Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

fEfl IfECYCI ^Mivlap 1970. MÁJUS 30., SZOMBAT aßaj) oiriBax A VOX HUMANA KÉTSZER ÜNNEPI KÖNYVHÉT „SIÓ-TÚRA” Több olvasónk kérte, hogy a budapesti múzeumok kiáiaitásd rendjét bővebben ismertessük. Az olvasók kérése parancs, s íme a parancs végrehajtása: A jó idő beköszöntővel sétára, kirándulásra indulók figyel­mét felhívom az alábbiakban bemutatott budai múzeumokra. Bajor Gizi Emlékmúzeum (XII. Stromfeld Aurél u. 16.) Az 1952-ben megnyitott em­lékmúzeumot — amely a mű­vésznő egykori villájában ka­pott helyet — a múlt évben, valamint ez év elején újjáren­dezték. Az eltelt időszakban a múzeum új szerzeményekkel gyarapodott. Táborvárosi Múzeum (III. Corvin Ottó út 63.) A római kori Alsó-Pannónia tartomány fővárosa, Aquincum volt, az első város, amely a mai Buda­pest területén létrejött. A pol­gárvárosra és katonavárosra tagolódott Aquincum emlékei Óbudán több helyen is látha­tók. A Táborvárosi Múzeum a helyszínen feltárt lakóházak emlékeit mutatja be. A „25 éves a szabad Ma­gyarország" című jubileumi kiállítást a nagy érdeklődésre való tekintettel meghosszabbí­tották és még a következő hó- ' papban is meglátogatható. Sió-túra. A Pest megyei Idegenforgal­mi Hivatal rendezésében egy­napos balatoni túrán lehet részt venni. Az útvonal: Vác— Budapest—Székesfehérvár— Siófok—Budapest. A részvéte­li díj: 125 forint, jelentkezni az IBUSZ-kirendeltségeken le­het. Megyénk a hét végén két­szer is felhívja majd magára az ország figyelmét, mert szombaton a Petőfi rádió 12 órakor a váci Vox Humana műsorát közvetíti, amelyet Bárdos Lajos műveiből állítot­tak össze. Ugyancsak szomba­ton 19 óra 30-kor közvetítik a Zenepkadémia nagyterméből a Vox Humana énekkar és Le­köt ka Gábor orgonaművész hangversenyét a Pest megyei művészeti hetek keretében. Irodalom: Szombaton a Petőfi adó 16.55-feor Életem — emlékeim című Várnai Zseni-műsorát sugározza. Ugyancsak szomba­ton 16.55-kor a tévé Ünnepi könyvhét 1970. című műsorá­ra hívom fel a figyelmet, majd ezután a 19.25-kor vetítésre kerülő A százhúszat verő szív Váczi Mihály-emlékműsorra. Szombaton a Kossuth rádió 20.10-kor folytatja Homeros eposzának, az Odüsszeiának rádióváltozatát. Zene: Szombaton a Kossuth rádió 19.25-kor sugározza a Dupla vagy semmi című műsorát, sok-sok operamuzsikával. Utá­na 22.25-kor kezdődik a köz­kedvelt szombat esti Táncol­junk című táncdal összeállítás. A Petőfi rádió Rossini: A se­villai borbély című vígoperá­Ismét jó könyvet olvashattunk „Egy százéves iskola mai életébőr' Centenárium a nagykőrösi Arany János Általános Iskolában osztályt, és általános iskolai végzettsége 27,6 százalékuknak van.,. A családok 75 száza­lékának van televíziója... meg kellett állapítanunk, hogy a viszonylag kevés havi jöve­delemmel rendelkező családok a szórakoztató és kulturálódá­si lehetőséget biztosító eszkö­zök tekintetében egyáltalán nincsenek elmaradva a maga­sabb jövedelmű családok mö­gött. (A szerző nyilván a tele­víziókészülékkel való ellátást érti ezen. A szerk. megjegyzé­se.) A tanulmányban arról a na­gyon kedvező viszonyról is ol­vashatunk, amely az iskola és a szülők között kialakult. A szülői értekezleteket a szülők 70 százaléka látogatja, az utób­bi 10 évben a szülők az iskola javára 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Dr. Kovács Gábor tanár, az iskola igazgatója, a tanítvá­nyok személyiségének tanul­mányozásáról írt nagyon érde­kes, tudományos igényű cik­ket. Papp Lászlóné tanító, az alsó tagozatok munkaközössé­gének vezetője az 1—4. osztá­lyok tanítása során alkalma­zott újabb eljárásokkal foglal­kozik. Fazekas Istvánná tanár, az osztályfőnöki munkaközös­ségek vezetője, az osztályfőnö­ki munkaközösségek működé­séről közöl nagyon jó összeál­lítást. Kecskés Istvánné tanár, a nyelvi munkaközösség veze­tője, „A korszerű nyelvtanítás útján" címmel írt a kiváló könyvecskébe, Kiss Istvánné tanító, a napközis munkakö­zösség vezetője, a napközi ott­honokról mond el figyelemre méltó dolgokat. Végezetül Gre­gor József szaktanító, úttörő­csapat-vezető, azt a kérdést boncolgatja, hogyan tölti be szerepét a nagykőrösi Arany János Általános Iskolában az ifjúsági szervezet. Mást írni, mondani mi sem tudunk, mint amit Takács Je­nő: az iskolaközösségnek, a nevelőtestületnek, a tanulóif­júságnak további sikereket kí­vánunk, és még sok ilyen jó, szociografikus pontossággal és igényességgel összeállított ta­nulmányt. Sz. D. Az Arany János Általános Iskola centenáriuma alkalmá­ból a Nagykőrösi Városi Ta­nács művelődésügyi osztálya dr. Kovács Gábor összeállítá­sában f,Egy 100 éves iskola mai életéből" címmel kiadványt jelentetett meg. Takács Jenő, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára előszavában — többek között — a következő­ket írta: .. .„A közelmúltban volt 600 éves „híres” városunk. A hosszú évszázadok alatt ná­lunk is sok olyan esemény zaj­lott le, amely jelentősen gaz­dagította a város történetét. Az itt élő szorgos, dolgos embe­rek az új, a haladás iránt min­dig fogékonyak voltak, amit számtalan példa között az is igazol, hogy a közművelődés­re, az oktatás céljait szolgáló intézmények létrehozására és fenntartására komoly összege­ket áldoztak. így kaphatta vá­rosunk ezt a megtisztelő ne­vet: Nagykőrös iskolaváros... A nagy múltú és országos hí­rű intézményeink mellett most az Arany János Általános Is­kola is nevezetes dátumhoz közeledik. 1970. május 16-án ünnepli alapításának 100. év­fordulóját .. Az évfordulót azóta megün­nepelték, de — mint születés­napkor — még később is érvé­nyes a gratuláció. Kettősen, mert a centenárium alkalmá­ból olyan könyvecskét jelente­tett meg a városi tanács, amelynek lapjain az iskola na­gyon is korszerű nevelőmun­kájáról olvashatunk. Dr. Be- rényi István tanár, az iskola helyettes igazgatója, a család és az iskola kapcsolatáról ír... „Azt kell regisztrálnunk, hogy iskolánk adott társadalmi kör­nyezetében miként tölti be hi­vatását, meghatározó tényező­ként jelentkezik-e a gyermek nevelése szempontjából...” Ezt bizonyítandó, a szerző ala­pos felmérés tényadatait is közli. Száz tanulónál végeztek felmérést, amelyből érdemes idézni: ... A családok 53,5 szá­zalékának a havi jövedelme 3000 forint alatt van. Kevés­nek ítéljük az egy főre eső 326 —455—640 forintot... A vizs­gált 65 család közül 21-ben nincs egyetértés ... A szülők 32,4 százaléka nem végzett 8 ját sugározza 21.14-klor, a te­levízió 18.05-kor vetíti Dzsessz- pódium 70. című műsorát. Tá- piószelén a művelődési házban szombat este 8 órakor ma­gyarnóta- és népdalest lesz 14 helybeli szólóénekes és a helyi Bartók Béla férfikórus részvé­telével. Mozi: Cegléd: Jöttem, láttam, lőt­tem; Nagykőrös: A nyolcadik; Gödöllő: ítélet; Szentendre: A fehér apácák titka; Abony: Az első tanító; Budaörs: Vi­rág vasárnap; Monor: A bábu; Nagy kát®: Elvira Madigan; Vecsés: NN, a halál angyala. Színház: Szombaton este 20.25-kor Dóczy Lajos és Fényes Sza­bolcs a Csók című zenés víg­játékát közvetíti a Kossuth rádió a Pesti Színházból. Ugyanezen estén a tévé 20.45- kor vetíti Tabi László Spa­nyolul tudni kell című komé­diáját. Vasárnap 18.26-kor a Petőfi adó sugározza a Rádió­színház soron következő da­rabját, Sós György rádiójáté­kát, az Igaz legendát. 21.35-kor pedig ugyancsak a Petőfi adón a rádió Dalszínháza bemutat­ja Ambrus Zoltán novellája nyomán készült újdonságát, a Női különítményt. Szombattól a jövő hónap 7-ig tart országszerte az ünne­pi könyvhét. A kiadók, mint minden évben, most is méltó­képpen készültek fel a könyv ünnepére. A sátrakban és a könyvüzletekben mindenki megtalálhatja majd azoíkat az olvasnivalókat, amiket keres. Mindezen felül engedjék meg, hogy az újdonságok között fel­hívjam a figyelmüket Szabó Magda: Okút, Palotai Boris: Pokróc az ablakom, Juhász Gyula; Anna örök és Weöres Sándor: Egybegyűjtött írások című kötetére. Karácsonyi István PEST MEGYEI MŰVÉSZETI HETEK „Zebegény adta Szönyit a magyar festészetnek“ Tegnap Budapesten, a Kos­suth Klubban került sor a Pest megyei művészeti hetek első eseményére. D. Fehér Zsuzsa művészettörténész Szőnyi Ist­ván munkásságáról, életművé­ről tartott előadást. — Augusztusban emléke­zünk meg a világhírű Jestő- művész halálának tizedik év­fordulójáról — mondotta D. Fehér Zsuzsa. A zebegényi Szőnyi Emlékmúzeum pedig harmadik éve fogadja a láto­gatókat — A világhírű festőművész Zebegényben élt és dolgozott, hiszen itt közvetlen környeze­tében mindent megtalált, ami ecsetére kívánkozott. Zebe­gény adta Szőnyi Istvánt a magyar festészetnek és az ő munkássága emelte a Duna­kanyar e páratlan szépségű tá­ját a XX. század művészeté­be. Ez a vidék nemcsak az élmények kiapadhatatlan for­rását jelentette Szőnyinek, de stílusának megújulását, for­mai és technikai inspirációit is. A hatalmas víztükör meg­sokszorozza a sugárzást, a színek feliek és zengőek az erős napsütésben. Ligetes tá­jak, parasztudvarok, dunai uszályok és hús verandák ben­sőséges, tiszta levegőjében je­lennek meg a mester szívéhez nőtt falusi emberek — egy életforma poétikus összegezé­seként. — Szőnyi fáradhatatlan erővel, töretlenül alkotott egész életében: szinte úgy dolgozott, ahogy lélegzett. A legapróbb emberi mozdula­tokat is megfigyelte a lehúzott falusi redőnyök mögött. Sző­nyi István számára minden kitüntetésnél, díjnál többet jelentett az, ha a helybéliek egy-egy elismerő szót mond­tak képeiről. Vérbeli pedagó­gus volt. Tanítványai rajong­tak érte, s ma is áldják a ne-1 István című kisfilmjét, vala- vét. mint a mester néhány erede­Az előadás végén bemutat- ti festményét is. ták Kollányi Ágoston Szőnyi 1 — fg — Nyelwerseny A Magyar—Szovjet Baráti Társaság nyelviskoláiban, tan­folyamain az idén több mint ötézren tanultak. A Gorkij - nyelviskola tanulmányi verse­nyét a napokban bonyolították le. A díjakat június 5-én, pén­teken a Radnóti Miklós gya­korló gimnázium dísztermében tanévzáró ünnepségen osztják ki. Huszonnyolcán nyertek jo­got szovjetunióbeli utazásra, öten pedig szlovákiai üdülésre mehetnek jó munkájuk elis­meréseként. Három hallgató jutalma részvétel a szegedi nemzetközi jellegű orosz nyel­vű szemináriumon, egybekap­csolva az ünnepi játékok meg­tekintésével. A monori gimnazisták sikere A monori József Attila Gim­názium irodalmi színpada kép­viselte Pest megyét a II. or­szágos csurgói színjátszónapo­kon. A Szalay Katalin tanárnő vezette együttes Mit visz a kis hajó című, Győré Imre és Simonyi Imre verseiből össze­állított produkciójával nagy sikert aratott. A fél világot „becserkészik” esténként szobájukból a váci MHSZ-székház rádiósai, a morzejelek fiatal szakértői. Foto: Urbán (18) Müller és Eberhardt ismét a térkép fölé hajolt, folytatták a beszélgetést, Ernest, aki szemmel láthatóan nem volt egyenrangú társ a trióban, in­kább amolyan testőrféle, kel­letlenül beballagott a házba, fél palack pálinkát hozott ki. Intett Hondának, hogy nyissa ki a száját és mérsékelt lelke­sedéssel, csakúgy az üvegből, megitatta. Sajnálta a drága italt. Hátha még sejtette volna, hogy ennek a pár kortynak milyen végzetes következmé­nye lesz társai messzemenő terveire... VI. FEJEZET A pirkolit . Gyorsabban illeszkedett be az új környezetbe a Cartage­na volt utasainak többsége, mintsem az várható lett vol­na. Egyrészüket a kényszerű­ség vitte rá, másokat a ter­mészetük, a hajlamaik. Meg­könnyítette az átmenetet a ré­gi életformából a mostaniba, hogy a Főtérre bevetődő mi- neirók nem tanúsítottak külö­nösebb érdeklődést irántuk, nemigen faggatták őket sem eddigi élményeik, sem további szándékai)- felől. Ennek több oka volt. Először is az Arany­városban íratlan törvény til­totta, hogy bárki is firtassa — a különleges megbízott kivé­telével, indokolt esetben — az új jövevények ideérkezésének előzményeit, okát. Tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy az itt élők közül jónéhányan oly fantasztikusan kalandos életutat jártak be, amely mel­lett minden más történet, így hőseink története is, érdekte­len epizódnak tűnhetett. És végül: az embereket egyéni gondjaik, bajaik foglalkoztat­ták elsősorban. Ha van szak­ma, foglalkozás, amely már jellegéből következőleg sem nagyon fejleszti a közösségi érzést, amely zárkózottá és gyanakvóvá nevel, hát az alighanem az aranyásás. ★ Anna asszony szakszerű út­mutatásai nyomán a három mulatt fiú már a második na­pon edzőpályát létesített a raktárhelyiség mögött. Vala­mi szorítófélét, sőt, cölöpökre állított, viharvert benzines hordóból még zuhanyozót is összeeszkábáltak maguknak. Lajtos kocsijával az öreg Doi- do fuvarozta a vizet. Bobóék kesztyűs edzéseket természe­tesei nem tarthattak, inkább rutanyossági és erőfejlesztő gyakorlatokat. Kora reggel és délutánonként, amikor nem sütött erősen a Nap, két-két órát dolgoztak keményen. A nehéz, nyomott, páradús leve­gőben ez legaláNj annyira igénybe vette szervezetüket, mint napi öt-hat órás edzés légkondicionált tornaterem­ben, vagy kedvező éghajlati viszonyok között szabadtéren. Az arra járó, kíváncsinak ép­pen nem mondható aranyásók is megálltak néhány percre a elmaradhatatlan szivarral a szája szögletében, halk, szigo­rú félszavakkal dirigálta a három bajnokot. Barilla kapitánynak szépen gyógyult a vállsérülése, ő hasznos hobbyjának hódolt, horgászni járt a folyóra. Több- nyir- Himenez is vele tartott, mindig gazdag zsákmánnyal tértek haza alkonyattájt. A légikisasszony, Izabella Espla viszont egyszerűen nem vette tudomásul a szolgálati viszonyában bekövetkezett tö­rést, pontosabban robbanást, éppúgy gondoskodott „utasai­ról”, mint korábban a levegő­ben. Illetve még olyan felada­tokat is magára vállalt, ame­rögtönzött edzőpálya mellett. Nem annyira a verejtékben úszó, hajlongó, szökdécselő, súlyokat emelő fiúkat bámul­ták meg, hanem a Mamára ve­tettek tiszteletteljes pillantá­sokat, aki két viaszpálma kö­zé feszített függőágyából, az lyek a Cartagena fedélzetén nem tartoztak volna a mun­kakörébe. Mosott, varrt rá­juk, stoppolta, foltozta ruhái­kat, tisztán tartotta, csinosí­totta a barakkot és környékét (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom