Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

8 1970. JÚNIUS 20., SZOMBAT Elutazott a svéd kommunisták küldöttsége Bi­Az MSZMP Központi zottságának meghívására jú­nius 12—19 között hazánkban tartózkodott a Svéd Baloldali Párt — kommunisták — kül­döttsége Lars Wernernek, a párt elnökhelyettesének veze­tésével. A küldöttség megbe­szélést folytatott Komócsií1 Zoltánnal és Nyers Rezsővel, a Politikai Bizottság tagjai­val. A kölcsönös tájékoztatás­ra és eszmecserére került sor a két testvérpártot kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről. A svéd kommunisták küldöttsé­ge pénteken visszautazott Svédországba. Nemzetközi hajóparádé é A Balatonra érkező kül­földiek gépkocsi-utánfutókon és teherautókon sok vitorlást és motorcsónakot hoznak ma­gukkal a magyar tengerre. A külföldi lobogó alatt közle­kedő vízi járművek elve­gyülnek a hazaiak között, így nemegyszer valóságos nem­zetközi hajóparádé látvá­nyában gyönyörködhetnek az üdülők. A legtöbb vendéghajó az NSZK-ból, Ausztriából, az NDK-ból és Lengyelországból érkezett. Egymillió exportos gyümölcsösláda A Sátoraljaújhelyi Faipari Szövetkezet az idén egymillió gyümölcsláda gyártására kö­tött szerződést. Ezekben a lá­dákban szállítják a szabolcsi almát és a hűtőházakban fel­dolgozott primőröket külföld­re. Az üzem dolgozói a tizedik pártkongresszus tiszteletére kezdeményezett versenyben vállalták, hogy az év végéig 200 ezpr darabbal több ládát adnak át. Pénteken elszállítot­ták az ötszázezredik gyümölcs­ládát telephelyükről. Budapest környéki spárga Száz vagon spárgát forgal­mazott a MÉK kecskeméti te­lepe az idén. A kora tavasai főzeléknövény zöme Bács- Kiskun megyéből érkezett. A többit pedig a Budapest kör­nyéki termelőszövetkezetek szállították. EGYMILLIÓ FELSZÁLLÁS Permetező „szöcskék Növényvédelem — levegőből 44 Sokat kémlelik az eget mos­tanában a Repülőgépes Nö­vényvédő Állomás budaörsi repülőterén. A borús, szeles'és esős időjárás megcsappantotta a repülések számát, olykor csak egy-egy órára merész­kednek a magasba, földek fö­lé a gépek. — A szép, napsütéses '"dó- ben egy nap 90 ezer kataszt- rális hold területet is bejár­nak gépeink, most bizony elő­fordul, hogy 1000, vagy csak 500 holdon végezhetnek a munkáyal — mondja Fazekas József, az állomás műszaki igazgatója. — Pedig mi igazán hozzászoktunk a nagy forga­lomhoz: tavaly 147 ezer fel­szállással, 20 ezer repülési órát teljesítettek pilótáink, s az ál­lomás 10 éves fennállása óta, nemrég elértük az egymillio- modik felszállást, — Hol dolgoznak most a pi­lóták? — Pest megye területén a pátyi, törökbálinti és tárnoki gazdaságokban befejeztük a munkát, a gépek többsége most az Alföldön, Kenderes körzetében végzi a fejtrágyá­zást, gyomirtást és a gafoona- tetű elleni védekezésben vesz­nek részt. — Újdonság? — Örömmel jelenthetem: két hete megjelentek a föl­dek felett új gépeink — a he­likopterek. Kettő már javában dolgozik: az egyik a balaton- boglári állami gazdaság, a másik az egri gazdaság terüle­tére szórja a' növényvédő anyagokat. A tapasztalatok rendkívül kedvezőek, ezért tervezzük további gépek be­szerzését. — A repülő „szöcskéknek” mi a legfőbb erénye? — A helikopterek kiváló tu­lajdonságai hamar megmutat­koztak mindkét gazdaságban. Balatonbogláron például egy 500 katasztrális holdon elterü­lő szőlő permetezése 4—5 napi munkát jelentett volna, ugyanezt a helikopter 2 nap alatt elvégezte. A legnagyobb dicséret hangján szóltak az egri gazdaság vezetői is, itt a 40 fokos lejtésű szőlő borítot­ta hegyhátra ugyanis csalt lánctalpasokkal tudták volna felszállítani a vizet, a perme­tezést pedig csak kézi erővel lehetett volna megoldani. A helikopternek egyik sem volt gond. Autósmozi a láthatáron Az idén két héttel korábban nyitottak a fővárosi kertmo­zik: május 15-e helyett már 1-én játszottak, s a tervek sze­rint szeptember 15-ig vetíte­nek filmeket a szabad ég alatt. — Ha ilyen csapadékos, sze­szélyes marad az idő, talán még a nyolc és fél ezres sza­badtéri moziférőhely is sok lesz a pestieknek, pedig a két­milliós metropolisban ez nem jelenthet túlzott elkényezte- tést — mondták a FÖMO ille­tékesei. — A városrendezési tervekkel összhangban kell egyeztetni a szabadtéri mozik további építését is: erre pedig kevés a lehetőség, ugyanis ke­vés a szabad tér, s az sem mind alkalmas mozik építésé­re. Városrendezési elképzelé­sek szerint a későbbiek folya­mán a margitszigeti Vörös­marty mozit a sziget más ré­szére kell „áttelepíteni”. Táv­lati elképzeléseink között sze­repel egy külföldön már is­mert új mozifajta megvalósí­tása: az úgynevezett autós­mozié, ahol a gépkocsitulaj­donosok volán mellett ülve szórakozhatnak. Mohácsi vészek A Mohácsom mű­ködő honismereti kör ifjú tagjai ré­gi krónikák, do­kumentumok, el­beszélések alap­ján összeállítot­ták: mikor és mi­lyen vész érte Mohácsot az el­múlt századokban. A kiinduló tör­ténelmi dátum 1526, a nagy vész esztendeje, ami­kor a törökök fel- perzselték a meg­hódított várost. Az utolsó nagy veszedelem az 1965-ös úgyneve­zett száznapos ár­víz volt, amely­nek következté­ben sok lakóház összedűlt vagy megrongálódott a városban. Az elmúlt négy és fél évszázad során tíz nagy tűzvész és tíz sú­lyos árvíz pusztí­tott, s bait alka­lommal tizedelte meg a lakosságot a kolera és a pes­tis. A három „vész” közül ma már egyik sem je­lent igiazi vesze­delmet: járvány utoljára 1910-ben, tűzvész 1944-ben pusztított a város­ban, az öt évvel ezelőtti árvíz után pedig úgy meg­erősítették az ár­védelmi töltése­ket, hogy a Duna felől is nyugodtan alkatnak mar a mohácsiak. — Láthatjuk-e a forgószár­nyasokat Pest megyében is? — Minden bizonnyal, ha a gazdaságok igénylik. Erre pe­dig hamarosan sor kerül, hi­szen a mák, vagy cukorborsó, s főként a meredek dombolda­lakon fekvő szőlők és ősziba­rackosok növényvédelmének éz a legpraktikusabb módsze­re. Könnyű megjósolni: a he­likopter egykettőre népszerű lesz a megyében is. Ezt a gép még egy jótulajdonságával tu­dóm alátámasztani: a forgó­szárny keltette légörvény kö­vetkeztében a permet minden egyes gyümölcsre, de még a levelek fonákjára is eljut... Alaposabb lesz tehát a munka, hathatósabb a növényvédelem, — ez pedig minden gazdaság fontos érdeke. szit. Vasárnaptól Nyár — fénytöréssel Az időjárásra figyelve talán ne­héz elhinni, de a csillagászok nap­tára szerint vasár­nap este, 2 perc­cel háromnegyed kilenc előtt meg­kezdődik a nyár. Akkor már csak­nem egy órával túl leszünk a nap­lementén, mert ezen a napon el­vileg az év leg­hosszabb nappa­lán, reggel 3 óra 47 perctől, 19 óra 45 percig jár fö­löttünk a Nap. Pusztán a leve­gőtenger által okozott fénytörés a magyarázata annak, hogy nem ezen a napon kö­vetkezik el a nap­kelte a legkoráb­ban, és a nap­nyugta a legké­sőbben. Június 13- tól 20-ig tudniil­lik minden nap egy perccel ko­rábban érkezett a Tervvariánsok Öt év - 400 ezer lakás Az 1961-ben indult 15 éves lakásépítési terv befejező s egyben legfontosabb ötéves sza­kasza kezdődik 1971. január elsején. A 15 évre előirányzott egymillió lakásból 1970. végéig 600 ezer épül fel, s a követke­ző öt évben tető alá hozzák a további 400 ezer lakást Az építkezések ütemét tehát lé­nyegesen növelni kell ahhoz, hogy évi átlagban az eddigi 60 ezer helyett 80 ezer lakás ké­szüljön el, s ezzel az európai országok felső régiójába kerül­jön. A program előkészítése két és fél évvel ezelőtt indult. A megyei tanácsok fel­méréseik alapján két va­riációt dolgoztak ki lakás- építési tervüknek. Az egyik változat szorosan kapcsolódik a kilátásba helye­zett anyagi erőforrásokhoz, míg a másik variáns jobban kifejezi a helyi elgondolásokat, sajátosságokat, kívánságokat Az Országos Tervhivatal vala­mennyi elképzelést behatóan tanulmányozta, és sorozatos vitákban egyeztette a külön­féle álláspontokat Az egyeztetések lényegében befejeződtek. 15 megyei, illetve megyei jogú városi tanáccsal már megállapodtak a lakásépí­tés ötéves programjában, to­vábbi 9 tanáccsal még több kérdés tisztázásra vár. Pilla­natnyilag a tanácsoknak még körülbelül 4 milliárd forinttal nagyobb az igényük, mint amennyit az előzetes tervek megengednek. A negyedik ötéves terv la­kásépítési programjának elő­készítése most már befejezés­hez közeledik. Ahol a terveket már egyeztették, a megyei ta­nácsok máris megkezdhet­ték tárgyalásaikat az építő és egyéb vállalatokkal a kiviteli szerződések meg­kötéséről. A többi megyében is néhány héten belül tisztázzák a még függőben lévő kérdéseket, s utó na a lakásépítés program­ját beépítik a negyedik öt­éves tervjavaslatba, amely valószínűleg a nyár folyamán a párt Központi Bizottsága, il­letve a kormány, az ősszel pe­dig a parlament elé kerül. LACHÁZIAK FELEGYHAZAN KISKUN VÁSÁR ÉS KIÁLLÍTÁS Országos érdeklődésre szá- mottartó gazdaságfejlődési ki­állításokat rendez augusztus­ban két kiskunsági város. Kecskeméten augusztus 8— 18 között rendezik a Bács- Kiskun megyei jubileumi ipari és kereskedelmi kiállítást,, amely minden eddiginél na- gyobbszabásúnak, reprezenta­tívabbnak Ígérkezik, összesen hetvenegy — hatvanhárom ipari és kereskedelmi — vál­lalatot hívtak meg azzal a céllal, hogy termékeikkel, áru­cikkeikkel tükrözzék a megye 25 esztendő alatt elért ered­ményeit Kiskunfélegyházán az augusz­tus 20-án kezdődő hetedik kis­kun napok rendezvényeként ipari és mezőgazdasági kiállí­tást valamint kiskun-vásárt és kereskedelmi kiállítást nyit­nak. Az egész Kiskunság fej­lődését reprezentáló kiállítá­son külön-külön mutatja be az általános fejlődést Kiskunfél­egyháza, Kunszentmiklós, Kis- kunmajsa, Szabadszállás, Kis­kunhalas, Kiskuridorozsma, Kiskunlacháza, és Fülöpszállás. A nyolc kiskun település do­kumentációs anyaga tíz termet tölt majd ki. VITAFÓRUM Műszaki fejlesztés a mezőgazdaságban Pénteken a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szövetségének székházában a Magyar Agrártudományi Egyesület vitaülésén tárgyal­ták meg a szakemberek, mi­lyen irányelveket kell követni a negyedik ötéves terv idősza­kában a mezőgazdaság műsza­ki fejlesztése terén. A vitaindító előadást dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, a rendező egyesület alelnöke tartotta. Hivatkozott arra, hogy hazánk az elmúlt negyed­század alatt felzárkózott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező európai orszá­gok sorába. Fejlődésének legfontosabb té­nyezői a műszaki eszközök; A mezőgazdasági dolgozók ará­nya az ország összes keresői között az 1957. évi 44 százalék­ról tavalyig 29,7 százalékra csökkent, s ez a folyamat a következő ötéves terv idősza­kában is folytatódni fog. A mezőgazdaság gépparkja az utóbbi években elöregedett. Pedig a jelenlegi korszerű ter­mesztési, betakarítási és táro­lási technológiák alkalmazása esetén hektáronként az élő munka 60—90, a teljes terme­lési költség pedig 20—70 szá­zalékkal lenne csökkenthető — állapította meg a miniszterhe­lyettes. — A teljes körű gépe­sítés azonban csak akkor ja­víthatja a jövedelmezőséget, ha az átlagtermelés hektáron­ként eléri kenyérgabonából a 25—26, száraz szemes kukori­cából a 30, cukorrépából a 300, burgonyából pedig a %50 má­zsát. Az biztosra vehető, hogy a negyedik ötéves tervidőszak ÁTADÁS ELŐTT végére a mezőgazdaságnak 75 000 traktora és 13 000 teher­gépkocsija lesz. Ebben az idő­ben a mezőgazdaság a szüksé­ges energiát 60—65 százalék­ban folyékony, 10—12 száza­lékban villamos és csupán 16 —18 százalékban fogja szilárd energiahordozókból meríteni. Természetesen, növekedni fog a háztáji gazdaságok gép- és eszközállománya is. Várhatóan széles körben ter­jednek majd el a motoros ka­pák, kézi vetőgépek, a kézi műtrágyaszórók és a háti per­metezők, és számíthatunk a háztáji szarvasmarhatartásban a takarmányelőkészítés és az itatás gépesítésével is — mon­dotta a miniszterhelyettes. Az előadást követő vitában nagy számban vettek részt az érdekelt kutató és oktató in­tézetek képviselői, valamint a gyakorlati szakemberek. Szentendrén, a IIEV-állomás szomszédságában előregyártott elemekből, 90 lakásból álló telepet építenek. A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói jól haladnak a munká­val: az első 36 kétszoba-összkomfortos otthon műszaki átadására e hó végén kerül sor. Fotó: Urbán Csigaszállás Veresegyházon Befejeződött a csigaszezon. A gödöllői ÁFÉSZ veresegy­házi telepéről április óta 20 vagon éticsiga utazott Fran­ciaországba, Svájcba és a Né­met Szövetségi Köztársaság­ba. A veresegyházi ÄFESZ- telep ugyanis a gyűjtő­helye a felvásárolt csú­szócsemegének. Ide szállítják Pest, Nógrád, Heves, Borsod, Békés, Csong- rád, Bács-Kiskun és Hajdú megyéből is az összefogdosott éti csigákat. Itt várják meg, míg annyiai; lesznek, hogy ki­töltenek egy vagont. Jó he­lyük van, idén egyetlen kül­földi megrendelő sem rek­lamálta, hogy lefogytak vol­na. Pest megyéből egyébként a legtöbb csigát a gödöl­lői, ráckevei és a váci járás fogyasztási szövet­kezetei vásárolták fel. Bíznak abban, hogy nem fo­gyott el még az ínyencek cse­megéje, s az utóidényben to­vábbi három vagon éti csiga exportjára készülnek fel Ve­resegyházon. Hársillat Sárospatak főutcáján és a vár környékén több mint száz hársfa borult virágba, s ontja mézédes illatát. Virágoz­nak a hársfák Tarcalon, vala­mint Regéc környékén is, ahol évtizedek óta nagy becsben tartják, s évről évre nagy számban ültetik a házak előt­ti kiskertekbe. Borsod megye zempléni ré­szein a hársfák túlnyomó részt azokon a területeken alkotnak ligeterdőket, ame­lyek egykor a Rákócziak bir­tokában voltak. Mádon, Tolcs- ván több olyan példány is ta­lálható, amelynek kora — a botanikusok becslése szerint — meghaladja a 200—250 évet. A zempléni részek lakossága a hársat „Rákóczi fájának” tartja. Nap „ébresztője", viszont 24-től 28- ig egy perccel ké­sőbben lesz a ta­karodó. Ebben az évben a leghosz- szabb nappalok június 19-én és 20-án, valamint 24-én és 25- én lesznek, ami- koris a nap­nyugtát egy perc híján teljes 16 óra választotta, illetve választja el a napkeltétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom