Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-17 / 140. szám
8 "‘"zMírlap 19:0. JÚNIUS 17., SZERDA Dráva-atlasz Éveiken át végzett mérések, megfigyelések adatainak fel- használásával, régi hiányt pótolnák a vízügyi szervek: atlasz készül a Dráváról, amelynek mindezideig nem volt térképe. Az idén megjelenő atlasz a dunai torkolattól Örtilosig ábrázolja helyszínrajzzal, hossz- és keresztszelvényében a Drávát, feltünteti a szeszélyes határfolyó tulajdonságait. Magyar-spanyol ügynöki vállalat Hungarotex—Espanola S. A. névvel magyar—spanyol ügynöki vállalat alakult, hogy szélesebb felvevőpiacra juttassa el a magyar textil- és ruházati ipar termékeit MEREGZSÁK Szekszárdon növényvédőszer mérgezés elleni elsősegély- nyújtó egységcsomagokat hoztak forgalomba. A műanyagzsákocskákba helyezett elsősegélynyújtó csomagot dr. Szelényi Béla, a Tolna megyei KÖJÁL főorvosa állította ösz- sze, s abban hánytató szerek, a szervezet méregtelenítését elősegítő aktivált szén, hiper- mangán, szódabikarbóna, a savakat közömbösítő, égetett magnézia, továbbá az eszméletlen ember felélesztésére szolgáló ammónia-párna található. A csatolt használati utasítás megjelöli, hogy az egyes mérkezéseknél mely szereket és hogyan kell használni. „Esik eső, szép csendesen esik. <C Tárgyalás egy tatarozásról (Ahogyan az újságíró elképzeli) Helyszín: Ráckeve, a községi tanács épülete, amelynek emeletén a Ráckevei Járásbíróság is működik. A 24-es számú tárgyalóteremben vagyunk. (Mindenki bukósisakot hord, mert sohasem lehet tudni. Időnként riadtan pillantunk a mennyezetre.) A tárgyalást vezető bíró beszólítja az összes érdekeltet... TANÁCSVEZETÖ BÍRÓ: Ismertetem a tényállást. Dr. Malachovsky Sándor felperes, mint a Ráckevei Járásbíróság elnöke, beadványában azt állítja, hogy a bíróság helyiségei évek óta elhanyagolt állapotban vannak, s beáznak. Az épületet tatarozó Pest megyei Tanács Építőipari Vállalata (VÁC) nem végezte el rendesen a rábízott munkát. Kérem felperest, adja elő részletesen panaszát. FELPERES (dr. Malachovsky Sándor): A járásbíróság a tanács épületében kapott helyet. A tatarozást évekig folytatták. A kivitelező már elvonult, de a munka — amit egyébként a községi tanács rendelt meg —, nincsen készen. A tárgyalótermekben néha záporszerűen folyt le a mennyezetről a víz, a tárgyalást abba kellett hagyni. Az irattárban fontos akták áztak szét. Mi sokszor felszólaltunk már... BÍRÓ: Tessék bizonyítani! FELPERES: 1970. január 10-én levél a községi tanács vb-elnökének. „A 23-as tárgyalóterem beázik ... 1970. február 6-án a tanács válaszol :... „A beázást a csatornák felett kifolyó hóié okozza... Aláírás: Bábi Józsefné vb-titkár” ... Április 1-én újabb levél... Április 15-én válasz... Intézkedünk”... 1970. május 13-án jegyzőkönyvfelvétel. Jelen vannak: Igazságügyminisztérium, járásbíróság, tanács, építőipari vállalat képviselője... Megállapítást nyer a panasz jogossáRABLÓK A Budai Járási Ügyészségen két fiatalember vaskos aktája került egymás mellé. A fiatalemberek előzetes letartóztatásban várják a bíróság ítéletét. Nem ismerik egymást, sosem találkoztak. Bűntettük azonos: raboltak. A nyitott pénztárca Bota Ferenc 21 éves. Iskolai végzetssége: nyolc általános. Foglalkozása: segédmunkás. Azon a napon nagybátyjához utazott Herceghalomra. Este italboltba mentek. Bota négy, vagy öt korsó sört ivott. Két ismerős arcot pillantott meg a kocsmában: Kocsis Ferencet és az öreg Demeter Jánosét. Utóbbi különösen sokat ivott, és egyszer kinyitotta pénztárcáját. Bota félszemmel figyelte: a bőrtasak- ban kötegnyi százas lapult... Zárórakor hazafelé indult. A sorompó előtt meglátta az öreget. Alig bírt járni, tántorgott és néha elesett. Bota odalépett, támogatta. Az út- kanyarban megálltak egy percre. Botának eszébe villant a köteg százas. Arcul csapta Demetert, aki hanyattesett, elájult, zsebéből kirángatta a bankókat... Utána Kocsis Ferenccel Biára motorozott. Az italboltban sört ittak és rövidet. Bota fizetett. Rendelt a zenészeknek is. Másnap reggel együtt érkeztek a faluba. Találkoztak Demeter feleségével, aki férje eltűnt pénze miatt Kocsis Ferencet tette felelőssé. Demeter ugyanis úgy emlékezett: este Kocsissal volt együtt. Bota hallgatott. Nemsokára eljött az öreg is, a fiával. Kocsistól követelték a pénzt. A rendőr igazoltatta őket. Ekkor Bota kihúzott zsebéből 501 forint 90 fillért és azt mondta: — Ez a pénz bűncselekményből származik. Tegnap Feri ütötte le az öreget. Én csak a pénzt vettem el tőle... Vallomásához sokáig ragaszkodott a rendőrségen is. Egy nap meggondolta magát és mindent beismert A bűnügyi iratok tanúsága szerint Bota Ferencet korábban közveszélyes munkakerülésért elzárásra ítélték. A munkahelyéről érkező levél megemlíti, hogy egyszer ösz- szeverte nyomorék munkatársát. S közli, hogy havi keresete 2100 forint. „...az öreget lecsapom" A 19 éves Balogh Elemér azon a napon Tök községben, barátjával, a 20 éves Benci Gusztávval, négy háromcentis pálinkát és nyolc üveg sört ivott. Délután Anyácsapusztára tartottak, a munkásszállásra. A földek mellett kanyargó úton idős ember baktatott velük szemben. A 69 éves éjjeliőr, Fúró Márton, felesége elé igyekezett a községbe. Még messze járt, amikor Balogh megszólalt: — Ezt az öreget lecsapom... A következő mondatot már az éjjeliőrhöz intézte: — Hová mész? — Látod, a falu felé — válaszolt Fúró Márton. Balogh szó nélkül ütött. Ököllel, arcba. A földre zuhant embert megrugdosta. Benci rászólt: — Hagyd abba! Balogh ütött tovább és visz- szakiabált: — Vedd le az óráját! És Benci lecsatolta az éjjeliőr karóráját. Néhány óra múlva a rablásról értesült helybeli mezőőr felkereste a munkásszállást. Elterjedt a hír: a tettes az itt lakók közül való. A brigád tagjai tiltakoztak. A brigádvezető is. Véleménye szerint ezek „nehéz fiúk”, de kemény kézzel tartani lehet őket. Mindannyian Fúró Márton háza elé vonultak. Hangoskodva követelték: ha közöttük van, hát mutassa meg, ki volt a rabló. Az éjjeliőr kilépett az udvarra. Határozott k' mozdulattal Balogh Elemérre mutatott. — Szitnyai — ga ... Május 27-én újabb jegyzőkönyv ... BÍRÓ: Mit tud erre felhozni alperes? ALPERES (Korpás László építésvezető): Beázik. BÍRÓ: Az építtetőnek mi a véleménye? TANÜ (Blábodá Ervin, a községi tanács építési előadója, korábban a Váci Építővállalat dolgozója): Intézkedünk ... FELPERES: A vizet sem kötötték be. Az én szobámban maliik a vakolat. De nézzék meg tisztelt bíróság az épület külsejét, már ott is hullik a vakolat, pedig most csinálták. Belül állványok meredeznek, de a kutya se használja őket, itt korhadnak. Egy betonszál- lításra alkalmas, úgynevezett japánért eltemettek salakkal, csak a kereke látszik ki... Az épület belül is rendetlen ... BÍRÓ: Mit tud a kivitelező felhozni saját mentségére? ALPERES: A tetőt kellene megjavítani. A KÖZVÉLEMÉNY HANGJA A PADOKBÓL: Úgy van, úgy van... ALPERES: A csatornát ki kellene cserélni. A KÖZVÉLEMÉNY HANGJA A PADOKBÓL: Ügy van, úgy van... BÍRÓ: Mikor végzik el ezt a munkát? ALPERES: ??? BÍRÓ: A beadványban a járásbíróság elnöke tüzetesen elemzi a helyzet tarthatatlanságát. Mint állítja, Ráckevén sokan, idegenek is megfordulnak. A tanács épülete szomorú benyomást kelt. A bírósági rész még rosszabb, pedig ide is járnak messzi tájakról... ÜGYÉSZ (dr. Békés Imré- né, a ráckevei járási ügyészség vezetője): A mi épületünk 9 esztendős, mégis több helyen megrepedt. Faducokkal kellett a szobákat alátámasztani, nehogy hirtelen összerogyjon. Költözünk is nemsokára a könyvtár helyére. BÍRÓ: Miért akar összerogyni az épület? Miért repedt meg? FELPERES: Mert valószínűleg kifutott alóla a homok. Nem végezték el a szükséges talajmechanikai vizsgálatokat. A KÖZVÉLEMÉNY HANGJA: Vizsgálatot követelünk. Állapítsák meg a felelősöket. BÍRÓ: Azért vagyunk itt. Csendet kérek, mert kiürítte- tem a termet. ★ A képzeletbeli bíróság ítélethozatalra visszavonul. E sorok írója is, mert ez a tárgyalás, írnom sem kell, soha nem folyt le, s nem is hoztak ítéletet a hanyag munkát végzőkkel szemben. Hogy mi a megoldás?... Nagyon szívesen leírnánk, de félünk, kissé túlzónak tartanának bennünket. Szűis Dénes SZOCIALISTA BRICÁDVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA: Az új kenyérért Ne álljon a kombájn - Takarmánytáp aratáskor is Országos értekezleten tanácskoztak tegnap a Gabona Tröszt szocialista brigádvezetői. Az értekezlet napirendjén az 1970. első félévi gazdasági feladatok ellátása, az új gabona felvásárlása és átvétele, a mezőgazdasági üzemekkel való együttműködés fejlesztése, a lakosság ellátása és az árvíz okozta károk enyhítésére tett intézkedések szerepeltek. Az értekezlet egyben a Ga- j bona Tröszt kibővített aktíva- ülése is volt, hiszen 14 ezer munkásuk 95 százaléka szocialista brigádtag. Ezt tükrözi az árvízkárosultak javára felajánlott segítség mértéke is; eddig több mint két és fél millió forintot gyűjtöttek össze a tröszt dolgozói. Vállalták azt is, hogy azokat a terményeket, melyeket a termelőszövetkezetek ajánlottak f?l az árvízkárosultak javára, ingyen szállítják a helyszínre. Ez közel 3 miliő forintos felajánlás, de nem feledkeznek el a nemzeti jövedelem egyszázalékos növeléséről sem. KROKODIL A KERTBEN Méhek a krokodilban Különleges kaptárban — egy fakrokodil gyomrában — őrzi méheit Lenhardt György, a Beremendi Cementgyár dolgozója. A hatalmas faállat három nemzedék műve: a nagyapja kezdte faragni, még a XIX. században, majd az édesapja folytatta, és végül ő fejezte be a munkát. Az élénk képzeletű Lenhardt-ös ily módon áldozott be nem teljesülhetett szenvedélyének — az utazásnak, a világlátásnak — és így vált öröklődő családi emlékké ez a szép faragvány. A csaknem három méter hosszú krokodil gőzölt bükkfáERIK A KAKAOBAB // Zenélő malom // Küszöbön a banánszüret — Dicsér az utrechti prof. Vácrátót, botanikus kert. Teljes pompájában ragyog itt minden. Virágba borult 120 féle rózsa, s legalább ugyanennyi bazsarózsa. Az erős napfényben az orchideák is kihúzzák magukat, s jókedvűen mosolyognak a látogatókra. A virágok tarka serege mintha egyszerre kiáltaná: Hurrá, végre itt a nyár!... Most kezd termést érlelni a kakaócserje, s látható már 25—30 banán egymás- raboruló sárgászöld fürtje. Rövidesen megkezdik egy korszerűen felszerelt üvegház építését, amely 25 méter hosz- szú és hét és fél méter széles lesz. A vízhálózatot is átépítik, a patakot kimélyítik. A vízvonalig kikövezik, s az üvegházak mellett támfalak között csordogál majd. A parkban levő négy hidat csinosítják. Most már s zenélő malmot is helyrehozzák. Ne essék félreértés: ez a malom nem zenél. A nevét onnan kapta, hogy 1930 körül bemutatták a „Zenélő malom” című magyar filmet. Ebben a filmben láthattuk ezt a malmot. Egyébként a tornyos épületet — amely gerendákból épült — 1900-ban készítették. A háborúban azonban tönkrement, utána helyreállították. 1963-ban azonban a nagy olvadáskor a víz megbillentette. Rövidesen ismét eredeti formájában várja a látogatókat. A vácrátóti botanikus kertben tehát igen sok az érdekes látnivaló. Külföldről is érkeznek ide vendégek, akik megcsodálják a milliónyi színben pompázó növényeket. Legutóbb éppen az utrechti egyetem profesz- szora, Larass nyilatkozott elismerően a látottakróL , — Európában, sót szerte a világon sok hasonló helyen jártam már, de ilyen gyönyörűt csak keveset láttam. Rendkívül gazdag ez a botanikus kert... — fiiból készült, és ennek megfelelően nagy a súlya is: 65 kilogrammot nyom. Több ezer faragott pikkely borítja a sötétzöldre festett testét, a szájában levő hegyes fogakat marhacsontból készítették, e ethű üvegszemeit Angliából hozatták. A félelmetes külső alatt azonban igen békés a beremendi krokodil. Üreges belsejében húsz kis keret sorakozik, ide gyűjtik mézüket a méhek, melyek az állat szájnyílásán közlekednek, lei és be. A krokodil hátát fel lehet nyitni, mint egy ládatetőt, és ezen keresztül kezelhetik a mézkereteket. A remekbe készült fakrokodil, amellett, hogy szállást ad a méheknek, , érdekes színfoltja Lenhardték kertjének. 15 millió forinttal több munkát végeznek a tervezettnél. A Pest megyei vállalatot 12 küldött képviselte az országos tanácskozáson, ók is elmondották, hogy igyekszenek még szorosabbra fűzni a termelő- szövetkezetekkel kapcsolatukat. Biztosítják, hogy a gazdaságok kombájnjai folyamatosan dolgozhassanak aratás idején, nem lesz fennakadás a termény átvételével. Jelentős ez a vállalás, hiszen még jelenleg is 6000 vagonnyi tavalyi gabona van raktáraikban.. A tárolók összkapacitása pedig mindössze 13 ezer vagon. Az idén épült 800 vago- nos tárolók csak kis mértékben enyhítik a már krónikussá váló tárolótér-hiányt. Idén is nagy mennyiségű búzát, kell szükségtárolóban elhelyezni, hiszen már 11200 vagon kenyérgabona átvételére szerződést is kötöttek. A Gabona Tröszt Pest megyei vállalata reméli, hogy idén is több termelőszövetkezet siet segítségükre tárolótérreL A vállalat szocialista brigádjai azt is vállalták, hogy az aratás idejében is lesz megfelelő mennyiségű takarmánytáp, és vásárlóikat valamennyi terményféleséggel ellátják. Már most elkezdték az áruátvétel előkészítését annak ellenére, hogy a megyében az aratás kezdetét július 15. körül várják csak. KISKUNMAJSA Dögkeselyű Ritka madarat ejtett rabul a kiskunmajsai vadőr: Délkelet-Európában honos dögkeselyűt pebzett meg. Ez a madár alig tűnik fel hazánkban, eddig mindössze háromszor észlelték megjelenését. A mostani fiatal keselyű is valószínű, idetévedt. A söréttel sebzett madarat nyomban elsősegélynyújtásban részesítették, s amennyiben felépül, átadják az Állatkertinek. Agyagba rakott kőház A ZALKODI HOMOKDOMB TITKA Sárospatakon, a Kossuth utca 38. számú ház udvarán árokásás közben 200 darab Zsigmond korabeli ezüst obu- lust találtak — amelyeket a Budapesti Nemzeti Múzeumba szállítottak. A leletek helyén ÉPÜL A VÍZMŰ A Fővárosi Vízművek kőbányai üzemegységében négy — egyenként 5000 köbméteres — víztároló medencét építenek. Jelenleg a Hídépítő Vállalat szakemberei a medencék betonozását készítik elő, s hamarosan elkészülnek a fenéklemezek és oszlopalapok. Gömöri János régész vezetésével kisebb ásatásokat folytattak, és a földtakaró alól előkerült egy XV. századbeli, agyagba rakott kőház maradványa. Kemencéjének falába sárgás, zöldes cs fekete mázas cserepeket ragasztottak. Olyanokat, mint amilyenekkel a XIV. században a sárospataki főutca házainak tetejét fedték le. Az épületrom mellett kora árpádkori szemétgödörre bukkantak. Ebből XI—XII. századbeli, hullámvonalakkal díszített kerámiatöredékek, főzőedények és állati csontmaradványok kerültek elő. A bodrogközi Vajdácskán Brevak József urnasírokat talált kertjében. A leletmentés során kiderült, hogy a három urna közül keltő élelmiszereket tartalmazott és a sírt egyfülű köcsögökkel rakták körül. Ez késő bronzkorú temetkezésre utal. Az ugyancsak badrogközi Zalkod községben az elmúlt hetekben levonuló tiszai árhullám kimosta az úgynevezett homokdomib oldalát, ahonnan sok cseréptöredék és gyűrű került napfényre. A leletek között II. Béla korabeli pénzérmét, lókoponyákat és csontokat találtak. A régészek szerint a homokdomb nemcsak bronz- és koravaskori településeket, hanem honfoglaláskori temetőt is rejt. A vajdácskái és zalkodi lelőhelyek teljes feltárására a miskolci Herman Ottó Múzeum kutatói még ebben az évben ásatásokat kezdenek. i