Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
rEsi megyei s^Ctrlap 1970. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK „Én édes asszonyom Szibill..” SZÜLETÉSNAPI BESZELGETES GŐZÖN GYULÁVAL A rákosligeti udvar lombja- vesztett fái közül csendesen, szomorúan szólt a dal: „Én édes asszonyom Szibill..— ez a kedvenc dala, eat énekelte csendben magának — és mindnyájan tudtuk, feleségére, Berky Lilire gondol. Visszavonultan Egy éve még a rákosligeti ősi házban látogattam meg Gőzön Gyulát. Ahol minden kő, minden bokor, a szobák, a bútorok az elmúlt időről beszélt. Operett- és kabarészínpa- dok, prózai drámák és vígjátékok hőse, a Belvárosi Színház, a Nemzeti Színház tagja, a Kossuth-díjas érdemes és kiváló művész a napokban volt 85 éves. Az egykori Bilitziky-kadét, Szilvái Tódor, Lomhái, Gobbo és Vackor visszavonult a színpadtól. A becsapott újságíró, a Bös- kém, a Tavaszi zápor, a Szent Péter esernyője, az Aranyóra, az Erdélyi kastély, a Meseautó, a Budai cukrászda, a Dolovai nábob lánya, a Hippolit a lakáj és egy sereg film főszereplője visszavonult a filmtől is. Legtovább a rádióban játszott. Hangjátékok kedvelt alakja volt — jellegzetes rekedtes hangszínével, különös orgánumával. A napokban is feltették egy lemezét — kívánságműsorban — Berky Lilivel kettőst énekelt a Schu- bert-operettből, a Három a kislányból. Az első riport Régi ismerős vitt el hozzá. Aki a felszabadulás után az első riportot csinálta a színészházaspárral. így írt róluk: „... Gázon Gyula és mellette a „Nagyasszony” Berky Lili. Fémjelzett nevek, amelyeknek értékállandósága kiállta napjaink árfolyamváltozásait. Elitjei, kedvencei a magyar színpadnak, filmnek. Ha az utóbbi időben már nem is játszhattak, örök alakításaik a közönség szívében éltek és visszavártuk őket...” Akkor elmesélte Gőzön Gyula, hogy eleinte a németek elől a környező falvakban bujkált, sokszor naponta váltogatta búvóhelyét. Végül aztán nem bírta tovább és hazajött. A ház tele volt németekkel és különféle illegális menekültekkel. „Lent a lakásban voltak a németek, mi pedig fenn, a padláson. Úgy látszik, jó he-, lyet választottunk, mert a német főhadiszálláson senki se mert bujkálókra gondolni.” A veszélyes percekben Berky Lili kopogtatott a mennyezeten, ö volt az összekötő a földszint és a padlás lakói között. Egy epizód. „Egyik este csöngetnek a kapun. Ki az — szól ki a feleségem. Csend. Ki van itt? — mondja megint. Senki sem felel. Reggel aztán kiderült, egy csomagot találtunk a rács mögött: „Szeretett művésznőnek”. Egy kiló zsír volt benne. Nem mondom, jól jött, de az ismeAZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK víz- és központifűtés-szerelőket Jelentkezés a Ceglédi Építőipari Vállalat Munkaügyi osztályán, Cegléden, a Damjanich u. 5. sí. alatt. rétién tisztelő biztató szerete- tére tálán még nagyobb szükség volt.” Az emlékezés az első szabad május elsejével folytatódik. — Olyan május elsejei tömegfelvonulást, ének és — zeneszámokkal tarkított műsort rendeztem — mondja Gőzön Gyula — Rákosligeten, hogy mindenki csodálta. Mindig van valami dolgom. Színdarabok, szavalatok, énekkar betanítása. Persze a színpadot nem pótolja semmi. Már nagyon szeretnék komolyan dolgozni. Sokszor arra gondolok, legjobb lenne összeállni hatan-heten, egy szekeret keríteni, aztán, hajrá, gyerünk játszani faluról falura. Régi szerepeket, sikereket emlegetünk. , Tétován maga elé néz. Sokat sétált a kertben, az utcán. Ha elfáradt, ismeretlen ismerősök kísérték haza. A dalos madárnak... Néhány hónapja elhagyta a rákosligeti házait. Fogadott lányának családjával modern lakásba költözött. Az új tulajdonos szeretettel és kegyelettel ápolja a színészházaspár volt otthonát A hajdani magyar szobát emléküknek áldozza. A régi berendezés egy részét és a Berky—Gőzön házaspár személyes tárgyait őrzi benne. Megkérem, énekeljen. — Jó mondja és valami nagyon szomorú dallamot próbál. Néhány taktust fütyül, aztán énekli: „o dalos madárnak nincsen pártfogója...” Kádár Márta Ünnepi könyvhét, 1970 Az idei ünnepi könyvhét megyei eseménysorozata a Könyvtárosok, napjavai kezdődne május 25-én. Az ünnepség színhelye a Hotel Ifjúság. Ünnepi beszédet mond Gere Pál, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője és S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára. Ezt követően Páldy Róbert, a Könyvtáros főszerkesztője tart előadást a közművelődési könyvtárak húsz esztendejéről. A délelőtti program befejező részeként Hargitai Károly, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője és Palotás Károly, a szakszervezetek megyei tanácsa titkára adja át az okleveleket és jutalmakat a tíz, tizenöt, húsz esztendeje dolgozó tanácsi, illetve szakszervezeti könyvtárosoknak. A délután programjában irodalmi műsor szerepel. Közreműködik Berek Katalin, Bitskey Tibor és Bodor Tibor. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját május 29-én, délután hat órakor Szentendrén, a városi tanács dísztermében tartják. Ünnepi beszédet mond Darvas József író. Ezt követi a Magvető Könyvkiadó irodalmi estje Baranyi Ferenc, Garai Gábor, Vészi Endre, illetve Bánky Zsuzsa, Takács Márta és Krause Annamária közreműködésével. A műsort összeállította és vezeti : Fábián Zoltán. A megyei program keretében május 30-án Szentivá- nyi Kálmán Tinnyén, május 31-én Fábián Zoltán Vác- dukán és Törteién, június 1- én Dunaharasztin, június 2- án pedig Pusztazámoron Móricz Virág találkozik olvasóival. Érdre Janikovszky Éva, Gyömrőre Csuka Zoltán, Verőcére Vészi Endre, Gödöllőre és Öcsára Szebe- rényi Lehel, Szentmártonká- tára és Nagykőrösre pedig Baranyi Ferenc látogat el. Ráckevén június 2-án rendezik meg Nagyon fáj címmel Nagy Attila előadói estjét. Dabason június 5-én könyv- barátnapot rendeznek Nagy Attila, Lelkes Dalma és Bata Imre közreműködésével. — P — FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. Váci Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53. BÜKKI VADVIRÁGOK Több mint félszáz fajta tavaszi vadvirág pompázik ezekben a napokban a bükki erdőségekben. Nyílik már a bérei rózsa, a bükki erdők ritkasága, az osztrák tárnics és az egyik legjellemzőbb bükkösszéli növény, a kívül sötétbarna, belül pedig sárga virágú farkasbogyó. Ért-e Ön színházul? Érdekes világ a színházi világ, a maga művészi játékával, sajátos elemeivel, s nem utolsó sorban egyéni nyelvezetével, amely a próbákon, az előadásokon gyakran kelt a művészek körében derűt, olykor epés megjegyzéseket. A „civilek" számára ez a nyelv nem mindig egyértelmű, de országszerte használják a világot jelentő deszkák világában. Egyik legismertebb kifejezés: „Áll a darab.” A színmű már t megérett a nyilvánosság számára. Akkor is „áll a darab”, ha a színész késik, s nem lép idejében a színre. „Előfordul.” Ezt a kifejezést a „jó májú” művészek mondják azokra a színészekre, akik kis szerepben lépnek fel, éppen csak megjelennek, és máris távoznak a színpadról. „Futópróba.” Csak rövid ideig tartó, már műsoron levő darab próbája, amelyen nem a játékra, az alakításra, hanem csak a szöveg elmondására szorítkoznak. t „Kefélni” a darabot, illetve a legújabb kifejezésmód szerint „gyalulni” a darabot. Ezt a kifejezést akkor használják, ha valamely színdarab bizonyos részén változtatni akarnak. Gyakran előfordul, hogy a színpadon levő szereplők közül az egyik nem találja meg a kellő hangnemet, eltérő hangnemben beszél az együttestől. „Lent van” — állapítják meg a művészről a kollégák. A színházi világban is vannak mesteremberek. Ezek sohasem a kellékest, a szabót, vagy az öltöztetőt jelentik. „Mesterember” az a művész, aki semmiben sem rossz, de kiváló alakítása sincs. Színészszólás: „Nincs szavam.” Akkor mondják ezt, amikor a művész egy vagy több néma jelenése előtt eltávozik a próbáról, miután már abban, vagy azokban nem mond szöveget. Van színész, aki a színpad előterében igyekszik játszani, azaz kiáll a rivalda elé. Ott alakít, s egyben ízléstelenke- dik. „Rivaldázik” — hangzik azonnal a színfalak mögött a megjegyzés. Ismert színházi figura „Szerepfaló.” Olyan színészié értik, aki mindenfajta szerep eljátszására vállalkozik, tekintet nélkül arra, hogy való-e neki, vagy sem. S még egy nagyszerű színházi kifejezés: „Kacajtó.” A legnagyobb kacajtó a boldogult Latabár Kálmán volt. Arab Adám Örvendetesen emelkedik az UNESCO támogatásával megjelenő magyar vonatkozású kiadványok száma. Az immár sorozatnyi műsorát egy 1961- ben napvilágot látott novella- gyűjtemény nyitotta meg, s azóta a harmincat is meghaladta azoknak a nevelésügyi, természettudományos, kulturális és szépirodalmi műveknek a száma, amelyek különböző idegen nyelveken adnak bepillantást a magyar szellemi élet egy-egy területére. Ez év első hónapjaiban négy újabb kötettel gyarapodott a magyar vonatkozású UNESCO- gyűjtemény. Francia és angol nyelven kiadták Dercsényi Dezső „Magyarországi Műemlék- védelem” című munkáját, angol nyelven megjelent Németh Lajos „Modern Magyar Művé- szet”-e, és a szódás-szikes talajok vizsgálatával foglalkozó jereváni tudományos szimpo- zionnak a Magyar Tudományos Akadémia által feldolgozott anyaga. Végül a klasszikus magyar irodalom egy remeke is képviselteti magát az újonnan megjelent könyvek között: arab nyelven indult hódító útjára Madách Imre „Ember tragédiája”. KÖNYVESPOLC Agyag istenek A Corvina Kiadó régészeti sorozatának, a „Hereditas”-nak első kötete Kalicz Nándor: Agyag istenek című könyve. A mű a magyarországi újabb kőkor és rézkor emberének történetét, művészetét és vallását mutatja be. A Kárpát-medence őstörténetének ez az igen hosszú szakasza a leletek tanúsaga szerint nagyon mozgalmas volt: délről, keletről és nyugatról érkező kisebb-nagyobb népcsoportok küzdöttek meg egymással egy-egy termékenyebb terület vagy bővizű folyó birtokáért. A természettel folytatott állandó küzdelem, a föld termékenységének gondja töltötte be egész életüKet, gondolatvilágukat. Művészetük is a termékenységi kultúrában gyökerezett, mágikus formában gyakorlati célokat szolgált. Az Alföld híres ülő férfi és női szobrainak, bizarr oltárainak, a házi istenek kis agyagszobrocskáinak, a rézkor komor ember alakú urnáinak bemutatásával és jellemzésével, nemcsak e korok emberének hiedelemvilágában, művészetében, hanem mindennapjaik rekonstruálásában avatott vezetőnek bizonyult a szerző. Magyarázata nyomán megtudjuk, hogyan ékesítették magukat az emberek, megismerjük házaik formáját, bútoraik alakját; nyomon követhetjük eszközeik egyre célszerűbbé válását, érthetővé és élővé válik sok évezred után a kőkori és rézkori ember mindennapi élete. — K — Jegyzetek Hazudtam, — és becsaptak. Becsaptak, — s azután mindig hazudni kellett. ★ Sírkövemre ennyit véssetek: LESZEK ★ örök a török. Sok árva gyermek arra vár, hogyan lehet majd janicsár. ★ Nem mindből lesz gyilkos, aki ölni készül. Gyávábbik a vággyal, — s a késsel összebékül. ★ Számon tartotta őt, sok protokoll lista. Karrierje előtt lett alkoholista. Borbély Tibor Kürti Anttrus': (4) — Hát csak másszon — legyintett Krecsmár bánatosan. — Én nem vállalkozhatom rá, gyenge a szívem. És nem is bízom benne, hogy szerencsével járhat. Lakatlan vidék ez, ahol csak úgy csatangolnak a fenevadak. Oda sem nézett, amikor Ewans korát meghazudtoló ügyességgel, nyakában egy kis színházi látcsővel, kapaszkodni kezdett a fára, és szikár alakja hamarosan eltűnt az ágak között. A „Pirkadat” elnöke baljós gondolatokba merült a korhadt fatörzsön üldögélve. Mit csinálhat most odahaza, Budapesten a család? Megérzik-e vajon, hogy milyen szörnyű kalandokon megy ő itt keresztül, milyen kilátástalan a helyzete, milyen gyászos vég vár rá?... És a szövetkezet? Ott sem sejthetik, hogy az elnökük és a részlegvezetőjük, akik három nappal ezelőtt repültél: át az óceánt, exportlekötési célokkal, most az őserdőben csücsülnek, tenyérnyi színes lepkék hancúroznak a fejük körül, és egy akkora csőrű zömök madár tanulmányozza őket, vékony liánszálon hintázva, amekkora csőr nem is létezhet... Madár... Tulajdonképpen ő is egy madár, egy pechfógel! Azzal akarta kihúzni a szövetkezetét a kátyúból, hogy külföldi piacokat szerez, hát íme, itt a piac... Jaguárok, tapírok, anakondák, tessék, olcsó, ízléses kivitelű, üzembiztos villamos hűtőgépeket ajánl önöknek Krecsmár Jenő... A prospektusok, a műszaki leírások, sajnos, elpusztultak, de talán megelégszenek egy jószándékú szövetkezeti elnök becsületszavával Vidám kurjantás rezzentet- te fel keserű töprengéséből. A hang a temérdek carnauba- pálma tetejéről érkezett. Krecsmár Jenő arra fordult, fejét hátraszegte, a szája elé tölcsért formált a kezéből. — Mi van, professzor úr? Lát valamit? Mintha az égből érkezett volna a válasz. — Igen. Kerékpárversenyt látok. — Micsodát?] — Kerékpárversenyt. Női bicikliversenyt! Ehhez mit szól? Lent, a faóriás tövében a kövér, szőke férfi nem szólt ehhez semmit. Csak felsóhajtott. Puff neki, még csak ez hiányzott! Hogy ez a langalé- ta tudós is becsavarodjék! Mert az történt, nem vitás. Hallucinál. Női bicikliverseny az őserdőben!... Persze, nem is lehet csodálkozni, amit ők ma néhány röpke óra alatt átéltek ... , II. FEJEZET Kényszerleszállás Alig pár órával a jaguárkaland előtt kicsiny társaság intett búcsút a bogotai repülőtér erkélyéről a Cartagena nevű gépnek, amint az fel- emelkedett a kifutóról. E csoporttól kissé távolabb szúrós szemű, forradásos arcú, széles vállú mesztic fiatalember állott. Komor mosollyal lengette meg zsebkendőjét ő is. Megvárta, amíg a karcsú gépmadár eltűnik a felhők között, aztán sarkon fordult. Üres sporttáskáját lóbálva, kényelmesen átsétált a fedett várócsarnokon, kilépett az utcára, a szikrázó napfénybe. Egy oszlopra szerelt telefonhoz ballagott, lustán beejtett egy pénzdarabot az automata nyílásába, tárcsázott. Amikor a vonal túlsó végén felemelték a kagylót, csupán ennyit mondott: — A papagáj elrepült, de gyűrű van a lábán. Választ sem várva, a helyére akasztotta a hallgatót. (Folytatjuk.) A
