Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

1970. MÁJUS 21, VASÁRNAP PEST »IECTEI '’■üJúrkm Katipo Az Állatkert megszerezte a „fekete özvegy” vetélytársát, egy nőstény katipót. Ez a pók — természetesen csak a nősté­nye — a borsószemnél is ki­sebb, de egyetlen csípésével a lovat és a szarvasmarhát is meg tudja ölni. A fekete öz­vegytől az különbözteti meg, hogy poitrohavégének felső ol­dalán téglalap alakú vörös foltot visel. A katipón kívül két, eddig nálunk ugyancsak ismeretlen skorpiófaj példá­nyai is most érkeztek az Ál­latkertbe. Ezek az első dél-af­rikai állatok a budapesti Ál­latkert „lakónyilvántartó könyvében”. MIKISZ THEODOR AKISZ görög zeneszerző betegségé­nek kiújulása miatt lemond­ta brüsszeli sajtóértekezletét. A zeneszerző már hosszabb idő óta szenved tbc-ben. Á szívhangok nyomában Lábakon álló úttest A nagyvárosok szívében szükségszerűen végrehajtandó építkezések, átrendezések, re­konstrukciók hatalmas felfor­dulást okoznak, és jóformán megbénítják a közlekedést ímnint azt Budapesten, a Keleti pályaudvar előtti aluljáró­rendszer építésénél is tapasz­talhattuk), aminek elkerülésé­re világszerte megoldást ke­resnek a szakemberek. A nyu­gat-németországi Hannoverben az úthálózat teljes átépítésé­nek idejére egy 600 méter hosszú, lábakon álló acélszer­kezetű magaspályát állítottak össze előre elkészített elemek­ből, mégpedig rekordidő alatt: öt hét végét szántak rá a mun­kára, s az el is készült anél­kül, hogy a járműforgalomban bármi fennakadás lett volna. A magaspálya mindaddig állni fog s részt vesz az elterelt jár­műforgalom lebonyolításában, amíg a városrendezéssel és a jelenleg építés alatt álló föld­alatti vasúttal el nem készül­nek a kivitelezők. Elbontása után olyan helyeken fogják is­mét felállítani, ahol jó segít­séget nyújthat a hatalmas au­tóforgalom lebonyolításában. A Budapesti Kőotajipan Gépgyár AZONNALI BELÉPÉSRE KERES központi telephelyére tmk-lakatos, viivezetékszerelő, bádogos, esztergályos, marós, lemezlakatos, ív-lánghegesztő, motorszerelő és kazánfűtő szakmunkásokat, továbbá öltözőőröket, őröket és férfi segédmunkásokat. Külszolgálatos munkakörbe, műszer- és technológiai szerelési munkahelyekre (Algyő, Százhalombatta) csőszerelő, központifűtés-szerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat. A vidéki munkahelyen 44 órás munkahét, minden szombat szabad. (Alföldi munkahelyeinken dekádmunkarend szerint dolgoznak). Munkásszállás, üzemi konyha van. A munkásszállás ingyenes. , A béren kívül még 500 Ft külszolgálati átalányt, az Alföldön pedig még külön területi pótlékot is fizetünk. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük. Próbaidő alatti kilépés esetén az útiköltséget visszavonjuk. Segédmunkások részére hegesztöképzés. Jelentkezés a vállalat Munkaügyi Osztályán: Budapest XVIII., Gyömrői út 79-83., vagy a vidéki munkahelyek vezetőinél. Szívvizsgálat fonokardiografiával. Ha a szív, ez az élet tarta­ma alatt egyenletesen „ketye­gő” kis szerv megbetegszik, súlyos következményekkel jár a szervezetre nézve. A gyógyí­tás pedig mindig eredménye­sebb, ha a baj felismerése ko­rán történik. Érthető, hogy az orvostudomány — a techniku­sokkal karöltve —, arra tö­rekszik, hogy minél több olyan eszközt hozzon létre, amellyel a még lappangó be­tegség is felismerhető. Ilyen új eszköz a fonokardiográf, amely érzékelhetővé teszi a szívből jövő hanghullámokat. Mind az egészséges, mind a beteg szív — működése köz­ben — hangokat bocsát ki. A szív működése során mecha­nikai rezgés jön létre (a bil­lentyűk, az ínhúrok, a szív- izomzat mozgása következté­ben) és a rezgés hangjelenség­gel jár. Megfelelő berendezés­sel ez a hang a mellkas felü­letén is észlelhető. Nyilván­való, hogy ezek a hangok má­sok az egészséges, és mások a beteg szív esetében.. Az egész­séges szív által kibocsátott hangok közelebb állnak a ze­nei hangokhoz; ezeket nevez­zük szívhangoknak. A kóros szív működése során keletke­zett hangok viszont jobban hasonlítanak a mindennapi ér­telemben vett zörejekhez; eze­ket szívzörejeknek nevezzük. A szív: hanggeneráior A szív úgy fogható fel, mint egy hanggenerátor, amely különböző frekvenciá­jú hangok keverékéből álló zajt termel. A szívben kelet­kező hangok tovaterjednek, a környező szövetekben, és meg­jelennek a testfelületen is. Itt azonban a hang már nemcsak a szív működését jellemzi, mert érvényesül a szivet kö­rülvevő szövetek csillapító, il­letve kiemelő hatása is. Nem könnyű megkülönböztetni te­hát a test felületen megjele­nő hangokat, a szívből jövő hangoktól, mégis évszázados tapasztalat bizonyítja, hogy a testfelületen megjelenő szív­hangok nagyon jól felhasznál­hatók a szív rendellenességé­nek a felderítésében. Hiszen a jó öreg „doktor bácsik” már régóta hallgatják a szív műkö­dését a régebben tölcsér ala-, kú, ma már modernebb hall­gatókészülékeikkel. Maga a tölcsér alakú hallgatócső, a sztetoszkóp, 250 éves múltra tekint vissza. Állítólag Napo­leon udvari orvosa az egyik udvarhölgy szívét akarta meg­hallgatni, de szeméremérzetből nem merte a fülét a páciens mellére szorítani — ahogy ez akkoriban szokásos volt. Pa- pirtölcsért csinált tehát és ezt illesztette a nő szive fölé. A tölcsért — módosított formá­ban — azóta is használják, sőt az orvosi hivatás szimbólumá­vá vált. Látható hangok A hangokat érzékszerveink közül a fül fogja fel. Az orvosi gyakorlatban azonban problé­mák jelentkezhetnek a füllel való érzékelés erősen szubjek­tív jellege miatt. A szívhan­gok jelentős része ezenkívül olyan rezgésszámú, amelyet az emberi fül nem képes érzé­kelni. Keresni kezdtek tehát olyan módszert, amely kikü- szöböli a füllel való hallgató­zás hiányosságait. Ez a mód­szer lett a fonokardiográfia, amely a szemet hívja segítsé­gül a szívhangok értékelésé­hez. A műszer a szívhango­kat látható jelsorozatokká ala­kítja át. A fonokardiográfia másik nagy előnye, hogy ma­radandó dokumentumot szol­gáltat, amelyet utólag bár­mikor, akár több személy is megvizsgálhat, és következte­téseiket vonhat le belőle. Maga a vizsgálat úgy törté­nik. hogy a mellkasfal me­chanikus rezgéseit egy mikro­fon elektromos rezgésekké ala­kítja át. A fonokardiogram elkészíté­sére több lehetőség is van. Az egyik eljárás szerint a szív- hanggörbe egy oszcilloszkóp képernyőjén jelenik meg, és arról fénykép készül. Jobban kedvelik azt a módszert, ami­kor egy mutató elmozdulásá­val arányos kitérés rajzolódik egy papírszalagra. A fonokar­diográf vizsgálattal párhuza­mosan elektrokardiogram is készül. Újabban, piyaa mód­szerrel kísérletfefték; högy egy katétercsőbe épített parányi mikrofont a könyökvénán ke­resztül felvezetnek a szív üre­geibe, hogy közvetlenül fi­gyelhessék meg az ott kelet­kező hangokat. Ha ezt az utób­bi módszert ma még nem is gyakran alkalmazzák, a másik fonokardiografiás eljárás a ru­tin orvosi gyakorlat fontos eszköze lett. Nem tette feles­legessé a füllel való hallgató­zást, de értékesen kiegészítette és továbbfejlesztette azt. A TUDOMÁNY - 2000-BEN Ki emberiség reménye A Szovjet Tudományos Aka­démia kiadója, a közeljövő­ben ilyen, „A tudomány 2000- ben” címmel jelenteti meg Borisz Kuznyecov könyvét. A könyv utolsó fejezete, az „Atom utáni civilizáció”, mint­egy megjósolja, hogy a tudo­mány és a technika milyen szintet ér el 2000-ben. Kuznyecov professzor felté­telezi, hogy az atomfizikát három- > négy évtized múlva az úgynevezett szubatomíizi- ka. vagyis, az elemi ré­szecskék fizikája váltja fel. Nem kizárt, hogy ezen a té­ren központi szerepet tölte­nek majd be a részecskék anihilizációs folyamatai (vagy­is a részecske — antirészecs- ke párok sugárzássá történő átalakulása). Eközben felsza­badul a részecskék minden belső energiája. Ha sikerülne elszigetelni az antirészecskéket, vagyis elvá­lasztani őket a részecskéktől, és bizonyos ideig megakadá­lyozni anihilizálódásukat, Kuznyecov professzor szerint egy olyan akkumulátorra te­hetnénk szert, amely az anyag grammjában nagy mennyisé­gű energiát tudna felhalmozni. Az ilyen szuperakkumuláto­rok alkalmazásának kétféle típusa radikálisan hatni tud­na a civilizáció jellegére. Az egyik típus — olyan műsze­rek, amelyek az antianyagok tonnáit, esetleg ezernyi ton­náit használnák fel. Ezeket fel lehetne használni az űr­hajókon. Így az egyes űrha­jókat hatalmas obszervatóriu­mokká és laboratóriumokká lehetne változtatni. Az anihi­lizációs rakéták megadnák az óriási sebességet, az antianyagok pedig le­hetővé tennék akár a naprendszer perifériáinak elérését, sőt túlhaladását. Az energiaakkumulálás má­sik módszere az elemi ré­szecskék fizikája révén az, hogy olyáft kisméretű készü­lékeket konstruálnának, ame­lyekben az anihilizált energia elektromos, hő-, mechanikai, vagy vegyi energiává változna és milliméteres, vagy annál kisebb szintű mágneses mezőt, magas feszültséget, hőfokot, nyomást, sebességet hozna lét­re az endotermikus vegyi reakciókban. Az orvostudomány és a fi­ziológiai kutatások szempont­jából igen hasznos lesz, ha az élő szervezetbe olyan akku­mulátorokat visznek, amelyek akár évtizedekig is működ­nek, s a szervezetben össze­egyeztetett elektromos, hő- és mechanikai hatásokat kel­tenek (műszív, műtüdő, stb., stb.). Valószínű, hogy a funda­mentális tudományhoz szoro­san kapcsolódó lázerek, su­gárterápia és sugárgenetika jelentős eredményeket ér el az orvostudományban. Az emberiségnek lehet reménye rá, hogy végleg megszabadul a rákbetegségtől. A rákgyógyítás hatékony módszereinek felfedezése feltétlenül kapcsolódik a sugárterápiához, a rák végleges eltűnése pedig feltétlenül olyan szélesebb kö­rű felfedezések eredménye lesz, amelyek felderítik a szervezet hisztológiai folyama­tait irányító egész mechaniz­must. E folyamatok irányít­hatósága kiküszöböli a rossz­indulatú képződmények fejlő­désének fatális ellenőrizhetet­lenségét. — Térjünk most át — írja a tudós — az emberi életre ható tudomány biológiai ol­daláról a szociális problémá­ra. Marx az emberiséget a szocializmushoz vezető objek­tív tendenciákat egybekap­csolta a termelő erők fejlő­désével, Lenin a villamosításban látta az osztály nélküli társadalom gazdasági és szociális prognózisának tudományos és műszaki alapját. A nem klasszikus tudomány gyakorlati megvalósulásának prognózisai ezeknek az esz-? méknek uszályában sodród­nak. Az atomkorszak tudo­mányos és műszaki tenden­ciáinak elemzése azt mutatja, hogy a nem klasszikus tudo­mány testet öltése megköveteli a társadalom szociális struktú­rájának átalakítását. , (APN) Az elefánt bosszúja Nairobiban (Kenya) az állo­másra befutó vonat egy kissé oldalba lökött egy arra kószá­ló elefántot. A sértett állat két óra hosszat várakozott a következő vonatra, amelyet megrohamozott és megrongál­ta az egyik vagon fékberende­zését. Azonnali belépéssel alkalmazunk KUBIKOSOKAT, KUBIKOS BRIGÁDOKAT, BETONOZÓKAT, ÚT- ÉS CSATORNAÉPÍTŐKET, FELÉPÍTMÉNYESEKET, valamint, FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT Jelentkezés a 26. sz. Állami Építőipari Vállalatnál DUNAÚJVÁROS, Béke tér 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom