Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-20 / 143. szám

•icc vei ^Míriap 1970. JŰNIUS 20., SZOMBAT IFífeon Waterlooja! Őrségváltás Londonban A győztes Maga választotta a munkás­párti vezér a Napoleon végső bukását eldöntő Waterlooi csaita évfordulóját: június 18-a ezért már a brit szavazás előtt kínálta a lehetőséget az össze­hasonlításra, s élt is vele mindkét ellenlábas; Wilson is, Heath is a másik Waterloojá­nak Ígérte e napok A vívók önmagukat bíztató csatakiáltá­sának tetszett Heath eme ki­jelentése mindjárt akkor, ami­kor Wilson vezérkara egyönte­tű tanácsára kijelölte a vá­lasztási napot. Még a legutol­só közvéleménykutatási ered­mények sem látszottak alátá­masztani a tory vezér bizako­dását- Bár sokat sejtetett az eredmény váratlanságáról az a tény, hogy e hét elején ko­moly becslések tértek el egy­mástól — olykor tíz százalé­kot is meghaladó különbség­gel —, ami a szavazótábor je­lentékeny részének bizonyta­lanságát tükrözte. Csakhogy a közvéleménykutatások éppúgy részei a választási reklámhad­járatnak, mint a versengő po­litikusok erőltetett magabiz­tossága. A friss londoni jelentések szerint a munkáspárti győze­lem biztos voltába vetett hit e párt sok szavazóját „kényel­messé" tette, s állítólag közü­lük ma már számosán bánják, hogy az urnáktól távolmara­dók nagy számát szaporítot­ták. Ez is egy adalék a nagy­részt a konzervatívokat támo­gató burzsoá sajtó módszerei­hez. Angliában most az 1945-ös választási meglepetést emlege­tik, és — váratlanságában — a háborúgyőztes Churchill ak­kori vereségéhez hasonlítják a Wilsonét. Am ha alaposab­ban visszatekintünk a brit választási hadjáratra, akkor azt a furcsa megállapítást te­hetjük, hogy korántsem Wil­son veresége a váratlan, ha­nem legfeljebb Heath és párt­ja biztos győzelme. Gondol­junk csak arra, hogy maga a levitézlett kormányfő vélte leghatásosabb érvének annak hangoztatását, hogy „én va­gyok a kisebbik rossz”. Wilson ezzel ellenlábasa ama gyen­géire utalt, amelyek még Heathnek a tory-táboron be­lüli vezető szerepét is meg­kérdőjelezték. Önleleplező is ez a wilsoni kijelentés: bár­ha az eredmény nyomán a mi­niszterelnök sietett — nosztal­giával — az utódra hagyott ki­tűnő örökségről beszélni, va­lójában annyira sovány a hat­éves munkáspárti kormányzás, akár kül-, akár belpolitikai mérlege, hogv korántsem meg­lep», ha a szavazók elutasítot­ták. Hiszen még az egyensúly­ba hozott gazdaság munkás­párti jelszavának hitelét is el­vette a kereskedelmi mérleg romlását jelző, hét elejei sta­tisztika. S hogy ez az ingatag egyensúly kinek a rovására jött létre, azt az óvatosan a választási nap délutánján köz­zétett, és a munkanélküliség harmincéves rekordjáról ta­núskodó másik statisztika tük­rözte. Ráadásul Heath kedden felrobbantotta végső bombá­ját: azt állította, hogy ha Wil­son marad, újra le fogja érté­kelni a fontot..; Közismert, hogy a brit dol­gozók eléggé kiábrándultak az ő nadrágszíjükat meghúzó munkáspárti vezetésből, noha ők nyilván tényleg ezt tekin­tik még ma is a kisebbik rossz­nak. A tőke viszc ~it — minden szívessége ellenére — sem bí­zott annyira Wilson pártjában, mint a konzervatívokban, akik ugye, mégiscsak... A munkáspárti kormány­zás legnagyobb bírálata, hogy a tory utódvezetésnek nem is •kell sokat módosítani az ed­digi vonalon... A közös piaci belépés kérdésében elfoglalt hasonló álláspont is jelezte, hogy a pártcsere kevéssé vál­toztat Anglia gazdasági vagy világpolitikai helyzetén. A toryk ugyan erősebb szálak­kal kötődnek a volt birodalmi érdekekhez, s ez nyilván vál­tozásokat hoz a Rhodesiái, vagy a „Szuezen túli" külpoli­tikai részletekben. Komor jel viszont, hogy a konzervatív vezér a kampányban nem ha­tárolta el magát igazán a faj­üldöző „powellistáktól”, akik ráadásul tetemes sikert köny­velhettek el. Már hetekkel ezelőtt úgy ítélte meg a helyzetet a tekintélyes Econo­mist, hogy ha a választási győztes többsége nem haladja A vesztes meg a 35—40-et, bizonytalan a kormány sorsa, mivel mind­két pártban számottevő az eb­ben vagy abban a kérdésben „lázadók” száma. S nem biz­tató, hogy a toryknál ez a ki­sebbség milyen állásponttal tette magát hírhedtté. Váratlannak viszont azért minősithettük fentebb a tory- sikert — és nem a munkáspár­ti vereséget —, mivel valami határozott programot Heathék egyáltalán nem tudtak Wil- sonnal szembehelyezni. Ök csak arról beszéltek, hogy Wilson hány ígéretét nem tartotta meg. Heath „gentle­man miniszterelnöknek” ígéri önmagát; hogy ezt megtart' hassa, talán emiatt nem is ígért... • Tíz éve független Mais és Szenegál Tíz évvel ezelőtt Francia Nyu- gat-Afrika felbomlásának ered­ményeként két új független afri­kai ország került fel térképeink­re. Az egyik az 1,2 millió négy­zetkilométer kiterjedésű, 4.8 mil­lió lakosú Mali volt, a másik a hat.szórta kisebb, 1.1 millió la­kost számláló Szenegál. Mindkét ország a múlt század második fe­lében vált a francia gyarmatbiro­dalom részévé, bár a tengerparti Szenegálban már a XVII. szá­zad közepén megjelentek a fran­cia telepesek. Mali és Szenegál függetlenségü­ket követően igen sok vonatko­zásban megegyező utat jártak be. 1958-ban, amikor Francia Nyu- gat-Afrika felbomlott, Francia Szudán (a mai Malit nevezték így 1920-tól) — Szudán! Köztársaság néven — a Francia Közösség autonom tagállama lett. 1959. ja­nuár 17-én a Szudán i Köztársaság Szenegál, 'Felső-Volta és Ele­fántcsontpart részvételével meg­alakította a Mali Államszövetsé­get, az együttműködés azonban igen rövidnek bizonyult. Elefánt­csontpart és Felső-Volta, már a megalakulást követő hónapban, Szenegál pedig 1960. augusztus 20- án kilépett az államszövetségből. A Szudán! Köztársaság még az államszövetség idején, 1960. jú­nius 20-án elnyerte alkotmány- jogi függetlenségét, a Mali Köz­társaság nevet azonban csak szeptember 22-én vette fel (a (mali” szó vízilovat jelent és az erő, a' hatalom jelképe ezen a vi­déken.) Ezt követően megszakí­tott minden kapcsolatot a Fran­cia Közösséggel, s 1961. szeptem­berében a francia fegyveres erők is elhagyták az országot. Mali az önálló fejlődés útjára lépett. A francia ne-okolonialisták azonban befolyásuk megtartása érdekében puccsot szerveztek az országban. 1968. november 19-én a hadsereg átvette a hatalmat és a francia befolyást ellenző Modibo Kelta el­nököt eltávolították az ország élé­ről. A független Szenegál története hasonlóképpen alakult. 1958. no­vember 25-én a Francia Közössé­gen belül megalakult az autonom Szenegál Köztársaság, amely 1960. június 21-én a Mali Államszövet­ség tagjaként a Francia Közösség keretében elnyerte alkotmányjogi függetlenségét. Az ország szepara­tista vezetői azonban — francia katonatisztek támogatásával — még abban az évben kiléptek az Államszövetségből. 1962. december 17-én letartóztatták, majd hamis vádak alapján életfogytiglani bör­tönre ítélték Mamadou Dia mi­niszterelnököt, aki a nem kapita­lista fejlődés híveként gyökeres társadalmi reformokat követelt. Mindezek betetőzéséül 1966. ja­nuár 28-án Szenegál katonai szö­vetséget kötött Franciaországgal, s így lényegében ismét kiszol­gálták Szenegált a francia érde- kekn ek. Mind * Maliban, mind Szenegál­ban súlyos gondot okoz a gyar­mati idő maradványa, a két or­szág gazdasági elmaradottsága. Ez hátráltatja a teljes függetlenség kibontakozását. Maliban a kor­mány tett ugyan intézkedéseket a külföldi tőke ellensúlyozására, de a puccs nyomán bekövetke­zett változások kérdésessé tették ezeknek hatékonyságát. Mindkét országban a nemzeti jövedelem zöme még mindig a mezőgazdaságból származik, bár jelentős természeti kincsek áll­nak rendelkezésre. Maliban a bá­nyászat még nem indult meg, Szenegálban viszont — főleg fran­cia érdekeltségek ellenőrzése mel­léit — bauxitot, foszfátot, ilmeni- tett, titánérceit, cirkont és rutilt bányásznak, újabban kőolajat és földgázt is termelnek. A feldolgo­zóipar azonban itt is fejletlen. Hosszú és bonyolult utat kell megjárnia még ezeknek az orszá­goknak, hogy volt gyarmattar­tóiktól szabadulva valóban felzár­kózhassanak a független nemze­tek sorába. t. I. Felajánlások a kormány felhívására Elutazott Franz Jonas (Folytatás az 1. oldalról.) saság közötti jószomszédi kap­csolatok gyümölcsözőek és az élet minden, területén állan­dóan' fejlődnek; két különböző társadalmi rendszerű állam békés egymás mellett élésének jó példáját mutatják. Megállapították, hogy a két ország közötti gazdasági kap­csolatok erősödnek. Az árucse­reforgalom évről évre növek­szik. Megvan a reális lehetősé­ge a forgalom állandó növelé­sének. Fejlődik az ipari együttműködés is. Ezt a fej­lődést jól példázza a villamos- energia-cserére vonatkozó egyezmény alkalmazása, vala­mint a két ország közlekedési és vízügyi szerveinek jó együttműködése. Hasznos ta­pasztalatokat nyújtanak a jár­’ műgyártásban és a vegyipar­ban kialakult munkakapcsola­tok. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere kö­zéppontjában Európa és a vi­lág biztonságának, békéjének kérdése áll. A felek ismételten kifejez­ték készségüket, hogy minden módon támogatják az ENSZ békefenntartó törekvéseit. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnö­ke meghívta Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnökét, te­gyen hivatalos látogatást az Osztrák Köztársaságban. A meghívást a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját dip­lomáciai úton állapítják meg. (Folytatás az 1. oldalról.) nem lehet nagy eredmé­nyeket elérni. Az értekezlet eredménnyel járt. A részvevők számtalan ötletet vetettek fel, s beszá­moltak eddigi tapasztalataik­ról is. Az értekezlet hasznos­ságát legjobban a felszólalá­sok illusztrálják. Mechanikai Művek: A dol­gozók a szabad szombatokon végzett munkájukért kapott bért — 250 ezer forintot — már elküldték az árvízkáro­sultaknak. Szabolcs-Szatmár megyének 250 darab olajkály­hát ajánlottak fel. Négyfős szerelőbrigádjuk pedig az ár­víz sújtotta területeket járja, javítja a tönkrement olajkály­hákat. A rossz anyagi körül­mények között élőktől még az alkatrészek árát sem fogad­ják el. Négyhetes akciójuk körülbelül 100 ezer forintos segítséget jelent. Vállalták, hogy terven felül 1200 olaj- kályhát adnak át a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnak, hogy az új házak lakóinak igényét kielégíthes­sék. Fejlesztési alapjuk több mint öt százalékát adják az árvízkárosultaknak, de hogy ez ne jelentsen ki­esést, a kongresszusi ver­senyvállalást növelik, feltárva a tartalék erőforráso­kat. A termelékenység ötszá­zalékos növelése helyett idén nyolc százalékot kívánnak el­érni, a kétszázalékos önkölt­ségcsökkentést pedig 2,5 száza­lékra növelik. Dunai Kőolajipari Vállalat: Algyő térségében a villany-, telefon- és motorszerelőik már eddig is részt vállaltak a hely­reállításból. Műhelykocsijuk két hétig járta az árvizes te­rületeket. 120 ember munkája esett ki a segítségnyújtás miatt, melyet azonban a töb­biek elvégeztek. Elhatározták, hogy új üzemeikből több ex­portárut szállítanak és ezzel biztosítják a nemzeti jövede­lem egyszázalékos növelésé­hez való hozzájárulásukat. Vállalják egy nagy család la­kásának teljes felépítését; anyagot, munkaerőt adnak hozzá. Váci Kötöttárugyár: Alap­anyag megtakarítást kíván­nak elérni és ebből többletter­méket gyártanak. A hulladék- anyagokból különböző haszná­lati cikkeket készítenek. Egy középület teljes újjáépítését, valamint gyermekek elhelye­zését is vállalták. PEMÜ: A vállalat már 110 ezer forintot átutalt az árvíz- károsultak javára — részese­dési alapjából. Egynapi több­letmunkával már be is keres­ték ezt az összeget. Vállalták, hogy tervezett 46,2 millió forintos nye­reségüket 50 millióra nö­velik, s így 2 millióval több adót fi­zetnek be az államkasszába. 117 brigádjuk felajánlását át­vizsgálták, s a munkásaik ja­vaslatára a többletvállaláso­kat beépítették gazdasági ter­vükbe. Forte: A vállalat tevékeny­sége nem nélkülözhetetlen az újjáépítésnél. Ennek ellenére szeretnének hozzájárulni a nemzeti jövedelem emelésé­hez. A tőkés exportot növelik és az ebből származó 90—100 ezer dolláros bevételt — mely­nek megtermeléséhez csupán 30—35 ezer dollárra van szük­ség — az árvízkár enyhítésé­re ajánlják fel. Folytathatnánk még a kü­lönböző jellegű felajánlások felsorolását, hiszen valameny- nyi vállalat adottságaihoz ké­pest kiveszi részét a kormány által meghirdetett akcióból is. A Pest megyeiek elsőként reagáltak az országban erre a felhívásra. Az ülésen elha­tározták, hogy már a jövő hé­ten megalakítanak egy opera­tív bizottságot, mely a' megyei üzemek, vállalatok segítség- nyújtását koordinálja. Hang­súlyozták, hogy nem elegendő csupán a fejlesztési alap öt száza­lékának felajánlása, mert ha emögött nincs többlet­termelés, a nemzeti jöve­delem nem emelkedhet. A Pest megyei vállalatok ar­ra törekszenek, hogyi a terme­lékenység fokozásával, a tar­talékok feltárásával, a dolgozók segítségévei több árut adjanak az országnak, mint amennyi terveikben szerepel. —mka— (Folytatás az 1. oldalról.) sara a kiszámított időben be­tájolták az űrhajót és bekap­csolták a fékező hajtóművet. A hajtómű leszállása után az űrhajó részei elváltak egy­mástól és a leszállórész a le­génységgel együtt a Földre vezető pályára tért. A leszál­lórész repülése szabályozott leszállási pályán folyt le az aerodinamikus tényezők fel- használásával. A légkörben végrehajtott fékezés után mű­ködésbe lépett az ejtőernyő­rendszer. A leszállórész ütkö­zésmentes földet érését az erre a célra szolgáló hajtóművek biztosították. Nyikolajev és Szevasztyja- nov űrhajósokat a földet érés helyén melegen fogadták a felkutatásukra indult csoport képviselői, sport-instruktorok, barátaik és újságírók, A helyszínen lefolytatott or­vosi vizsgálat azt bizonyítja, hogy az űrhajósok jól viselték el a tartós űrrepülést. Az űrhajó legénysége, Nyi­kolajev ezredes, űrhajós, a Szovjetunió hőse és Sze- vasztyjanov, a műszaki tudo­mányok kandidátusa teljes mértékben végrehajtotta a tu­dományos-műszaki és orvos­biológiai kutatások előirány­zott programját. CSAK RÖVIDEK A KRAKKÖI klinikán né­gyesikrek születtek. A 29 éves Stefánia Laskewicz ikrei — két fiú és két kislány — ösz- szesen hét kilogramm sú­lyúak. MEGTARTOTTA első ülé­sét a XXI. pártitcngresszus óta az osztrák 1 kommunista párt új központi bizottsága. A részvevők ismét Franz Muhrit választották meg a párt elnö­kévé. CSOU EN-LAJ, a Kínai Nép- köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminiszterét, aki június 13-án érkezett Pekingbe. A Lőwy Sándor Általános Gépipari Technikum (Vác, Konstantin tér 6.) esti és levelező tagozata az 1970/71-es tanévre TECHNIKUMI ELSŐ OSZTÁLYOKAT SZERVEZ A jelentkezéseket június 30-ig fogadja el. Jelentkezési űrlap és bővebb tájékoztatás az intézet portáján. A Ceglédi Építőipari Vállalat FELVESZ TETŐFEDŐ, SZIGETELŐ és VIZSZERELÖ szakmunkásokat. Jelentkezés a munkaügyi osztályon, Cegléden, a Damjanich u. 5. sz. alatt. FELVESZÜNK érettségizett fiatal fiúkat gyakornoknak, férfi ellenőrt közgazdasági érettségivel, illetve mérlegképes könyvelői vizsgával, élelmiszerszakos férfi raktárosokat, adminisztrátorokat, éjjeliőröket, szállítási előadót (vizsgázott). ■ / 1 Kizárólag Vác és környékén lakók jelentkezését kérjük. Jelentkezés az Élelmiszer Nagykereskedelmi Vállalatnál (FŰSZERT) Vác, Derecske dűlő 4. Megközelíthető: MÁVAUT autóbusszal, a Hajógyárnál kell leszállni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom