Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

8 reii MEGYE* ^Mívlap 1910. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK OLASZ NÍÁR JÉGBARLANGBAN A Borsodi Erdő- és Fafel­dolgozó Állami Gazdaság az idén több mint ötven hektá­ron telepít gyorsan növő nyár­fákat. Az olasz-, korai és óriásnyárfák dugványait a Tisza és a Bodrog ártereiben, a belvizek járta részeken, li­geterdőként ültetik el. Tizenöt-húsz év múlva már hektáronként mintegy tíz köbméternyi fatömeget adnak ezek az ültetvények a fafeldolgozó iparnak. A Tisza és a Bodrog áradá­sa, a magas talajvízszint azon­ban megakadályozta a telepí­tést, s arra csak június végén kerülhet sor. Hogy az értékes dugványok veszendőbe ne menjenek, az erdőgazdaság a Telkibánya melletti, úgyneve­zett jegesbarlangot rendezte be természetes „hütőszek- rény”-nek, s ott vermelték el a szaporítóanyagot. A természetes sziklaüreg állandóan nulla fok alatti hőmérséklete megakadá­lyozza a vegetáció megin­dulását. A csaknem húsz méter hosz- szú, mintegy öt méter széles természetes sziklaüregben több mint 200 ezer nyárfadug­ványt helyeztek eL Cirokvetélkedő Nemzetközi cirok vetélkedőt rendez az orosházi Űj Élet Tsz földjén a Dél-Békés megyei termelőszövetkezetek cirok- termelő és értékesítő közös vál­lalkozása. A világpiacon a je­lenleginél finomabb szálú, selymesebb kalászú ciroksza- kállt keresik, gazdasági szem­pontból viszont az alacsony­szárú, gépi betakarításra al­kalmas fajtát érdemes termel­ni. Meg kell találni tehát azt a cirokfajtát, amely mindkét tulajdonságot egyesíti. Ez a cél vezeti az orosháziakat, akik magyar, olasz, japán, ameri­kai, jugoszláv és spanyol ci­rokfajtákat termesztenek ösz- szehasönlításul. A holnap mezeje a Zöld Mezőben Az utak sarát modern dom­borművé gyűrték a kerekek, a házak is nagyrészt vályog­ból, s padló helyett még bi­zonyára sok helyen csak dön­gölt föld. Az új főmezőgazdász, Pén­zes Elek kivitt a határba. — A fehér virág a búzában: gyom! Csak két permetgépünk van. A terv 14 mázsa hol­danként. Ez a legjobb föld a járásban, egy éven belül az országosan elterjedt techni­kával elérhetnénk a húsz mázsát... Ez a tábla pedig mind gyom ... Ezt a kukori­cát a napokban műtrágyáz­tuk. első eset a termelőszö­vetkezetben. Az egyik majorban viszont már tejporos, fehér húsborjú- hizlalás, és új módszerrel, szabadtartással menő bika­hizlalás. — Ezek a tehenek úgy nyolc litert adnak naponta. A ház­tájiban az ilyet eladják, mert ott 15—20 litert tejelőket tar­tanak. Tápiógyörgye régen módos falu volt, a családok itt főként állattal, sokan kupeckedéssel is foglalkoztak. A tsz-átszer- vezéskor már eleve inkább csak az idősebbek léptek be. A Zöld Mező Termelőszövet­kezetben 926 tagból 1968- ban még 689 tag dolgozott, ta­valy már csak 562. 1968-ban a munkabér hat százalékát fizették ki táp­pénznek. A területi tsz-szö- vetség 70 termelőszövetkeze­tében az átlagos arány a munkabér 2,8 százaléka volt. Azóta a betegnapok száma ebben a tsz-ben tovább nö­vekedett. „Miért betegebb a tápiógyörgyei Zöld Mező tag­sága, mint a többi tsz tag­sága?” — kérdezi egy jegy­zőkönyv mondata. Van olyan járás a megyé­NYERÉSI LEHETŐSÉG 50 000, 20 000 és 10 000 forintos főnyeremények Borítékos sorsjegyével, a pénznyereményeken felül, a MOKÉP-pályázaton TRABANT gépkocsit és vásárlási utalványokat, vagy TELJES SZOBABERENDEZÉST és vásárlási utalványokat nyerhet! ben, ahol összesen nem tar­tanak annyi állatot a háztá­jiban, mint ebben a faluban. Most 936 szarvasmarhát talá­lunk a házaknál, és vagy 2500—3000 sertést. Bozó Imre elnök: — Bármi történjék a kö­zösben — itt a háztáji állat- állomány adja még mindig a lélektani biztonságot. Ami­kor nem lehetett takarmányt kapni, valóságos harc volt a kenyérgabona-fejadagért: fel­etették az állatokkal. Amíg a háztáji takarmányt nem vi­szi be az udvarába, addig nem nyugodt a tag, de, bár rossz tsz-ben jó háztáji föld nincs, nem a közösnek tulajdonítja, ha bevitte. A baj akkor kez­dődik, ha a háztáji a tsz ellen fordul. Például, mikor nyá­ron nem használják ki a gé­pet — tíz óra múlva, vagy előtte, leszállnak róla, vár a „saját majorság”. A cél most, dehogyis az ál­lami érdekkel, támogatással ellentétben — a háztájit gyen­gíteni. A cél: a kő őst erősíteni. A közösség-érzést is. Tavaly két küldöttközgyűlé­sük volt határozatképtelen. Volt olyan megválasztott traktorosuk, aki két év alatt egyszer sem jelent meg ott. Nagy probléma az is, hogy a gyűléseken sokszor nem az egész közösség, nem a szövet­kezet érdeke jut érvényre. A közgyűléseken legnagyobb számban a nyugdíjas tagok vesznék részt, nagy érdeklő­déssel, aktivitással. Az egykori univerzális kisgazdaságok — univerzális tulajdonságokat fejlesztettek ... Nagy súllyal képviseli magát ugyanitt a háztáji problémákban legin­kább érdekelt tagság, amely csak a kötelező munkanapokát dolgozza le. S legkisebb szám­mal az a réteg jelenik meg, amely a legtöbbet dolgozik a közösben. Legkevésbé ,az a 207 állandó munkás hallatja véle­ményét, érvényesíti akaratát, aki a 926 főnyi tagságból, 572 dolgozó tagból, 113 ezer mun­kanapból a javarészt — 65 ezer munknapot — teljesíti, így történt például, hogy az 1968-as alapszabályzat szöve­gezésekor a kötelező munka­napok számát hússzal csök­kentették. 8—10 ezer munka­napot veszített ezáltal a közös gazdaság — 400 holdról 300 holdra csökkent a holdanként tízezer forintot jövedelmező cukorrépavetés... A termelőszövetkezetben ál­landó — tehát általában sza­kosított — munkán dolgozó tagban kevéssé buzog a köz- érdeklődés. (Nemcsak e vi­szonylag gyengébb szintű szö­vetkezetben probléma ez. La­punk nemrég a kiváló szent­endrei Matthiászból hasonló tapasztalatokról tudósított.) De hát korunkban lehet, hogy a nagyüzemi mezőgazdaságban a döntés is egyre inkább a magas képzettségű szakembe­rek, vezetők, a kevesek dolga! — mondhatnánk. Nem így van. S nemcsak a tagok szava­zatára épülő szövetkezeti rendszer miatt. S nemcsak, mert a mezőgadaságban az ember „élő anyaggal dolgo­zik”. Hanem, mert a követke­ző évek, évtizedek, a kor, a szocializmus feladata éppen megtalálni az útját-módját, hogy a véleményezés, döntés ne csupán a mezőgazdaság­ban, de az iparban, politiká­ban is az embereik sokaságá­nak, a közösségeknek a dolga legyen! (Érezteti kárát az érdeklődés beszűkülése a hétköznapokban is? — Feltétlenül — állítja a tápiógyörgyei szövetkezet el­nöke. A szakember a közöny közegében magára marad és elbizonytalanodik. Mert a kö­zöny a mindennapokban, a végrehajtásnál már kapkodás­ban, határozatlanságban je­lentkezik. Nemrég átépítették a régi, szerfás sertósfiaztató- kat. Az új, ventillátoros, infra- lámpás, olajfűtéses ólakba, ahol a szabad műburkolatoh tartják az állatokat, a sertés- tenyésztő szakmunkások, s mások, vezetőségi tagok is, mindenáron be akarták vinni az almot — „almozás nélkül nem lehet malacot nevelni!”. Ha megteszik, megáll, bedugul az egész telepen a folyóvíz­rendszer.) A tápiógyörgyei Zöld Me­zőben most több dologgal pró­bálkoznak. Havonta megjelenő szövetkezeti lapot indítottak, ahol részletesen ismertetik például az alapszabályzatot, a tagokat érintő különböző tár­sulásokat csakúgy, mint a he­lyi gazdasági eredményeket, célkitűzéseket és egy sereg más témát. Jobban törődnek az öregekkel, olykor megvált­ják háztáji földjeiket, patro­nálják falubeli klubjukat, el­engedik a háztáji művelés dí­ját, stb. ... Kezdeti kísérletek ezek a közösségi érzés meg­erősítésére, a közérdeklődés jobb felkeltésiére, a demokrá­cia jobb érvényesítésére. Gond­jaik, szándékaik, kísérleteik helyiek — de a probléma és a cél nem az. Padányi Anna Mit kapott és mit kap a megye? Sajtótájékoztató Budapestéi* és Vácott (Folytatás az 1. oldalról.) hangversenyt. A megye gazdag és sokszínű népművészetét ki­állítással egybekötött vásár reprezentálja majd. És a Pest megyei művészeti hetek ren­dezvénysorozatához kapcsoló­dóan rendezik meg az idén a szentendrei ünnepi heteket, a Szentendrei Teátrum előadá­sait, a Galga-menti népművé­szeti fesztivált, a vácrátóti bo­tanikuskertben sorra kerülő hangversenyeket, a zebegényi képzőművészeti szabadiskolát, és más kulturális rendezvé­nyeket Hargitai Káról, beszámoló­ját követően a meghívott új­ságírók dr. Mondok Pál kísé­retében Vácra látogattak. A megye legdinamikusab­ban fejlődő ipari és iskolavá­rosában először a közelmúlt­ban átadott, modem kórházat tekintették meg a sajtókonfe­rencia résztvevői, ahol Lukács Ferenc, a tanács vb-elnöke, és dr. Kollár Lajos igazgató főor­Cukrászok az ínycsiklandó édességek. A négymillió forintos költséggel épült monori cukrászüzemben naponta ezerszámra készülnek Foto: Gábor AZ ELÁSOTT PÉNZ MEGKERÜLT Árulkodott az őzszőr Önkéntes rendőrök a közbiztonságért Az önkéntes rendőrök sok bűnügyben nyújtanak segítsé­get a hivatásos bűnüldöző szerveknek. Erről tanúskodik az a két eset is, melyben nem­régen hozott ítéletet a Dabasi Járásbíróság. A juhászföldi vegyesbolt ve­zetője szokásos időben nyitot­ta ki üzletét. Elrendezte az árut, majd megvizsgálta a pénztárt. Megdöbbenve tapasz­talta, hogy a fiókból 1950 fo­rint hiányzik. Az ajtón is be­törésre valló nyomokat talált. Azonnal értesítette Beke Fe­renc önkéntes rendőrt, majd az őrsre sietett. Az egyenruhás rendőröknek azonban már csak le kellett tartóztatniuk a két tettes, Kolompár Sándort és R. Gézát, mivel Beke Fe­renc előző esté a bolt előtt lát­ta ólálkodni őket. Gyanút fo­gott, és feltartóztatta a két be­törőt. A rövid pályafutású betörők a Kiskunsági Állami Gazda­ságban dolgoztak, és aznap reggel akartak kereket oldani, amikor az önkéntes rendőr megjelent szállásukon. így az­tán előkerült az a pénz is, amelyet a boltból loptak, és elástak, ők pedig nem vonat­ra, hanem zsuppkocsiba száll­tak. Kalandjukért a Dabasi Já­rásbíróság társadalmi tulaj­dont károsító lopásért mondta ki bűnösnek őket, és Kolom­pár Sándort 10 hónapi, R. Gé­zát pedig 6 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. Beke Balázs és Beke Miklós is önkéntes rendőr. Alsónéme- di határában dolgoztak, ami­kor a rádapusztai erdő felől lövéseket hallottak. Az egyik lövedék nem messze tőlük csa­pódott be. Orvvadászokra gya­nakodtak. Feltevésük helyes volt, mert néhány perc múlva három férfit pillantottak meg, amint egy lelőtt őzet cipeltek egy személykocsi felé. A két önkéntes rendőr is ko­csiba ült, üldözőbe vették az orvvadászokat. Eredménnyel jártak, és felismerték Varga Gábor alsónémedi lakost. A rendőrség így már hamarosan kiderítette, hogy a személyko­csit Karvalics Sándor gépko­csivezető vezette, és Porebski Géza volt a harmadik utas. Az orvvadászok tagadtak, de a csomagtartóban áruló nyomok maradtak: néhány vérfolt és pár szál őzszőr. Hiába dobták zsákmányukat a Dunába, a bűnjel bizonyított A Pest megyei Bíróság fel- lebbviteli tanácsa tárgyalta másodfokon az ügyet. A há­rom „vadölőt” társadalmi tu­lajdont károsító lopás bűntet­tében mondta ki bűnösnek. Varga Gábort és Porebski Gé­zát három-három hónapi sza­badságvesztésre, mellékbünte­tésként 1500 forint pénzbünte­tésre, Karvalics Sándort pedig t hónapi szabadságvesztésre és !000 forint pénzbüntetésre telte. A szabadságvesztéseket '•-ornévi próbaidőre felfüg­— Orell — vos számolt be az immár 900 éves település múltjáról, jövő­jéről — illetve a kórház tevé­kenységéről. Mint többek kö­zött elmondották, a Dunaka­nyar kapujának számító város az utóbbi tíz évben többet gyarapodott, mint a felszaba­dulást megelőző 150 esztendő alatt. A harmadik 5 éves terv­ben például — csupán tanácsi költségvetésből — 750 millió forintot fordítottak kommuná­lis, kulturális, szociális és egészségügyi beruházásokra. A jelenlegi tervidőszakban, év végéig 1400 új lakás épül fel, és hosszú listát tesz ki az egyéb létesítmények felsorolá­sa is: a Duna-part rendezése, új kikötők, iskolák, kenyér­gyár építése stb., amelyekkel komfortosabb lesz a város. Az igazgató főorvos és vezető munkatársai, miközben bemu­tatták az ország legmoder­nebb kórházát, annak egyes osztályait, bejelentették, hogy jövőre elkészül az új véradó- állomás, míg a negyedik 5 éves tervben 300 ágyas elmepavi­lont állítanak fel. Már műkö­dik, és hamarosan az egész megyére kiterjed a betegek gé­pi úton történi adatnyilván­tartása. A sajtótájékoztató részvevői megtekintették a kórház számláló központját is, majd a Fehér Galamb ét­teremben fogadáson vettek részt. Végül a városi tanács székházában találkoztak Vác tanácsi vezetőivel, ahol mind a város, mind pedig a megye sajátos gondjairól tartott tájé­koztatót dr. Mondok Pál, és Lukács Ferenc. VAS MEGYE Szövőlepke­vész Ritkán tapasztalt erősségű amerikai fehér szövőlepke fer­tőzés jelentkezik Vas megyé­ben. Különösen a megye ke­leti felén, a sárvári és cell- dömölki járásban. Ezért a Vas megyei növényegészség- ügyi szolgálat elrendelte a szövőlepke elleni kötelező vé­dekezést. A nagyüzemi gyü­mölcsösök védelméről az ál­lami gazdaságok, tsz-ek, a közutak mentén ültetett fák védelméről a közúti igazga­tóság gondoskodik. A taná­csok ellenőrzik e munkát a házi kertekben és a szórvány­gyümölcsösökben is. Kötele­ző védekezést rendeltek el a burgonyabogár ellen is. — Kiskunlacházán Pál István 25 éves gépkocsiveze­tő teherautóval elütötte a ve­le azonos irányban kerékpá­ron haladó Vágner István 62 éves éjjeli őrt Az idős em­ber olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy a helyszínen meghalt. Pál István segít­ségnyújtás nélkül tovább hajtott a rendőrség azonban elfogta és előzetes letartóz­tatásba helyezte. ksi megyei hírlap a Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága A* a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SUBA ANDOK Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm„ somogyi Béla u. e. a. em. Kiadóhivatal: Budapest, VUI., Blaha Lujza tér L Egész nap hívható központi teuton: S13—100, 143—*3«, Képíró szobák: ***—100/200, Illetve S43-10Ó/41*. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—402, 141—1st. Előállítja: Szikra Lapnyomda, Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta. Elő­fizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V.# József nádor tér 1. sz.). Előfizetési díj 1 hónapra 20 forint. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom