Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-06 / 104. szám

6 19*0. MÁJUS 6., SZERDA HATSZÁZEZER f! WW A Budapesti Kalapgyár Gizella úti telepén olasz és nyu­gatnémet gépekkel világszínvonalra emelték a nyúlszőrtomp és a divatos készáru gyártását. Az idén először a férfikalapok mellett női divatkalapok is készülnek az üzemben. A nyúlszőr- tompgyártmányok mintegy 30%-a tőkésexportra kerül. Kecskekor obi & A keszthelyi Balaton Mú­zeum munkatársai könyvet ál­lítanak össze a Balaton múlt­járól, érdekességeiről. A gyűj­tőmunka közben derült ki, hogy a balatoni kecskeköröm­nek meglepően gazdag irodal­ma van. Mondák, regék és tudományos munkák foglal­koznak az érdekes kővel. 1830- ban Ausztriában jelent meg az első munka, amely részlete­sen foglalkozik a kecskekö­römmel, 1851-ben és 1881-ben lon­doni szerzők könyvei utal­nak a furcsa alakú és tu­dományosan még nem tisztázott kő eredetére. Garay János regéjét első­sorban a tihanyi gyerekek tet­ték ismertté. Később Babits Mihály mesedrámatervet ké­szített erről a témáról, ame­lyet 1911-ben a Nyugat című folyóirat méltatott. A tudományos irodalomban a nagy francia geológus, Beu- aíant foglalkozott még a kecs­keköröm eredetével. A hazai tudósok közül Cholnoky Jenő munkájában kapott nagyobb teret az érdekes kő. Oldalakat szentel a kecske- körömnek Eötvös Károly „Utazás a Balaton körül” cí­mű könyvében. A többi között így ír róla: „Az a tenger, amely fél millió évvel ránk­hagyta hírmondóul, nem is­merte ezt a kagylót. Ha ismer­te volna, másutt is előfordul­na a Balatonban. Ezt a kagylót csupán Tihany szüli. Valami­kor milliókra menő év alatt valami más tenger volt ezen a vidéken, abban élt a kagyló. S amikor egy irtózatos világ­forradalom tűzokádó haragja Tihanyt kiemelte a vizek mélységéből, akkor menekült a kagyló Tihany sziklái közé, s a kövek közt kővé vált ma­ga is.” Tihany „egyeduralma” nemrégen megdőlt, mert a Somlóhegy mellett is ta­láltak kecskekörmöt. Eötvös Károly fejtegetését cáfolja a tudomány. Elfoga­dott az a megállapítás, hogy a Pannon-tengerben élt hajdan ez az osztriga formájú kagyló, amelynek kövületét a víz kop­tatta, a kecske körméhez ha­sonló alakúra. Csökken a külterületi népesség NAGYOBB LAKÁSOK ÉPÜLNEK A népszámlálás első részletes kiadványé Nyomdában van az 1970. évi népszámlálás kiadványsoroza­tának első kötete — közöltek a Központi Statisztikai Hivatal­ban. A kiadvány a korábban nyilvánosságra hozott orszá­gos, megyei, járási és városi eredmények mellett a községi összeírás előzetes adatait is tartalmazza majd. s több vo­natkozásban kiegészíti az ed­digi közzétett statisztikákat. A népesség kül- és belterü­letek szerinti összehasonlításá­ból például kitűnik, hogy a külterületen lakók szá­ma az utóbbi tíz évben valamennyi megyében — országosa n pedig 23,3 szá­zalékkal — csökkent. Jelenleg hazánk népességének nem egészen 9 százaléka él külterületen, ez a létszám több mint 14 000 különféle la­kott helyen oszlik meg. A kül­területen lakók egynegyede a városokhoz, háromnegyede a községekhez tartozó körzetek­ben él. Számarányuk Be cs- Kiskun megyében a legmaga­sabb — 28.7 százalék, Csong- rádban 27,6 százalék, Békés megyében 15,7 százalék. A leggyérebben lakottak a bor­sodi, a vasi és a hevesi külte­rületek, az itteni lakosság ará­nya csupán 2—4 százalék. A korábbinál részletesebb adatokat tartalmaz a kiadvány a lakásállomány alakulásáról is. A lakásállomány javulását mutatja, hogy a tíz év előtti­hez képest jelentősen növeke­dett a nagyobb lakások száma és aránya. 1970. január 1-én országosan a családi otthonok 47 százaléka egyszobás, 43 szá­zaléka kétszobás és 10 száza­v-agy többszobás Megfejtették a veres-víz „titkát' A Zemplén-hegységben Tel­kibányától nem messze egy különös patak ered a rég el­hagyott aranybányák közelé­ben. Veres-víznek nevezik a környékbeliéit, mert a pata­kocska kristálytiszta habjai olykor vérvörös tajtékot vet­nek. s néhány napig mintha megfestették volna, pirosán zúdul alá a víz a sziklagörge­tegeken. A hegyköz lakói azt is megfigyelték, hogy különö­sen tavasztájt, a kiadósabb zá­porok után ismétlődik a fur­csa jelenség. A gazdag népi fantázia le­gendát szőtt a patak időnkénti színeváltozásához, illetve egy valóban megtörtént tragédiá­nak tulajdonítja a víz megvö- rösödését. A 18. században ugyanis az egyik aranybányá­ban háromszáz embert teme­tett el az omlás. A szerencsét­lenül jártok ma is ott pihen­nek a tárnák mélyén, és a nép azt tartja, hogy a nagy esőzé­sek után a bányászok vére fes­ti vörösre a patak vizét. A veres-víz rejtélyére em­beröltőkön át ez a romantikus legenda volt az egyetlen „tu­dományos” magyarázat, míg­nem a Zemplén-hegység el­múlt években megkezdett tü­PRESIDENT KENNEDY Tulipánszőnyeg A szegedi Űj Elet Tsz-ben, hazánk legnagyobb tulipán­kertjében a hatalmas táblán 650 000 virág nyílik. Az össze­függő tarka tulipánszőnyeg véget nem érőnek látszik — európa legdivatosabb tuli­pánjait nevelik itt. A 40 faj­ta tulipán hagymáit Hollan­diából hozatták. A legszeb­bek a fodroskelyhű papagáj- tulipánok, amelyek piros, sárga, rózsaszín, lila és na­rancs színűek. Megtalálhatók itt a hibrid újdonságok is, köztük a President Kennedy. A rengeteg tulipánból csak százezret szednek le. A többit szaporításra nevelik és majd ősszel a hagymáját értékesí­tik. A tsz az idén első ízben exportál szaporítóanyagot, s ritkaságaiból az egyéni meg­rendelőknek is küld. ÁLLAM! ÉS TANÁCSI VÁLLALATOKNAK, MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEKNEK ÉS KISIPARI SZÖVETKEZETEKNEK készleteinkből megvételre kínálunk különböző anyagokat, saját gyártmányú alkatrészeket, TMK- és rezsianyagokat, valamint egyéb termékeket és eszközöket. Előnyös feltételek Kérjük, érdeklődjenek — szombat kivételével- naponta 9-14 óra között a Csepel Autógyárban Szigethalom Telefon: 479-741. 130-686, Nagy Gergely gazdálkodási ov., Kubányi Imre, kohászati ov. zetesebb hidrogeológiai felmé­rése derített fényt nemrégiben a patak titkára. A szakembe­rek terepbejárás közben vé­kony réteg vasoxidos okkerte­lepre bukkantak a patak med­rében. Ezek a rétegek ma a patak bevágódása miatt már magasan fekszenek, s csak na­gyobb árvíznél éri el őket a vízszint. Az alámosott mere­dek partfalról időnként — kü­lönösen az áradat levonulása után — nagyobb darab okke­res rögök szakadnak a meder­be. Ez a magyarázata annak, hogy az ár elvonulása után amikor már kitisztult a víz, a lassan feloldódó vasoxidos ok­ker festi vérszínűre a patakot. léka három- volt. A két népszámlálás kiizölti időszak legfontosabb vál­tozása, hogy a kétszobás lakások száma 877 000-ről 1 359 000-re nőtt. az összes lakásokhoz viszonyított részarányuk pedig — az 1960-as cgyharmaddal szemben — jelenleg meg­haladja a 40 százalékot. Ugyanebben az időszakban az egyszobás lakások aránya — a bontások és a lakásmegszűné­sek, valamint a bővítéseik kö­vetkeztében — 12 százalékkal csökkent. A fejlődés főleg az építkezések eredmén5-e, ugyanis az 1960-tól épült új lakásoknak már 61 százaléka kétszobás, hat százaléka há­rom- vagy ötszobás, és csak 33 százaléka egyszobás. A lakásnagyság növekedésé­vel még inkább javultak a la­káskörülmények. Például be­csült adatok szerint 1960. és 1970. között a száz szobára ju­tó népesség száma 20 százalék­kal csökkent. Figyelemre mél­tó továbbá, hogy a szobák szá­ma jelenleg országosan meg­haladja az 5 200 000-et, ami 28 százalékkal több a tíz év előt­tinél. A lakásállomány egyéb­ként a vidéki városokban nőtt a legnagyobb mértékben —- tíz év alatt több mint egyne­gyedével, Budapesten a növe­kedés 18 százalék, a községek­ben 8 százalék. Ne játsszunk a tűzzel! Tavaly szériitüz, majd egy hónappal később erdőtűz ke­letkezett Kosdon, mert néhány gyerek gyufához jutott. Ala­kon, az Állami Gazdaságban tarlótüzct okozott ugyancsak a gyerekjáték ... Hiábavaló lenne a tűzoltóság figyelmeztetése? Hiába szólnak a tanárok az osztályfőnöki órákon a nebulóknak? Hiába kérik meg a szülői értekezle­ten a szülőket, hogy vigyázza­nak jobban? Ügy látszik . . . Mert a múlt hónapban mái két tüzet okozott a szülök fe­lelőtlensége . . . Április 18-án ürszcntmikló- soa gyulladt meg egy szalma­kazal, mert két testvér, a tíz­éves M. J. és a kilencéves M. S. a konyhaszekrényről levette a gyufát. Húszadikán pedig O. J. há­roméves (!) fia Kádon lcöny- nyüszerrel nyúlhatott a vil­lanyórán levő gyufáért. A kö­vetkezménye: meggyulladt a disznóól. Mi tehát a teendő? Mindenekelőtt a gyufát, ön­gyújtót stb., nem szabad olyau helyen hagyni, ahol elérheti a gyerek. Helytelen az is, hagy a szülők a gyerekeket küldik a boltba cigarettáért, gyufá­ért. A gyerek kiváncsi. Hogy a cigarettát kipróbálja, — el­bújik. Ólba, szénakazal mö­gé... A tűzrakás és a tűz kezelése ne a kisgyerek fel­adata legyen. Kirándulásokon gyakori a szalonnasütés. Sem­miképp ne a gyerek rakjon tü­zet, és a felnőtt is csak a ki­jelölt helyen! Végül, még egy jótanács: a kislányokat, kis­fiúkat sohasem szabad bezár­ni a lakásba. Nemegyszer ke­letkezett már emiatt súlyos — sőt halálos — baleset... Az első szavak... (Zsoldos rajza) A kínálatnál nagyobb kereslet a traktorpiacon Az AGROTRÖSZT-nél ősz- 1 szállítások növelése érdekében. szesítést készítettek a mező- gazdasági nagyüzemek eddigi, idei gépvásárlásairól. Megálla­pították: április végén össze­sen 2100 traktort vásároltak a gazdaságok. Ez valamivel ke­vesebb, mint az elmúlt év ha­sonló időszakában, akkor ugyanis nagyobbak voltak a vállalat átmenő készletei. Az egyik legkeresettebb gép a csehszlovák Zetor 56—11, eb­ből összesen 250-et adtak el. A szovjet MTZ—50-esből 1100-at vettek át eddig a meg­rendelők. Ebből az erőgépből az év végéig 5000-re lenne szükség, egyelőre csaknem 4000-nek a szállítására van szerződéses fedezet. Az AQ- ROTRÖSZT további tárgyalá­sokat folytat a szovjet traktor­A „traktorpiacon” különö­sen nehéz helyzetet teremtett, hogy a hazai gyár még mindig nem teljesítette esedékes szer­ződéses kötelezettségét. Az UE—28-as típusból jóformán még nem is adtak át a keres­kedelemnek, az UE—50-esből is legalább 200-zal többet kel­lett volna kibocsátania a trak­torgyárnak. Az AGROTRÖSZT gépérté­kesítése eddig az elmúlt évinél kedvezőbben alakult: 10 szá­zalékkal több gépet, mezőgaz­dasági berendezést, felszere­lést stb. adtak el. Különösen sok kukoricavető-gépet hoztak be külföldről, az 1350 darabos raktárkészlet jó része már ve­vőre is talált. Füledben vomtiürikolt A pesti gyárak munkásai közül sokan a Dunakanyarból, a Szob, Nagymaros, Vác, Bu­dapest útvonal környékéről járnak dolgozni. Ezek az em­berek mindennap 2—3 órával korábban indulnak munkába és ugyanennyivel később ér­nek haza. A börzsönyi hegyifalvakból bejáróknak először buszra kell szállniuk. Ez az út is eltart­hat egy órát. Szobról hajnali háromtól félóránként indul a vonat. Először a távoli kerüle­tekben dolgozók indulnak el otthonról, azok, akik hat órá­ra járnak, később az Újpestre utazók, akik hét órakor kez­denek. Az utolsó hajnali vo­natokkal tisztviselők, diákok utaznak. Napi száz kilométert tesznek meg a család megélhe­téséért, vagy azért, hogy ta­nulhassanak. A koránkelők álma íztelen. Agyukban éjszaka is ott mo­toszkál a parancs: „nem sza­bad elaludni, fel kell ketai!” Csörög a vekker. Megszokott, milliószor ismételt mozdulatok. Bekapcsolod a rádiót, fel­gyújtod a villanyt. Pontos idők, hírek, időjárás. Az álmot nem tudod kimosni a szemed­ből, de nem is akarod, a vo­naton talán alhatsz még egy­két órát. Szomszédoddal egyszerre lépsz az utcára Kint sötét ár­nyékok raja bandukol csende­sen az állomásra. Nyomasztó csend Hallgatsz te is. hiszen ilyenkor még nehezen nyílik a száj, rekedt a hang lassú az agy. Az állomás megtelik a sötét­ből előbukkanó emberekkel. A vonat hosszan sípol, befut az állomásra. Helyet már nem kapsz. Mások még koráb­ban keltek, korábbi állomáson szálltak fel. Vácon néhányan leszállnak, ha ügyes vagy, le­ülhetsz, talán még alhatsz is egy keveset. Már te nézel kár- örvendően arra, aki most szállt fel. aki később kelt. Sok kocsiban teljesen sötét van, máshol csak egy-két lám­pa ég. Az emberek nagy része alszik. Tátott szájjal horkolva, de az első hangosabb neszre felriadva. Fél füllel a külvilág zajaira lesnek: Hol vagyunk, mennyi idő van még? A kocsi­ban vagy izzadsz a melegtől, vagy dideregsz, fázol. Az ablá- kot ki ne nyisd, mert útitársad huzatot kap! Érzed az izzadt testek szagát, kapar az el nem nyomott cigaretták füstje. Vál­tókon csattognak a kerekek, egy újabb állomás, majd me­gint simán gurul a vonat. Pest felé. Aztán, mintha elvágták volna, alszol te is, álmok nél­kül gyötrődve. A hajnali vonaton nem jár kalauz. Reménytelen lenne & sok száz alvó embert felkelte­ni, hallgatni a szitkozódásukat. Itt különben is mindenkinek van jegye. A potyautasok nem kelnek hajnalban. A kalauz is beül egy sarokba. Ha új állo­másra érkezik a vonat, leszáll jelezni. Az ingázónak megvan a megszokott helye, állandó tár­sasága. Munkatársak, kártya partnerek utaznak együtt. Szerelmek is szövődnek a vonaton. Aki hajnalban indul otthonról és este ér haza, az itt keresi a párját. A sötét sarkok­ban megbúvó párok ülnek, fogják egymás kezét. A leány a fiú vállára hajtja a fejéti Néha megcsókolják egymást, aztán ijedten néznek körül:' jaj, nehogy valaki meglássa, megirigyelje ezt a csipetnyi boldogságot. Mások nem tud­nak aludni. A napi négy-öt óra alvás már vérüké vált, csak ülnek, mint a baglyok, vagy kártyáznak, nézik az ezerszer keresztülszelt tájat, a derengő hajnalt. Majd minden kocsibaji egy ultizó csoport. Évek óta játszanak együtt. Is­mernek hátulról minden lapot, tudják egymás gondolatait. Mégis játszanak, erőset ütnek a koszos kártyával a térdü­kön fekvő táskára. Egyszer ez, máskor az nyer — pont a pén­züknél vannak. Pöfög a vonat. Otthon épül a ház, nőnek a gyerekek. Este, ha hazaérsz, már alig látsz a fáradtságtól, a füledben vonat­fütty rikolt. Olvasnál, de lera­gad a szemed, játszanál a fiad­dal, de már alszik. Téged is hív az ágy. Ja, igen! Ne felejts el kérni öt forintot a feleségedtől ciga­rettára. Csillák András

Next

/
Oldalképek
Tartalom