Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

Dunakanyar a laboratóriumban VÁCI HAPLO A PEST MEGVfl HÍ RlAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM 1970. MÁJUS 6., SZERDA A NEB megvizsgálta: Hogyan használták fel a fejlesztési alapokat? foton két éve épül az óvoda A Budapesti Műszaki Egye­tem vízépítési tanszékének laboratóriumában kétszer két­méteres dombormű fogadja a belépőt. Könnyen felismer­hetők rajta a visegrádi Vár­hegy, a marosi Hegyestető csúcsai, a környező kisebb- nagyobb dombok és vonula­tok, és közöttük a Szentend­rei-sziget csúcsánál a két ág­ra szakadó Duna kéken ka­nyargó szalagja. A laborató­rium előtti kertben pedig ugyanennek a Duna-szakasz- nak tízméteres betonmodell- je, amelyben méltóságtelje­sen hömpölyög a víz; — ezt ábrázolja mellékelt fényké­pünk is. — Miért a dombormű és a modell, milyen kísérletek folynak a tanszéken? — kér­deztük dr. Sabathiel József tanszékvezető egyetemi ta­nárt, miután végigkalauzolt birodalmán. — Köztudott, hogy hazánk energiában szegény ország, ezért már régen felmerült egy dunai vízi erőmű építésének Az Állami Biztosító egyik igen népszerű biztosítási for­mája a CSÉB — a dolgozók Biztosítási és önsegélyező Csoportja. Minden ipari üzem­ben, és majdnem, minden ter­melőszövetkezetben működik ez a. biztonságot adó kis- kö­zösség. Szükség van rá az élet minden munkaterületén, hi­szen balesetveszély mindenütt van. Az óvó rendszabályok be­tartásán kívül megnyugtató, hogy az esetleg mégis bekövet­kezett balesetkor a sérült nem márad egyedül, az együttérzé­sen kívül anyagi segítséget is kap. Erről beszélgettünk az egyik biztosítási szakemberrel. Giber Józseffel, aki tizenkét éve dolgozik az Állami Bizto­sítónál. — Ismerem a járást, hiszen ez a munkaterületem — vá­laszol elgondolkodva, amikor munkája felől érdeklődöm. — . Öröm itt dolgozni, mert nap­ról napra szebb eredménye­ket érünk el. Az emberek nem ügyfelek, hanem emberek, akikkel a saját érdekükben és . a közösség javára is jó foglal­— Professzor úr a terve­zett erőmű felépítését a távoli jövőben jelölte meg. Köze­lebbi célokat nem szolgál­nak a kísérletek? Fényképeket, mederrajzo­kat. metszeteket és grafiko­nokat terít elém Sabathiel professzor az asztalra, és úgy magyarázza:-i- A lassú folyású magyar Duna sok hordalékot hoz ma­gával, és azt a váci és szent­endrei ágakban olyan mér­tékben ülepíti le, hogy lassanként akadályává lesz a biztonságos hajó­zásnak. Ezért vizsgálataink elsődleges célja az volt', hogy megállapít­suk: milyen mérnöki intéz­kedések révén lehetne sza­bályozni a Duna jobb vízel­osztását a két ág között. A váci ágba élénkebb mozgású vízhozamot kell juttatnunk, de úgy, hogy közben a szent­endrei ág is alkalmas ma­radjon a hajózásra. A falon látható kinagyított éjszakai felvételre mutat: — Itt látható annak a ré­gebbi áramlásmérő kísérle­tünknek felvétele, amelyet világító úszó-bójákíkal, ra­darhajós értékeléssel készí­kozni. Bizonyíték erre az is, hogy a legújabb, a CSÉB 40- es biztosítási formát — a me­gyében — a váci járásban kö­tötték a legtöbben. — Miért új formájú a CSÉB 40-es? — Annak ellenére, hogy a drágább biztosítási formák közé tartozik, — válaszai Gi­ber József — nagyon népsze­rű. Rendkívül előnyösek a biz­tosítási feltételek. A régi, ha­vi húszforintossal szemben csak egyet említek meg:amíg az eddigi csonttöréses, csont- repedéses balesetből eredő sé­rülés esetén csak négyszáz, az új CSÉB ezerkétszáz forintot fizet. Ugyanennyit térítünk minden más balesetkor, amely meghaladja a 28 nap folya­matos táppénzes állományt. — Mondjon egy-két jól mű­ködő csoportot. — A járási ipari üzemek között nagyon jó a váchartyá- ni AKÖV, ahol a CSÉB-biz- tosított a dolgozók 90 százalé­ka. A termelőszövetkezetek között első helyen* a kosdi, és á váchartyáni áll. — esi — tettünk, és amelyről annak idején a sajtó is beszámolt. A világító csíkok révén képet alkothattunk ennek a Duna- szakasznak fő áramlásvona­lairól, s így • — már a kert­ben látott betonmodell segít­ségével — kialakíthatjuk tudomá­nyosan megalapozott ja­vaslatunkat az építendő sarkantyúk, gátak, part­védő falak, azaz a meder­szűkítés módozataira. — A váciak jól emlékeznek még arra, hogy a háború előt­ti évtizedekben sokkal több kotróim jó működött a sződi— felsőgödi kanyarban, mint ma. A kotrás nem lenne ma is jó folyamszabályozó eljárás ? — Sajnos nem. Annak elő­rebocsátásával, hogy a régi kotrás célja sem a meder­mélyítés, hanem az építkezé­sekhez oly nélkülözhetetlen dunai kavics vólt, megálla­píthatjuk, hogy a váci Duna-ág évezredek alatt felgyülemlett kavics­készlete kimerülőben van. 1 Ma már nem kavicsot, hanem iszapot hord és rak le a fo­lyó, azt pedig nem lehet ki­kotorni ! — Ismeretes, hogy a váci vízisport újra fellendülőben van, a sporthorgászatnak is egyre több a hódolója. A ter­vezett szabályozások nem ve­szélyeztetik a sportolók érde­keit? — Megnyugtathatom Hesz Miska fiatal utódait: nem! A halállomány is csak azokban az esetekben csökkenne, ha holtágakat vágnánk le a Du­nában; de ilyenek Vác kör­nyékén nincsenek. Viszont a gazdagabb vízhozam biztosí­tása a Duna-part ivóvízellátá­sát bőségesebbé teszi: a ku­tak most jelentkező eliszapo­sodása megszűnne. — Megenged professzor úr még egy kérdést? Nem kerül túl sokba ez a betonteknő­kísérlet ? Megértőén mosolyog Sa­bathiel professzor a kérdé­sen: — Ez a modell mintegy százezer forintba került. De az itt végzett mérések révén legalább három feleslegesen felépített sarkantyút takarít­hatunk meg. Egy sarkantyú építése viszont hatmillió fo­rintba kerül. A tudomány így közel húszmilliót takarít meg a népgazdaságnak! Korunkban sokszor beszé­lünk a tudomány és a gazda­sági élet közvetlen kapcsola­táról. A Budapesti Műszaki Egyetem vízépítési tanszékén tett látogatásunk arról győ­zött meg, hogy ez a kapcsolat valóban szoros és gyümöl­csöző. Végh Ferenc \ les- és Műszeripari Ktsz F E LV E S Z esztergályos szakmunkásokat két műszakos üzembe. Jelentkezés: NAGYMAROS, Bajcsy-Zsilinszky u. 45-47. szám alatt. Holnap járási vb A járási tanács végrehajtó bizottsága holnap délelőtt ki­lenc órakor ülést tart. Kollár János ipari és munkaügyi fő­előadó, valamint Török Antal, a mezőgazdasági osztály veze­tője az ipari és mezőgazdasági szakmunkái, ti) mii ó-képzés helyzetéről ad jelentést. Csütörtök IKGYENES JOGI TANÁCSADÁS Holnap délután cí órakor ingyenes jogi tanár adás lesz a Lenin úti párt- és tömeg- szervezetek székházában. Ügyeletes: dr. Kovács János, a Váci Ügyvédi Munkaközös­ség tagja. Tűz a Konstantin téren Hétfőn, a déli órákban füst­oszlop szállt fel az épülő ze­neiskolából, majd lángok csaptak ki két földszinti abla­kon. A tűzoltók percek alatt a helyszínre érkeztek és megfé­kezték a lángokat. Vizsgálat tisztázza, hogy mi­lyen* okból keletkezett a Konstantin téri tűz és ki fele­lős a keletkezett kárért? így ítélt a zsűri A városi pártbizottság ver­senyt hirdetett május elsején felvonuló vállalati és iskolai csoportoknak. A versenyben a felvonulók ötletességét és a dekorációk ízlésességét, szép­ségét pontozták. A zsűri az iskolák közül az Árpád úti iskolának ítélte az elsőséget, amely összesen 18 pontot kapott. A második a Báthori utcai iskola 17 pont­tal, a harmadik a Hámán Ka­tó és a Deákvári iskola 15—15 ponttal. Az üzemek közül a Forte gyár kapta a legtöbb pontot; 24-et, majd a Kötöttárugyár következett 16 ponttal, végül DCM 15 ponttal. A pesti gyáraik munkásai ** közül sokan a Dunaka­nyarból, a Szob—Nagymaros— Vác—Budapest vasútvonal kör­nyékéről kerülnek ki. Ezek az emberek minden nap 2—3 órá­val korábban indulnak mun­kába és ugyanennyivel később érnek haza. A börzsönyi hegyifalvakból bejáróknak először buszra kell szállni. Ez az út is eltarthat egy óráig. Szobról hajnali há­romtól félóránként indul vo­nat. Először a távoli kerüle­tekben dolgozók indulnak el otthonról, azok, akik hat órá­ra járnak, később az Újpestre utazók, akiit hét órakor kez­denek. Az utolsó hajnali vo­natokkal tisztviselők, diákok utaznak. Napi száz kilométert tesznek meg a család megél­hetéséért, vagy azért, hogy ta­nulhassanak. A koránkelők álma íztelen. Agyukban éjszaka is ott mo­toszkál a parancs: „Nem sza­bad elaludni, fel kell kelni”. Csörög a vekker. Megszokott, milliószor elvégzett mozdula­tok. Bekapcsolod a rádiót, fel­gyújtod a villanyt. Pontos idő, hírek, időjárás. Az álmot nem tudod kimosni a szemedből, de nem is akarod, a vonaton ta­lán alhatsz még egy-két órát. Szomszédoddal egyszerre lépsz az utcára. Kint sötét ár­nyékok raja bandukol csen­desen az állomásra. Nyomasz­tó csend. Hallgatsz te is, hi­szen ilyenkor még nehezen nyílik a száj, rekedt a hang, lassú az agy. Az állomás megtelik a sötét­Hétfőn tartotta májusi ülé­sét a Váci Járási-Városi N$pi Ellenőrzési Bizottság, Szikora Pál elnökletével. A dr. Baksa György vezette munkacsoport jelentést ter­jesztett elő a tanácsok költ­ségvetési és fejlesztési alapjai felhasználásának 1969. évi tapasztalatairól. A vizsgálatban tizenkét népi ellenőr vett részt és mintegy 48 munkanapnak megfelelő időt fordított a jelentés anyagárnak össze­gyűjtésére. A népi ellenőrök megálla­pították, hogy a tervezésnél mindjobban érvényesül a ta­nácsok önállósága és a taná­csok alapos körültekintéssel dolgozták ki a költségvetést. A város 193 millióval, a járás 21 millióval gazdál­kodott. Találkoztak elhúzódó beru­házásokkal is. Foton például két éve húzódik a bölcsőde építése. Az alapokat lerakták, de az építkezés megakadt. A fejlesztési feladatok megoldását nagyban elősegíti a járás közel nyolcmillió fo­rint és a város kétmillió fo- ! rintnál magasabb értékű tár- | sadalmi munkája. Sajnos, a j nagyobb beruházások kiélte- j lezését sokszor akadályozza az építési anyagok hiánya. Második napirendi pontként j a Sas Ferenc vezette munka- j csoport számolt be a Géza ki­rály téri gimnázium, a Lőwy Sándor Gépipari Szakközép- iskola és a Közgazdasági Szakközépiskola költségveté­sén kívüli pénzkezeléséről és felhasználásáról. Ezekben a tanintézetekben részben a szülői munkaközös- j ségek biztosítanak fedezetet j kirándulásokra és más ren- i dezvényekre. 1 bői előbukkanó emberekkel. A vonat hosszan sípol, befut az állomásra. Helyet már nem kapsz. Mások még korábban keltek, korábbi állomáson szálltak fel. Vácon néhányan leszállnak, ha ügyes vagy, ha tolakszol, — leülhetsz, talán még alhatsz is egy keveset. Már te nézel kárörvendően ar­ra, aki most szállt fel, aki ké­sőbb kelt. Sok kocsiban teljesen sötét van, máshol csak egy-két lámpa ég. Az emberek nagy része alszik. Tátott szájjal; horkolva, de az első hango­sabb neszre fölriadva. Fél fül­lel a külvilág zajaira lesnek: Hol vagyunk, mennyi idő van még? A kocsiban vagy izzadsz a melegtől, vagy dideregsz, fá­zol. Az ablakot ki ne nyisd, mert ütitársad huzatot kap! Érzed az izzadt testek szagát. kapar az el nem nyomott ci­garetták füstjfe. Váltókon csat­tognak a kerekek, egy újabb állomás, majd megint simán gurul a vonat Pest felé. Aztán mintha elvágták volna, alszol te is álmok nélkül, gyötrődve. A hainali vonaton nem jár kalauz. Reménytelen do­log lenne a sok száz alvó em­bert. felkelteni, hallgatni a szitkozódásukat. Itt különben is mindenkinek van jegve. A potyautasok nem kelnek haj­nalban, A kalauz is beül egy Sarokba. Ha úi állomásra ér­kezik a vonat, leszáll jelezni. Az ingázónak megvan a megszokott helye, állandó tár­sasága. Munkatársak, kártya­partnerek utaznak együtt. A diákok társadalmi mun­kát végeznek és az így szerzett pénz egy ré­szét is hasonló célra fordít­hatják. Végül Szikora Pál tájékoz­tatta a bizottságot a két NEB- ülés között végzett munkáról, j a kiskereskedelem ünnep előt­ti felkészüléséről és a bejelen­tések alapján folytatott vizs­gálatokról. (papp) Jubileumi kiállítás a gépipari szak* középiskolában Huszadik tanévét fejezi be rövidesen a váci Löwy Sán­dor Gépipari Technikum és Szakközépiskola. Ebből az al­kalomból az iskola igazgató­sága és KISZ-szervezete jubi­leumi kiállítást rendez az is­kola tornatermében. A meg­nyitó ma lesz. Az érdekes ki­állítás május kilencedikéig tekinthető meg a Konstantin tér 6. számú tanintézetben. Csütörtöki vendégünk: KONCZ ZSUZSA ÉS AZ ECHO EGYÜTTES Városszerte nagy érdeklődés előzi meg a népszerű táncdal- énekesnő, Koncz Zsuzsa csü­törtöki váci vendégszereplését Show a divat... címmel ad önálló műsort az Echo együt­tes kíséretével. Még néhány jegy kapható a Madách mozi pénztárában, de hetedikére biztosan gazdára talál az is, és telt ház tapsolja majd vé­gig Koncz Zsuzsa estjét. Szerélmek is szövődnek a vonaton. Aki hajnalban indui . otthonról és este ér haza, itt keresi a párját. A sötét sar­kokban néhol megbúvó párok ülnek, fogják egymás kezét. A lány a fiú vállára hajtja a fejét. Néha megcsókolják egy­mást, aztán ijedten néznek kö­rül: Jaj, nehogy valaki meg­lássa, megirigyelje ezt a csi­petnyi boldogságot. Mások nem tudnak aludni. A napi négy-öt óra alvás már vérük­ké vált, csak ülnek, mint a baglyok, vagy kártyáznak, né­zik az ezerszer keresztülszelt tájat, a derengő hajnalt. Majd minden kocsiban egy ultizó csoport. Évek óta játszanak együtt. Ismernek hátulról minden lapot, tudják egymás gondolatait. Mégis játszanak, erőset ütnek a koszos kártyá­val a térdükön fekvő táskára. Egyszer ez, máskor az nyer — pont a pénzüknél vannak. Kósza hírek járnak időn­ként. ..Januártól nem fizetnek útiköltséget, a vidékieket el­bocsátják.” „Igaz?” „Hát per­sze, hogy igaz”. ..A Jani mond­ta. aki állomásfőnök”, „a Pisti, aki a minisztériumban dolgo­zik”. p öfög a vonat. Otthon épül 1 a ház, nőnek a gyerekek. Este, ha hazaérsz, már alig látsz_ a fáradtságtól, a füled­ben vonatfütty rikolt. Olvas­nál, de leragad a szemed, ját­szanál a fiaddal, de már al­szik. Téged is hív az ágy. — Ja igen! Ne felejts elkér­ni öt forintot a feleségedtől cigarettára. Csulák András A dohányzás ártalmai címet viseli a nagymarosi művelődési házban a közelmúltban megnyílt kiállítás. Rottár felv. gondolata. Minthogy cseh­szlovák barátaink is hasonló tervekkel foglalkoztak, közös építkezés lehetőségeit vizsgál- j tűk és vizsgáljuk maris. A j Duna Pozsonytól Esztergomig terjedő szakaszán északi szomszédaink, Nagymarosnál viszont mi | szándékozunk a távoli jö- i vőben duzzasztót és vil­lamos energiát szolgáltató erőművet telepíteni. E nagyszabású építkezések konkrét tervezését számtalan és hosszú ideig tartó felmérés előzi meg, ezeknek kísérleteit láthatta ' laboratóriumunkban. á- A Duna magyar szaka­sza, , még a visegrádi szoros­ban is, meglehetősen lassú fo­lyású. Mégis alkalmas lenne erőmű építésére? — Igen, mert altalaja szik­la, illetve agyagos réteg, S ez megkönnyíti a szabályozás munkáit. A váchartyáni AKÖV munkásai biztosították magukat FÜLEDBEN VONAIFÜTTY RIKOLT A I Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom