Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

SZERDAI MOZAIK Szerzői est Holnap, csütörtökön este 6 órai kezdettel a vecsési mű­velődési házban tartja Radvá- nyi Barna, a Ludas Matyi munkatársa szerzői estjét. Be­vezetőt mond Szalontai Attila, közreműködnek a művelődési ház irodalmi színpadának tag­jai. Ezentúl nemcsak vasárnap, hanem szombaton is lesz öt­órai tea a vecsési művelődési házban. A hamar népszerűvé vált Uránia-együttes játszik. ★ Lillafüredre kirándult va­sárnap a Gyümröi Ruhaipari Szövetkezet 50 dolgozója. ★ Üj bútorok érkeztek a mo- nori boltba. A Tamara garni­túra különféle színű műbőr borítással kapható, és van Odessza és Csillag szobabútor is. •k A szarkafészkeket lövik a Magnezit vadásztársaság tag­jai Olló határában. A szarkák nagy kárt okoznak a nyúl-, fácán- és fogolyfiókák között. ★ ABC áruházat épít Gyomrán, a vasútállomás mellett a Ceg­lédi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat 1 millió 200 ezer fo­rintos költséggel. Az építke­zést a közeljövőben megkez­dik. FEKETELEVES MONOKON Szeretik a momoriak a ká­vét, havonta egy mázsából ké­szül a feketeleves. A főtéri Hangulat presszó vezet több mint 40 kilóval, második a gyorsbüfé 31, harmadik a Vi­gadó 24 kiló kávéval. MAI MŰSOR MOZIK Maglód: így Jöttem. Monor: öregember és a gyerek. Nyáregy­háza: Nősülés keservei. Tápió- süly: Hamis Izabella. Űri: Bosz- .szúállók újabb kalandjai. Vecsés: Krebez, az isten. Havi fizetésük 3 százalékát ajánlották fel az árvízkáro­sultak megsegítésére a mo- nori gyorsbüfé dolgozói. Az üllői művelődési otthon és az Alfa-együttes pedig a va­sárnapi táncosrendezvény teljes bevételét adja az árvíz­károsultaknak. ★ A gyömrői strand vizét 5 mázsa oldott klórral fertőtle­nítették a közelmúltban. Las­san a jó idő is megérkezik. ★ Elköltözött a monori gáz­cseretelep az Ady Endre ut­cából a Széchenyi utca 21. szám alá. Megkezdték a Hosszúberek- péteri, valamint Monor és Gyömrő között a szinte jár­hatatlan út javítását. A nyár folyamán bitument terítenek rá. P E SJ AA. & f R~ LXK KULONKI AD ÁS A XII. ÉVFOLYAM, 122. SZÄM 1970. MÁJUS 27., SZERDA Segítettek Vasárnapi számunkban Ba­logh József munkát keres címmel riportot közöltünk. A járási tanács munkaügyi osz­tályáról kaptuk a hírt: a 40/4-es Betonútépítő Vállalat státust biztosított Balogh Jó­zsef részére, nappali őrként alkalmazzák — egy hét múlva munkába is léphet. NAGYÜZEM A FÖLDEKEN A tavalyihoz hasonló árpa- és rozstermés várható (Tudósítónktól.) A járás termelőszövetkeze­teiben a szakemberek felbe­csülték: milyen őszi árpa és rozstermés várható az idén. Őszi árpát a termelőszövetke­zetek összesen 2705 holdra ve­tettek, ebből 216 holdnyit ki kellett szántani belvízkár és téli kifagyás miatt. A megmaradt területen járási átlagban mintegy mázsás holdankénti hoza­mot becsülnek a szakem­berek. Legjobb termést a gombai határ ígér, 20 mázsát holdanként, ala­csony átlagtermés várható vi­szont Tápiósápon, Csévharasz- ton, Nyáregyházán és a vecsé­si Zöld Mező Termelőszövet­kezetben. A rozs járási vetésterülete 3245 hold, ebből 142 holdat kellett kiszántani. A megmaradt területre 7.4 mázsa átlagtermést becsültek. Rozsból is a gombai Űj Élet Tsz vár a legtöbbet, 13 mázsát holdanként, míg a többi termelőszövetkezetben 5 —8 mázsás átlagtermés várha­tó. Az időjárás a termés beta­karításáig természetesen még befolyásolhatja a terméshoza­mok alakulását, de a mostani becslések azt mutatják, hogy az idén közel azonos termés várható őszi árpából és rozs­mini tavaly. (tavaszi) Jó ütemben halad a tavaszi munka SOROMPÓ Nem azért írom meg, mint­ha közeli változást remélnék, dehogy! Csak él a képzeletem­ben egy mérleg képe, aminek egyik serpenyőjében „ülnek” a cikkek, átkok, kétségbeesett várakozások — a másikban a sorompó. Hátha, hátha elbil­len egyszer ez a mérleg! Állok a monori Ady úti vas­úti átjárónál. Mögöttem ko­csik, motorok, kerékpárok, először tíz, aztán már tizenöt, s mennyi ember! Szemben, a másik sorompó mögött, a ka­raván vége lassan kiér a 4-es műútig. A maggyárból kiözön­lő munkások sűrű rajban le­pik el az utat. Méregetjük egymást, sorstársak vagyunk. Jön a vonat, felzúgnak a mo­torok, a sorompó marad. Még egy vonat — újra felzúgnak a motorok, a sorompó újra ma­rad, nem nyílilk. Tíz perc csend. Állunk. Érzem, hogy mindjárt kitör a tömeghiszté­ria, egy autó vezetője dü’nöd- ten dudálni kezd, ráfelel a többi. A suliból hazaigyekvő gyerekek feltelepszenek a korlátokra, valaki csokoládét osztogat, egy srác dühösen az árokba vágja a virágot — a randevúról végképp elkésett. Kis sínautó robog el előt­tünk — na, talán most! De nem. És még csak tolatás sincs, egyszerű várakozás ez! Tehervonat. Állunk. Ismeret­ségek szövődnek, a szerencsés oldal az, ahol a Sorompó esz­presszó vigaszt nyújt a vára­kozóknak. Húsz perc — egy örökkévalóság. Soha, soha többé nem jövök errefelé! — Nektek is éppen a telep­re kellett építkezni?! — mondja egy bevásárlószatyros asszony a másiknak. — Majd elköltözünk . i; És ebben a rohanó világban, huszadik századunkban, ami­kor minden, minden mozog, halad — mi állunk, várunk, mindörökké. (koblencz) A mendei Lenin Tsz hatá­rában minden vetés és ültetés befejeződött és végeztek a háztáji gazdaságok is. Men­üén az idén másodízben irt­ják vegyszerrel a gyomot 25 hold burgonyáról és 150 hold kukoricáról. A kapásokon kí­vül az őszi kalászosoknak kö­rülbelül a felét vegyszerezik. Eredetileg a lucernát is vegy­szerrel akarták művelni, erre azonban nem került sor, oly­annyira kevés volt a kártevő. Végeztek a cukorrépa első ka­pálásával, és jó ütemben ha­lad a lucerna betakarítása' Meggyorsította a munkát az új, úgynevezett rotációs fű­kasza, teljesítménye az ed­digi fűkaszák háromszorosa. A péieri határban a kuko­ricavetés jócskán késett, a vi­zes terület miatt. Még a lánc­talpas traktor is csak helyen­ként tudott rámenni. A jó talajokon a munka is jó ütem­ben haladt. Szépen kel 25 hol­don az új lucerna és 7 holdon az uborka. Befejezéshez kö­zeledik, illetve mire e sorok megjelennek, valószínűleg már befejeződött a földieper és a korábban elültetett hagy­ma kapálása. A kávai Haladás Tsz-ben is végeztek a tavasziak vetésé­vel, méghozzá az elsők között, amire még eddig egy évben sem volt példa. Magyarázat: a szakmai vezetésben bekövet­kezett igen pozitív változás és a géppark fejlődése. MJ Tejszínhab a duplához Állítólag a pilisiek kevés kávét fogyasztanak az eszp­resszóban. Az ÁFÉSZ ezért kedveskedni próbál vendé­geinek, minden duplához díj­mentesen adja a tejszínha­bot. Vajon ettől megjön-e az antikoffeinisták étvágya?! Mikor működik már a vecsési víztorony A Monor és Vidékében ol­vashattuk a közelmúltban, hogy Üllőn víztornyot építe­nek a lúdroglóbus helyett, Ez igen helyes, csak először gon­dolkozzanak el a vecsési pél­dán. Hamarosan egy éve lesz már, hogy a vecsési új víztor­nyot műszakilag átvették, es mégsem működik. Űri pedig várja az oda ígért hidrogló- bust. Tavaly június 25-én történi, hogy töob hiányosság megálla­pítása után, azok megszünte­tésének felvételével a vecsési ivóvíztársulat átvette az iij víztornyot. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat mint működtető, azonban még ma sem helyezte üzembe. Igaz, hogy a kisebb hibákat a kivi­telező. a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat, meg­szüntette, de a víztartó me­dence átszivárgása még min­dig nagyobb a megengedett­nél. A KEVIÉP különböző megoldásokkal kísérletezik, kísérletezik... Ez ideig ered­ménytelenül. Vízhiány pillanatnyilag nincs Vecsésen, mert szeren­csére rendkívül csapadékos az időjárás. Igen ám, de mind több házba kötik be a vizet, egyre többen használják a vízcsapokat és maholnap már nem fogja bírni a 100 köbmé­teres hidroglóbus a vízszol­gáltatást. P. I. Járdaépítés kezdődött Mag­lódon. A községfejlesztési alapból hat kilométer hosszú­ságú járda épül a községben az idén, az anyagot a tanács adja, a munkánál pedig szá­mítanak a lakosság társadalmi segítségére. Dísztorna A szívkirály Jó magasan jár a nap, a lá­bamat alig érzem, poros va­gyok és fáradt. A parkban ilyenkor lélek sincs, üres a három pad, aminek — talán véletlenül — támlája is, ülő­kéje is van. Az enyémet bok­rok takarják, kibújtatom lá­bam a cipőből, zárt szem­héjam alatt is ott van a nyu­godt, zöld szín, a mozdulat­lan lombok, a csend. Üres az állomás előtti tér is, csak a bisztró falánál ül kötényébe ejtett kézzel, alacsony kis- széken egy vak öregasszony. Az ezer ráncú szoknya fe­lém tart, rongyszőnyegből csomózott bátyú a háton, sár­ga kendő a nyakra csúsz­va... A pad végére huppan, egy rántással ledobja a bá­tyút, nagyot fúj és azt mond­ja: — Máma még esőnk lesz! — Az — felelem —, ott a sarokban a felhő! Hallgatunk egy darabig, az­tán az asszony újrakezdi. — Járom egész nap az uta­kat, mán fáradt vagyok, haza­mennék, de gondútam, meg­pihenek itt. Magát meg isme­rem valahonnan! — Az lehet — hagyom rá —, ha a cigánytabánban lakik, akkor ismerhet, sokszor jár­tam ott. — Tudom mán! — villan a szeme. — Egyszer a télen, az­zal az orvosi nővel, vagy hogy is mondják. Nálunk is bent vótak, maga meg ki is szaladt, mer’ nem vöt csöve a kályhá­nak, oszt’ ömlött a füst. Igaz-e? Nevetünk, szája elé kapja a kezét, takarja a fogak csonk­jait. — Mosmá’ nem kell a kály­ha! No, cihelődök is, elmék még egy helyre, ígértek ott meszelést, megkérdem, mi­korra menjek. De nem áll fel, térdig húz­za a szoknyát, masszírozza a lábát, fáradt lehet. — Tud kártyát vetni? — kérdezem; kíváncsiság, a sztori izgalma hozta elő a mondatot, de az asszony bezá­rul, összepréselt száján szűri a szót: — Miér’? — Még sose láttám cigány­kártyát. Magának van? Bizalmatlanul méreget, az­tán fel vihog: — Kíváncsi népek maguk! Harminckét lap. A szívki­rály ... Fekete fejkendős öregasszony... Fiatal lány, bárgyún lesütött szemmel, a kezében virág ... A szeren­cse bőségszarúja ... Legyező terül szét a pádon, kétoldal- ról takarjuk. — Emelje meg úgy, hogy a felső emelést ossza ketté, há­rom maradjon! A három csomag legfelső kártyáit nézi meg: — Látja, ez a lány, ez ma­Gazdag a májusi lemezúj­donságok választéka Monoron, a könyvesboltban, ahol né­hány évvel ezelőtt alig volt ilyen irányú kereslet. Ma va- 1 lósággal el kell rejteni egyes I darabokat, hogy a rendszeres vásárlókat, gyűjtőket ki tud­ják elégíteni. A Mária volt című Zorán- szám utolsó darabját csoma­golják éppen, a Beatles-nagy- lemez nem is kerül a pultra, pedig jó néhány darab érke­zett. És nem is olcsó ez a le­mez! A népszerű operettszámok mellett rövid idő alatt gazdára találtak egész operafelvételek is, még akkor is, ha azok ide­- ga, itt meg a szívkirály! Ket- \ tő is ... Szent egek, mondom ma­gamban, mit meg nem tud az ember! — Jó lapjai vannak! — bó­logat elégedetten. — Most négy sorra osztom az egészet, vá­lasszon egy sort, közben gon­doljon valakire! (Arra gondolok, hogy ez lesz aztán a riport, kártyave­tővel nem mindennap talál­kozik az ember.) Felsorolja, mi vár rám, az­tán összecsapja a lapokat. — Ha rosszat mutat, azt is megmondaná? — Komóttal. Nem szeretem búsítani az embereket. De magának jól járt a lap! Nevetek, mentében szól vissza: — Ha nem hiszi, a maga baja, a kártya igazat szól! Visszabújok a cipőmbe. Sze­rencse ide, vagy oda, nekem még nem ért véget a nap. (koblencz) gén nyelven készültek. Külö­nösen Verdi-, Puccini- és Bizet-operák a kedveltek, de Beethoven III. és IX. szimfó­niája is a keresett lemezek lis­táján szerepel. No, persze a járás „főváro­sában” komoly hagyományai vannak az igényes muzsiká­nak. Kovács Apollónia magyar­nótáit is viszik azonnal, Dan- kó-nótákból sem tudnak eleget szállítani, mert 30 éven túl már penghet a gitár, sípolhat az orgona, nem csal könnyet a szemekbe, mint amikor azt halljuk: „Most van a nap le­menőben ., (k. s.) Nagy forgalom a monori könyvesboltban Négyévenként rendezik meg az országos sportnapokat. En­nek egyik része volt vasárnap a monori sportpályán az isko­lások dísztornája. A mintegy kétórás műsorban színpompás, szép bemutatókat láthatott a nagyszámú közönség. Az ün­nepséget Hunyadi László a JTS elnöke nyitotta meg, majd Kupecz Ferenc, a községi ta­nács vb-elnöke üdvözölte a megjelenteket. Az óvodások kedves, szép körtánca, játékos mozgása után a televízió jól ismert Del­ta műsorának zenéjére 216 Kossuth-iskolás gyerek lepte el a zöld gyepet. Tömeges rit­mikus gyakorlatuk nagy sikert aratott. A gimnázium növen­dékeiből alakult „tornácok” csapata egy régi tornaórát, majd egy másik csapat mo­dern zenés testnevelési órát mutatott be. A középiskolás fiútornászok asztalugró-bemu- tatója, majd a tornászlányok ritmikus talajgyakorlata ara­tott sikert. A Kossuth iskola tornászversenyzőinek csapat­gyakorlata, a kerékpárosok be­mutatója és az Ady iskolások produkciója után a gimnazista lányok padgyakorlata zárta a műsort. Ez a bemutató aratta (méltán) a legnagyobb sikert. Elismeréssel kell szólnunk az óvónénikről, az iskolák testne­velőiről, a fegyelmezetten vi­selkedő tanulókról, akik na­gyon sok próba, gyakorlás után (sokszor szakadó esőben, szélviharban) kedves, szép va­sárnap délutánt szereztek so­kunknak. — sk — A legkisebbek, az óvodások Az Ady úti iskola bemutatója Gimnazista lányok Tóth Ambrus felvétele!

Next

/
Oldalképek
Tartalom