Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

6 ”“kKí\riap 1970. JÜNIUS 24., SZERDA John Deer-es kukorica Bábolnán A Bábolnai Állami Gazda­ságban az idén már a szántó- terület 87 százalékán, 11 000 holdon termelnek kukoricát. A hozamok további fokozásához most már nem egyes munka- folyamatok gépesítésére, kor­szerű termelési rendszerre van szükség. Ehhez vásárolták meg az Egyesült Államokban szer­zett tapasztalatok alapján a John Deer rendszert, amely az egész termesztési folyama­tot egy szisztéma alapján gé­pesíti. összesen 63 különféle gépet vásárolnak az amerikai cégtől. A gépek a munkák sor­rendjében érkeznek Bábolnára. A 137 lóerős, rendkívül gyor­san dolgozó traktorokat és ve­tőgépeket, már a vetésnél használták. A kukorica szé­pen, egyenletesen kelt ki, és 6—8 leveles. Most 8 géppel megkezdték a sorközi kultivá- torozást. Úgy tervezik, hogy a 11 OOO holdon 10—12 nap alatt fejezik be ezt a munkát. Egyúttal hozzákezdtek a szántóterület újratáblásításá- hoz. Az eddigi 163 tábla he­lyett jövőre 70 táblán termelik majd a kukoricát. A nagy­teljesítményű gépeket ugyan­is, csak így tudják tökéletesen kihasználni. Az idén 33 mázsás átlag­termést terveznek a kukorica­földeken, de jövőre már 40 mázsás átlagra számítanak. Győri garázsok Győrött garázsszövetkezetek létrehozásával enyhítenek a járműelhelyezési gondokon. A városban már két garázsszö­vetkezet működik 54, illetve 90 taggal, s most újabb három, egy 196, egy 54 és egy 220 tagú alakul. A garázsépítő szövet­kezetek a városi tanács által jóváhagyott típustervek alap­ján több mint félezer garázst építenek. Az oroszlánbőgéstől a gittegyletig Szólásmondá­saink zömét időt­len idők óta hasz­nálja, formálja a népnyelv és leg­többjük eredete homályba vész, vagy több, rend­szerint jóval ke­letkezésük után kitalált magyará­zat között választ­hat, akit a kifeje­zésmód forrása érdekel. Van azon­ban szólásmondá­sainknak egy ki­sebb csoportja, amelyet valami­lyen irodalmi- mú vitt a köztudatba, és ez esetben már pontosan „vissza­lapozhatunk’’ a keletkezésig. „Helyes a bőg és, oroszlán” szokás mondani, ha élén­ken egyetértünk valakinek vala­mely kijelentésé­vel, javaslatával. Hős, beszédünk­nek ez a fordulata Shakespeare Szentivánéji álom. című vígjátékának szövegéből való, pontosan azokkal a szavakkal, ahogy azt Arany János magyarra fordította. A „sze­gény tatár” kife­jezés világjáró anekdotából ke­rült nyelvünkbe és először az 1694-es csíki tatárbetörést elmesélő króniká­ban szerepelt ily módon, Udvarhe­lyi Szeles János fogalmazásá ban: egy székely ember látta, hogy meg­unt, gonosz felesé­gét egy tatár ka­tona maga előtt hajtja, megköny- nyebbülten felsó­hajtott: „Szegény tatár, ha tudnád, kit viszel, bizony nem,' kapnál úgy rajta". O. Hagy Gábor szólásma­gyarázó könyve felsorolja a törté­net későbbi fel­dolgozásait is, mé­lyekből aztán a szólás eljutott mostani népszerű­ségéhez, elterjedt­ségéhez. A feldol­gozók sora Kazin- czyval kezdődik, akihez Vörösmar­ty és Kisfaludy Károly csatlako­zik. A „csapot, papot otthagy” forrása Petőfi Sándor „Csokonai” című versének utolsó előtti sora: „Csa- pot-papot, min­dent felejtett '/Csokonai Vitéz Mihály." Az „eb ura fakó” szólás- mód először egy 1678-ban íródott magyar drámában fordul elő, s ez­után a Habsburg trónfosztást ki­mondó 1707-es ónodi országgyű­lés emelte törté­nelmi rangra. A „Fenn as ernyő, nincsen kas”-t ál­talában mint Szig­ligeti egyik vígjá­tékának címét tartják számon, Dugonics András azonban már jó­val előbb felje­gyezte, mint régi szólásmondást a szegény, de gazda­got játszó ember­re vonatkozólag. A „ludas a dolog­ban” kifejezés nem függ össze Fazekas Mihály Ludas Matyijával, mint oly sokan hi­szik. Görög, latin szóhasználatból került át nyel­vünkbe először az eredeti „hamis es­küt tevő”, majd később jelentés- módosulással „hi­bás, bűnös, csíny- tevő” értelemben. S végül két újabb irodalmi eredetű szólás­mondás: ha vala­mely jelentéktelen intézményt aka­runk jellemezni, akkor a Pál utcai fiúkból vett kife­jezéssel „gittegy- let”-nek nevezzük, Molnár . Ferencet idézveí ha pedig valakinek ábrán­dos, meg nem va­lósítható elképze­léséről szólunk, akkor Ady nagy­szerű versének cí­mét használjuk szólásként, bár az eredeti értelmétől eltérően; azzal intjük le beszélge­tő partnerünket, hogy „álmodik a nyomor!”; Ki politizáljon? A LEGUTÓBBI országos vá­lasztások idején egy nem is „istenhátamögötti” fajúban je­lölő gyűlésre jöttünk össze. A gyűlés annak rendje és mód­ja szerint elkezdődött, bár az asszony, akit tanácstagnak kí­vántak ajánlani, nem érkezett meg. Furcsállottuk, de nem szólhattunk bele a helybeliek dolgába. Aztán, amikor ideje volt, elhangzott az ajánlás: rendes, dolgos, okos asszony, mindenki ismeri, nagyon jó lesz tanácstagnak, szóljanak hozzá az elvtársak... Egy javakorabeli férfi kért szót. Illedelmesen bemondta a nevét, közölte, hogy a szóban forgó asszony férje, és felesé­ge helyett beszél. Az asszony nem jöhetett el, mert épp a fejés ideje van. Köszöni a megtisztelő gondolatot, de nem fogadj t el a jelöltséget, nem ér rá ilyesmivel foglal­kozni. Azt hittük, hogy vihar ke­rekedik a felszólalás nyomá­ban. Nem így történt. Mind­össze egy bátortalan kérdés hangzott el: miért nem az asszony mondja el, hogy nem vállalja a jelöltséget? A férj higgadtan ismételte meg: nem ér rá, fejnie kell, majd amo­lyan rábeszélő hangsúllyal még hozzátette: egyébként sem nők dolga a politika. És nem lett vihar, mást je­löltek, ugyancsak alkalmas embert, de férfit. A GYŰLÉS UTÁN, nem hi­vatalosan, még hosszasan be­szélgettünk. A téma kézenfek­vő volt: ki politizáljon? Vala­ki visszakérdezett: tisztázzuk előbb, hogy mit értünk poli­tikán. A több szemináriumot végzett boltvezető jó tanuló módjára magyarázta, hogy a politika, a társadalmi osztá­lyoknak érdekeik érvényesíté­sére kifejtett tevékenysége, a hatalommegszerzésért, illetve megtartásáért folytatott harc eszköze. A boltosra többen gyana­kodva néztek. A többek szá­mára érthetetlenül hangzott mondatok miatt,, vagy mert fölmerült lelki szemük előtt a gyakran gyanúsan táncölő mérleg nyelve? — nem lehe­tett tudni. A tanító szavai már érthetőbbnek tűntek: a poli­tika az állam ügyeiben való részvétel, az állam irányítása, az állam tevékenységi formái­nak, feladatainak meghatáro­zása. Aztán valaki a régi mondást is elsütötte: a politika úri huncutság. Ezt lehurrogták, pedig jól jött ez a megjegy­zés. Vele vitatkozva közeled­tek az igazsághoz. Előbb csak tagadva: ma már nem igaz. Ma már se nem úri, se nem huncutság. De ennél tovább altkor nem jutottunk. Amikor visszaka­nyarodtunk az asszonyok dol­gára, lelohadt a vitatkozó kedv. Talán azért, mert a fér­fiak képviselték a túlnyomó többséget, s a néhány asz- szony, aki vette magának a bátorságot, hogy otfcmaradjon, illedelmesen hallgatott. A kompromisszum, ameddig az eset kapcsán eljutottunk, nem volt több annál, hogy az ilyes­mi a család belügye, nem le­het beleszólni. HÄNY és hány ilyen ESET, így záródó eszmecsere magyarázza azt a tényt, hogy a női tanácstagok száma tíz év alatt csak 6 százalékkal, a női képviselőké pedig mind­össze 1 százalékkal növeke­dett?! S mennyi erőfeszítés kellett ahoz, hogy a tanácsta­gok 18,2 százaléka, az ország- gyűlési képviselőknek pedig 19,4 százaléka nő legyen! Ki politizáljon? Azt mondták ab­ban a faluban: aki maga is dolgozik. A nődolgozók száma 1,9 millió. A bérből és fizetés­ből élők 40 százaléka nő. Szá­zalékarányban ma több az ál­talános és középiskolai vég­zettségű nő,, mint férfi. A gimnáziumokban a tanulók több mint fele lány. Az egye­temeken ma tizenhárom-ti- zennégyszer annyi nő tanul, mint a felszabadulás előtt. A pártoktatásban tanulók 27,8 százaléka nő, az elméleti kon­ferenciákon ez az arány még magasabb. Mi hát a magyarázata an­nak, hogy a nők a politikában ma is a perifériára szorulnak? Politikailag közömbösek "len­nének? Ilyenek is akadnak köztük, de nem ez a jellemző rájuk általában. Sok ezer nő vállal szerepet a párt politi­kájának népszerűsítésében, az időszerű feladatok megvalósí­tásában. Aktívan támogatják a béke- és a szolidaritási mozga­lom politikai akcióit, szervezik az erkölcsi és anyagi támoga­tást. Politikai, kulturális, egészségügyi felvilágosító munkát, pedagógiai és egyéb ismeretterjesztést végeznek. Részt vesznek a nemzetközi nőmozgalom munkájában, öt­venezren működtek a nőtaná­csokban ! A szakszervezetek aktivistáinak 41,9 százaléka, a népfrontbizottsági tagok 23 százaléka nő. Az aktivitásuk­ban tehát nincs hiány. Sőt, a jelek szerint a politikai „ap­rómunkához” — akárcsak a házi munkához — mindenki elismeri a jogukat A vezető pozíciókhoz, a közélet vezető funkcióihoz azonban már ne­hezen érnek el. AZ IGAZI OK tehát nem a rátermettség, iskolázottság vagy az aktivitás hiánya. Sok­MAGYAR TENGERJÁRÓK ATLANTI PREMIER Az immár hagyományosnak tekinthető földközi- és fekete­tengeri utak mellett hajóink ALLAMI ÉS TANÁCSI VÁLLALATOKNAK, MEZÖGAZDASAGI NAGYÜZEMEKNEK ÉS KISIPARI SZÖVETKEZETEKNEK készleteinkből megvételre kínálunk különböző anyagokat, saját gyártmányú alkatrészeket, TMK- és rezsianyagokat, valamint egyéb termékeket és eszközöket Előnyös kitételek Kérjük, érdeklődjenek — szombat kivételével- naponta 9-14 óra között a Csepel Autógyárban Szigethalom Telefon: 479-741, 130-686 Nagy Gergely gazdálkodási ov., Kubányi Imre, kohászati ov. egyre hosszabb fuvarokat bo­nyolítanak le. A Budapest és a Hungária óceánjáró angol kikötők érintésével, Lengyel- országból magyar vas- és acélárut szállít Afrikába, el­sősorban Nigériába. A latin-amerikai megrende­lésekkel kapcsolatos megbíza­tásokat eddig főleg külföldi vonalhajók bonyolították le, de a jövőben a magyar hajók már rendszeresen átkelnek az óceánon is. A premier július elején lesz, amikor az Agrim- pex által Brazíliából impor­tált mintegy 5000 tonna ta­karmányt — földimogyorót és szójadarát — a MAHART szállítja haza.-------------------, A Ceglédi Építőipari Vállalat FELVESZ TETŐFEDŐ, SZIGETELŐ és VIZSZERELO szakmunkásokat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Cegléden, Damjanich u. 5. sz. alatt. kai inkább az, amire a párt Központi Bizottságának feb­ruári ülésén előadói beszédé­ben Pullai Árpád is rá­mutatott: a múlt ideológiájá­nak maradványai, valamint a nők hivatásának torz felfogá­sa, amit nemzedékek — fér­fiak és nők egyaránt — adnak át egymásnak, különleges ma­kacssággal tartják magukat; hatásuk még napjainkban is érezhető. A februári ülésen a Közpon­ti Bizottság számos olyan határozatot hozott, amely minden valószínűség szerint — ha nem is gyorsan —, vál­toztatni fog ezen a helyzeten. Egyebek között a Hazafias Népfront feladatává tette, hogy a lakóterületen nagyobb részt vállaljon a nők társadalmi és politikai gondjainak megoldá­sában. A népfront választott tes­tületéi, az országosaktól a helyiekig, méltó komolyság­gal fogadták a határozatot, s illő felelősséggel készülnek azok végrehajtására. Ezt iga­zolja az a nagy érdeklődés és figyelem, amely a népfront nőbizottságainak megalakulá­sát kíséri. Ezt tanúsítja a nő­bizottságok programjának ki­alakítása: szinte mindegyikben központi helyet foglal el a nők politikai, közéleti szere­pének' növelése, az ennek érde­kében alkalmazható gyakorlati módszerek kidolgozása. JÖVÖRE ÚJRA ESEDÉKE­SEK az országos választások. Ha a maradi nézetek elsöpré­sére még nem is lehet számí­tani, arra azonban már igen, hogy a korábbiaknál sokkal többen válaszolnak majd helyesen a kérdésre: * ki politizáljon? S ez is egyik jelentős ered­ménye lesz annak a párthatá­rozatnak, amely a gazdasági és szociális kérdések mellett, a nők politikai helyzetére és szerepére is felhívta a figyel­met. Juhász Róbert GYŐR Campus-terv Győrött a tervezők bemutat-; ták a megye és a város veze­tőinek á leendő közlekedési és távközlési műszaki főiskola kiviteli terveit. A tervek sze­rint a főiskola főterét, az úgynevezett 'Campust az 5 ta­nulmányi épület veszi körű], amelyek közül kettő 8, három pedig 7 emeletes lesz. A Duna partján épül fel az ötszintes kollégium, kétágyas szobákkal. A tantermeket a legkorszerűbb elektroakusztikai berendezé­sekkel és vetítőgépekkel szere­lik fel. Az előadótermek kö­zül kettőben tolmácsberen- dezést építenek. A főiskola sportcsarnoka kétezer szemé­lyes lesz. A kiviteli tervek alapján a jövő év tavaszán kezdik meg a nagyszabású építkezést. BORVONAT Egerből Svédországba Az egri borok, különösen a bikavér, rendkívüli népszerű­ségét bizonyítja, hogy az idén Svédországgal évi 10 000 hek­toliter egri bor szállítására kötöttek megállapodást. A svéd cégek 1968-ban vásárol­tak először egri bort — néhány hektoliter mennyiség­ben — és azóta rohamosan növekszik a svéd fogyasztók érdeklődése. Ebben az eszten­dőben — az eddigi gyakorlat­tól eltérően — külön borvo­natokat indítanak Egerből közvetlenül Svédországba. Ko­rábban a szállítás a MONIM- PEX Külkereskedelmi Válla­lat bonyolította, újabban azonban lehetőség van arra, hogy a borszállítmány „át­szállás” nélkül jusson el a külföldi vásárló céghez. A MONIMPEX ezúttal a kap­csolatok közvetítésében mű­ködik közre. Az első egri „borvonat” el­indult Svédországba, s azt rendszeresen újabb szerelvé­nyek követik majd. KÁNIKULA Munkahelyi lábfürdő Üdítő álom Kellemes várakozás (Zsoldos rajzai)

Next

/
Oldalképek
Tartalom