Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

6 rest MECVr I 1970. MÁJUS 27., SZERDA Lenin-faliszőnyegek A Lenin-centenárium tisz­teletére a Lakástextil Válla­lat soproni gyárában 200, Lenin-portrét ábrázoló fali­szőnyeget készítettek. Az ötvenötször-százhuszonöt cm nagyságú faliszőnyeg tervezését és kivitelezését a gyár dolgozói társadalmi mun­kában végezték el. Hazánk­ban járt szovjet delegációk, va­lamint a Szovjetunióban járt magyar küldöttségek útján a faliszőnyegekből a Szovjet­unióba is került, ahol — a gyár címére érkezett levelek tanúsága szerint — min­denütt nagy becsben őrzik. A soproni gyár kollektíváját legutóbb arról értesítették, hogy a faliszőnyeg egy példá­nyát a nagy forradalmárról el­nevezett moszkvai múzeum­ban kiállították. A TEKOZLO FIÚ '?■'***■-‘A* (Kertész László rajza.) Strandra, üdüléshez, kempinghez mindent a 20 éves Úttörő Áruházból! Egyszínű és mintás leányka és bakfis hosszú nadrágok 50-től 158 Ft-ig. Kempingasztalok és székek 254 Ft, illetve 182 Ft-tóL Tavaszi és nyári j'átékok nagy választékban Bébinapozók sokféle színben 27-től 52 Ft-ig. KÖNYVESPOLC: Mére i—B : Gyermeklélektan A csecsemőkórtól a gyer­mek iskolába lépéséig röpke hat esztendő telik el. Mégis: ez a néhány elszaladó év sors­döntő lehet gyermekeink el­jövendő életére. E korszak gyermeki világának — érzel­meinek, kötődéseinek, játé­kainak, változásainak — tu­dományos kutatása pszicho­lógiai komplexum és fel­adat egyben. A kísérletek és vizsgálatok eredményei szin­te felbecsülhetetlen értéke­ket jelenthetnek a szülői ma­gatartás és pedagógiai gya­korlat szempontjából — ép­pen a gyermek fejlődésének alakulása, illetve alakítása számára. Hajdan a csillagok állását hitték a gyermeki sors eldöntő posztulátumának; „rossz csillagzat alatt szüle­tett” — mondták a szeren­csétlenekre, és ami ebből kö­vetkezik: a szerencsések „jó csillagzat alatt születtek”. A babona butasága nem ismer­te, vagy nem is akarta ismer­ni csak ezt a két végletet. A gyermeki világ megis­merése, az ismeretanyag és az abból levont konzekven­ciák összegezése, általánosí­tása, majd mindezek közre­adása — ez a szándék tükrö­ződik Méret Ferenc—V. Bi­tiét Ágnes: Gyermeklélektan című, most megjelent köteté­ben, amely minden bizony­nyal nemcsak a szakembe­rek, hanem a szülők széles körében ismert és hasznosí­tott munka lesz. A szerzők különböző országokban, kü­lönféle körülmények között élő gyerekeken végzett vizs­gálatokat és kísérleteket kí­vánnak ismertetni könyvük­ben; olyan anyagot, amelyet saját tapasztalataik is hitele­sítenek. Ez az alapállás biz­tosíték arra, hogy a mű mintegy kizárja az egyéb­ként is hallatlanul bonyolult kutatási területen a megala­pozatlan hipotéziseket, a té­nyekkel és tapasztalatokkal kellően alá nem támasztott absztrakciókat. A szerzők — mintegy alap­vetésként — írják bevezető­jükben: „A születéstől a ser­dülésig tartó fejlődésmenet­nek minden hónapja, min­den hete, kezdetben szinte minden napja változást hoz Azonnali belépéssel alkalmazunk KUBIKOSOKAT, KUBIKOSBRIGÁDOKAT, BETONOZÓKAT, ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, FELÉPÍTMÉNYESEKET, valamint FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Béke fér 3. a viselkedésben. A megszakí­tás nélkül pergő változási sorából itt azokat emeltük ki, amelyek a gyermeklélektan tapasztalati módszerével iga­zolva mutatnak meg vala­mit a gyermekből, az embe­rek született és emberré ala­kuló lénynek a sajátos lét­formájából ... Nem töreked­tünk arra, hogy a hézagokat spekulatív anyaggal kitölt- sük. Csak olyan eredménye­ket használtunk fel, amelye­ket többoldalú tapasztalat valószínűsít”. Kétségtelen: ha megértjük mindazt, ami gyermeki, ez­zel világosabb képet kapha­tunk saját történetünkről: gondolkodásunk alakulásáról, érzelmeink kibontakozásáról, személyiségünk fejlődéséről. Magunkat ismerjük meg tehát még jobban, ugyanakkor — mint szülők — ismételten rádöbbenünk a szerzők által is megfogalmazott igazságra: nevelni csak úgy tudunk, ha látjuk a gyerekben a felnőt­tet, akivé lesz. Persze: a pszichológiai szemlélet egyre inkább előtérbe állítja azt a követelményt is, hogy lássuk meg a felnőttben a gyerekei, aki volt: a gyermekit. A szerzőpár több mint há­romszáz oldalon, gondos és időrend szempontjából is leg­jobban áttekinthető módon adta közre kutatási anya­gát; a munkát 44 oldal feke­te-fehér és nyolc oldal szí­nes melléklet illusztrálja. A szaklektori munkát Hermann Alice és Radnai Béla végezte el, a fotókat V. Reismann Mariann készítette. A kötet a Gondolat Könyvkiadó gon­dozásában jelent meg. Dr. D. F. FAJTATISZTA? Az Országos Szőlő, Gyümölcsfa és Díszfaiskola Szaporító­anyag Felügyelőség feladata, hogy őrködjék a magyar szőlők fajtatisztasága felett. Ennek érdekében rendszeresen ellenőszik a forgalomba kerülő szaporítóanyag tisztaságát és minőségét. Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet lakitelki kísérleti telepén üvegházi vízkultúrás módszerrel — 3 hét alatt — kihajtatják az alanyokat és így biztonságosabban meg tudják állapítani, hogy a szaporításra szánt anyag megfelel-e a szab­ványminőségnek. Zoboki és társai Kassaaíúrók Fiatalemberek sorozatos bűncselekményei ügyében ítél­kezett a központi kerületi bí­róság, Zoboki József 21 éves rakodómunkás, budapesti la­kos — ismerősök „közreműkö­désével” — több helyről kü­lönféle villanymotorokat lo­pott, s eladta a Kápolnási An­tal húszéves autószerelőnek. Ketten együtt Budapesten, a XX. kerületben elloptak egy személygépkocsit is, amelyet szétszereltek, s az alkatrésze­ket haza vitték. Zoboki és a 18. évében lévő K. Mihály eszter­gályos este behatolt a Mély­építő Vállalat Füredi utcai irodaépületébe, megfúrta a páncélszekrényt, s onnan mintegy 11000 forintot eltu­lajdonított. Zoboki és Kohut János, 30 éves gépkezelő Ti- szakécskén a tetőt kibontva, bemászott egy földművesszö- vetkezeti boltba, s onnan kü­lönféle árucikkeket emelt eL A Zoboki—Kohut duó egy éj­szaka Budapesten betört a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár irodájába is, ahonnan több mint 3000 forintot loptak el. A bíróság Zoboki Józsefet négy és fél évi, Kápolnási An­talt és Kohut Jánost két és fél évi, K. Mihályt két évi sza­badságvesztésre ítélte. zombaton délután azt kérdezi a szom­széd, hogy hová megyek. Mintha nem tudná, hogy hová megyek. Mondom, hogy megyek a magyar—svédre. A Népstadionba? — kérdezi. Nem! — mondom. — Stockholmba! — Közben kapkodom a fejem hátrafelé. Meg ne hallja már az asszony, hogy mit povedá- lunk itt. így is alig akart elengedni a meccs­re, hogy másnak jó a tv, csak nekem nem ... De a szomszéd nem enged. — Eső lesz! — mondja. — Felhős! — Nem lesz! — mondom. — Csupa bárány­felhő. Hallgassa csak! Bégetnek. — Nekem jó itthon is, a tv mellett — mondja a szomszéd egykedvűen. — Papucs­ban, sör mellett... És tudja, ha kikapunk- sem üt meg a guta, hogy ezért kellett nekem annyit koslatnom. Csak ülök a tv előtt, pa­pucsban, sör mellett... — Nyerünk! — mondom, s húzódok, minél arrébb volnék már az ajtótól. — Ez egy egészen új csapat. Fiatalok. Lelkesek. A szomszéd newt: — Maga is zenekedvelő. — Hogy érti ezt? — Ügy látom, kívülről fújja a „Hoffer me­séit”. ★ Bámulatosan játszunk. Letöröljük ezeket a svédeket a pályáról. Hiába, a foci csak itt igazán foci — helyszínen. Itt, ahol zúg az aréna: „Hajrá, magyarok! Hajrá, magyarok!” Micsoda játékos ez a Kocsis! Barátom! A Nagy Kocsis volt ilyen fiatal korában: a Kocka...! És ez a Fazekas-gyerek, hogy megpiszkálta a bőrt... — Uram, én igazán nem vagyok Dózsa- drukker, de ez a gól fantasztikus volt. — A Flóritól láttam ilyet utoljára, a sérü­lése előtt. — Szintén Ferencváros? — Naná! — Szervusz! Ha megengeded ... — Szervusz! — Most mit szólsz, kérlek; ezek a svédek mennek a VB-re! Ezek a... nem is találok szavakat... — Én csak annyit mondok neked, öregfiú; bennünket kibundáztak Mexikóból. ★ Hát.. .1 Ez van ...! Albert nélkül nincs válogatott. Jó. jó...! Hajtanak ezek a fiúk. de kitehetik a lelkűket. Albert nélkül — hiába —, nincs válogatott. Tamás nélkül még vol­na... Feltéve, ha volna helyette egy jobb kapusunk. Az első gólt a Kígyó térről kapta. És azt a másikat! Nahát! Kimegyek és le­húzom azt a.labdát. Ennyit már a kisfiam is tud, pedig csak jövőre lesz nagycsoportos a bölcsödében. . — Ügy, ahogy mondja, uram! — No, most legyen őszinte! Érdemes ide kicankózni? Hát érdemes? A szomszéd papucsban... — Annak van igaza, uram, aki a tv-nél marad! — Papucsban, sör mellett.:; — Akar egy kis szotyolát? Közben szemerkél az eső. Még az kell, hogy ráadásul elázzak! — Nem hiába, uram. 11 Megmondta ne­kem a feleségem előre: Te tisztára hülye vagy, fiam ...! — Igaza volt a nagys?asszonynak ...! — Az asszonyok, uram, megérzik...! — Csalhatatlanok, uram! — Most nézzen oda! Felbukik a saját lá­bába! Hát focista ez? Egyáltalán ki ez? — Valami Kocsis, vagy hogy hívják! — Ez? És pályára mer jönni ezzel a név­vel? — Nézze, uram! Ebbe bele kell nyugodni Ide jönnek ezek a svédek, egyszerűen csak ide jövögetnek, fociznak, elfocizgatnak és fél gőzzel kiterítenek bennünket. — Igaza van, uram! Ez VB-csapat! Nem hiába... — Na, látja! Még mindig csodálkozik? ★ A szomszéd valamit szöszmötöl az ajtónál. Most persze mindjárt kezdi, hogy mennyi volt az eredmény. És természetesen vigyorog; s jön, hogy ő papucsban, sör mellett... Hogy nekem ebbe ilyenkor mindig bele kell bot­lani! Vagy lesi, hogy mikor jövök haza? — Jó estét! — mondja. Nocsak! Még köszön! És milyen lehangolt — Jó estét! — mondom. — Végül milyen volt? — kérdezi. — Mintha nem látta volna — mondom. — Nem láttam! — mondja Nem értem. — Hogyhogy nem látta? — Bedöglött a tv. A második félidőtől. —"' A magáé? — Mindenkié. Adáshiba. Érzem, hogy melegszem. Felderül a képem. Odamegyek a szomszédhoz. — Tudja, nem is volt ez olyan rossz meccs. Jó ez a csapat — kezdem magyarázni. — Ezt látni kellett volna! Bene Ferinek volt egy hatalmas kapufája, két tizenegyesünket nem adott meg a bíró, Fazekasnak is volt még egy oltári helyzete ... Szóval, ha kikap­tunk is! Mit mondjak, magának? Látni kel­lett volna! Páncsics, ez egy kész klasszis. Kocsis? Meglátja, abból még nagy játékos lesz! Konrád . A szomszéd hallgat, és én egyre mesélek. Mesélek. A szomszéd papucsban... (d. biss)

Next

/
Oldalképek
Tartalom