Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-08 / 106. szám

fii! NIC) K^tirlap 1970. MÁJUS 8., PÉNTEK Vetik a magnak valót Az ez évi állami díjasok kö­zött van négy martonvásári kutató is, akik az egész or­szágban, sőt határainkon túl is jól ismert martonvásári kuko­ricahibridek előállításáért és elterjesztéséért kapták e ma­gas elismerést. A kitüntetés a négy közvetlenül érintett ku­tatókon kívül a martonvásári kukoricakutatásban dolgozó egész kollektíva munkájának magas szintű elismerése. Ezekben a napokban tizen­nyolc martonvásári hibridfaj­tát vetnek árukukorica-ter- mesztésre hazai üzemeink mintegy kétmillió-egyszázezer- kétmillió-kétszázezer holdon, a kukorica vetésterületének több mint kilencven százalékán. A martonvásári intézet azonban még e fajtaválasztékot sem tartja elegendőnek, ezért ez évben további öt új hibridjük nagyüzemi vetőmag-előállítá­sát kezdik meg. A martonvásári nemesítésű hibridek vetőmag-szaporításá­ra termékeny együttműködés alakult ki a kutatóintézet és az állami gazdaságok között. Az éz évi vetőmag-előállítások alapanyagát már mindenüvé kiszállították, és vetésük teljes erővel megindult A hazai vetőmagszükséglet kielégítésén túl évente mint­egy nyolcezer-kilencezer ton­na martonvásári hibridkuko­rica-vetőmagot exportálnak el­sősorban Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztár­saságba és Lengyelországba. Döntött a Legfelsőbb Bíróság VITÁS ÜGYEK TANULSÁGA Mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti, valamint fogyasztá­si és értékesítő szövetkezeti tagok, s alkalmazottak peres ügyében több, irányelvül szol­gáló állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. © Egy tsz alkalmazottját olyan súlyos üzemi baleset érte, hogy több mint másfél évig teljesen munkaképtelen volt. A sérült elmaradt jöve­delme és táppénze közti kü­lönbözet megfizetéséért a szö­vetkezethez fordult, de a ve­zetőség elutasította. Ezek után pert indított és a járásbíróság a szövetkezetét elmarasztalta. A legfőbb ügyész törvényessé­gi óvására a Legfelsőbb Bíró­ság a járásbíróság ítéletét ha­tályon kívül helyezte és el­rendelte az iratoknak a szö­vetkezet vezetőségi bizottsá­gához való áttételét. A hatá­rozat indokolása szerint kor­mányrendelet értelmében a szóbanforgó munkaügyi vitá­ban első fokon a szövetkezeti vezetőségi bizottságnak kellett volna döntenie. Ezzel szem­ben nem a bizottság, hanem maga a vezetőség hozott ha­tározatot, holott erre nem volt jogköre. Tehát a járásbí­róság állásfoglalása téves, ezért ítéletét meg kellett sem­misíteni. © Egy másik baleseti kártérí­tési perben az a kérdés me­rült fel, hogy a tsz-tag átlag- keresetét miképpen kell ki­Óceánjáróval Quitóba A népi demokratikus or­szágok közül először hazánk rendez kiállítást az ecuadori Quitóban, a világ legmagasab­ban fekvő külvárosában. A városközpontban levő kultúr­palotában tartják meg a be­mutatót, összesen 425 négyzet- méteres alapterületen. A május 22—31 között sor­ra kerülő rendezvényre a ma­gyar árut óceánjáró hajóval szállították Guayaguil kikötő­be. A Medicor kórházi felsze­reléseket és berendezési tár­gyakat állít ki, a Kohászati Gyárépítő Vállalat gázégőket küldött Quitóba, a Magyar Hajó- és Darugyár hajómodel- leket és tervrajzokat mutat be. A MOM geodéziai berendezé­seire igyekszik vevőt találni Ecuadorban. A Coopíourisl-tiil Nonmndiábü... Eddigi legnagyobb szabású túrájának szervezését kezdte meg a Cooptourist, a magyar szövetkezetek idegenforgalmi vállalata: július 24-én 21 na­pos túra indul a XXXI. nem­zetközi kempingtalálkozóra, amelyet a franciaországi Nor- mandiában, Granvielle város közelében rendeznek. A túra útvonala Ausztrián, az NSZK-n át vezet Francia- országba. Résztvevői egyebek között megnézik Bécs neveze­tességeit, majd Salzburg, Mün­chen, 'Nancy és Párizs követ­kezik. A francia fővárosban megtekintik a Lourre-tárlatait és kívánságra felkereshetik Versailles-1 is. Augusztus 1-től 10—12 napig tartózkodnak a nemzetközi táborban, ahol ve­télkedőket, sportjátékokat, francia népitánc-, népdal­bemutatókat láthatnak és több kirándulást tesznek a norman­diai-félszigeten. Ütjük vissza­felé Svájcon és Dél-Ausztrián keresztül vezet. Autóbusszal utaznak, s összesen több mint 6000 kilométert tesznek meg. „Beérik-e” az érésmérő? A brüsszeli szabadalmi vi­lágkiállításon nagy aranyér­met nyert a törökszentmikló­si Aranykalász Tsz találmá­nya, a Lakatos—Baranyi féle respirométer nevű gyümölcs- érésmérő készülék. A nemzet­közi siker alapján a Licencia külkereskedelmi vállalat két évre kizárólagos gyártási és forgalmazási jogot engedélye­zett a neves gyümölcstermelő gazdaságnak. A műszert kétféle formá­ban, kisebb és nagyobb mé­számítani. A megyei bíróság arra hivatkozva, hogy a tsz- tagok átlagkeresetének meg­állapítására nincs jogszabályi rendelkezés, azt a számítási módot alkalmazta, hogy a baleset napjáig elért évi ke­resetet a hónapok számával osztotta, és így állapította meg a napi átlagkeresetet. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság más állás­pontra helyezkedett és ki­mondta: az egy napra eső át­lagkeresetet (részesedést) úgy kell megállapítani, hogy a balesetet megelőző egy évben elért összkeresetet (részese­dést) a ledolgozott munkana­pok számával el kell osztani. Minthogy a megyei bíróság nem ezt a számítási módot al­kalmazta, döntése jogszabály- sértő. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a megyei bíróság ítéle­tét hatályon kívül helyezte és új határozat hozatalára kö­telezte. © Egy tsz nőtagjának gyer­meke született és a vezetőség méltányosságból fizetésnél­küli szabadságot engedélyezett neki, hogy a gyermekét gon­dozhassa. Egy évvel később megszületett a második gyer­mek. Az asszony szülési se­gély iránti kérelmét a tsz ve­zetősége azzal az indokolás­sal utasította el, hogy csak fi­zetett szabadság tartama alatt jár a segély, márpedig a má­sodik gyermek az anya fize­tésnélküli szabadságának tar­tama alatt született. Végső fo­kon a Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetét a szülési segély megfizetésére kötelezte. — A Munkaügyi Miniszté­rium és a SZOT állásfoglalá­sa alapján a munkaviszony­ban töltött idő számításánál a gyermekgondozás céljára igénybe vett fizetésnélküli szabadság időtartamát teljes mértékben figyelembe kell venni — hangzott az ítélet. Ez az állásfoglalás természe­tesen a termelőszövetkezetek nőtagjaira is vonatkozik. Ugyanis a tsz-tagok gyermek- gondozási segélyéről szóló rendelkezést úgy kell értel­mezni, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tág­ként dolgozó nő gyermekgon­dozási segélyre jogosultsága szempontjából közös munká­ban eltöltöttnek kell tekinte­ni azokat a napokat is, ame­lyeken gyermeke gondozása miatt — a szövetkezet veze­tőségének engedélyével — volt távol a munkából. Ez az állás- foglalás megfelel annak a jog- politikai célnak, amit a jog­alkotók ezzel a segélyezéssel el kívánnak érni. retben szerkesztették. A talál­mány segítségével pontosan megállapíthatják a szedés al­kalmas időpontját. A készü­lék kezelése egyszerű, fél nap alatt bármelyik szakmunkás elsajátíthatja. A tsz tárgyalá­sokat folytat annak érdeké­ben, hogy ipari kivitelező vál­lalatot találjon. Amennyiben vállalkozó üzem nem akad, a gazdaság saját maga rendez­kedik be a szabadalom soro­zatgyártására. Falkutatás Falkutatás kezdődött egyik legszebb középkori városunk­ban a sárvári Nádasdy-várban. A XVI. századbeli ötszög alakú erődítményt ugyanis helyreállítják, s kulturális-idegenforgalmi célokra használják majd. Falai között eddig erdészeti szakmun­kásképző iskola működött, amely nemrég elköltözött. A mű­történészek korábban néhány teremben értékes falfestménye­ket találtak, s a mostani kutatás során újabbakra számítanak. A vár a Náaasdy család birtokában a XVI—XVII. században a reformáció egyik központja, a művészetek hajléka volt. Az 1653-ban épült díszterem oldalfalait Dorfmeister István bibliai tárgyú olajképei ékesítik. © leltárhiány megtérítésére kö­telező szövetkezeti határozat azért is, mert a szóban for­gó rendeletnek mind az egy-, mind a több személyes egysé­gekre vonatkozó pontjaira hi­vatkozik, holott a két fele­lősségi rendszert együttesen alkalmazni nem szabad; egyik a másik alkalmazását kizárja. De a felvásárló anyagi fele­lősségét azért sem lehet meg­állapítani, mert a munka- szerződésben meghatározott mérvű anyagi felelősség csak azokra a több személyes egy­ségekre vonatkozik, amelyek­ben a vállalat a dolgozókat az egység vezetőjével és he­lyettesével egyetértésben al­kalmazza és ezt a tényt az illetők aláírásukkal elisme­rik. Ebben az egységben azon­ban két olyan kisegítő is dol­gozott, akiket nem a felvá­sárló hozzájárulásával vá­lasztottak ki. Hajdú Endre Uszályok a Parlamentnél (MTI foto — Német) Egy fogyasztási és értékesí­tő szövetkezet felvásárlót és két segédfelvásárlót alkal­mazott. A munkaszerződésben mindhárman tudomásul vet­ték, hogy az átvett áruért egyetemlegesen felelősek. Ké­sőbb a raktárban még két ki­segítő is dolgozott. Egy év múlva a szövetkezet ellenőre leltárhiányt állapított meg, és a vezetőség a felvásárlót a kár megfizetésére kötelezte. Az illető ez ellen a munka­ügyi döntőbizottsághoz for­dult, de panaszát elutasítot­ták, ugyanígy a járásbíróság is. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a szövet­kezet határozatát hatályon kí­vül helyezte és a felvásárlót a leltárhiány megfizetése alól mentesítette. A határozat in­dokolása többek között a kö­vetkezőket mondta ki: — A munkaszerződésnek az a kikötése, hogy a felvásárló és két munkatársa a teljes leltárhiányért anyagilag fe­lelős, törvénysértő. Ugyanis ez a kikötés a leltárhiányról szóló kormányrendeletnek azon a pontján alapult, amely az egyszemélyes egységekre vonatkozik, márpedig ebben az egységben hárman dol­goztak. azaz több személyes volt. Ebből következik, hogy ezen a címen a felvásárló anyagi felelősségéről nem le­het szó. De törvénysértő a zótlanul itta ki a vacsora utáni kávét is. Erezte, ha szól, menthetetlenül újra kezdődik minden Sokat veszekszenek az utóbbi időben. Ez az igazság. Mikor kezdődött és milyen semmiségen? Nem emlékszik rá pontosan. Elkezdődött, mint ahogy sok minden más elkezdődik az ember életében. Tőle függetlenül. Akarata ellenére. Csak annyit tud: szeretni nem annyit je­lent, hogy állandóan egymás szemébe né­zünk. Azt jelenti: együtt nézünk mindig ugyanarra. És ez az, ami a kettőjük életében egyre nehezebben sikerül. Olyan ez, mint amikor az ember váratlanul elveszti a szeme világát és attól kezdve csak tapogat a sötét­ben, miközben mindennek nekiütközik. Amikor délután hazajött, megint összekap­tak. Klári megtudta, hogy jelentést tett a fő­mérnök ellen, amiért a gyár teherautójával fuvaroztatta a telkére az építőanyagot, meg hogy a cement is ... Mindezt Ligeti mondta el Klárinak. Ligeti, akivel együtt töltötte gyermekkorát, együtt került húsz esztendeje a mozgalomba és ti­zenöt esztendeje az irodájuk is közös ugyan­abban a gyárban. Ligeti óvta a bejelentéstől. — Jobb, ha nem keveredsz bele .. ­Klári másként fogalmazott: — Szenteknek képzeled az embereket, pe­dig egyik sem az. Miért akarsz éppen te szent lenni a sok esendő ember között? Fáj a feje. Jó lenne csendben felállni és lefeküdni. Az órájára pillantott: még csak nyolc óra múlt. Álmatlanul forgolódna az ágyban. Az sem jobb a kényszerű hallgatás­nál. — Ligetinek mégis csak igaza volt — tette le a kávéscsészét az asszony. Akaratlanul is kifakadt. — Csak védd, ha én már nem számítok ne­ked. Ligeti a nagy, az utolérhetetlen! Pedig tévedsz! Tudod milyen ember lett belőle? Ö az a szemfényvesztő, aki a földön is úgy jár, mintha kötélen menne és alatta szakadék tá- tongana. Egy vállrándítás volt az asszony válasza. Ez még inkább felingerelte. — Mondj már valamit, az istenért! — Jó — bólintott sokára az asszony. — Te akartad. Ha nem tetszik a véleményem, ma­gadra vess. Én megértem Ligetit. Taktikus és óvatos. És egy kicsit kétszínű. Ennyi az egész. Nem ő az egyetlen. Sokan vannak, nagyon sokan a hozzá hasonlóak. — Szépen jellemezted, mondhatom ... — támadt rá dühösen. — Tudnál engem is így jellemezni? — Nem lenne jobb abbahagyni a vitát? — visszakozott az asszony, de a szava most nem tudta lecsillapítani. — Ha már belekezdtél. — No, jó. Akkor figyelj, ha mindenáron hallani akarod. Szenvedélyes vagy, nyakas és túlságosan őszinte. Ez pedig nem mindig erény! — Tévedsz! A leggyávább embernek tar­tom azt, aki mást gondol, mint amit cselek­szik. Először Ligeti is azt mondta: disznóság az, amit a főmérnök csinál. Csak akkor visz- szakozott, amikor megtudta, hogy én nem érem be a tények megállapításával. Az ilyen ember veszélyes csaló! Nemcsak önmagát csapja be, mindenkit, aki körülötte él. — Túlzol, mint mindig! — Ha ez a véleményed rólam, altkor való­ban jobb, ha abbahagyjuk. Nem értesz meg. Nem akarsz megérteni! — Te pedig önző vagy — vágott vissza az asszony. — Neked mindig csak a magad iga­za a fontos. És mire mész vele? Addig hős- ködsz, amíg egyszer ajtót mutatnak neked. És akkor mi lesz? Havonta csak ezer forin­tot fizetünk a lakásért. Még tizenöt eszten­deig törlesztjük a kölcsönt. Ha elküldenek, miből fizetjük majd? Gondoltál erre? Vagy ez téged egyáltalán nem érdekel? — Ligeti is ezt mondta, ha másként fogal­mazott is. „Ha az ember egyszer már mér­nöki állást tölt be. akkor semmi kedve sincs ugyanannál a vállalatnál portásnak lenni!” Hasznos elv, nem Igaz? Semmi rendkívüli — Mégis ... neki már autója van. Neked pedig ... nekünk ... legfeljebb adósságunk. — Magad is tudod, hogy ez nem igaz. Nézz körül, meggyőződhetsz róla. Vagy már elfe­lejtetted, hogy két bőrönddel kezdtük az éle­tet? Most pedig kétszobás, berendezett laká­sunk van, ha fizetjük is egy ideig még a részleteit. Ez is valami, nem? — Persze, hogy az. De Ligeti lakáshoz is ingyen jutott. Igaz, ő nem jelentgetett soha senkit. így van — szerette volna mondani, de aztán meggondolta magát. Akkor azt is el kellett volna mondani, hogy ő nem tud ha­zugságban élni. Nem tudja a világot elfogad­ni olyannak, amilyen. Ha megtenné, az any- nyit jelentene, mintha lemondana saját szel­lemi és fizikai valóságáról. Elv nélkül élni a legrosszabb megoldás. Felmentené minden felelősség alól. Az embert pedig az teszi em­berré, hogy vállalja tetteit. Nemcsak akkor, ha azok sikeresek, akkor is, ha bizonyos koc­kázattal járnak. Akárcsak most. Szerette volna tudni, mi változtatta meg az asszonyt ennyire. Szoba-könyhás ferencvá­rosi lakásból vette feleségül. A közös élethez nem hozott mást, csak ami rajta volt, meg a szerelmét. Mégis nagyon boldogok voltak. Telve vágyakkal, tervekkel. Most pedig sem­mi sem elég jó, minden kevés. Miért? Ho­gyan tudta elfelejteni, hogy a kezdet kezde­tén hányszor találkoztak forró örömökkel ott, ahol semmi sem ígért örömet. Furcsa az em­ber. Néha még a nyomorúságát is visszakí­vánja, ha ma is melengető örömei a nyomo­rúságban születtek. Az albérleti szobában, esztendeig szinte napról napra élve... Az asszony inkább csak önmagának mond­ta: — Vannak az életnek olyan időszakai, ami­kor kénytelenek vagyunk megalkudni ön­magunkkal, ha nem akarjuk elveszteni mind­azt, amit már elértünk ... Bár az asszony nem várt választ, mégis felelt neki. — önmagámmal sem tudok megalkudni. Az ember nem adhatja fel az elveit anélkül, hogy ezzel önmagát is fel ne adná. Nem tu­dom mindenre azt mondani, hogy igen. Még nem tudom. — Csak annyit akartam mondani — he­lyesbített az asszony —, hogy jobb a békes­ség. — Köszönöm, de én nem kérek az ilyen bé­kességből ... — háborgott még mindig, de már csendesebben. Tíz éve élnek együtt. Tíz éve osztoznak jóban, rosszban. Tíz év nagy idő. Nagy pró­batétel. Nem lehet felrúgni egyik óráról a másikra. Miért kellene? Mert az utóbbi idő­ben gyakran összekapnak? Két ember, két vélemény. Nincs ebben semmi rendkívüli. A házasság nem jelenthet egyet az égyéni füg­getlenség teljes feladásával. A jó házasság alapja a kompromisszum. Mindkét fél felad valamit az egyéniségéből. De mindent? Ezt szeretné Klári, vagy csak ő gondolja így? Idegesebb, mint máskor, amióta jelentette a főmérnök disznóságait. De miért idegesebb? Az igazság az ő oldalán áll. Gondolatainak kavargása lassan csillapult. Szerette volna meg nem történtté tenni a vitát. Klári a felesége. Hozzá tartozik. És ő is hozzá. Miért marják mégis egymást? Klári, mintha csak megsejtette volna gon­dolatait, odaült mellé a heverőre és szelíden a vállára húzta a fejét. — Nagyon haragszol rám? — kérdezte csendes megbánással s ujjaival beletúrt még dús hajába. Jó érzés volt homlokát Klári meleg, göm­bölyű vállára hajtani és beszívni testének illatát. Viszonozni szerette volna gyengédsé­gét, de szavakban nem tudta kimondani még, hogy mennyire bánja, amiért megint csak veszekedett vele. A keze rebbent meg legelőbb, végigsiklott Klári karján, felkú­szott vállára és engesztelőn magához ölelte. Prukner Pál 1 1 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom