Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-06 / 104. szám
8 ríni he c 'kMMmp 1970. MÁJUS 6., SZERDA UMTOS KIÁLLÍTÁS AP-.63 ÉS TÁRSAI — Mi az AP—63-as? — Parfümféleség, kissé kesernyés, franciás, nehéz illatú. Camea-szökőkutunkból ez szökell a magasba — a legújabb különlegességünk. Tegnap Cegléden, a Kossuth Művelődési Házban nyílt meg az a termékbemutató, amelyet a Vegyianyag Kereskedelmi Vállalat, és a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat rendezett. A reprezentatív kiállításon összesen hatszázféle áru tekinthető meg e hét péntekjéig. A bemutató nemcsak a szakmabelieket érdekli, így aztán naponta 5-től 8-ig bárki körülnézhet a kiállításon, s bizonyára a látogatók pénztárcája is megnyílik, hiszen az áruk — megvásárolhatók. Akit a kozmetikus tanácsa érdekel, rendelkezésére áll díjtalanul, sőt, a legújabb cikkeket mindjárt ki is próbálhatják az érdeklődők CSEHSZLOVÁK tv-film, a Hat szökevény nyerte a mont- reux-i tv-fesztivál Aranyrózsa diját. Meggyorsul az utak korszerusitese Bármennyire is fontos a közlekedés szerepe a gazdasági életben, annyi mindent kellett építeni és rendbehozni, hogy az utakra eddig nem jutott elég pénz az országban, tehát Pest megyében sem. A megye kiépített főútvonalainak csaknem fele gyenge pályaszerkezetű teherbírás szempontjából, még az elsőrendű úthálózat műszaki állapota sem kielégítő. A-. Egyenlítő egynegyed része... Nos, eddig is történt egy és más, de csak most jutottunk el odáig, hogy nagyobb ütemben folytatható az utak megjavítása. A következő ötéves tervben pedig még gyorsabb lesz az ütem. A megye úthálózatában, amíg állapota utoléri a megnövekedett forgalmat, sok a tennivaló. Kiépített útjaink hossza mindössze 2921 kilométer, míg a kiépítetleneké hosszabb az Egyenlítő negyedrészénél is: 10 752 kilométer. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium útügyi igazgatósága által fenntartott és kezelt 2365 kilométer hosszú állami közutakból is 153 kilométer földút. Seltopuzik és társai Több mint ezer tengeri állatot és 120 hüllőt hozott Budapestre az Allatkert gyűjtőexpedíciója Többek között nyolc polip, tíz languszta, három homár, 24 tengeri csillag, két macskacápa, egy rája, 500 tengeri bíborrózsa, 60 görög teknős, 39 páncélozott seltopuzik — egy méternél is hosszabb lábatlan gyík —, valamint 20 skorpió és négy homoki vipera érkezett a jő- városba. Valamennyi állat már látható is az Állatkert akváriumában, illetve terráriumában. Játék a nevekkel Ha Kovács Pál bemutatkozik Szabó Irmának, ez ugyebár nem feltűnő. De ha például Piroska Farkas mutatkoznék be fülünk hallatára Farkass Piroskának, erre már felfigyelnénk. Különösek a bibliát idéző névkombinációk is: Péter Pál öt is van a telefonkönyvben, de előfordult már az Ádám Éva is; ide sorolhatók a Gáspár M. Boldizsár és „meteorológiai jellegű” a Sándor J. Benedek. Közélelmezési képzettársítást kelt Szabolcsi Ella és Nyíri Rózsa, akik köbüki fokon nyilván rokonai az egykor élt Gül Babának. Mézgát lapzártáig nem találtunk, de van Óbudán Hufnägel Pista és Zuglóban Márisch „szomszéd”. Budafokon él Nemoda Buda, nagyjaink nevét őrzi és ugyancsak Budafokon él egy Petőfi Sándor (a hírős városban is van egy névrokona nagy költőnknek), ugyancsak Kecskeméten él egy Szép Ernő, Pécsett Deák Ferenc és Liszt Ferenc, Szegeden Csortos Gyula, Győrött Gárdonyi Géza. Szombathelyen — bocsánat érte — Rózsa Sándorról tudunk. Toldi Miklós manapság a XIII. kerületben lakik, s viselik polgártársaink a Róbert Károly és Nagy Lajos, a Könyves Kálmán, a Hunyadi Mátyás nevet is. Királyok, Hercegek, Grófok egyébként is elég gyakoriak a nevek világában. Király Ernő PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizcttsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUHA ANDOR Bjjidja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm.. Somogyi Béta a. fi. II. em. Kiadóhivatal: Budapest, VU1., Blaha Lujza tér L Egész nap hívható központi teVrfon: 343—100, 143—220. Gépiró szobák: »43—100/280, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—248. Egyéb számok: 141—162, 141—258. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta, 'sitt fizethető bármely postahivstalnál. a kézbesítőknél, a posta hírlap üzleteiben és a Posta Kőzpoti. Hírlap Irodánál (Bp., V., Józsc nádor tér 1. sz.). Előfizetési (i 1 hónapra 20 forint. volt az első igazán sztárnak nevezhető énekesszínészünk, a Báró (Anna) név ma is szerepel színlapjainkon, az irodalom hivatalosan kinevezett „fejedelme” a két háború között egy Flerczeg (Ferenc) volt, aki pedig őt elsősorban segített pajzsra emelni, az nem más, mint egy Császár (Elemér irodalomtörténész). Számos üzemben és hivatalban hangzik el ma is, hogy Gróf kartárs, szaladjon át a postára... Kálmán Béla professzor név- tudományi munkájában idéz néhány nevet, amelyek összeolvasva furcsa értelmet nyernek: „... Jánoska Pál, Wert Elek, Pap Alajos, Wégh Béla ilyenek, hogy az illendőség határain belül maradjunk” — írja a Nevek világában Kálmán professzor. Ilyen, összeolvasva más értelmet adó név a kereskedelmi jellegű Fél Áron is. Karinthy Ferenc Név-játék című írásában olyan családnevekkel játszik, amelyek népnevekből származnak. Az Opera nagy nevei közül felsorolja Székely Mihályt, Svéd Sándort, Orosz Júliát és Adélt, Kun Zsuzsát, Palócz Lászlót, a színi világból pedig Góth házaspárt, Bajor Gizit és férjét, Germán Tibort. Visszatérve a bemutatkozásra, képzeljük el, hogy valaki kezét nyújtja, és így szól: „ „Ördögh vagyok”, mire a társa: „Örvendek, Angyal”. S a sor szinte végtelen: Zsuzsa vagyok, mondja bemutatkozáskor egy békéscsabai férfi, Kati vagyok, feleli egy pécsi lakos, aki ugyancsak nem múló divatból hord nadrágot. (Pécsett Kató családi nevű férfiak is élnek). Megint mások így mondják nevüket: Bogaras var gyök, Fafula vagyok, Ablaka vagyok, Sógorka vagyok, Szu- rofka vagyok, Sajó vagyok, Gavallér vagyok, Görcs vagyok, Hangos vagyok, Hízó vagyok, Jámbor vagyok, Szerencse vagyok, Éles vagyok, Sánta vagyok, Fenekes vagyok, Tolvay vagyok, Mákos vagyok, Zabos vagyok, Vitéz vagyok, Sűrű vagyok, Torkos vagyok, Lelkes vagyok, Kann vagyok (így hívták az egykori neves futball- bírót, Szűz vagyok. És így tovább majdnem a végtelenségig! Teljes mértékben korszerűnek csak az M 1 és M 2, az új bécsi és balatoni autóút, valamint a közös szakaszuk által alkotott autópálya mondható. A többi első- és másodrendű főútvonal állapota viszont még mindig jobb a tanácsi kezelésben levő utaké- nál és ez is oka annak, hogy a forgalom 70—80 százaléka az állami utak teherbírását teszi próbára. A főútvonalak évekkel ezelőtt megkezdett korszerűsítését idén is folytatják, az új ötéves terv során pedig fokozzák. Hol építkeznek? Ez idő szerint a budapest— szobi út váci átkelési szakaszán dolgoznak és folytatják a Vácig már átépített út korszerűsítését az országhatárig. A munka befejezése azonban áthúzódik a következő évekre. Megkezdik ebben az évben és 75-ben befejezik a budapest—ceglédi ut korszerűsítését. Cegléd bércéitől Ceglédig az autóforgalmat sűrűn megakasztó vasúti kereszteződést elkerülve, új nyomon építik ki az utat. Nagyszabású munkálatokba fognak Érden a Pécsre vezető út átkelő, és a községtől a megyehatárig terjedő szakaszán. Nagy részét még ebben az évben el is készítik. A régi balatoni műutat Érdtől már korszerűsítették, most ezt a munkát a főváros határáig folytatják. A régi bécsi út korszerűsítésére viszont csak a negyedik ötéves tervben kerül sor. A másodrendű főútvonalak közül idei kezdéssel építik Budakalász kanyargós utcáit megkerülő új nyomon az utat Szentendréig. Kiskunlachá- zán pedig még ebben az évben hozzáfognak a nagyon elhasználódott átkelőszakasz felújításához. A következő ötéves terv időszakában a Budapest, Nagykáta, jászberényi út korszerűsítésére kerül sor. A tanácsi utakra ez idén 58 millió forint áll rendelkezésre, amiből már nemcsak karbantartásra, hanem rekonstrukcióra is telik. Az utak korszerűsítése egyébként erősebb pályaszerkezet építése és az éles kanyarok levágása mellett, főként szélesítéssel jár. Nagy a szükség erre, mert a két kerék- nyomú forgalom biztosításához szükséges hatméteres pályaszélességet a megyei köz- utaknak csak egyhanruada éri el, felerészük csak az öt és fél métert, de 22 százalékuk még a négy métert sem. A korszerűsített utak útburkolatát a fagynak ellenállóbb és teherbíróbb anyagból építik. Évi 80 millió tonna A közlekedési tudomány az utak forgalmi terhelésének kiszámításához a „személygép- kocsi/nap” mértékegységet használja. Eszerint a megye útjainak naponta közel 230 ezer személyautó terhét kell elviselni. Ebben a számban azonban sem az országon áthaladó külföldi gépkocsik, sem a nyári évad Dunaka- j nyarba irányuló autós idegen- forgalma nem szerepel. Hogy j hány tehergépkocsi halad az utakon, arra nincs adat, de évente 80 millió tonnánál nagyobb áruszállítást bonyolítanak le. A korszerűsítéshez hozzátartozik a hidak problémája, összesen 377 van a megyében, nagyrészt elavult, teherbírásuk sem felel meg a mai követelményeknek. Fából 119, kőből 65, téglából 39 épült. Legtöbbjük megérett a lebontásra, új kell helyettük és az idén, valamint a következő ötéves terv során ki is cserélnek. Több autóbusz Az utak kapcsán külön kell szólni a megye autóbuszforgalmáról. Ez a modern tömeges személyszállítási eszköz elterjedtebb lehetne Pest megyében. Forgalma különösen érdekli az ingázókat.- MÁV-. HÉV-állomáshoz mintegy 12 ezren járnak vele, közvetlenül Budapestre pedig húszezernél többen. A MAVAUT vonalait az igényekhez igazodva állapította meg, de a járatsűrűség nem kielégítő és emiatt rendkívül sok a panasz. A vállalat járműparkja sem mennyiségben, sem minőségben nem kielégítő. Eddig, az évente beszerzett új kocsik jóformán csak a kiselejtezetteket pótolták. Ez idén talán már a leginkább igénybe vett vonalain több új kocsit állíthat be a MÁVAUT járatai sűrítésére. A fővárosi kék busz tíz községet köt össze Budapesttel. Járatsűrűsége valamivel jobb, viszont több a főváros határában levő község, például Főt és Vecsés is erősen sürgeti, hogy kék buszt kapjon. Egyelőre nincs sok remény, a fővárosi autóbuszvállalatnak sincs elég kocsija, gépkocsi- vezetője sem. Szokoly Endre Kalandok kétszer két keréken Marabutól! Albertirsán Antwerpenből camionban Hajtunk. Vigasztalhatatla- nul esik az eső. — Ha látnának ... — fordulok hátra a nyeregből. — Vicc — hangzik a kesernyés válasz. — Az, — A szemüvegemen végigcsurog az eső, semmit nem látok. Az albertirsai kocsmában füst és meleg. A kocsmáros hatvan éve él ugyanabban a házban, sok vihart látott hát, a községről mindent tudó ember. — Menjenek a toliüzembe, nézzenek ott körül. Majd csak akad valami, ha meg nem, hát pihenjenek legalább. Dzsekinkén táncolnak az esőcseppek. Cipőnk eggyé vált a zoknival, ki lehetne facsarni az egészet, de minek? FALUM 25 EVE Kiosztották a megyei krónikaírók felszabadulási pályázatának díjait A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága, a Pest megyei Levéltár és a megyei tanács művelődésügyi osztálya a felszabadulás negyedszázados évfordulójára krónikaírók részére kitűzött pályázatának eredményét kedden délelőtt hirdették ki a megyei tanács üléstermében, amelynek padsorait a pályázat résztvevői töltötték meg. összesen 112 pályamű érkezett be. A szerzők közül 76 ragaszkodott a pályázat címéhez: „Falum 25 éve” és többkevesebb részletességgel feldolgozta községe, illetve városa felszabadulásának és az azóta eltelt 25 esztendőnek történetét. Hatan községükben 1969. folyamán történt események krónikáját írták meg. Néhányan pedig tanulmányt, egy-egy történelmi esemény, például a földosztás hatásáról a társadalom átalakulására. Kifejezetten gazdaságtörténeti jellegű munka kevés akadt. Mindössze egyetlen ipari üzem, a Nagykőrösi Konzervgyár és egy mezőgazdasági nagyüzem, a Herceghalmi Állami Gazdaság, valamint hat tsz krónikája található a pályamunkák között. A legtöbb pályaművet, 25 pályázatot a budai, húszat pedig a ráckevei járásból küldték be. ELSŐ DIJAT KAPTAK: Hauser József „Adatok Budaörs község felszabadulás utáni történetéhez”, Czébor Kálmánné „Dánszentmiklós története 1945— 1970”, Seres István „Solymár 1945 —1969” (továbbá 509 forintos jutalomban részesült „Solymári Krónika 1969”), Molnár Bertalan „Szentmártonkáta krónikája** című pályamunkájukért. MÁSODIK DIJAT KAPTAK: Máté Dezső „Érd története 1945— 1970”, (továbbá Ili. díjat »,Érd 1969”), Ferenczi Illés „Százhalombatta 25 éve”, Gerencsér József és Fodor Dezső „Budai járás 25 éve”, Antal Domokosné és Utassy Miklós „Kőcser község 25 éves története”, Láppal Lajos, Szered! László, Fábián Miklós, Szanka Ferenc „Dabas község története 1945— 1970’* című pályamunkájukért. HARMADIK DIJAT KAPTAK: Győré Pál Abony, Veér Ilona Budakeszi, Lencsés Gábor Cegléd, Dombóvári Antal Hévizgyörk, Horváth Márton Kakucs, Cservári Gáborné Nagymaros, Jakus Lajos Penc, Szívós Sándor Piliscsaba, Meggyes! Rezső Pilisszeiiti v án, Meuveczky Imre Szentendre, Vöó Imre Szigetszentmiklós, Ipolyi Ferenc Szokoiya, Kállai Vilxnos Tá- piógyörgye, Német Károly Vác- bottyán, Nagy Lajos Váchartyán, Szatmári István Vámosmikola, Muskátli György Üröm 25 éves történetéért. Kardos Győző két pályaművével érdemelte ki a harmadik díjat, az egyikben a nemzeti bizottságok működését a gödöllői járásban, a másikban pedig a járás felszabadulásának történetét dolgozta fel. Palotai Sándor és Józsa Imre a gyömrői út- | törő mozgalom történetéért, Kádár András, a Nagykőrösi Konzervgyár, Pesti László A nagykőrösi Szabadság Tsz megalakulása című müvéért. 500 FORINTOS JUTALOMBAN RÉSZESÜLTEK: Kása Lajosné Alsógöd, Szomorú István Cegléd (két pályaműért), Pandúr József Dunakeszi, Kalács- ka Lászlóné Kemence, Palotay Árpád Kóspallag. Koresmáros László Letkés, Győrök József Nagybörzsöny, Szatmári Lajos Nagykovácsi, Pál Imréné Ócsa, Molnár Jenő Páty, Albel Attiláné Pilisvörösvár, Kummer Antal és Szabó Klára Sós-kút, Ballay Aladár Szentlő- rinckáta, Gyenes János Sződliget, Pap Gáborné Tinnye, Juhász Sán- doraé Tök 25 éves történetéért. Joó Katalin, a dömsödi Dózsa Tsz történetéért, Szatmári Lajos Nagykovácsi 1969. évi krónikájáért. Ofeila Sándor és az általa vezetett honismereti kör Tápiószecső történetéért a felszabadulás 25. évé- i ben. Tűzoltók tüze Kályha és tollak.. Az otthoni ágy jut mindkettőnk eszébe. — Látják, itt rengeteg toll van. de nem pehelypaplanba kerül egy sem. Az emberek általában azt hiszik, hogy a toll csak ágyneműbe Való. Rengeteg mindenre lehet azt használni! — fogad az albertirsai toliüzem vezetője, Méhész János. — Például? — A közismertek: dísztoll, kalapra való, régebben nagy divat volt, most újra kezdik viselni. Kalácskenő, tudják, amivel a tojássárgáját kenik szét a tésztán. Kevesebben tudják, hogy tollgerincbő] fogvájót készítenek, meg a pecázáshoz úszót. A tollaslabda is elképzelhetetlen jófajta toll nélkül. A lesábolt, levágott hulladék a tűzoltókhoz kerül, alapanyaga a haboltónak, s a neve: tolipor. Itt van aztán a toll-liszt — a használhatatlan pilléből állati fehérjéket vonnak ki. Az Országos Baromfitenyésztő albertirsai toll-üzemé- ben 70 asszony dolgozik. Válogatják, osztályozzák, „gerinc- telenítik” a tollat, mely mesz- sze földről, Amerikából érkezik. — Elsősorban dísztollakal készítünk bérmunkában. Aztán bálákban visszaszállítják a tengerentúlra — ott festik Évente 55—60 ezer dollárt él a munkánk. Havonta 30 mázsa nyersanyag érkezik a: antwerpeni kikötőből — ca- mionokban. — Töméntelen pulykatoll Jobban hangzik azonban: marabutoll — Így kerül forgalomba. Kevés a hazai piacrí is jut. — Nálunk azonban még csak a tv-bemondónők viselik — fesztiválokon. Dél- Amerikában a karneválok idején csak ilyen díszeket hordanak. Szállítottunk már a Dior szalonnak Párizsba fácánokat, meg a tengerentúlra indián fejdíszeket is. Nem is gondolná az ember, menynyien veszik. A futószalagnál szorgos kezű asszonyok válogatják nagyság, fazon szerint a tollakat A termekben neonfény, kinl azonban borús az idő. Zuhog — mondja az üzemvezető. — Ha akarnak, itt is aludhatnak. Ennyi toll még úgysem volt maguk alatt. — Majd csak eláll... — mondjuk nem éppen lelkesen. — Indulunk ... Az aszfaltúton magunk mögött hagyjuk Irsát. A teherkocsik kíméletlenül fröcskölnek, zuhog, a kerék csúszik, de majd csak elérünk Ceglédre. Nyomjuk a pedált. Falus—Tamás A budafoki hajóállomásnál a minap lángra lobbant egy folyami uszály. A tüzet a Tűzrendészet! Országos Parancsnokság szakemberei gyújtották, hogy egy új oltóanyagot próbáljanak ki. Az eddig használatos habképző oltóanyagok 6—10-szeres térfogatú habot hoznak létre, a most kipróbált különleges szintetikus vegyiilet viszont — a megfelelő szerelvényekkel — 50— 100-szoros, sőt 500—1090-szeres térfogatú hab előállítására is alkalmas. i
