Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

6 rtsi uterei '&Círiap 1970. JÜNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Növény és vegyszere A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter utasítást adott ki a növény védőszer- maradékok vizsgálatáról. Az utasítás szerint a táplálkozás­ra és takarmányozásra szol­gáló hazai és külföldi növé­nyeket, terményeket,. vető­magvakat, nyers és feldolgo­zott'árukat vegyi vagy bioló­giai módsizerekkel rendszere­sen vizsgálni kell, hogy meg­állapítsák, nem tartalmaz­nak-e a megengedettnél több növény véd ős zer-maradékot. .Azt a növényi termékeit, amely a megengedettnél több vegyszert tartalmaz, a forga­lomból és a felhasználásból ki kell zárni, és ha ipari vagy más célra nem lehet felhasz­nálni, teljes egészében meg kell semmisíteni. Az ellenőrzéssel egyebek között a növényvédelmi szol­gálatot bízták meg. Az állomá­sok a hatósági ellenőrzésre vett mintát minden esetben díjtalanul vizsgálják meg. Csak akkor számíthatnak fel költségeket, ha a vizsgálatra a termelő kívánságára kerül sor. VIZ FÖLÖTT - VIZ ALATV Autó — nutriákból A „hetedik kontinens” Érdekes elhatározás szüle­tett a napokban a jugoszláv tengerpart egyik legfestőibb városában ,Sibenikben: a vá­roshoz tartozó nyolc kilométer hosszú szigeten, Kakanjon hi­vatalosan megállapították a „hetedik kontinenst", a gyer­mekek nemzetközi birodalmát. A nemzetközi gyermeksziget létrehozásának gondolata egy évvel ezelőtt született Sibenik­ben, amely nyaranta rendsze­resen nemzetközi gyermek­fesztiváloknak ad otthont. Az elképzelést támogatta a horvát köztársasági kormány és im­már a védnökök közé tartozik Ivó Andrics világhírű Nobeí- díjas író is. A gyermeksziget „hivatalos” nyelve a tervek szerint min­den ENSZ-tagország nyelve és az eszperantó lesz. Gödér János sződligeti asz­talosmester házában vége felé jár a nap. A műhelyben el­hallgat a fűrész és a sivító gyaluk is a polcra kerülnek. A betonfalú, erős drótfo­nattal kerített különös ket­recek felől vízcsobbanások. fel-felsíró hangok hallatsza­nak. Itt most kezdődik az élet. A patkányfarkú, uszonyos, na­rancssárga fogú, selymes sző­rű állatok apró mellső man­csaikkal a drótra kapaszkod­va, kíváncsi szemekkel fi­gyelnek a ház felé. Itt az ete­tés ideje, és a 30 nutria iz­gatottan várja gazdáit, akik kiosztják számukra az egész éjszakára való ele­(.LGLED: Az első nyilvános telefonok Cegléd 40 ezer lakosú város és nincs nyilvános telefonja! Keittő ugyan van; az egyik a nagypostán, a másik a II. szá­mú posta helyiségében. Ha azonban ezek zárva vannak, bizony nehéz módot találni a telefonálásra, ha csak a tele­A PÉCEL-ISASZEG ÁFÉSZ FELVÉTELRE KERES szakképzett élelmiszerbolt-vezetőket és eladókat, nyugdíjasokat helyettesítésre felvesz. JELENTKEZNI LEHET Pécelen, a Szemere Pál u. 8. sz. alatt. fonáló be nem „kérezkedik” valamelyik cukrászdába ez ügyben. A napokban örömmel hal­lottuk: a közeljövőben négy új nyilvános telefonfülkét szerelnek fel a város terüle­tén. A modern, „kupolás” fül­kék elhelyezését illetően még nem történt végleges Intézke­dés. Kettőnek már van helye. Az egyik az állomás előcsar­nokában, a másik a kórház főbejáratánál kapott helyet. Egyet a strandnál szerelnek fel, csak még azt nem tudják, a bejáratnál, vagy pedig a strandon, legyen-e. Vita tár­gya a negyedik is. A „kupo­lás” helyett falra szerelhető készüléket kér a tanács. így még nem tudni, hogy a Sza­badság téren árválkodó fülke hová kerül, pedig ez sem ron­taná a városképet... Zsámbéki Műanyagipari Vállalat SAJTOLÁS? Zsámbéki Műanyagipari Vállalat EXTRUDÄLÄS? Zsámbéki Műanyagipari Váiiaiat FRÖCCSÖNTÉS? Zsámbéki Műanyagipari Vállalat A Zsámbéki Műanyagipari Vállalat gyors gyártási határidőre vállalja a szak­mába vágó műanyagcikkek gyártását, valamint a speciális rendeltetésű és egyéb műanyag tömegcikkek elkészítését. A Zsámbéki Műanyagipari Válla­lat várja a vállalatok, üzemek és közületek megrendeléseit, mert korszerű gépparkjával, a műanyagcikkek gyártásában jártas szakembereivel, rövid átfutási határidőre tud munkát vállalni. Vállalatok! Üzemek! KözületekI Műanyagcikk gyártási igényeikkel keressék fel a Zsámbéki Műanyagipari Váliaíatot (Zsámbék, Petőfi Sándor u. 18. Telefon: Zsámbék 275.) A vállalatnak mindenfajta préspor feldolgozására alkalmas, száztonnás, valamint 15-50 tonnás sajtolói vannak, amelyek 100-350 gramm súlytermé­kek SAJTOLÁSÁRA alkalmasak. 4-10 kilogramm/óra kapacitású EXTRUDE­REIN 0,5-50 mm belső átmérőjű PVC-tömlőket, szabvány szerinti mérettű­réssel gyárt. A vállalat 20-200 grammos kézi és félhidraulikus, valamint 250 grammos gépsorokkal rendelkezik, amelyek a jelzett súlyhatárokon belüli termékek FRÖCCSÖNTÉSÉRE fémbetéttel és azok nélküli gyártására is al­kalmasak. A Zsámbéki Műanyagipari Vállalat várja a vállalatok, üzemek és közületek megrendeléseit. Gyors gyártási határidő, előzékeny, pontos kiszolgálás. Zsámbéki Műanyagipari Vállalat Zsámbék, Petőfi Sándor utca 18. Telefon: Zsámbék 275. delt. Éjszakára, mert nap­pal alusznak. Ez, a Dél-Amerikából szár­mazó kétéltű állat, a nutria, nappal alszik, éjszaka eszik éj fürdik: lételeme a víz. Két torkú állat, a legkülö­nösebb emlősök egyike. Nyolc emlőjét nem a hasán, hanem a hátán hordja. Ezért a víz­ben és a víz alatt is táplál-, hatja kicsinyeit. Evés után el­kezdik véget nem érő für­dőzésüket: nyakat mosnak, hónaljukat úgy öblítik, hogy ember sem különben. Szőrmé­jüket vizezik, selymesre si­mogatják és két, uszonyos lábukra támaszkodva, majd­hogynem egy ujjal, fülecské- jüket is kitisztítják. Drága állatok ... Öt-hatszáz forintot ér egy kifejlett nutria prémje. Egy bundához körülbelül húsz bőr kell... Gödér Zoltán, a mester fia, a Mechanikai Labor duna­keszi gyárának művezetője. Nagy gonddal és szakérte­lemmel foglalkozik a külö­nös állatokkal. Nemcsak kedvtelésből. Jó befektetés­nek ígérkezik a fáradságos munka. Céljai vannak, me­lyek megoldását nem bízza a véletlenre. Ha minden jól megy, jö­vőre a kis állatok bőréből egy autót vesz. Az ólakban csapkodját a vi­zet a fürdőző nutriák, az egyik anyaállat nagy metsző­fogait vicsorítva, még enni kér és apró, feketekesztyűs mancsaival meg-megrázza a kerítés drótját. Harmos ÉLET ÉS HÁLÁL A halálraítélt súlyosan megbe­tegedett. A rabkórházba szál­lították, ahol sokáig élet és ha­lál között lebegett. Az orvo­soknak emberfeletti erőfeszí­téssel végül is sikerült életben tartaniuk. Amikor elbocsátot­ták a kórházból, a zárójelen­tésbe a következő szövegei ír­ták: — A beteg egészségi állapo­ta annyira megjavult, hogy minden aggodalom nélkül ki­végezhető. A dolmányos sarmantyúk nevében — Pardon, szerkesztő úr, ha nem zavarom — bil­lent be egy öklömnyi madár a szobámba, és félretar­tott fejjel pislogott rám: zavar-e vagy sem. Miután megszoktam már, hogy madarak, elefántok és skor­piók nap mint nap megfordulnak a szerkesztőségi szobámban ügyes-bajos dolgaikkal, sőt egyszer egy kővágó küsz nevezetű halféleség is felkeresett, mon­dom, miután mindezt megszoktam, természetes egy­szerűséggel válaszoltam tehát: — Parancsoljon izé, uram... hölgyem... — Hm, vagyok, kérem. Dolmányos Sarmantyú! — Micsoda? — Mondom, Dolmányos Sarmantyú... Ez a ne­vem — csiviteli kissé indignálódva a madár, aztán felröppent a karosszékbe, majd e szavakkal fordult hozzám... — Kedves szerkesztő úr... ön bizonyára hallott róla, hogy az ugrálok rendjébe és a bogyón élők csa­ládjába tartozó, dolmányos sarmantyúk, vándormada­rak ... — O, hogyne... Természetesen. Több ízben is — biztosítottam a dolmányos izét mindarról, amiről szerinte nekem fogalmamnak kellene lennie, de nem volt természetesen. — Ám miért fontos ez, kedves uram? — folytattam e jogos kérdéssel a megkezdett beszélgetést. — Hogy miért? Mert a dolmányos sarmantyúk ugyan vándormadarak, de nem vándormadarak... Ne vágjon uram, értetlen arcot. Mi nem vagyunk vándorr madarak, mint ahogyan ezt az emberek• között neve­zik. Mi, kérem, nem kapunk magasabb órabért, mert elvándorlunk egy melegebb égtáj felé, legfeljebb nem fagyunk meg itt... Bennünket nem várnak tárt karokkal sehol, legfeljebb lépvesszővel, sörétes puská­val, avagy macskával...' Világos? Na, ugye. Mert mi hiába megyünk el egy termelőszövetkezetbe csúcsesz­tergálni, még nincs is csúcsa annak az esztergának, nem kapjuk meg a háromszoros bogyómennyiséget csak azért, mert vándormadarak vagyunk... Érti már, szerkesztő úr? — Érteni' értem, csak nem tudom, miért fordult hozzám? — Nagyon egyszerű. Legyen olyan kedves ét- írja meg, hogy az állatvilág minden tagja megértse és megtudja, hogy mi nem úgy vagyunk vándormadarak, ahogyan az emberek vándormadarak. Mi becsületes, fészekhez és bogyóhoz hú, dolmányos sarmantyúk va­gyunk, akik nem nyereségrészesedésért vagy maga­sabb bérért pusztítjuk a bogarakat is, hanem sarman- tyúi öntudatból és létünk lényegéből fakadóan. Ha ön ezt megírja, szerkesztő úr, nagy szolgálatot tesz a dol­mányos sarmantyúk számottevő rétegének, és talán még a dolmánytalan, ugyancsak két lábon járó embe­rek is tanulhatnak belőle valamit... Megírja? — Feltétlenül... — Köszönöm.:. Parancsoljon, itt a névjegyem, nehogy elfelejtse — billentett egyet udvariasan, és tá­vozott. A névjegyét valóban itthagyta. Illetőleg ott. A karosszékben. Gyurkó Géza KAZINCBARCIKA Felhőkarcoló Elkészült Kazincbarcika fő­terének végleges rendezési terve. A már meglevő, illetve készülő létesítmények mellett: épül fel Kazincbarcika „fel­hőkarcolója”, a húszemeletes toronyház, amelynek föld­szintjén üzlethelyisegeket alakítanak ki. íi ímerengek olykor a dolgok elnevezésén. Megpróbálom visszapergetni ilyenkor az eseményeket és az eljárás lélektani mozza­natait. Hogyan, miféle meggondolás, szándék, képzettársítás jóvoltából keresztelték ezt vagy azt ennek meg annak? Kik, miféle ösz- szetételű bizottság miféle alkalmassági vizs­ga után állt össze Országos elnevezési Bizott­sággá? Pihent agyú elemek gyülekezete-e az elnevezőké, vagy ellenkezőleg: fortélyos és áttételes módon, faramuci elnevezéseik oká­nak bogozása által szándékoznak megmozgat­ni a tisztelt közönség pihent szürkeállomá­nyát? Sajátos, rejtélyes szekta netán, amely­nek fogadalma tiltja a normális nevű cikkek, tárgyak, dolgok pártfogását? Azt kérdezik, miért éppen olyan 'marhasá­gon töröm a fejem, hogy kik és miért törik a fejüket fejtörést okozó elnevezéseken? Az apropó egy édes dolog. Ügy hívják, hogy Keringő desszert. Mármost mitől és mi okból Keringő egy desszert, kérdem én. Azaz csak kérdezgettem magamtól, mielőtt megvettem a Keringő■ desszertet. Most már mindent tudok. Miért vettem épp Keringő nevű desszertet? Mert a kiszolgáló hölgy háta mögött tornyosuló harminchétféle dobozolt desszertről végigkér­dezgetve, hogy melyikben mi van — mind a harminchétre azt a türelmes, bár tájékoz­tató jellegűnek, vagy leleményesnek éppen nem mondható választ kaptam, hogy: — Ez, kérem, csokoládés desszert! Harminchétszer, Miután azonban eddigi életemben csokolá­dés desszerttel nem találkoztam — nem lettem okosabb, sőt annyira megszédültem, hogy a hasonnevű Keringő desszertre mutat­tam némán. Mit gondolnak, mi van benne? A legegyszerűbb csokoládés szaloncukor! 15 deka, 23 forintért (azaz kilónkint százötven­ért). Addig keringett a karácsonyi eladatlan- ságtól a díszdobozig, amíg bekeringett a csil­lagászati árak finiséig. Jó elnevezés? Kitűnő. Ugyanez sem az eljárásra, sem, a desszertre nem mondható el — de a keresztelés logi­kája remek. Azon sincs különösebb elmélkednivailója annak, aki ismeri a mai cipők minőségét — hogy milyen elv alapján neveznek egy ci­pész szövetkezetei Takarékosság Ktsz-nek. NOMEN ESI OMEN Oké. Nincs csalás, nincs ámítás, takarékossá­got ígérünk, levált talpat nyújtunk. Szép, őszinte, derék elnevezés. A Rubikon átmenetikabát-üzem sem rossz, csak az nem derül ki egyértelműen a nevé­ből, hogy az itt gyártott kabátok ß nyár és tél közötti (ősz néven ismert) átmeneti idő­járásra alkalmasak, vagy finom átmenetet képeznek rongy és kabát között. (Mentségül szolgáljon, hogy a név absztrakt, e sorok író­ja találta ki.) Más káposzta az olyan keresztelés, mint sötét, szűk mellékutcák elnevezése világra­szóló, kimondhatatlan nevű külhoni művész- óriásokról. Az ilyen utcanév büntetés an­nak, is, akiről elnevezték, annak is, aki ben­ne lakik, de nem tudja kimondani. Evidens, miért neveznek az egy utcát De­nevér utcának. Valaki bosszút akart állni né­hány ottani ingatlantulajdonoson, az utca el­nevezése által téve eladhatatlanná telkeiket. Ősrégi ügy az olyasmi, mint Hunyadiról elnevezni keserüvizet. Történelemben emi­nens számára evidens: szaladhat tőle, mint a török Hunyadi elől. Hogy a Mosoly cukrászda cégére engen el- komorít, az nem irányadó. Nem mindenki utál­ja, ha előírják még a mimikáját is. Folytathatnám a sort — akár az úttörőkol­básszal, amely ismét visszacserkészesedett, ki tudja, miért; párhuzamba hozhatnám a császárhússal, amely viszont szakihúsnak so­sem neveztetett. De nem akarom szavaimat egymásba ölteni. Kitérek a végső, kifürkész­hetetlen rejtélyü elnevezésre. A minap találkoztam vele, közvetlen kö­zelről Családom egyik figyelmetlen tagja akart vele megajándékozni. Nem sikerült. Egy doboz kekszet hozott nevezett hozzá­tartozóm, kedves mosollyal. A dobozban keksz, ám tetején fekete lovasok, lándzsával. A felirata pedig ez: Alkar. Ne taglaljuk. Kösz. Ezt az ajándékot — kizárólag a neve miatt — a legmerevebben visszautasítom. Nem tudopt, más hogy van vele. Pereli Gabriella

Next

/
Oldalképek
Tartalom