Pest Megyi Hírlap, 1970. június (14. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-16 / 139. szám
1970. JtiNIUS 18., KEDD ■ ........ .1 3 VE ZETŐSÉGVÁLASZTÁSOK ELŐTT Minden kommunista hallatja szavát Kongresszusi versenyben A MONORI KEFEGYÁR — A vezetőségválasztások előkészületei — mondotta Barát Endre, a Váci Járási Párt- bizottság párt- és tömegszer- veze.i osztályának vezetője — lényegében már a múlt év végén megkezdődtek. Az előkészítő terv novemberben elkészült. ^ A vezetőségválasztás munkájának lebonyolításában a Pest megyei Pártbizottság nagyfokú önállóságot biztosított. Barát Endre szerint több, új vonása van az idei vezetőségválasztásoknak. A választási felelősöket a JB önállóan irányítja. A választási felelősök kellő időben értesültek feladataikról és már folyamatban van az alapszervezetek tevékenységének értékelése, de napirenden szerepel a közbenső pártszervek és csúcsszervek munkájának értékelése is. Közel az emberekhez A választási felelősök jó munkát végeztek az 1968-as választásoknál is, de idén különösen aktívak, igyekeznek minden kommunista párttag véleményével megismerkedni, kellő alapossággal elemezni a pártszervezetek tevékenységét, munkáját. Nagy Imre, a Váci Járási Tanács művelődésügyi osztályának dolgozója például a Vácduka községben folyó pártszervezeti választások felelőse. 'lágy Imre 1969 decemberében értesült megbízatásáról és azóta részt vesz a községben tartott rendezvényeken, együtt ünnepelt az évfordulókon a falu népével. Megismerkedett a helyi gazdasággal, a tanácsi szervek gondjaival, örömeivel, munkahelyükön kereste fel áz embereket és beszélgetett velük. — A választás során — magyarázta Barát Endre — megbeszéljük a közigazgatási fejlesztési terveket és a termelő- szövetkezetek fejlesztési terveinek végrehajtását is. Minden, a közös jövőnket érdeklő kérdés megvitatásába az ösz- szes kommunistát szeretnénk bevonni és számítunk véleményükre. Járásunkban több községi összevonást végzünk és ezzel együtt jár a községi pártbizottságok megalakulása is. A tsz-ek egyesülése szintén politikai-szervezeti feladatok megoldását igényli. Hasznos dolog, ha ez a munka a párttagok együttes erőfeszítésével történik. 80 választási felelős Mint a fentiekből kiderül, a váci járásban főleg a tartalmi munkát tartják szem előtt, bár nagyon sok szervezési akciót is le kell bonyolítani. A járásban 80 választási felelős tevékenykedik, s természetesen a nagy munkába bekapcsolódik a pártapparátus is. A középszervekhez, csúcsvezetőségekhez — mint választási felelősök — már a járási párt- bizottság tagjai, a vb tagjai mennek ki, a munkát segíteni. Alsógödön július elsején szép ünnep lesz, mert nagyközségi rangot kapnak. Ezzel együtt jár a községi pártbizottság megszervezése is, s közben a választások lebonyolítása. Hogyan dolgozik egy választási felelős? Alsógödön Hí- vessy László iskolaigazgatót kerestük fel, aki az alsógödi Egyesült Dunamenti Tsz párt- szervezetét segíti a választások lebonyolításában. — Én a községi pártszervezet titkáraként kaptam ezt a megtisztelő megbízatást — mondta Hívessy László. — Január elején összejöttem Takács Lajossal, a tsz pártszervezetének titkárával és megbeszéltein vele a teendőket. Utána a vezetőséggel tárgyaltam. Részt vettem a taggyűlésükön, aztán áttanulmányoztam a beszámolót s elbeszélgettem egy-két elvtárssal. Alaposain tájékozódtam a tagfelvételről, a pártfegyelem kérdéséről, a gazdasági munka segítéséről és ellenőrzéséről, a tömegszervezetekkel tartott kapcsolatról és sok más, egyéb dologról. — Mit állapított meg ön, milyen benyomásokat szerzett a pártszervezet munkájáról? — A mintegy 52 párttagot számláló pártszervezetben tartalmas és érdekes munka folyik. A tagdíjakat mindenki pontosan fizeti. Évenként két fiatalemberrel gyarapítják a tagok számát, s az egyik ajánló mindig a KISZ-szervezet. A pártcsoportokat az élet kívánságainak megfelelően szervezték át. Tömegkapcsolatuk kitűnő. Amikor a tsz-ben voltam, többen felkeresték a párt- titkárt — pártonkívüliek is — különböző kérésekkel, panaszokkal. A pártvezetőségi tagok között felosztották az üzemrészeket és bátran állíthatom, az embereket ismerik és többet tudnak az emberekről, mint a gazdasági vezetők. A pártszervezet jól foglalkozik tagjai képzésével. Marxista középiskolájukba 20-an járnak. Nem kevesebb, mint 11 időszerű kérdések tanfolyamát indítottak, s azokra 180—200 ember jár. Tizenöt propagandistájuk van. A munkaver- sennyeü külön foglalkoznak. Átnéztem a szocialista brigádok naplóit, rendkívüli élmény volt. Elhatároztam, még az iskolába is behozom, mert pedagógiai értékük van. — Hiányosságokkal nem találkozott? — A tsz 1969-es gazdálkodása nem mindenben volt megfelelő. azaz nem jól sikerült az évük. Sokat fejlődtek, de á — Jó napot — és mondom, hogyan hívnak. — Jó napot. Kanalas János a nevem. — Tudja, miért keresem? — Igen, a cigánysorozat... — Nem sérti? Maga értelmiségi. Funkcionárius. — Ugyan. Cigány vagyok. Örülök... — Egy nagy francia gondolkodó azt mondta, először voltam ember és csak azután francia. — Montesquieu mondta, számvitelben, a fegyelem terén még akad bőven javítanivaló. Uj főkönyvelőt alkalmaztak és megszigorítják az elszámolásokat. Ám itt elóg sok ellennézettel találkoztak. A régi tsz- tagok azt kérdezték, nem bi- zalmatlanság-e, hogy 24 óra alatt el kell számolniuk a kiadott pénzzel? Meg kellett magyarázni ennek szükségességét. Ez is politikai harc volt. Ki kell ezenkívül alakítani a megfelelő vezetési stílust. Albert Mihály elnököt meg kell győzni arról, a szép fejlődést csak úgy lehet állandóvá tenni, ha koncepciózusabbá válik a gazdasági vezetés. Az egyes részlegek között is vannak ellentétek. ■ Jelölés, választás A választási felelős a továbbiakban elmondta, elmegy a jelölő bizottság választó taggyűlésre és a jelölő bizottsággal egyezteti a további teendőket. Szeretné a kommunisták véleményét hallani és legalább a párttagok 20 százalékával személyesen is beszélni. Alapos és körültekintő munka előzi tehát meg a választásokat. Mit tehetünk mi még a váci járásban tapasztaltakhoz? Talán annyit: minden járásunkban hasonló alapossággal, lelkiismeretességgel foglalkozzanak a párt legkisebb sejtjeiben kezdődő választásokkal, mert az ott végzett tevékenység kihat majd az egész szervezetre, friss erővel, alkotó javaslatokkal tölti meg azt, gyorsítja a pártélet vérkeringését. Szüts Dénes nem egészen így, de a lényege ez volt — vigyorog a fiú és ragyog a foga. Vácott vagyunk, a járási KISZ-bizottság épületében. Illetve most már a presszóban. — Olvassa? — Igen. — Véleménye? — Van benne jó és kevésbé jó. örülök, hogy rám gondolt. Hogy hívják önt, hogy mondta a nevét? Megismétlem a bemutatkozást. Bármerre nézek: kefék, kefék mindenütt. A gyárudvaron, a műhelyekben és a raktárakban. A minden háztartásban megtalálható egyszerű súrolókefétől és partvistól kezdve a kanadai exportra készülő különleges, ki tudja, milyen rendeltetésű, kétrészes keféig. Van itt hagyományos gyökér- és lószőrkefe, van műszálas és olyan is, amely festett pálmarostból készüL Kalauzom, Ringeisz lstván- né üzemrészvezető büszkén mutatja a korszerű gépeket. Ma már nem kézzel fúrják a kefeágyat, s nem is kézzel tömik bele a megfelelő anyagot, minden műveletet az okos gépek végeznek el. Gépek fúrják a kefeágyat, gép hordja be a kis kefepamacsokat, gép tűzi meg acéldróttal, s gép vágja egyenesre az elkészült kefék szőrfelületét. Az üzemrészvezető azonban nemcsak a gyár egyre korszerűsödő gépparkjára büszke. Elsősorban az emberekre, a gyár dolgozóira. — Az elmúlt esztendőben hat szocialista és nyolc munkabrigádunk működött. A Petőfi szocialista brigád például már elnyerte az ezüst fokozatot. Az idén ugyanez a cél lelkesíti a Béke, valamint a Barátság szocialista brigád tagjait is. Eddigi becsületes és eredményes munkájukat ismerve, nem jóslás, ha azt állítom, valóra váltják elképzelésüket. A kérdés akaratlan: bekapcsolódott-e a gyár a most folyó kongresszusi versenybe? Kísérőm kissé rosszallóan néz rám, láthatóan neheztel kérdésemért — Természetesen — mondja szűkszavúan, s kéri. menjünk be az irodájába, hogy ott hivatalos papírokkal, a brigádok felajánlásaival bizonyíthassa állítását. Hellyel kínál, azután vaskos — Képes elfogulatlanul, tárgyilagosan írni? — Megpróbálom. Beszélgetünk, nézem a fiút Okos tekintet, kreol bőr, jól szabott ruha, fehér ing. Ö is visszanéz, fürkészve. Szépen beszél, a magyar nyelv legnehezebb buktatóit is könnyedén elüerüli. „Dunakeszin, anyá- mékkal lakom” — mondja helyesen, m-mel az ikes igét és eszembe jut a vers „A cipőm orra elé nézek, s ott látom azokat, kik engem lenéznek ...” — Jelezték, hogy maga jön, beszélni akar velem. — Jelezték! Jaj, ezt ne mondja! Ez nagyon csúnya. Ez a mi funkcionáriusi modorosságunk. Mondták, szóltak, üzenték, figyelmeztettek — hiszen annyi helyénvaló szó van, miért pont ez a csúnya kell nekünk: jelezték! — Én nyolcéves koromban még nem beszéltem magyarul. — Elnézést. Rendben van. Kezdjük el, „Kanalas Jánosnak hívnak, 24 éves vagyok, ember, kommunista, KISZ-funkcionárius, cigány származású, magyar állampolgár. Szabolcsban, Ti- szadadán 8 éves koromban Írattak a szüleim iskolába. Amint mondottam, nem tudtam magyarul. A szüleim románul beszéltek otthon. Az első félévben majd minden tantárgyból buktam. A második osztályban év végére már mindenből kitűnő voltam. Adorján Mihályné volt a tanárnőm. Szeretett engem, én imádtam őt. Dr. Csák László igazgató jó szemmel nézte, hogy a tanárnőm segít rajtam. Tanítás után felváltva hazavittek és tovább tanítottak betűvetésre, tudásra, emberi tartásra. Nyolc évig kitűnő voltam. Azon a nyáron dőlt el az életem. Adorján tanárnő és az igazgatóm eljöttek hozzám. Azt mondták: tanuljon tovább ez a gyerek, érdemes. Az okos és jóságos fehér emberek varázsa elbűvölte a szüléimét, ősszel Debrecenbe kerültem, a gépipari technikumba. A kollégiumba is fölvettek. Közben édesapám dossziét tesz le elém az asztalra. — Tessék, nyugodtan megnézheti ... Kinyitom a dossziét. Legfelül: A Lenin szocialista címért küzdő brigád vállalása, Alatta: éves tervünket százöt százalékra teljesítjük, közreműködünk egy új cikk kísérleti gyártásában, személyenként négy új munkafolyamatot betanulunk és így tovább. — Ez a brigád nemrégen, a Lenin-centenárium tiszteletére alakult — teszi hozzá ma- gyarázóan Ringeisz Istvánné. — A tizenkét tagú brigád a logarlécüzemben dolgozik, s többségében fiatalokból áll. Csal; egy példát hadd említsek vállalásuk jelentőségére. Egy logarlécen mintegy száznegyven féle művelet van. Ez indokolja például azt a vállalásukat, hogy tagonként újabb négy munkaművelet elvégzését tanulják meg. A kérdés megint csak magától adódik: rajtuk kívül alakult más brigád is az idén? — A tavalyi hat szocialista brigád mellett az idén újabb két brigád Június 30-ig megállapítják az újonnan életbe lépő telekadót a tanácsok illetékes szakigazgatási szervei. Az adókivetés alapja a telekbevallás, amelyet május 31-ig kellett benyújtani, a továbbiakban pedig minden év január 31 lesz a bevallás határideje. A bevallási kötelezettség a beépítetlen telkek tulajdonosait terheli. Aki egyszer már adott bevallást,, erre csak akkor lesz a Dunakeszi Járműjavítóban kapott állandó munkát. Abbahagyta az ingázást Szabolcs és Budapest között. Józan életű emberek, kuporgattak, vettek egy telket itt a falubán. Ott hagyták a sivár homokot és itt, Dunakeszin a földibe kunyhót vájtak, összkomfortos kunyhó volt. Gondolhatja az ellentétet. Debrecen: ábrázoló geometria, műszaki rajz, kollégiumi úri világ, tiszta abrosz, fehér ágy. És Dunakeszi: földkunyhó, pislákoló petróleumlámpa, nyomor. Nagyszerű emberek a szüleim. Imi, olvasni nem tudnak, de nem ismerek náluk tisztább, jobb embert. Szegény apám gyakran utazott hozzám Debrecenbe. A Járműtől állandó szabadjegyet kapott. Tán még élvezte is a fárasztó utakat, hiszen hozzám jött. Dugdosta a zsebembe a pénzt. Amikor elment, visszaküldtem nekik kétszer annyit. Tudtam én, mi az egy szegény cigánynak, egy segédmunkásnak fizetni értem a kollégiumot és vásárolni a drága ruhákat, hogy ne lógjak ki a sorból. Nyáron mondtam az öregnek, én is MÁV-os vagyok, éjszaka pakolom a vagonokat, meg szombaton és vasárnap is, onnan a temérdek pénz. Földkunyhóban éltünk, de 1964-ben már készen állt a házunk. Anyám is elment dolgozni a járműbe, nálunk mindenki tanult és dolgozott és dolgozik ma is. Mind a három testvérem elvégezte a nyolc általánost és mind a három munkás lett. A bátyám hegesztő, öcsém öntő, nővérem fenónő. Mindannyian segítettek a ‘ házba, és mindany- nyian büszkék rám. És én rájuk. Amikor a házunk készen lett, hazajöttem, az utolsó két osztályt Vácott végeztem, a gépipari technikumban. Az érettségi után Újpesten dolgoztam, de Dunakeszin éltem. Hogy mikor találkoztam a mozgalommal, tehát önmagámmal? Biztosan, amikor megszülettem. Én, és minden hasonszőrű szegényember természetes fia a mozgalomnak, tejtestvére minden kommuküzd a szocialista cím megszerzéséért. Az egyik, a már említett Le- nin-brigád, a másik pedig a lakatoimnűhelyben. a Vasas brigád, amely szintén tizenkét tagú. így a szocialista brigádmozgalomban jelenleg hatvankét dolgozónk vesz részt. Ugyanakkor a munkabrigád mozgalom is újabb követőkre talált. A tavalyi nyolc mellett az idén két új munkabrigád alakult s kapcsolódott be a kongresszusi versenybe, az egyik a Kölcsey Ferenc, a másik pedig az Április 4. munkabrigád. És most van alakulóban tizenegyedik munkabrv- gádunk a faüzemben. A Monori Kefegyárban tehát megértették a kongresszusi munkaverseny lényegét. A logarlécüzem, valamint a szőrüzem dolgozóinak ma már kilencvennyolc százaléka brigádtag, vagyis tevékenyen részt vesz a kongresszusi versenyben. Ahol erősíteni kell még a versenyszellemet, az elsősorban a faüzem amelynek egy szocialista brigádja van, az Egyetértés, s ahol csak most van alakulóban egy munkabrigád. P. P. ismét köteles, ha a tulajdonában levő telkek számában, területében, beépítettség, vagy a közművesítés fokában változás történik. Ha például valaki a meglevő telkéhez újabb beépítetlen területet vásárol, a vételt követő hónap első napján a telek már adókötelessé válik. Ha viszont két beépítetlen telke közül az egyiket eladja, adója csökken. nistának. Csak életkor kérdése, mikor és hol kezdi az ember a munkát. Én természetesen a KISZ-ben kezdtem az emberekért, a rokonaimért, önmagamért. És természetesen Dunakeszin. Ha lelkes az ember, ha önmagát adja, felfedezik. Azt mondták a járásnál, gyere ide dolgozni. Eljöttem ide, a KISZ-be a váci járáshoz. Hendikeppel indultam, kétszeresen is. Földkunyhó, petróleumlámpa, fekete bőr, előítélet. A premierem Dunakeszin volt. Elvtársak, a járástól jöttem ... Együtt derültünk, örültünk. Otthon, Dunakeszin, azt gondolom, szeretnek engem. Kösd volt a második. A parasztfiataloknak beszéltem a vallásról. Amíg a szemeket néztem, gondolataim állandóan Debrecenben jártak. Szerettem ott egy lányt, osztálytársam volt. Szülei eltiltották tőlem, a cigánytól. Tudja, az ember megszokja, hogy cigánynak nézik, talán már nem is fáj. De nehéz, nagy pillanatokban nagyon mar a jelző. Ilyenkor nagyon egyedül marad az ember. Amikor Kosdon, az előadásom végéhez értem, hagytam, hadd menjen a busz. A falusi fiatalokkal a vitám késő éjszakába nyúlt. Talán, ha annak a lánynak a szülei akkor ott vannak, őket is meggyőzöm. Nem, vagy csak alig valamivel kapok többet itt a KISZ-nél. Siker, balsiker, harc, öröm. De micsoda öröm ... Ha letörök, ha rossz kedvem van, megkérem ■ Balogh Lászlót, a járási pártbizottság első titkárát, beszélgessünk egy kicsit, ö a példa- kéDem. Ez minden romantikától mentes ügy, szeretnék úgy dolgozni, mint ő ...” A fiú gondolatai megszakadnak, a beszédben megáll, rámnéz: — Maga hogyan lett főszerkesztő? Szereti ezt a munkát? — Siker, balsiker, harc, öröm. De micsoda öröm... — válaszolom visszhangként. ( suba )' A KISZ-es (14.) Június 30-ig megállapítják a telekadó összegét I *
