Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-10 / 108. szám

1970. MÁJUS 10., VASÁRNAP PEST megyei A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány határozata a lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek áj rendszerére (Folytatás a 2. oldalról) gáltató szervezet fejlesztésével. A lakásforgalom egészséges kibontakozásához megfelelő összetételű és volumenű la­kás-cserealap szükséges. IQ A lakásforgalom és a la- káscserék fokozottabb ki- szélesítésére a szövetkezeti la­kásállomány körében is szük­ség van. Ennek érdekeben ki kell dolgozni a szövetkezeti la­kástulajdonosok lakáscseréjé­nek új szabályait. Állami kedvezmények a lakásépítés és elosztás terén |Q A lakásépítés fokozása ér- dekében az állam a lakos­ság anyagi befektetésének ará­nyában továbbiakban is bizto- • sítson kedvezményeket. Az álla­mi kedvezmények rendszerét azonban tovább kell fejleszte­ni úgy, hogy a kedvezmények elsősorban szociálpolitikai cé­lúak, tehát céltudatosabbak és amellett igazságosabbak legye­nek. A lakosság lakással kap­csolatos anyagi terhei pedig az eddigieknél kiegyenlítettebbek, arányosabbak legyenek. 9f) Az állami kedvezményt a lakásépítő, illetve vásárló család részére kell nyújtani. A kedvezmény jogcímét és mér­tékét a lakásépítésben részt vevőkkel, illetőleg a vásárlók­kal ismertetni kell. A szociál­politikai érdekből nyújtható kedvezmény alapja a család nagysága, a gyermekek és el­tartottak (keresőképtelenek) száma legyen. 9] A városokban és a kiemelt munkástelepüléseken a több szintes társasház építésé­ben részt vevőknek, továbbá a szövetkezeti lakást építőknek és vásárlóknak az állam adjon az építési költségből árenged­ményt, illetve az építéshez do­tációt: a gyermekek (és eltar­tottak) után személyenként 20 —30 ezer forintot. Az adható kedvezmény felső határa az építési költség 40—45 százalé­ka. A fiatal házasok lakásépí­tésének elősegítésére a gyer­mekek után járó kedvezményt — két gyermekig — előlegezni lehet. 99 A bérlakások kiutalása "" esetén a gyermekek és eltartottak után a tanácsok nyújtsanak engedményt az építési hozzájárulásból, illet­tre a használatbavételi díjból, kedvezményezett személyen­ként 20—25 százalékot. A tel­jes ingyenességig azonban nem lenne helyes kiterjeszteni a kedvezményt, ezért az legfel­jebb 80 százalékos lehet. Két gyermekig megelőlegezéskép­pen kedvezmény nyújtható a fiatal házasoknak. Az összeg egy részére részletfizetési ked­vezmény adható. 95 A lakásépítés hitelezése a lakásépítési formáknak, a lakás- és építéspolitikai cé­loknak megfelelően differen­ciáltan érvényesüljön. A la­kásépítési konstrukciók kere­tében a részvétel pénzügyi fel­tételeit (készpénz-előtakar é­•kosság, kamat, hitelösszeg tör­lesztési idő) a szövetkezeti, a vállalati, valamint a társas- és családi ház építésénél állami szabályozás keretében közpon­tilag szükséges megállapítani. Az OTP által értékesített öröklakások nagy részénél a feltételek a kereslet—kínálat­nak megfelelően alakuljanak. Az egyes lakáskonstrukciókon belül csak korlátozott mértékű építési hitelt kaphassanak a magasabb jövedelműek (sza­bad foglalkozásúalt, magánte­vékenységet folytatók), to­vábbá a nagyobb értékű in­gatlannal rendelkezők. 9/1 Az építési és lakásvásár- *“lási hitelek után minden lakásépítési formában mérsé­kelt kamatot kell fizetni. A kamatlábak fejezzék ki a la; kásépítési társadalompolitikai jelentőségét, továbbá az egyes építési formákhoz: a városi, többszintes, telepszerű (szer­vezett) lakásépítéshez fűződő állami építési érdekeket. Emellett a hitelfeltételek ösz­tönözzenek arra, hogy az épít­tetők nagyobb mértékben saját megtakarításaikat használják fel és érdekeltek legyenek a hitel mielőbbi visszatérítésé­ben. A lakások elosztási rendszerének javítása 9^ A lakások igazságosabb ^elosztása érdekében to­vább kell fejleszteni a bérla­kások és az értékesített szö­vetkezeti lakások igénylésé­nek és elosztásának gyakor­latát. A jelenlegi, nyilvántar­tott lakásigényeket felül kell vizsgálni és új igénynyilván­tartást, valamint új elosztási és kiutalási tervet kell készí­teni és azt nyilvánosságra kell hozni. 9/v A bérlakások elosztása és az értékesítésre kerü­lő szövetkezeti lakások eseté­ben az igényjogosultak kijelö­lése a tanácsok feladata. A tanácsok a helyi jövedelmi és lakásviszonyokhoz, valamint egy-egy időszak lakásépítési lehetőségeihez igazodva — központi irányelvek alapján — maguk állapítsák meg azo­kat a sorolási, kiválasztási, il­letőleg kizárási tényezőket, amelyeket a lakások elosztá­sánál alkalmaznak. A taná­csok, a társadalmi és mun­káltató szervek bevonásával bírálják el minden igénylőnek a jogosultságát és közöljék velük, hogy jövedelmi és va­gyoni helyzete alapján me­lyik lakásellátási formában elégíthetik ki lakásigényüket. Azok részére, akik teljes bi­zonyossággal csak állami és kiutalásos szövetkezeti lakás­sal elégíthetik ki szükségletü­ket, a tanácsok határozzák meg, hogy 1975-ig kiknek az igénye teljesíthető és hozzá­vetőleg milyen időpontban. 97 A lakásalap jobb kihasz- ^ * nálása érdekében fokozni kell a tanácsi lakásgazdálko­dás szerepét. Üj, átfogó lakás­ügyi szabályokat kell kidol­gozni, amelyek alapján a ta­nácsok — helyi adottságaik és körülményeik, valamint a la­kásépítési, fejlesztési lehetősé­geik figyelembevételével — maguk alakítják ki helyi la­kásgazdálkodási szabályai­kat. Ennek keretében újra kell szabályozni az igénylés módját, a lakáskiutalási nor­matívákat, az albérletre és társbérletre, a bérleti szerző­désre és annak érvényesítésé­re, valamint a személyi tulaj­donú lakások használatára és bejelentkezésekre stb. vonat­kozó szabályokat. 9CJ Ösztönözni kell a csalá- diház-tulajdonosokat ar­ra, hogy házuk egy részét fő­bérleti jelleggel bérbe adják. Ilyen esetben jelentős adó- kedvezménnyel, vagy más pénzügyi eszközzel támogassa az állam a lakástulajdonost. 9Q Olcsóbb lakások és meg- felelő szállások építésé­vel, állami szabályozással és társadalmi ellenőrzéssel in­tézkedéseket kell tenni az al­bérleti uzsora letörésére. A személyi lakástulajdon mértékének szabályozása QQ A társadalmi viszo- ,JV/ nyainknak megfelelően kell szabályozni a személyi la­kástulajdon mértékét és a la­kások feletti rendelkezési jo­got. A személyi lakástulajdon rendezésénél azt az elvet kell érvényesíteni, hogy egy ház­tartást képező családnak (a házastársak, az együttélő gyer­mekeik és szüleik) állandó la­kás céljára legfeljebb egy sze­mélyi tulajdonú lakása és ezen felül egy üdülője lehessen. Aki ilyen célokra már megfelelő lakással (üdülővel) rendelke­zik, további lakást nem épít­őiét, illetve néni vásárolhat. Q1 A személyi tulajdonú bérlakások bérlői és tu­lajdonosai közötti jogviszony rendezése, valamint a lakásál­lomány megóvása szükségessé teszi annak elősegítését, hogy lakását a tulajdonos, illetve családja használja. Ennek ér­dekében megfelelő állami in­tézkedésekkel elő kell segíteni a tulajdonosok számára a be­költözést. Lehetővé kell tenni a bérlő számára az általa bé­relt személyi tulajdonú lakás megvásárlását, illetve felsza­badítását, hosszúlejáratú ál­lami kölcsön nyújtásával. A tulajdonos és bérlő közötti cse­rét a tanácsok is segítsék elő. A lakóházak fenntartásának fejlesztése 59 Növekvő figyelmet kell ^ fordítani a meglevő la­kásalap megóvására, kezelésé­re és fenntartására. A lakó­házfenntartásban a tulajdono­sok, és a bérlőik fokozottabb érdekeltségét kell megteremte­ni. Az állami és a személyi tu­lajdonban levő lakásalap fenn­tartásához fejleszteni kell a szolgáltatásokat és bővíteni az anyag- és szerszámellátést. A negyedik ötéves terv időszaká­ban a fenntartási munkák szintje fokozatosan közelítse meg a normál szükségletek ki­elégítését. 55 Az állami lakások fenn­f tartására — üzemeltetési költségeire, karbantartására és folyamatos felújítására — a lakbéreknek kell fedezetet nyújtaniuk. A felújításokban mutatkozó lemaradások pótlá­sa és a meglevő lakásalap kor­szerűsítése céljából az állana a tanácsoknak közpomti forrá­sokból bizonyos kiegészítést ad. Ezek az eszközök együtte­sen képezzék a tanácsok lakó­házfenntartási alapját. Az ala­pot fokozatosan és hosszabb idő alatt kell feltölteni, úgy, hogy végül igazodjék a lakás- állomány tényleges műszaki állapotához. 91 Az állami lakóházak ke- zelési feladatait általá­ban a tanácsi házkezelősé- gek lássák el. Gyakorolják a tulajdonosi jogokat, végez­zék az üzemeltetési felada­tokat, gondoskodjanak a tu­lajdonost (bérbeadó) terhelő javítási munkálatok elvé­geztetéséről és ellenőrizzék a bérlői kötelezettségek tel­jesítését. Az állami lakás- állomány javítását a házke- zelőségek elsősorban a taná­csi építőipari szervezettel vé­geztessék, de juttassanak megrendelést, alakítsanak szerződéses kapcsolatot egyéb építőipari szervezetekkel is, amelyek e téren jó munkát képesek végezni. A lakossági javítási igények kielégítésé­ben különösen az építőipari szövetkezetek vállaljanak na­gyobb részt. A lakbérek jövőbeni rendszere és mértéke QC A lakásépítés, elosztás és fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmon­dásainak feloldása érdeké­ben egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lak­béreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és fenntartás nem nyereségszerzést, hanem tár sadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tar­talmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedeze­tét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze, vagy közelítse meg a lakó­házaik folyamatos fenntar­tási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emel­ni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fo­kozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. QQ A lakbéremelést orszá- gos érvényű, központi szabályozás keretében a meg­felelő felszereltségű (kom­fortos) lakásokra kell kiter­jeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások bé­rét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá ala­kítja. A lakbéreket — a la­kások nagyságát, minőségét, komfortját és telpüléscso- portok szerinti elhelyezését figyelembe véve — haszná­lati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajá­tosságokra való figyelem­mel, a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti meg­állapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. OH Az új lakbér-tarifát a * kormány állapítsa meg a fenntartási költségekkel ará­nyosan és a lakások használa­ti értéke szerint differenciál­tan. Az egyes lakáskategóriá­kon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagá­ban meglevő eltérések ki- egyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, il­letőleg csökkenthetők. A je­lenlegi lakbérpótlék-rendszer megszűnik. 90 Bérbeadók és bérlők fenntartási kötelezettsé­geinek a gazdasági érdekeltsé­gien és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szüksé­ges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás hei- ső berendezéseinek fenntartá­sában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli fel- szerelési és berendezési tár­gyak felújítási és pótlási költ­ségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terhel­jék. A lakáson kívüli épület­karbantartási és az épületfel­újítási munkák költségeit ez­után is teljes egészében a bérbeadók viseljék. QQ A személyi tulajdonú bérlakások lakbérének megállapításánál a tulajdono­sok érdekeinek az eddigi­nél méltányosabb érvé­nyesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérlemények­re is kiterjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú laká­sok lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bér­beadandó, valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérla­kásoknál, amelyeknél már je­lenleg is a szabad lakbérmeg­állapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. Af\ A lakbérek emelését 1971. július 1-i hatállyal kell végrehajtani, úgy, hogy a lakosság még 1970 közepén ér­tesüljön a tervezett intézke­désről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, min­den részletében jól felkészül­hessenek. A lakások lakbéré­nek rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabá­lyozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit. III. Állami intézkedés a lakbéremelésből származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására A1 A bérlakásban élő csalá- dók jövedelmi helyzetét a lakbérek emelése— megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentő­sen rontaná. Miután nagy tö­megében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyug­díjasokról, a munkás- és al­kalmazott-háztartásokról, ele­jét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszín­vonalat csökkentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbér­hozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni. Hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen csa­lád életszínvonalát se csök­kentse. Lakbér-hozzájárulást csak azok kapnak, akik a ren­dezés időpontjában már főbér­leti lakással rendelkeznek, s amiatt — lakbérterheik nő­nek. Tehát azok, akik 1971. jú­lius 1-e után részesülnek bér­lakás-kiutalásban, lakbér-hoz­zájárulást nem kaphatnak. Ezen lakások bérét már kez­dettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. A9 Az ellensúlyozás gyakor- lati alkalmazásának mód­szerei : — a lakbéremelés 1971. jú­lius 1-én egyszerre életbe lép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbér-hozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés tel­jes összegű megtérítését a bér­lőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emel­kedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben az állami lakbér-hozzájárulás fokozatosan csökken; — A bérlakásokban lakó nyugdíjasok, csökkent mun­kaképességűek, keresőképtele­nek méltányos lakásjogosult­ságuk mértékéig a lakbéreme­lés teljes összegét egész éle­tükre szólóan lakbér-hozzájá­rulás címén kapják meg. A rendezés időpontja után nyug­díjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdí­jazás időpontjában részükre folyósított lakbér-hozzájáru­lást. — a szabad foglalkozásúak, az önállók és magánmunkálta­tóknál foglalkoztatottak lak­bérénél általában nem indo­kolt az ellensúlyozás. Ameny- nyiben az államtól kedvez­ményt kérnek, úgy maximum két évre lehet eltolni a teljes bevezetést úgy, hogy fokozato­san félévenként a teljes kü­lönbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni. AO Az állami lakbér-hozzá- járulás kifizetését a kö­vetkező módon kell szabályoz­ni: — a lakbéremeléssel érin­tett lakásoknál a bérlő az eme­lés teljes összegét lakbérhoz­zájárulás címén munkahelyén fizetés-kiegészítés képpen név­re szólóan megkapja. A mun­káltatók a hozzájárulásról sze­mélyenkénti nyilvántartást vezetnék, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy összegben nyújtja a térítést. — a lakbér-hozzájárulást a családon belül a kereső csa­ládfő és a feleség (vagy máso­dik kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés idő­pontjától kezdve munkahelyü­kön havonta kapják, melyet az állami költségvetés a mun­kaadónak megtérít. — a rendezést követő idő­szakban a bérlők fizetésének, illetve átlagkeresetének emel­kedésével együtt a hozzájáru­lás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arány­ban csökken, a keresetnöve­kedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évenként, vagy félévenként kerüljön sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bér- elszámolás keretében oldandó meg. IV. A Központi Bizottság kö­telezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propaganda- munkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és taná­csi dolgozók jó felkészülését a határozat végrehajtására. A Központi Bizottság felké­ri a szakszervezeteket, a töb­bi tömegszervezetet, hogy tá­mogassák a határozat megva­lósulását. A Központi Bizottság és a kormány felkéri az illetékes állami szerveket, hogy a ha­tározat végrehajtásához szük­séges intézkedéseket dolgoz­zák ki és jóváhagyásra ter­jesszék a kormány elé. A Minisztertanács intézkedése a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Az MSZMP KB és a kor­mány együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, to­vábbá a lakbérek rendezésére. A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az ál­lami tulajdonban levő, bérbe­adás útján hasznosított laká­sok havi bérének mértéke a következő legyen: összkomfortos lakások ese­tében négyzetméterenként 6,— Ft. Komfortos lakások esetében 5,40 Ft. Félkomfortos lakások eseté­ben 3,60 Ft. A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéke nem változik, .mindaddig, amíg az i állami szervek a lakást kom­fortossá nem alakítják. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvé­sében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlíté­sére a lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasz­nosított kötöttbérű lakások lakbérét az állami tulajdonban levő bérlakásokra előírt mér­tékhez igazodóan lehet megál­lapítani. A korábban bérbeadóit olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lak- bérmegállapodás rendszere ér­vényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál a sza­bad lakbérmegállapodás rend­szerét kell tovább is fenntar­tani. Az új lakbérek bevezetésé­vel a jelenlegi lakbérpótlék- rendszer megszűnik. A lakásépítés és a lakásel­osztás rendszerének fejleszté­se, továbbá a lakbérek rende­zése érdekében szükséges álla­mi feladatok végrehajtására, a szükséged jogszabályok, intéz­kedések előkészítésére a kor­mány, az építésügyi és város- fejlesztési miniszter elnökleté­vel tárcaközi egyeztető bizott­ság létrehozását rendelte eL Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter felhatalma­zást kapott, hogy a lakáselosz­tás új rendszere, továbbá a lakbérrendezés bevezetése ér­dekében szükséges előkészítő munkálatok (bérlakások fel­mérése, komfort-kategóriába sorolása stb.) megtételéről sa­ját hatáskörben gondoskodjék. t 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom