gyártására is. Mongóliának nem a ruha­gyár az egyetlen olyan üzeme, amelynek létreho­zásában magyar szakem­berek is közreműködnek. -Magyar tervek alapján léte­sült az állatgyógyszereket és tápokat előállító biokombinát es most húskombinát építésé­hez nyújt segítséget Magyar- ország tervek elkészítésével, berendezésék szállításával és az építést irányító szakértők­kel. A húskombinát, amely a tervek szerint 1973-ban kezdi meg működését, naponta 50 tonna hús feldolgozására lesz alkalmas. A Mongol Népköztársaság­ban biz. elmúlt években nagy megbecsülésre tettek szert a magyar vízkutatók, geológusok ps állategészségügyi szakem­berek is. Mongólia vízszegény terüle­tein a magyar szakemberek közreműködésével több mint 300 kutat fúrtak. A magyar állategészségügyi csoport 1966- ban és 1967-ben csaknem más­fél millió állatot vizsgált meg. Megkezdték a magyar geoló­gusok Mongólia egy részének komplex földtani térképezését, közös magyar—mongol expedíciót szerveztek az ásványi kincsek, különö­sen a színes fémek felku­tatására. Az utóbbi években Mongó­liában feltárt természeti kin- cek egy része, főként a wolí- ram-koncentrátum, 1968 óta szerepel a Mongóliából impor­tált termékek cikklistáján is. Ezenkívül a magyar külke­reskedelem főként állati ter­mékeket, gyapjút, bőrt impor­tál és az utóbbi években egy­re jelentősebbek a behozatal­ban a Magyarországon ked­velt bőrruházati cikkek, bőr­kabátok is. A Mongóliába irányuló ma­gyar kivitel fő tételei: külön­féle közszükségleti cikkek, gyógyszerek, gépek. A magyar —mongol gazdasági együttmű­ködés 1957-ben kezdődött. A két ország közötti árucsere­forgalom tíz év alatt, 1957 és 1967 között, több mint hatszo­rosára emelkedett és a forga­lom azóta is egyenletes ütem­ben növekszik. Ingatag ingatlanok (III.) Volt házastársak Justitia előtt Vecsésen, a Mező Imre út 8. szám alatt Nagy Gyula vár bennünket. Előadás I. Nagy Gyula: „Van-e joga a tanácsnak a telekkönyvi tu­lajdonjog megosztására, amely telket hagyatéki pénzből vásá­roltam és teljes egészében a tulajdonom? Az 1955-ben vett telekre házat építettem, amely közös néven szerepel. 1964-ben elváltam, 1964 januárjában Petrofiék jogtalanul elfoglal­ták a ház egy részét, a házré­szemet, amely után a mai na­pig egy fillért sem fizettek. 1967 nyarán Petrófiné kérte a tanácstól a fél kert használa­tát. A Vecsési Községi Tanács 3939/1967. szám alatt úgy ha­tározott, hogy a szőlőlugastól jobbra eső kertrész Petrófi- néé, a bai oldala az enyém. Az 1959. évi IV. tv. (PTK) 191. § 1. bekezdése alapján osztotta meg a telekkönyvi tulajdont. Petrófiék odáig vetemedtek, hogy az egész udvart tulajdo­nuknak érzik. Kérem segítsé­güket.” Eddig tehát úgy fest, mintha tulajdonközösség meg­szüntetésével állnánk szem­ben, erről pedig már szól­tunk. Ha belépünk a Mező Imre út 8. számú ház másik részébe, Petrófi Józsefné sok BIHARUGRA Ötmillió „halbébi w*­ti Sok gondot okozott a sze­szélyes tavasz a biharugrai halgazdaság dolgozóinak. A szokásosnál később ívtak a halak, s a parányi „újszülöt­tek” gondozása igen nagy fi­gyelmet igényelt. A kritikus időjárás ellenére jól sikerült a halkeltetés, várakozáson felül gazdag a szaporulat, az ívató- ban ötmillió „halbébi” él. A meleg idő beálltával szinte szemlátomást nőnek, erősöd­nek, s hamarosan átköltöztet­hetik őket a „halbölcsődébe”, a nagyobb életteret biztosító, tágas előnevelő tóba, A bi- harugrai halgazdaság a gaz­dag szaporulatból társgazda- hágóknak is ad nemesponty- tvadékei. í SEGÍTSÉG MINDENHONNAN Miért hiányzik a vasúti kocsi? ilFokozatos javulóin varhaitü Segítség mindenhonnan, ez a cím jelenik meg több alka­lommal lapunk egyik vagy másik oldalán, beszámolva az árvízi helyzetről. A közelmúlt­ban számoltunk be arról is, hogy a Kavicsbánya Vállalat s többek között délegyházi bá­nyája nagy mennyiségű épí­tőanyag-többlettel kíván hoz­zájárulni nemzeti jövedel­münk növeléséhez, az árvíz okozta kár mérsékléséhez. Csakhogy Budakalászi növényházak A magyar Intercooperation RT munkájának eredménye­ként Közép-Európa legmoder­nebb növényháza — a belga Deforche típusú növényház — épül Budakalásznál az Óbuda Termelőszövetkezetbén. A 45 ezer négyzetméter területű horganyzott acélvázú és alu­mínium héjazatú, korszerű fűtési, szellőzési és öntözési automatizált technológiával, valamint talajfertőtlenítő be­rendezéssel ellátott „üvegha­jók” építését Belgiumban sa­játították el a tsz építő szak­emberei. A növényház elké­szülte után főleg exportra termelnek majd ott dísznö­vényt. Az Intercooperation RT to­vábbi tárgyalásokat folytat a Deforche céggel hasonló nö­vényházak közös gyártására. nem áll rendelkezésre ele­gendő vagon a rengeteg anyag elszállításához. Arra kértek, próbáljunk segí­teni, A MÁV illetékeseihez for­dultunk a kérdéssel, mit lehet tenni és mi a fennakadás oka. A budapesti igazgatóságtól ezt a rövid választ kaptuk. — Az árvízi területeknek szánt küldemények soronkívü­liséget élveznek. Lehetőség szerint minden késedelem nél­kül célhoz juttatjuk. Sajnos, általános a kocsihiány, így június 23-án 1293 vagont nem tudtunk az igénylők rendelke­zésére bocsátani. Jó néhány napig számolni kell ilyen aka­dállyal. A MÁV Vezérigazgatóságon ezt tudtuk meg: —A rendkívüli állapot, a veszélyeztetett terület vé­delme rengeteg energiát és eszközt, rakodó- és szál­lítóberendezést köt le. Ennek következménye, hogy az országban igen sok teherkocsi áll kirakatlanul. Ahogy javul a helyzet, s rendes kerékvá­gásába tér vissza az élet, úgy mérséklődik a ma nagy gondo­kat okozó kocsihiány. A vas­utasok egyik, anyagiakkal ne­hezen mérhető hozzájárulása, hogy megfeszített munkával igyekeznek bonyolítani a forgalmat, s munkálkodni azon, hogy mi­nél hamarabb és minél több kocsi szabadulhasson fel, és vehessen részt az árufuvaro­zásban. Mindehhez azonban nélkülözhetetlen partnereink, a szállíttató felek megértése és segítsége is. t. gy. SZEGED Tigrisfoltos orchideák a dísztavat övező fákon A már több napja tartó ká­nikula hatására kibontották szirmaikat a tigrisfoltos or­chideák a szegedi József Atti­la Tudományegyetem bota­nikus kertjében. érdekességet mond el ne­künk. Előadás II. Petrófi Józsefné: „Én Nagy Gyula volt felesége .vagyok. 1955-ben vettük , a telket, egyetlen helyiséget építettünk rá, ide költöztünk két gye­rekkel és itt született a har­madik. Később egy szoba konyhás, kamrás, előszobás házat építettünk a kis helyi­ség mellé. 29 700 forint OTP- kölcsönt vettünk fel, amelyből 12 160 forintot közösen fizet­tünk be. 1963-ban a férjem el­ment itthonról^ egy éven át magam fizettem a tartozást. 1964 májusában törvényesen elváltunk, 1964 szeptemberé­ben mindketten újra meghá­zasodtunk. 1964-ben a volt férjem visszaköltözött a kis lakásba. Itt született két gye­reke. 1965-ben a házassági va­gyonközösség megszűnt. Az nem igaz, hogy a telket ha­gyatékból vette, én megfizet­tem a részem. Ha kifizetne, elmennék én innen, akármi­lyen lyukba is, de pénz nél­kül mire mehetnék?” Más optikát kapott az ügy, nem tulajdonközösség meg­szüntetéséről van szó, hanem az egész ingatlan, kertproblé­ma a házassági vagyonközös­ség megszüntetéséből nő ki. Általánosságban A házasság megkötésével a házastársak osztatlan közös tulajdonává válik mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együtte­sen, akár külön-külön szerez­tek. Tehát az együttélés évei­ben — néhány kivételtől el­tekintve — minden érték a házaspárt együttesen gazda­gítja: például a fizetés, a, bér közös tulajdonná válik, és ez a „csak” háztartásban tevé­kenykedőt is megilleti, közös tulajdon lesz a vásárolt ingó és ingatlan dolog, sőt a totó- és lottónyeremény összege is — ném számít az, hogy ki tip­pelt. A férj és a feleség a házias- sági vagyonközösség tárgyai­val egyformán rendelkezik: mindegyik házastárs használ­hatja, közösen jogosultak ke­zelni azokat. Együtt döntenek aiz eladásról, á másik házas- társnak hozzá kell járulnia az ügylethez és a felelősség is megoszlik — néhány kivételtől eltekintve. Ha a házassági vagyonkö­zösség megszűnik, a közös va­gyont meg kell osztani, az előbb elmondottak miatt álta­lában fele-fele arányban. (Ez az arány megváltozik, ha az életközösség megszűnése után a férj vagy a feleség egyedül fizetett a közös vagyon vala­melyik tárgyáért.) A bíróság vagyonmérleget készít, ha a házasfelek a meglevő vagyon­tárgyakon nem tudnak úgy megosztozni, hogy az lehető­leg két egyenlő értékű legyen, ha nem is azonos összetételű. Az esetlegles értékkülönböze­tet pénzben kell kiegyenlítem. Konkrétan A Nagy kontra Petrófiné ügy a Monori Járásbíróságon van, ítélet még nem született. Újra szembetűnik, hogy az embereik belebonyolódnak va­lamibe anélkül, hogy pontosan értenék, miről van szó. Egyet­len bizonyítékot: Nagy Gyula szerint az 1959. évi IV. tv. (PTK) 191. §. 1. bekezdése sze­rint osztották meg a telek­könyvi tulajdont. E szakasz pontosan így hangzik: „Akit birtokától megfosztanak. vagy birtoklásában megzavarnak, a községi (városi, városi kerü­leti) tanács végrehajtó bizott­ságától kérheti az eredeti bir­tokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését." — tehát nincs szó megosztásról, sem telekkönyvről, sem tulaj­donról- — csupán egy birtok- védelmi lehetőségről. A bíróság majd pontot tesz a kert és egyéb ügy végére, de két dolgot tudomásul kell,, ven­ni: a jog képtelen lelki visz- szásságokon segíteni, legyen ez nemes vagy nemtelen érzés, a meglevő anyagi viszonyokat úgy rendezi, hogy igazságos és méltányos legyen, még akkor is, ha valaki méltánytalannak érzi, másodszor a jog ítéleteit a gyakorlat — különösen in­gatlanoknál — keresztülhúz­za: például az utcára senkit sem lehet kitenni, ezért az ítéletek gyakran nem oldanak meg semmit. A vecsési ügy ennyi általá­nos és konkrét gondolatot ve­tett fel. Induljunk Abonyba, ahol két, évek óta pereskedő, civódó szomszéd vár ránk. Fóti Péter Szovjet pártmunkáskiiidöttség érkezett hazánkba A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán szovjet pártmunkásküldöttség érkezett hazánkba K. N. Gri- sinnek, az SZKP KB tagjának, a központi ellenőrző bizottság első elnökhelyettesének veze­tésével. A delegációt a Feri­hegyi repülőtéren Brutyó Já­nos, a KEB elnöke fogadta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete. POZNAN! MÉRLEG Negyven kiállító ország zászlaját vonták le kedden es­te Poznanban a 39. poznani vásár kapuinak bezárásakor, s a HUNGEXPO-hoz már megérkezett az összesítő je­lentés a magyar vállalatok üzletkötéseiről. Az ifjúságpolitika gazdája Az utóbbi hónapokban köz­véleményünk a korábbinál na­gyobb figyelemmel követi nyo­mon az ifjúságpolitika fejle­ményeit. Téma az ifjúság, nem is kicsi, és különösen így van ez azóta, amióta tudjuk, hogy a párt Központi Bizottságának határozata után e határozat szellemében már készülőben van az ifjúsági törvény. Az országos testületek intenzíven kezdenek foglalkozni az ifjú­ságpolitika időszerű kérdései­vel. Ennék alapján teljesen jo­gos az a várakozás, hogy a he­lyi politika formálói, irányítói hogyan képesek „felvenni a lépést” az országos politikával. Fontos, hogy a felsőbb szer­vekben kialakított álláspon­tokhoz és következtetésekhez a helyi szervek is hozzátegyék a maguk konstruktív elképze­léseit annak érdekében, hogy a fiatalok és az egész társada­lom javára megvalósuljanak az ifjúságpolitika céljai. Az ifjúságpolitika gazdája mindenütt a pártszervezet. Te­gyük mindjárt hozzá: nem könnyű a pártszervezetek fel­adata, sokszor találják szembe magukat olyan gondokkal, amelyek gátolják a fiatalok nevelésének, érdekvédelmének fejlesztését. Aki a fiatalok érdekében szót emel, annak szembe kell néznie azzal az eléggé sűrűn hangoztatott váddal, hogy az idősebb korosztályok rovására helyezi előnybe azokat, akik már amúgy is éppen eléggé el vannak kényeztetve. Ha így közelítjük meg a dolgot, ne­hezen juthatunk előre. Akik sérelmesnek tartják, hogy az ifjúsággal megkülönböztetett gonddal foglalkozunk, azok ál­talában tagadják az ifjúság speciális gondjainak létezését. Márpedig azt csak a vak nem látja, hogy bőven találunk ilyen gondokat. Ott van például a lakáskér­dés. A fészekrakás tengernyi nehézsége, bonyodalma. Ha a megoldatlan lakásügyek nagy számát látjuk, könnyű belát-, nunk, milyen hatalmas mére­tű akadálya ez a kiegyensú­lyozott családtervezésnek. Gond továbbá, főleg falusi vi­szonylatban és ezen belül a termelőszövetkezetekben a fiatalok képesítés szerinti fog­lalkoztatása és javadalmazása. Odáig már elértünk, hogy ez­rével képezünk ki tehetséges, a korszerűség iránt fogékony, fiatal mezőgazdasági szak­munkásokat, de legjobb szán­dékaink is csődöt mondanak egynémely szűk látókörű szö­vetkezeti vezető akadékosko­dásán, aki segédmunkásként foglalkoztat olyan embereket, akiknek szakmai képesítése sok ezer forintjába került az államnak. » Akadnak bérügyi panaszok is. Amikor valakit pusztán életkora miatt szorítanak hát­térbe, nem azt nézik, mennyit ér a szaktudása a közösség szá­mára. Végül, de nem utolsó­sorban elég gyakran találko­zunk olyan jelenségekkel, hogy a helyi társadalmi életben nem szerepel súlyának megfelelően a fiatalok érdekképviselete, ami megint csak olyan hiba, amely nagy feszültséget hor­dozhat magában esetenként. Pártszervezetek ma már többnyire világosan látják kül­detésük fontosságát az ifjúság­politika vonatkozásában. A baj csak ott van, hogy számos helyes kezdeményezésük meg­bukik a gazdasági vezetés sok­szor indokolatlan merevségén, azon, hogy nem képesek egye­sek átgondolni, mit jelent a differenciált, a rétegek szerint alkalmazott nevelőmunka, amely túlhaladt azon a régi, maradi állásponton, hogy min­denkit egy kalap alá vonja­nak. Mondjuk és valljuk, hogy mindenütt a pártszervezetek­nek kell rendelkezniük első­sorban azzal az erkölcsi súly- lyal, tekintéllyel, amely a po­litika irányításához szükséges. Éppen ezért egyre kevésbé érthető, hogy például egyes mezőgazdasági üzemekben a pártszervezet titkára, vezető­sége csak statisztál az elnök vagy a többi vezető ember mellett. Kell-e hangsúlyozni, hogy ez a körülmény az ifjú­ságpolitikának sem használ?! Pártunk időben és világosan felismerte, hogy az ifjúság normális közérzete nélkül nem képzelhető el a társadalom egyensúlyi állapota. Ezt figye­lembe venni azonban nemcsak az országos vezető testületek kötelessége, helyileg is min­denkinek látni kell s főként a vezetőknek. Érdekes dolog, amit bárki megfigyelhet: ahol erős, jól működő pártszervezet munkál­kodik, ott erősebb, és jobban dolgozik a KISZ-szervezet is. Ott az ifjúságnak a véleménye is jobban „kihallatszik” akkor is, ha közérdeklődésre számot- tartó, fontos politikai kérdések megvitatása van napirenden. Az ilyen helyeken látni az­után, hogy nincs igazuk azok­nak, akik a mai fiatalokat kö­zömbösnek, visszahúzódónak tartják: a nagy kérdés mindig az, érdemben szólunk-e örö­meikről, gondjaikról, meghall­gatjuk-e őket s képesek -va­gyunk-e tenni is az érdekük­ben. Ha ezt látják, készek előttünk a nap minden órájá­ban bebizonyítani, hogy szá­míthatunk rájuk. Mint ahogy bizonyítják is sok helyen, nap­jainkban is. Amikor a pártszervezetek vállalják, hogy az ifjúságpoli­tika gazdái legyenek, akkor egész társadalmunk érdekében cselekszenek. Illő tehát, hogy ennek megfelelően segítsük ilyen irányú fontos munkáju­kat. Ehhez azonban múlhatat­lanul szükséges, hogy meg­szűnjön a közömbösség az idő­sebb korosztályok részéről is az ifjúságpolitika sorskérdé­sei iránt, amelyek így vagy úgy, de egytől egyig nemze­tünk holnapjának sorskérdé­sei. fi K. I. ii

Next

/
Oldalképek
Tartalom