Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-23 / 145. szám

1970. JÜNIUS 23., KEDD '^-/űHap 7 Miért emelk ROMBUSZ SÍRKÖVEKBŐL a lakásárak NEB-javaslat a gyors és olcsóbb építésre Miért drágák a lakások? — erre keresett választ a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Megállapították: a reform bevezetése óta országosan 30 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A megyében valamivel ki­sebb az emelkedés. Pest megye túlnépesedett, s különösen nagy szükség lenne a gyors építésre. Ám nagy la­kótelepek alig-alig épülnek — ahol gazdaságosan lehetne al­kalmazni a korszerű építési technológiát — ezért nagyok az úgynevezett járulékos köz­üzemi költségek. Monopolhelyzetben vannak az építők, s az amúgy is ke­vés kapacitásukat szívesebben kötik le ipari létesítmé­nyekre, mert abból több hasznot húznák. A Pest megyei Állami Építő- , ipari Vállalat például teljesítő­képességének csupán 18 száza- ■ lékát használja lakásépítésre. Az általános munkaerőhiány •• miatt fontos lenne a gépesítés, ám a tanácsi vállalatok és a tsz-brigádok e tekintetben el­maradottak. Uj tendencia: mindenütt jobban törekszenek a gépi erő alkalmazására. * Drágította az építést, hogy rosszul választották ki a házak helyét. Ráckevén az István té­ri ház közművesítése került sokba, Gödöllőn 300 ezer fo­rint többletköltséget okozott, hogy egy volt szehnyvízderítő helyére építettek. Át építő­anyagok árának emelkedése közismert, s végső soron ez je­lentette legfőbb okát a drágu­lásnak. A Pest megyei NEB javasol­ta: ki kell dolgozni a kivitele­zők kijelölésének rendsze­rét, hogy az építő vállala­tok kötelesek legyenek az igény szerinti helyen és választékban felépíteni a lakásokat. Ki kell dolgozni a tervezők, beruházók és építők anyagi ösztönzésének rendszerét, hogy valamennyien érdekeltek le­gyenek a gyors és olcsóbb építkezések megvalósításában. (paládi) Magyar művészettörténet Magyar művészettörténet címmel új sorozat forgatását kezdte meg a Magyar Tele­vízió. Ezúttal a honfoglalás korától a jelenkori művésze­tig mutatják be a magyar művészettörténet ielentös ál­lomásait tíz folytatásban. Pestvidéki Kőbánya Vállalat nógrádkövesdi központjába felvesz: építészmérnöki, gépészmérnöki, bányamémöki, általános mérnöki, építésztechnikusi, gépésztechnikusi, bányatechnikusi, jogügyi, revizori, pénzügyi, .számviteli, tervgazdasági, statisztikusi, munkaügyi előadói, időelemzői munkakörbe szakkép­zett és gyakorlattal rendelkező munkaerő­ket. Jelentkezés: személyesen vagy levélben a váüalat központjánál. Jelentkezési határidő: VI. 30. Telefon: Nőgrádkövesd !. A munkahely naponta megközelíthető: Aszód, Balassagyar­mat és Vác irányá­ból. A Közért Édességbolt Vállalat azonnali be­lépéssel (elvesz: 14— 18 éves liatalkorú ki­segítő női dolgozókat eladói munkakörbe. — Továbbá kocsikísérő­ket, kezdő női eladó­kat, gondnoksági se­gédmunkásokat a vál­lalat központjába gya­korlott gyors- és gép­írónőt. Jelentkezés: a vállalat munkaügyi osztályán, Bpest VI., Aradi u. 16. sz. n. em. Tel.: 113—428. — Reggel 8 órától, du. 4 óráig. Beton- és Vasbeton- ipari Művek Szent­endrei Gyára. (Szent­endre, Dózsa György út 34.) azonnali belé­péssel felvesz: több éves gyakorlattal ren­delkező személy- és tehergépkocsiveze- tőt, felvétel személyes jelentkezés esetén. Agrártudományi Egye­tem GödöUő, karban­tartási osztálya felvé­telre keres: vízveze­ték-szerelő, autósze­relő és autóvillamos­sági szerelő szakmun­kásokat. Jelentkezni lehet naponta 8—16 óráig az osztály veze­tői énéL Autóközlekedési Vál­lalat Gödöllő, Dózsa György út 65. felvé­telt hirdet gépkocsi­vezető, autószerelő, szállítómunkás számá­ra. Jelentkezni lehet továbbá gépkocsiveze­tői tanfolyamra. A tanfolyam diját a vál­lalat fizeti: Munka­hely : Gödöllő, Vác, Aszód. Eladó 400 n.-öl szőlő a város szélén és jó állapotban levő Panni motor. — Nagykőrös, Kossuth L. u* 67. Nyári tanulmányi szü­net alatt közép- és szakközépiskolás ta­nulók felvétele köny- nyű foglalkoztatásra: Nagykőrösi Építő Ktsz. Nagykőrös, Ör­kényi jj, 9. sz. Kutyakaparó csárdá­hoz közel cseréptetős tanya eladó 1200 n.-öl telek, szőlővel, 2 szo­ba, konyha, kamrás, nagy pince, istálló és ólak. Törtei, Ludas dűlő 38. 36 éves, 175 cm ma­gas,- elvált; diplomás asszony egy kétéves gyermekkel társaság hiányában ezúton ke­res magának szerető férjet, kisfiának sze­rető apukát. Korban és képzettségben hoz­zá illő, nem iszákos férfi személyében, akinek legalább egy kiskorú gyermeke van (ha nincs, az sem baj). Fényképes leve­leket kérek a Ceglédi Nyomdába. Orvos, pe­dagógus vagy hason­ló képzettség szüksé­ges. Szeretetre vá­gyam jeligére. Plantnókat vagy rö­vid zongorákat bérbe veszünk. Róna Ven­déglátó Vállalat, Ceg­léd, Kossuth Ferenc u. 2/a. Tel: 59. A nyáregyházi Béke Tsz megvételre keres faesztergagépeket. — Ajánlatokat címünkre küldjék. Felveszünk uszály­kormányosokat, úszni tudó matrózokat, gépész­technikusokat, 18—5* éve® élet­korig. Érettségivel ren­delkező fiatalokkal esetleg szerződést kötünk. Felvétel esetén az utazási költséget megtérítjük. JELENTKEZES: Folyam­szabályozó és Kavicskotrő V. Dunai Kirendelt­sége. Bp. XIII., Cserhalom u. Z. Mechanikai Labora­tórium Hiradástecb- nikai Vállalat azon­nali belépéssel fel­vesz: központi és alagi telephelyeire, Budapest, Gorkij fa­sor 25—27. Telefon: 427—990. ül. Alag, Re­pülőtér. Munkás ál­lományba: mechani­kai műszerész, rádió­műszerész, esztergá­lyos, marós. szer­számkészítő, köszö­rűs, öntő (könnyűr i lém) vésnök (pantog­ráf gravírozó gépre) lemezlakatos, szer­kezeti lakatos, festő­fényező, villanysze­relő szakmunkásokat, forgácsoló szakágak­ban, mechanikus vagy elektromos területen gyakorlott minőségi átvevőket (technikusi vagy szakmunkás képzettséggel), betaní­tott és betanuló férfi, női dolgozókat elekt­romos és mechanikus műszerész munkákra (egy műszakra) beta­nított présgépmun­kásokat, műanyag- préselőket, revolver- esztergályosokat, se­gédmunkásokat. ta­karítónőket. Alkal­mazotti állományba: elektromérnököt, mű­szerszakos szaktech­nikust, szerszám- és gyártmányszerkesz­tőket, műszaki rajzo­lókat, könyvelőket, gép- és gyorsirónő- ket. Alagra közleke­dés: a város külön­böző pontjairól In­duló MAVAUT kü­lönjáratú autóbu­szainkon. A dunake­szi állomásra érkező. Illetve induló vona­tokhoz. autóbuszok viszik dolgozóinkat Jelentkezés: Budapest VII.. Gorkij fasor 25. Munkaügyi osztály Telefon: 427—990-161 mellék, vagy Alag. Repülőtér. munka­ügyi csoport. A 22. sz. AKOV felvételre keres: autóbusz vezetésére érvényes jogosítvánnyal rendelkező gépkocsi­vezetőket Pest megyei munkás­járatokra. Jelentkezés: Budapest XIII., Madarász Viktor u. 51. Forgalmi főosztály. Házhely eladó. Ér­deklődni: Nagykőrös, Háromszék u. 3. Napfényre került a föld alatti légiós tábor falainak egy része, amelyet Budapes­ten a Március 15. tér északi oldalán tártak fel. A rombusz alakú táborhelyet a rómaiak építették — a jelenlegi terep­szint alatt mintegy négy, négy és fél méter mélyen. A több mint három méter széles falak Európában egye­dülálló „alapanyagot” rejte­nek magukban: a falak egy része ugyanis római korból származó domborművel dí­szített sírkő, sírkőmaradvány. A szakemberek megállapítot­ták azt is, hogy a lerombolt falak helyén a XVII. század körül újakat emeltek. A ró­mai kori falmaradványokon kívül felszínre került jó né­hány cserépedényből és más anyagból készült tárgy, így például török időből szárma­zó matt és színes korsók, kan­csók, eserépkályhacsempék is. A leletek arról tanúskodnak, hogy a tábort a törökök is meg-zállták. A római emlékeket bemuta­tó pihenőparkot Tar István szobrászművész és Hollay György tervező pályaműve alapján alakítják ki. Budapest új látványosságát« a tervek szerint szeptemberben adják át a közönségnek. Fagyi Elértük, ami titán vágytunk: itt a forróság. És — ilyen az élet — már megkezdtük a me­nekülést is. A hűsítő, az ár­nyék, vagy egy-egy adag fi­nom fagylalt mosi a legkívá­natosabb. Fagyizó kis csapat­tal találkoztunk a vácrátóti vendéglő előtt is. Szegények vagyunk, de.. Nem tudom, időm sincs rá, hogy oknyomozó módon kide­rítsem, ki volt az, aki először repítette bele a világba ezt a rettenetes magyar sületlensé­get: „Szegények vagyunk, de jól élünk!” Van ebben a mondásban egy adag primitív nagyképű­ség, valamiféle hányaveti ős­magyarkodás, amelyből mesz- szire bűzlik: kódis ország va­gyunk ugyan, se gyárunk, se technikánk, se kultúránk, csak zabálnivalónk van, de az az­tán fölösen. Hogy ezt a mon­dást valahol a zsírosparaszti rétegekben vagy az ennek megfelelő „zsírospolgári” kör­nyezetben fogalmazták meg, az szinte kétségtelennek látszik, és így, miután e rétegek meg­lehetősen eltűntek a társada­lom süllyesztőjében, látszólag nem sok értelme van, hogy perbe, haragba és vitába száll­jak eme nemes-nemzetes őst mondással. Valóban nem lenne sok ér­telme még akkor sem, ha né- hányan, inkább olyan rossz­ízű tradícióként, még hajtogat­ják manapság is nálunk, ille­tőleg ha csak néhányan haj­togatnák, mondogatnák. Való­jában azonban ez a mondás meglehetősen veszélyes és pökhendiségében, ostobaságá­ban retrográd szemléletet ta­kar: nem a szellemiek, hanem a bélügyiek a fontosak! Más szóval, egy adott társadalom szellemi, erkölcsi, tudományos, technikai értékrendjét mélysé­gesen alárendeli a szaftos pör­költ, a zsíros kacsa, a töltött káposzta vagy a disznótoros ételrendjének. Évszázadokon át, a roman­tikus és kevésbé romantikus regényekben gyakran kapott helyet a magyar konyha dicsé­rete, ahol „csak léféle volt két­féle”, s nem véletlen, hogy a zsírtól fénylő ábrázat, gatyá­ban és fokossal bevonult egy­részt az európai közvélemény­be, másrészt az egész magyar társadalmi öntudatba, s ennek nyomán a jó mód nálunk évti­zedeken, évszázadokon keresz­tül nem is attól függött, hogy mivel terítek az asztalon, ha­nem miből mennyit. És hazug, hamis volt ez a mondás azért is, vagy hogy in­kább elsősorban alapvetően azért, mert szegények voltunk, és egyáltalán nem éltünk jóL Ha jól éltünk volna, nem tán­torgott volna ki Amerikába hárommillió emberünk, nem szedte volna áldozatát a tüdő­baj, a sorvadás, s ezernyi fajta más népbetegség, nem zabálta volna magát halálra Móricz novellájának híres és szeren­csétlen hőse, és nem lett volna Magyarország évszázadokkal lemaradva a nem is magasan fejlett nyugati országok mö­gött. Való igaz — és ez nem örökös önismétlés, hanem tör­ténelmi tény —, hogy ebben az országban a paraszt csak ak­kor evett tyúkot, ha vagy az, vagy ő beteg volt, hogy ebben az országban nem a török idők alatt, de a Horthy-rendszer évei alatt haltak éhen embe­rek, és nem is a városi macs­kaköveken, hanem a puszták népe soraiból, a gazdag hom­bárok mellett. Mert szegények voltunk, és nagyon rosszul éltünk! És az is való igaz, és ez is történelmi tény, vállalva az önismétlés vádját< is, hogy mert szegények voltunk, már­mint a dolgozó nép, azért volt nem egy helyen afrikai szintű a szellemi sötétség, a lelki restség, hogy nemcsak sum- mások, de a már akkor, és ma még inkább világhírű tu­dósok rajokban menekültek ki ebből az országból, ahol az emberi felemelkedés neto­vábbja ropogós kacsasült volt idei uborkasalátával. VERŐCEI SZTORIK Úgyis bunda volt... „Azonnal engedjétek el!” ODOT- férfiszépe-választás Véget ért az országjáró diá­kok V. országos találkozója. Szombaton este az Express koktélhajón még utoljára együtt szórakoztak a fiatalok. Vasárnap pedig szedelőzköd- tek az ifjú országjárók és in- j dúltak hazafelé. Kétezer fiatal nagyszabású demonstrációja volt ez a gazdag programú ve­rőcei találkozó, ahol ismét új barátságok szövődtek. Vala­mennyi részvevő őriz egy-egy emléket, amelyre a későbbiek során bizonyára szívesen em­lékszik vissza, hiszen a túrá­kat, az izgalmas versenyeket, a vetélkedőket, nehéz egyha­mar elfelejteni. És persze, kedves, humoros epizódok is akadtak... ★ A tábor végében levő uszo­dát már az első napon megro­hanták a fiatalok. Az erős napsütésben bizony kellemes felüdülést jelentett a hűs hul­lámok között lubickolni. Ha­talmas, tétre menő vizilabda- csatákat vívtak egymással az alkalmi csapatok, s az úszó­versenyek sem maradtak el. De nem mindenki saját jó­szántából ugrott a medencé­be... Volt, akit kényszerítet­tek erre. Két négerbarnára sült fiú óva­tosan odalopakodott az elmé- lyülten beszélgető társuk mö­gé. Villámgyorsat elkapták és szaladtak vele a medence fe­lé. Már éppen a víz fölött tar­tották. amikor megjelent az egyik tanár. Szigorúan, kissé kemény hangon mordult a fiúkra: — Mit rendetlenkedtek? Azonnal engedjétek el! A fiúk ezúttal készségesen szót fogadtak, s a' következő pillanatban már nagyot csob­bant a medencében csillogó víz. ★ Hallottunk már hölgyekről, akik vidáman rúgják a fut­ball-labdát, férfiakról, akik meglehetősen -nőies frizurát viselnek... Szóval, változik a világ. És Verőcén — tudomá­sunk szerint a megyében első alkalommal — férfi szépség- versenyt is rendeztek. Megvá­lasztották az ODOT-férfiszé- pét. A hölgyekből álló zsűri bizony sokáig tanakodott: mi­lyen toalettben vonuljanak fel azok, akik beneveztek. Hosz- szas vita után a fürdőnadrág­nál maradtak. A népes me­zőnyből végül is Rácz Lajost, a ceglédi mezőgazdasági tech­nikum tanulóját ítélte a leg­szebbnek a zsűri. A második helyre — nem kis meglepetés­re egy tanár úr került. A ta­nítványai szerint mindeneset­re megérdemelte ezt az előkelő helyezést. Egy tény: a szép­ségverseny előtt nem emleget­ték az esélyesek között. A har­madik helyezett Lipiczki La­jos, a dunakeszi gimnázium tanulója lett, 5 viszont egy ki­csit szomorúan vette tudomá­sul ezt az eredményt. Társai együttérzően vigasztalták. — Ne keseredj el, Lajos. Ogyis bunda volt az egész..*- tg ­Bokortépkedés - bosszúból Különös módon állt bosszút minap haragosán egy nagyfká- tai férfi. Gergő László 53 éves alkal­mi munkás kiment Tajti Gá­bor öregszőlői földjére, s — borsot törve haragosa orra alá — nekiesett a burgonya- boíkrok tépked ősének. Alapos és nem is rövid ideig tartó Mert való igaz és történel­mi tény, hogy Babits, Tóth Árpád, Nagy Lajos, József Attila — minek tovább sorol­niI — lelkiekben olyan gazda­gok voltak, amily szegények anyagiakban az adott társa­dalmi élet rendjében, s hogy gondolataik a dúsan terített asztal gazdagságát tárták vol­na milliók elé, de csak ezres példányszámban, ha megje­lenthettek az akkori ország­ban. Nem, ma sem vagyunk még gazdagok. Jószerint egyhamar nem is leszünk olyan gazda­gok, mint a legfejlettebb tő­kés országok. De olyan gazda­gok nem is akarunk lenni so­ha, mint amilyet a zsírospa­raszti álmok, nyárspolgári csámcsogások megfogalmazni próbáltak, és próbálnak néha még ma is, a holnap céljait illetően. Már nem vagyunk szegények, és még nem élünk olyan jól, de már telik terí­tett asztalra, hogy testünk te­lik tudományra, kultúrára, hogy lelkünk is gyarapodjék. Pompás étek például a son­ka kemény tojással, puha, foszlós kenyérrel, ostoba, aki nem kedveli, és hazug, aki ta­gadja ha kedveli. De az sem szégyen talán, hogy híres pap- rikáscsirkénken túl iparunk, száznyi terméke, kultúránk ezernyi alkotása, néha joggal sokat szidott technikánk szá­mos esetben mégis meghök­kentően merész újszerűsége, elismerést vált ki — nemcsak barátaink — még ellenségeink előtt is. Dehogy merek én szólni a terített asztal gazdagsága el­len. Miért ne egyék a magyar, aki annyit éhezett, ha jut rá manapság, és ízlése, erős gyomra is van hozzá. De nem ettől élünk jól! Attól élünk jól, hogy dolgozunk, hogy gon­dolkodunk, hogy emberi em­berekké válhattunk e társa­dalomban, ahol... ... már nem vagyunk szegé­nyek, és már kezdünk jól élni. Gyurkó Géza munkát végzett: mérgében 517 bokrot rángatott ki a talajból és tett tönkre... Azt is sike­rült megállapítani, hogy ko­rábban — hasonló okokból <— ugyancsak ő volt tettese közel másfélszáz burgonyabokor el­pusztításának Tajti Gábor ápoFt földjén ... A garázda Gergő Lászlót rongálás bűntettéért a rendőr­ség őrizetbe vette. AZ EGYIPTOMI történelem egyik érdekes egyénisége, Seikh Mohamed Abdulla Ibra­him 150 éves korában Kairó­ban elhunyt. Az aggastyán 105 éves korában nősült meg, öt gyermeket hagyott hátra. Az elhunyt az A1 Azhar iszlám egyetem professzora volt, részt vett a XIX. század végi egyip­tomi forradalmi mozgalmak­ban. A Ceglédi Építőipari Vállalat FELVESZ TETŐFEDŐ, SZIGETELŐ és VIZSZERELŐ szakmunkásokat. Jelentkezés o munkaügyi osztályon, Cegléden, a Damjanich u. 5. sz. alatt. FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. I ♦ Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53. i ;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom