Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

Újabb alkotással szépült városunk A Várkonyi István általános iskola parkjában méltó emlé­ket állítottak városunk szülöt­tének, az iskola névadójának. A napokban leplezték le Ró­zsa Péter szobrászművész al­kotását. Az avatáson részt vett Hunya István, a MEDOSZ el­nöke és meleg szavakkal em­lékezett a hajdani küzdőtárs­ról. A város közéleti vezetőin kívül részt vettek az avatáson az iskolát patronáló üzemek és honvédségi alakulatok képvi­selői-. A Várkonyi-család tag­jai közül eljött Várkonyi Ist­ván két fia is, akik az első ko­szorút helyezték a forradal­már apa emlékművére. A szobrot az Üttörő Szövet­ség országos elnökségének tag­ja, Horváth László leplezte le. A Várkonyi-szoborral — amelyet a nyolcéves iskola most búcsúzó tanítványai ado­mányoztak az iskolának — méltó emléket állítottak a névadónak és az utókornak. <—gri) PICT MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1970. JÚNIUS 18., CSÜTÖRTÖK ,T!SZTALKODNAK" A KERÜLETI ISKOLÁK VÍZVEZETÉK, ÚJ KÖT, PEDAGÓGUSLAKÁS KÉSZÜL A tanévzáróik, beiratások után üresen állnak az iskolai tantermek. A külterületi álta­lános iskolák igazgatóságának vezetőjétől, Lédeczi Bélától arról érdeklődtünk: milyen Gazdaságot látogattak Kocséron Pályaválasztók a földeken A járási tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lya, mint a járási pályavá­lasztási bizottság tagja, a tan­év befejezése előtt pályavá­lasztási gazdaságlátogatást szervezett Kocsérra. A jászkarajenői, kőröstetét- leni, törteli és kocséri általá­nos iskolák mintegy 50. tanu­lója — akik mezőgazdasági szakmákra jelentkeztek — és az érdeklődő VII. osztályosok tekintették meg a Petőfi Ter­melőszövetkezet kertészetét és a játékokat készítő segédüze­met. Megnézték az Űj Élet Tsz gépműhelyét, a varrodát és az állattenyésztő telepet. Bemutatták nekik a baromfi­tenyésztést és az itatásos bor­júnevelőket. Végül a Kutya­kaparó csárdában, Petőfire emlékezve, szabad program­mal fejezték be a napot. ___________ (p. r.) A védőnői ikerlakás építé­sét, amit a múlt évben meg­kezdték Csemőben, most foly­tatják. Kisiparosakkal kötöt­tek szerződést, így szereztek kivitelezőket. A tervek sze­rint a harmadik negyedévben át is adják rendeltetésének a- lakásokat. felújítási munkák lesznek ezen a nyáron a külterületi iskolákban ? — Az ide tartozó őt általá­nos iskolában — a Bán-dűlői­ben, a homokpusztaiban, a kecskéscsárdaiban, a Körösi útiban és a kappanhalmiban a szokásos karbantartást, tatarozást végzik. Tisztán, kicsinosítva fogadja szeptember 1-én valamennyi tanterem a gyerekeket. Na­gyobb munkát a kecskéscsár- dai és a homokpusztai iskola kíván. A kappanhalmi iskolá­ban nemrég gyúlt ki a villany­fény — ez az iskola most víz­vezetéket kap. A Körösi úti iskolában a gyerekek kertészetének öntözéséhez egy kutat fúr a Kútfúró Vállalat. A Bán-dűilő iskolájához az új tanévre egy pedagógus házas­pár érkezik. Sajnos, a szolgá­lati lakás átadási határideje igen gyakran módosul, és a beköltözés időpontja 'így bi­zonytalan. Félő, hogy a sok huzavona miatt meggondolják magukat. Pedig örültünk a je­lentkezésüknek, mert — mint minden külterületi iskolában, itt is nagy szükség van peda­gógusokra. Reméljük, a kivi­telező vállalat nem fog meg­feledkezni arról, hogy a tanév szeptember 1-én kezdődik. (Cs-i) ÖNZETLEN SEGÍTSÉG Telnek a gyűjtőívek Ágy, takaró, matrac kell . Mint valami hangyabolyban, a hét egy-egy napján olyan FEJLŐDIK A GYÁR Új csarnokok, műhelyek Huszonhétféle kéziszerszám - Export az EVIG-ből „FELTŰNŐ, hogy a mező- gazdasági terményeket feldol­gozó gyárak alapítói minded­dig mellőzték Ceglédet... gyár létesítésének komoly ter­vével eddig vállalkozó még nem fordult a városhoz.” Négy ver* évvel ezelőtt, 1931- ben íródtak e sorok Cegléd monográfiájában. A gyáripart alWkor hat malom, egy szesz­főzde és egy téglagyár képvi­selte. Nyolcezer ipari munkást foglalkoztat ma a város, és egy emberöltő távlatából ez jelentős változás. Az UTGÉP, a Május 1. Ruhagyár, a gyü­mölcsszárító mellett lassan legjelentősebb gyárunkká fej­lődik az ÉVIG 4. számú gyár­egysége. A következő napok­ban részletesen bemutatjuk olvasóinknak a gyár eredmé­nyeit, gyors fejlődésének tör­ténetét. , A kórházon túl, a Külső- Törteli út mentén, szántóföl­dek, gyümölcsösök szomszéd­ságában ismét új műhelycsdr- nok emelkedik. Távolról ma­gával ragad a látvány: íme, így születik a gyár; közelről a rend, tisztaság. Az ebédlő, a fürdők, öltözők egy üdülőben sem lehetnek gondozottabbak, mint itt. A gyár vezetői sokat tettek a munkakörülmények javítása érdekében és a dolgo­zók, mint a sajátjukra, úgy vigyáznak új létesítményeikre. Az ÉVIG Villamos Kisgép­gyárában öt évvel ezelőtt 412 munkás dolgozott, az évi ter­melés értéke 44,8 millió forint volt. Az idén a létszám 60 százalékos növelésével (most 660 dolgozik) az akkori ered­mény 2,3-szeresét produkálják. A gyors fejlődést mutatja az is, hogy 1966 óta, amióta a villamos kéziszerszámok hazai fejlesztését a ceglédi gyáregy­ségbe helyezték, az előirány­zott 14 típus helyett 27 fajta kéziszerszám gyártását oldot­ták meg. Ezeket exportra is felajánlották. Előreláthatólag másfél millió forint értékű ké­ziszerszámot szállítanak fez idén külföldre. ÉVEK ÓTA sok gonddal jár az átszervezés és az ezzel kap­csolatos gyárfejlesztés. Az első szakaszban (1967-től 1969-ig) elkészült a villamos kéziszer­szám és kefetartó csarnok, kétezer négyzetméter alapte­rületen, Tavaly márciusban megkezdődött a Béke téri ve­szélyes épületből a kiköltözés, és az év végére minimális ka­pacitásbővítéssel már kint mű­ködött ez a részleg. A kiköltö­zés során olyan beruházási igények lépitek fel, amelyekkel közben kiegészült az eredeti célkitűzés. így 1968 végén egy 460 négyzetméteres csővázas tekercselőcsarnokot építettek. Az átszervezés során kiderült, hogy a szerszámműhelynek a Törteli úton nem lesz megfele­lő helye. Ezért a már gazda­ságtalan öntödét (a gyár egy­kori elődjét) Budapestre tele­pítették és az 500 négyzetmé­teres csarnokban szerszám- és tanműhelyt rendeztek be. A harmadik fejlesztési síza- kaszíban elkészült az 1300 négyzetméteres csővázas csar­nok, amelynek tele'anyagrak­tár, a másik fele kooperációs és sajtolóműhely lett. A folya­matos termelés mellett tavaly szinte minden műhelyüket át­szervezték, és üzemibe helyezé­sükkel a termelés jelentősen emelkedett. Megszépült a gyár környéke is. A IV. ÖTÉVES TERV újabb beruházásokkal gazdagítja az ÉVIG Villamos Kisgépgyárat, tovább javulnak a munkakö­rülmények, szociális és egész­ségügyi feltételek. Legköze­lebb ezekről számolunk be. (szabó) (Folytatjuk) Podráczky Mária a villamos kéziszerszámgyártás egyik fontos posztján, a fogaskerék fogazó gépsornál dolgozik. nagy a sürgés-forgás a Haza­fias Népfront városi irodájá­ban, ahol az árvízkárosultak megsegítésére indított akció központja helyet kapott. Több alkalommal indították már útnak a gondosan csomagolt ruha, mosószer és háztartási cikkek súlyos szállítmányait a Felső-Tisza vidékére. Válla­latoknál, üzemekben és in­tézményekben az emberek legtöbbje egynapi fizetését ajánlotta fel gyors segítségül. Az összeírások alapján az összegeket a legtöbb munka­hely előre hitelezte és befizet­te már az árvízkárosultak csekkszámlá j ára. A gyűjtőívekkel a várost járják a megbízottak. Családi otthonokba kopogtatnak be, hogy mindenkitől segítséget kérjenek a rászorulóknak. Minden forint sokat számít. A ceglédi eredményekről és a megyei számadatokról Mé­száros Mária, a Vöröskereszt városi titkára adott tájékoz­tatást : — Cegléden a gyűjtőívekre beérkezett összeg eddig 5882 forint volt. Nagykőrösön ed*- dig 18 ezer forint gyűlt ösz- sze az íveken. A megyei ada­tokból néhány: a termelőszö­vetkezetek közel 3 millió 45 ezer forintot, a költségvetési szervek 3 millió 206 ezer fo­rintot, a szakszervezet 5 mil­lió 700 ezer forintot, a kis­iparosok 220 ezer forintot ad­tak az árvízkárosultak segíté­sére. A gyűjtőíveken eddig 1 millió 29 ezer forint gyűlt össze. A továbbiakban első­sorban pénzre, emellett ta­karóra, ágyra, matracra, sá­torra van a legnagyobb szük­ség. Gyermekruhára, játék­ra szintén szükség van. Az aszódi kollégiumba 120, Cso- bánkára 170 iskolásgyerek ér­kezik, egy ruhában, ami raj­tuk van. — A Vöröskereszt vissza nem fizetendő gyorssegéllyel, később, a felmérések alapján ingatlan- és ingósegéllyel könnyít a károsultak nagy gondján. ★ A legújabb jelentések arról adnak hírt, hogy a Nívó Ktsz, a PENOMAH állatforgalmi kirendeltségének dolgozói, a városi szociális otthon alkal­mazottai, valamint a megyei Tőzegkitermelő Vállalat ceg­lédi szervesüzemének dolgo­zói egynapi keresetükkel segí­tik az árvízkárosultakat. (— esk —) ABONYI KRÓNIKA Ünnepség a gyerekek házában A patronálok is velük voltak Az abonyi Jó­zsef Attila Neve­lőotthont, úgy tart­ják nyilván, mint az ország első szo­cialista gyermek­nevelő intézmé­nyét. Szervezését már 1944 novem­berében meg­kezdték, először a Ceglédi úton, a Havas-féle ház­ban (a jelenlegi ruházati bolt) működött, majd 1945 tavaszán át­helyezték a volt Salacz-ík úriéba, amely napjaink­ban is az otthon­hoz tartozik. Szer­vezésében közre­működött az abo­nyi Nagy Béla, Varga Vincéné, Weszlényi Ágos­tonná és Mucza János. Először csak 40—45 gyer­mek volt gondo­zásukban. Az otthon fej- j. lesztésére először ^— 1949-ben került sor. Ekkor Házi Árpád, Pest me­gye alispánja, Döbrentei Ká­roly né, Újpest polgármestere és Újpest társadalmi, tömeg­szervezeteinek összefogásával átalakították, az épületet és a férőhelyek számát 70-re emel­ték. Vidámság a zuhany alatt kedőjén másodikak, a kulitűr- versenyben elsők lettek. A kö­vetkező esztendőben a szelle­mi vetélkedőt is megnyerték. Számos intézmény, üzem, termelőszövetkezet áll kapcso­latban az otthonnal. Minden csoportnak van Tizenegy évvel később egy patronálója. a volt kúriát korszerűsítették 4 millió 200 ezer forint költ­séggel, majd újabb nyolc év után az épület szomszédságá­ban felépült az új otthon, amelyben 120 gyermek kapott helyet A negyedszázad alatt közel 1600 növendék került ki az otthonból. Közülük sokan, nem feledve az itt eltöltött időt, még ma is eljönnek lá­togatóba, vagy levélben szá­molnak be sorsukról. Tizen­négy pedagógus dolgozik itt. A kezdeti években egyetlen egy sem volt- A gyermekek tanulmányi eredménye javult, 1960-ban például a nevelőott­honok országos, szellemi vetél­Patrónusa — a többi között — a honvédség, a Jászberényi Tanítóképző Intézet, a Kalo­csai Népművészeti Szövetke­zet, a Május 1. Ruhagyár ceg­lédi gyáregysége, a helyi Vö­röskereszt és a József Attila Termelőszövetkezet szocialista KISZ-brigádjia. Az otthon jú­nius 14-én ünnepelte fennállá­sának 25 éves évfordulóját. Erre az alkalomra sok vendég érkezett. Negyedszázados fej­lődésüket, eredményeiket Lu­kács József, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztá­lya, oktatási csoportjának ve­zetője méltatta. Irta és fényképezte: Gyurákl Tudósítás ­A napokban az egyik abonyi — nem nagy, de sokak által látogatott — intézmény vezetőjét keres­tem meg, és kértem, adjon tájékoztatást mun­kájukról, és néhány olyan dologról, ami lapunk olva­sóinak érdeklődésére tart­hat számot. A vezető öröm­mel fogadta kérésemet, de kicsit kesernyésen azonnal hozzátette, hogy ehhez elő­ször engedélyt (!) kell kér­nie. A bejelentés, mi tagadás, kicsit meglepett, de elfo­gadtam, hiszen a szabály az szabály, és a szabályok nem mindenütt egyfor­mák... ellenőrzéssel? Néhány nap után — az engedély reményében — érdeklődtem, és a követke­ző választ kaptam: — Feletteseim nem en­gedélyezték, hogy nyilat­kozzam, — mondta. — Egy járható út azért van. A kéziratot a szerkesztő­ségbe való továbbítás előtt meg kívánják tekintetni A mondottakhoz nem sok kommentár kell. Talán csak annyi, hogy dolgozik az in­tézménynél egy kollektíva, amely 1969-ben elnyerte a szocialista brigád meg­tisztelő címet. Jó lett vol­na írni róluk is. (sryif) Helyi specialitás Még a télen történt, hogy ismerősöm, aki a harisnyanad­rág-ellátásról nyilvánított ti- borci, panaszos véleményt, megjegyezte: „Jó, hogy van egy Abonyunk, ahol minden kapható!” Valóban, miután bejárta Cegléd összes, majd a főváros számos üzletét, vélet­lenül Abonyban járva, meg­próbálkozott a vásárlással. A próba szerencsével járt. Ta­vasszal többen „vadásztunk” a piacon és az üzletben virág­cserepet. Kár volt a járkálá- sért. Valakinek eszébe jutott, hogy jó, hogy van egy Abo­nyunk ... — Mentünk és vet­tünk. Még válogatni is lehe­tett. Hosszas, sikertelen kalap­gumi keresgélés ■ után már szinte természetes volt, hogy Abony az a hely, ahol te­kercsszám emelik ki a rövid­áru bolt egyik rekeszéből, nem ám a pult alól — és kér­dik, hány métert parancsol a kedves vevő? — Mi ennek az oka? — kérdeztük a boltosoktól, vá­sárlóktól. A boltosok szerint: az ü:-:yes, apróságra is kiterje­dő beszerzés. A vevő szerint: az abonyi ember szeret örö­met szerezni másoknak és in­kább Szolnokra, Ceglédre, Pestre jár vásárolni, hogy az itt kapható sok jóból azoknak is jusson, akik jó hírét keltik a nagyközségnek. Akárkinek hiszünk: a lé­nyeg, hogy van egy Abo­nyunk ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom