Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

8 "‘"zMírlap 19:0. JÚNIUS 17., SZERDA Dráva-atlasz Éveiken át végzett mérések, megfigyelések adatainak fel- használásával, régi hiányt pótolnák a vízügyi szervek: atlasz készül a Dráváról, amelynek mindezideig nem volt térképe. Az idén megjele­nő atlasz a dunai torkolattól Örtilosig ábrázolja helyszín­rajzzal, hossz- és keresztszel­vényében a Drávát, feltünteti a szeszélyes határfolyó tulaj­donságait. Magyar-spanyol ügynöki vállalat Hungarotex—Espanola S. A. névvel magyar—spanyol ügy­nöki vállalat alakult, hogy szélesebb felvevőpiacra juttas­sa el a magyar textil- és ru­házati ipar termékeit MEREG­ZSÁK Szekszárdon növényvédőszer mérgezés elleni elsősegély- nyújtó egységcsomagokat hoz­tak forgalomba. A műanyag­zsákocskákba helyezett első­segélynyújtó csomagot dr. Szelényi Béla, a Tolna megyei KÖJÁL főorvosa állította ösz- sze, s abban hánytató szerek, a szervezet méregtelenítését elősegítő aktivált szén, hiper- mangán, szódabikarbóna, a savakat közömbösítő, égetett magnézia, továbbá az eszmé­letlen ember felélesztésére szolgáló ammónia-párna ta­lálható. A csatolt használati utasítás megjelöli, hogy az egyes mérkezéseknél mely sze­reket és hogyan kell használ­ni. „Esik eső, szép csendesen esik. <C Tárgyalás egy tatarozásról (Ahogyan az újságíró elképzeli) Helyszín: Ráckeve, a községi tanács épülete, amelynek emeletén a Ráckevei Járásbíróság is működik. A 24-es számú tárgyalóteremben vagyunk. (Mindenki bukósisakot hord, mert sohasem lehet tudni. Időnként riadtan pillantunk a mennye­zetre.) A tárgyalást vezető bíró beszólítja az összes érdekeltet... TANÁCSVEZETÖ BÍRÓ: Ismertetem a tényállást. Dr. Malachovsky Sándor felperes, mint a Ráckevei Járásbíróság elnöke, beadványában azt ál­lítja, hogy a bíróság helyisé­gei évek óta elhanyagolt ál­lapotban vannak, s beáznak. Az épületet tatarozó Pest me­gyei Tanács Építőipari Válla­lata (VÁC) nem végezte el rendesen a rábízott munkát. Kérem felperest, adja elő rész­letesen panaszát. FELPERES (dr. Malachovs­ky Sándor): A járásbíróság a tanács épületében kapott he­lyet. A tatarozást évekig folytatták. A kivitelező már elvonult, de a munka — amit egyébként a községi tanács rendelt meg —, nincsen ké­szen. A tárgyalótermekben néha záporszerűen folyt le a mennyezetről a víz, a tárgya­lást abba kellett hagyni. Az irattárban fontos akták áztak szét. Mi sokszor felszólaltunk már... BÍRÓ: Tessék bizonyítani! FELPERES: 1970. január 10-én levél a községi tanács vb-elnökének. „A 23-as tár­gyalóterem beázik ... 1970. február 6-án a tanács vála­szol :... „A beázást a csator­nák felett kifolyó hóié okoz­za... Aláírás: Bábi Józsefné vb-titkár” ... Április 1-én újabb levél... Április 15-én válasz... Intézkedünk”... 1970. május 13-án jegyzőkönyv­felvétel. Jelen vannak: Igaz­ságügyminisztérium, járásbí­róság, tanács, építőipari vál­lalat képviselője... Megálla­pítást nyer a panasz jogossá­RABLÓK A Budai Járási Ügyészségen két fiatalember vaskos aktája került egymás mellé. A fiatal­emberek előzetes letartózta­tásban várják a bíróság íté­letét. Nem ismerik egymást, sosem találkoztak. Bűntettük azonos: raboltak. A nyitott pénztárca Bota Ferenc 21 éves. Iskolai végzetssége: nyolc általános. Foglalkozása: segédmunkás. Azon a napon nagybátyjá­hoz utazott Herceghalomra. Este italboltba mentek. Bota négy, vagy öt korsó sört ivott. Két ismerős arcot pillantott meg a kocsmában: Kocsis Fe­rencet és az öreg Demeter Jánosét. Utóbbi különösen sokat ivott, és egyszer kinyi­totta pénztárcáját. Bota fél­szemmel figyelte: a bőrtasak- ban kötegnyi százas lapult... Zárórakor hazafelé indult. A sorompó előtt meglátta az öreget. Alig bírt járni, tán­torgott és néha elesett. Bota odalépett, támogatta. Az út- kanyarban megálltak egy percre. Botának eszébe vil­lant a köteg százas. Arcul csapta Demetert, aki hanyatt­esett, elájult, zsebéből kirán­gatta a bankókat... Utána Kocsis Ferenccel Biára motorozott. Az italbolt­ban sört ittak és rövidet. Bota fizetett. Rendelt a zené­szeknek is. Másnap reggel együtt ér­keztek a faluba. Találkoztak Demeter feleségével, aki férje eltűnt pénze miatt Kocsis Ferencet tette felelőssé. De­meter ugyanis úgy emléke­zett: este Kocsissal volt együtt. Bota hallgatott. Nem­sokára eljött az öreg is, a fiá­val. Kocsistól követelték a pénzt. A rendőr igazoltatta őket. Ekkor Bota kihúzott zsebéből 501 forint 90 fillért és azt mondta: — Ez a pénz bűncselek­ményből származik. Tegnap Feri ütötte le az öreget. Én csak a pénzt vettem el tőle... Vallomásához sokáig ra­gaszkodott a rendőrségen is. Egy nap meggondolta magát és mindent beismert A bűnügyi iratok tanúsága szerint Bota Ferencet koráb­ban közveszélyes munkake­rülésért elzárásra ítélték. A munkahelyéről érkező levél megemlíti, hogy egyszer ösz- szeverte nyomorék munka­társát. S közli, hogy havi keresete 2100 forint. „...az öreget lecsapom" A 19 éves Balogh Elemér azon a napon Tök községben, barátjával, a 20 éves Benci Gusztávval, négy háromcen­tis pálinkát és nyolc üveg sört ivott. Délután Anyácsapusztára tartottak, a munkásszállásra. A földek mellett kanyargó úton idős ember baktatott ve­lük szemben. A 69 éves éj­jeliőr, Fúró Márton, felesége elé igyekezett a községbe. Még messze járt, amikor Ba­logh megszólalt: — Ezt az öreget lecsapom... A következő mondatot már az éjjeliőrhöz intézte: — Hová mész? — Látod, a falu felé — vá­laszolt Fúró Márton. Balogh szó nélkül ütött. Ököllel, arcba. A földre zu­hant embert megrugdosta. Benci rászólt: — Hagyd abba! Balogh ütött tovább és visz- szakiabált: — Vedd le az órá­ját! És Benci lecsatolta az éjjeliőr karóráját. Néhány óra múlva a rab­lásról értesült helybeli mező­őr felkereste a munkásszál­lást. Elterjedt a hír: a tettes az itt lakók közül való. A brigád tagjai tiltakoztak. A brigádvezető is. Véleménye szerint ezek „nehéz fiúk”, de kemény kézzel tartani lehet őket. Mindannyian Fúró Már­ton háza elé vonultak. Han­goskodva követelték: ha kö­zöttük van, hát mutassa meg, ki volt a rabló. Az éjjeliőr ki­lépett az udvarra. Határozott k' mozdulattal Balogh Ele­mérre mutatott. — Szitnyai — ga ... Május 27-én újabb jegy­zőkönyv ... BÍRÓ: Mit tud erre felhoz­ni alperes? ALPERES (Korpás László építésvezető): Beázik. BÍRÓ: Az építtetőnek mi a véleménye? TANÜ (Blábodá Ervin, a községi tanács építési előadó­ja, korábban a Váci Építővál­lalat dolgozója): Intézke­dünk ... FELPERES: A vizet sem kö­tötték be. Az én szobámban maliik a vakolat. De nézzék meg tisztelt bíróság az épület külsejét, már ott is hullik a vakolat, pedig most csinálták. Belül állványok meredeznek, de a kutya se használja őket, itt korhadnak. Egy betonszál- lításra alkalmas, úgynevezett japánért eltemettek salakkal, csak a kereke látszik ki... Az épület belül is rendetlen ... BÍRÓ: Mit tud a kivitelező felhozni saját mentségére? ALPERES: A tetőt kellene megjavítani. A KÖZVÉLEMÉNY HANG­JA A PADOKBÓL: Úgy van, úgy van... ALPERES: A csatornát ki kellene cserélni. A KÖZVÉLEMÉNY HANG­JA A PADOKBÓL: Ügy van, úgy van... BÍRÓ: Mikor végzik el ezt a munkát? ALPERES: ??? BÍRÓ: A beadványban a járásbíróság elnöke tüzetesen elemzi a helyzet tarthatatlan­ságát. Mint állítja, Ráckevén sokan, idegenek is megfordul­nak. A tanács épülete szomo­rú benyomást kelt. A bírósági rész még rosszabb, pedig ide is járnak messzi tájakról... ÜGYÉSZ (dr. Békés Imré- né, a ráckevei járási ügyész­ség vezetője): A mi épületünk 9 esztendős, mégis több he­lyen megrepedt. Faducokkal kellett a szobákat alátámasz­tani, nehogy hirtelen össze­rogyjon. Költözünk is nemso­kára a könyvtár helyére. BÍRÓ: Miért akar össze­rogyni az épület? Miért re­pedt meg? FELPERES: Mert valószínű­leg kifutott alóla a homok. Nem végezték el a szükséges talajmechanikai vizsgálatokat. A KÖZVÉLEMÉNY HANG­JA: Vizsgálatot követelünk. Állapítsák meg a felelősöket. BÍRÓ: Azért vagyunk itt. Csendet kérek, mert kiürítte- tem a termet. ★ A képzeletbeli bíróság íté­lethozatalra visszavonul. E sorok írója is, mert ez a tár­gyalás, írnom sem kell, soha nem folyt le, s nem is hoztak ítéletet a hanyag munkát vég­zőkkel szemben. Hogy mi a megoldás?... Nagyon szíve­sen leírnánk, de félünk, kissé túlzónak tartanának bennün­ket. Szűis Dénes SZOCIALISTA BRICÁDVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA: Az új kenyérért Ne álljon a kombájn - Takarmánytáp aratáskor is Országos értekezleten ta­nácskoztak tegnap a Gabona Tröszt szocialista brigádveze­tői. Az értekezlet napirendjén az 1970. első félévi gazdasági feladatok ellátása, az új gabo­na felvásárlása és átvétele, a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés fejlesztése, a lakosság ellátása és az árvíz okozta károk enyhítésére tett intézkedések szerepeltek. Az értekezlet egyben a Ga- j bona Tröszt kibővített aktíva- ülése is volt, hiszen 14 ezer munkásuk 95 szá­zaléka szocialista brigád­tag. Ezt tükrözi az árvízkárosultak javára felajánlott segítség mértéke is; eddig több mint két és fél millió forintot gyűj­töttek össze a tröszt dolgozói. Vállalták azt is, hogy azokat a terményeket, melyeket a termelőszövetkezetek ajánlot­tak f?l az árvízkárosultak ja­vára, ingyen szállítják a hely­színre. Ez közel 3 miliő forin­tos felajánlás, de nem feled­keznek el a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséről sem. KROKODIL A KERTBEN Méhek a krokodilban Különleges kaptárban — egy fakrokodil gyomrában — őrzi méheit Lenhardt György, a Beremendi Cementgyár dolgo­zója. A hatalmas faállat há­rom nemzedék műve: a nagy­apja kezdte faragni, még a XIX. században, majd az édes­apja folytatta, és végül ő fe­jezte be a munkát. Az élénk képzeletű Lenhardt-ös ily mó­don áldozott be nem teljesül­hetett szenvedélyének — az utazásnak, a világlátásnak — és így vált öröklődő családi emlékké ez a szép faragvány. A csaknem három méter hosszú krokodil gőzölt bükkfá­ERIK A KAKAOBAB // Zenélő malom // Küszöbön a banánszüret — Dicsér az utrechti prof. Vácrátót, botanikus kert. Teljes pompájában ragyog itt minden. Virágba borult 120 féle rózsa, s legalább ugyan­ennyi bazsarózsa. Az erős nap­fényben az orchideák is ki­húzzák magukat, s jókedvűen mosolyognak a látogatókra. A virágok tarka serege mintha egyszerre kiáltaná: Hurrá, végre itt a nyár!... Most kezd termést érlelni a kakaócserje, s látható már 25—30 banán egymás- raboruló sárgászöld fürt­je. Rövidesen megkezdik egy korszerűen felszerelt üvegház építését, amely 25 méter hosz- szú és hét és fél méter széles lesz. A vízhálózatot is átépí­tik, a patakot kimélyítik. A vízvonalig kikövezik, s az üvegházak mellett támfalak között csordogál majd. A parkban levő négy hidat csi­nosítják. Most már s zenélő malmot is helyrehozzák. Ne essék félreértés: ez a malom nem zenél. A nevét onnan kapta, hogy 1930 körül bemutatták a „Ze­nélő malom” című magyar fil­met. Ebben a filmben láthat­tuk ezt a malmot. Egyébként a tornyos épületet — amely ge­rendákból épült — 1900-ban készítették. A háborúban azonban tönkrement, utána helyreállították. 1963-ban azonban a nagy olvadáskor a víz megbillentette. Rövidesen ismét eredeti formájában vár­ja a látogatókat. A vácrátóti botanikus kert­ben tehát igen sok az érdekes látni­való. Külföldről is érkeznek ide vendégek, akik megcsodálják a milliónyi színben pompázó növényeket. Legutóbb éppen az utrechti egyetem profesz- szora, Larass nyilatkozott el­ismerően a látottakróL , — Európában, sót szerte a világon sok hasonló helyen jártam már, de ilyen gyönyö­rűt csak keveset láttam. Rend­kívül gazdag ez a botanikus kert... — fii­ból készült, és ennek meg­felelően nagy a súlya is: 65 kilogrammot nyom. Több ezer faragott pikkely borítja a sötétzöldre festett testét, a szájában levő hegyes fogakat marhacsontból készítették, e ethű üvegszemeit Angliából hozatták. A félelmetes külső alatt azonban igen békés a bere­mendi krokodil. Üreges belse­jében húsz kis keret sorako­zik, ide gyűjtik mézüket a mé­hek, melyek az állat szájnyílá­sán közlekednek, lei és be. A krokodil hátát fel lehet nyit­ni, mint egy ládatetőt, és ezen keresztül kezelhetik a mézkereteket. A remekbe ké­szült fakrokodil, amellett, hogy szállást ad a méheknek, , ér­dekes színfoltja Lenhardték kertjének. 15 millió forinttal több mun­kát végeznek a tervezettnél. A Pest megyei vállalatot 12 küldött képviselte az országos tanácskozáson, ók is elmon­dották, hogy igyekszenek még szorosabbra fűzni a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatu­kat. Biztosítják, hogy a gazda­ságok kombájnjai folya­matosan dolgozhassanak aratás idején, nem lesz fennakadás a termény át­vételével. Jelentős ez a vállalás, hiszen még jelenleg is 6000 vagonnyi tavalyi gabona van raktáraik­ban.. A tárolók összkapacitása pedig mindössze 13 ezer va­gon. Az idén épült 800 vago- nos tárolók csak kis mérték­ben enyhítik a már krónikus­sá váló tárolótér-hiányt. Idén is nagy mennyiségű búzát, kell szükségtárolóban elhelyez­ni, hiszen már 11200 vagon kenyérgabona átvételére szer­ződést is kötöttek. A Gabona Tröszt Pest megyei vállalata reméli, hogy idén is több termelőszövetkezet siet se­gítségükre tárolótérreL A vállalat szocialista brigád­jai azt is vállalták, hogy az aratás idejében is lesz meg­felelő mennyiségű takar­mánytáp, és vásárlóikat vala­mennyi terményféleséggel el­látják. Már most elkezdték az áruátvétel előkészítését annak ellenére, hogy a megyében az aratás kezdetét július 15. kö­rül várják csak. KISKUNMAJSA Dögkeselyű Ritka madarat ejtett rabul a kiskunmajsai vadőr: Dél­kelet-Európában honos dög­keselyűt pebzett meg. Ez a madár alig tűnik fel hazánk­ban, eddig mindössze három­szor észlelték megjelenését. A mostani fiatal keselyű is valószínű, idetévedt. A sörét­tel sebzett madarat nyomban elsősegélynyújtásban részesí­tették, s amennyiben felépül, átadják az Állatkertinek. Agyagba rakott kőház A ZALKODI HOMOKDOMB TITKA Sárospatakon, a Kossuth utca 38. számú ház udvarán árokásás közben 200 darab Zsigmond korabeli ezüst obu- lust találtak — amelyeket a Budapesti Nemzeti Múzeumba szállítottak. A leletek helyén ÉPÜL A VÍZMŰ A Fővárosi Vízművek kőbányai üzemegységében négy — egyenként 5000 köbméteres — víztároló medencét építenek. Jelenleg a Hídépítő Vállalat szakemberei a medencék betono­zását készítik elő, s hamarosan elkészülnek a fenéklemezek és oszlopalapok. Gömöri János régész vezetésé­vel kisebb ásatásokat folytat­tak, és a földtakaró alól elő­került egy XV. századbeli, agyagba rakott kőház marad­ványa. Kemencéjének falába sár­gás, zöldes cs fekete má­zas cserepeket ragasz­tottak. Olyanokat, mint amilyenekkel a XIV. században a sárospata­ki főutca házainak tetejét fedték le. Az épületrom mel­lett kora árpádkori szemét­gödörre bukkantak. Ebből XI—XII. századbeli, hullám­vonalakkal díszített kerámia­töredékek, főzőedények és ál­lati csontmaradványok kerül­tek elő. A bodrogközi Vaj­dácskán Brevak József urna­sírokat talált kertjében. A leletmentés során kiderült, hogy a három urna közül keltő élelmiszereket tartalmazott és a sírt egyfülű köcsögökkel rak­ták körül. Ez késő bronzkorú temetkezésre utal. Az ugyan­csak badrogközi Zalkod köz­ségben az elmúlt hetekben le­vonuló tiszai árhullám kimos­ta az úgynevezett homokdomib oldalát, ahonnan sok cserép­töredék és gyűrű került nap­fényre. A leletek között II. Béla korabeli pénzérmét, ló­koponyákat és csontokat találtak. A régészek szerint a homok­domb nemcsak bronz- és kora­vaskori településeket, hanem honfoglaláskori temetőt is rejt. A vajdácskái és zalkodi lelőhelyek teljes feltárására a miskolci Herman Ottó Múzeum kutatói még ebben az évben ásatásokat kezdenek. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom