Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-24 / 120. szám

/ 1970. MÁJUS 24., VASÁRNAP rtsr NEGYEI i/ú'riap A budapesti beépítetlen telkek tulajdonosainak figyelmébe! A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága felhívja a beépítetlen építési telkek tulajdonosainak fi­gyelmét az alábbiakra: A telekadóról szóló rendelet ér­telmében azok a magánszemélyek — ideértve a külföldi állampolgá­rokat is —, akiknek tulajdonában beépítetlen építési telek van, má­jus 31-ig kötelesek bevallást adni a tulajdonukban levő építési telek­ről, azok nyilvántartása és az ez évi telekadó megállapítása végett­Ha az említett személyeknek la­kó- vagy üdülőépülettel — hét végi házzal, nyaralóval — már be­épített telkei is vannak, ezeket is fel kell tüntetni a bevallás­ban. A bevallást a tulajdonos állan- 16 lakóhelye szerint illetékes terü­leti tanács végrehajtó bizottságá­nak pénzügyi osztályához (adóha­tósághoz) kell benyújtani. Akinek a tulajdonában az állan­dó lakóhelyén kívül van beépítet­len építési telek, köteles a beval­lás egy páldányát egyidejűleg be­nyújtani minden beépítetlen telké­nek fekvése szerint illetékes adó­hatósághoz is. EGY PEDAGÓGUS-PÁRTSZERVEZET HÁROM ISKOLA - HÁROM ..VILÁG“ — Megmutatkozik a pedagó­gus-pártszervezet ereje Duna­keszin? — Fellépésünk mindig telje­sen egységes és fegyelmezett — válaszol Kiss B. József, a köz­ségi I. számú iskola igazgatója, aki hat évig volt a pedagógus­pártszervezet titkára. — Min­den pedagógus állandóan ta­pasztalhatja, hogy mint igaz­gató kikérem a párttagok vé­leményét, megbeszélem velük a legkényesebb kérdéseket is, csak azután döntök. Ez nagy­mértékben emeli a párttagok tekintélyét a pártonkívüliek előtt. 1960-ban a pedagógusoknak nem volt önálló alapszerveze­tük Dunakeszin. 61-ben kivál­tak a községi alapszervezetből, és megalakult az önálló párt- szervezet Azóta a pedagógus párttagok létszáma megkétsze­reződött, nemcsak számbelileg — több mint 30-an párttagok Befejezés előtt a tavaszi szántás-vetés Előkészületek a közelgő aratásra - Milliókat fizet a biztosító fagykárokért Május végi helyzetjelentés a földekről A kinti munkákban keletke­zett csaknem egyhónapos le­maradás nagy részét már be­hozták a mezőgazdasági üze­mek. A földekről érkezett leg­frissebb jelentések szerint ugyanis befejezéshez közeledik a szántás-vetés, gyors tempó­ban halad a növényápolás, a kertészetekben a palánták ki­ültetése, továbbá a takarmány­termesztő gazdaságokban a lu­cerna betakarítása. Mint Bil- lédi Ferenc, a megyei tanács mesőgazdusági . osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője elmondotta, a belvízfoltos, fölázott te­rületeket kivéve, minde­nütt elvetették a cukorré­pát, a napraforgó magjának 90 szá­zaléka került a földbe, befeje­zéshez közeledik a kukorica vetése. Különösen az elmúlt két hét alatt tudtak sokat pó­tolni a korábbi időszak elma­radásából a termelőszövetke­zetek. A jó munkaszervezés­nek köszönhető, hogy például az elmúlt hat-hét nap alatt 13 ezer holddal nagyobb területet vetettek be, mint a múlt esz­tendő hasonló időszakában. A hűvös, esős és szeles időjárás mindemellett egy sor tenniva­ló gyorsabb elvégzését akadá­lyozta. Emiatt nem sikerült be­fejezni az eredetileg tervezett területen a kalászosok vegy­szeres gyomirtását. Bíztató viszont, hogy a kenyérgabonaültetvények általában jól teleltek, fej­lődésük az elmúlt hetek­ben meggyorsult. Az eddigi, felmérések szerint a 152 ezer holdnyi őszi kalászos­ból 5 és fél ezer hold pusztult ki. Ez a mennyiség nem halad­ja meg az előző évek átlagát. FELVESZÜNK esztergályos és lakatos szakmunkásokat két, illetve egy műszakos munkaidőre. Vád Autójavító és Fémipari Vállalat Vác, Dózsa György út 53. Jelenleg például van olyan me­gye — főként a belvizes vidé­keken — ahol a gabonaültet­vény 10 százaléka ment tönk­re. A termelőszövetkezetek az időszerű munkák mellett most már mind több figyelmet össz­pontosítanak a közelgő aratás­ra. Javítják az arató-cséplő gépeket, tisztítják a magtára­kat, gabonaszérűket. A beta­karítás megkezdéséig 80 új SZK—4-es szovjet kombájnt, kapnak a gazdaságok. A meg­rendelt arató-cséplő gépek kö­zül már 60 darab meg is érke­zett az üzemekbe. Minthogy ismét hűvösebbre fordult az idő­járás, és hideg éjszakákat ígér a meteorológia, külö­nösen a kertészek várják aggódva az utolsó fa­gyosszent, Orbán holnapi érkezését. Annál is inkább, mivel a má­jus eleji talajmenti fagyok, mint többször is beszámoltunk róla, Pest megyében helyen­ként érzékeny károkat okoz­tak. Az Állami Biztosító Pest megyei igazgatója, Pánczél Ist­ván elmondotta, hogy jelenleg 17 kárbecslő dolgozik a ter­melőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban. A Fel- sőbabádi Állami Gazdaság­ban a biztosító felmérése alap­ján 6 millió forint kár érte a nagyüzemi szőlőültetvényeket. A dabasi járás termelőszövet­kezeti szőlőiben eddig 3 millió forint kárt állapítottak meg. Ajánlatos tehát felkészülni az újabb esetleges veszélylehető­ségre is, hiszen nincs kizárva, hogy fagyot hoz a mostani le­hűlés. sp —, hanem minőségileg is, mert állandóan részt vettek a kü­lönböző szintű ideológiai és po­litikai oktatásban. Az önálló­ság eltelt esztendei alatt őszin­te politikai légkör alakult ki, kényesnek tűnő politikai kér­désekről is nyíltan mertek be­szélni. és fennhangon bírálni egymás hibáit. A taggyűlések kezdetben csendes visszahúzó­dásban teltek el. Az önállóság esztendei alatt azonban aktív viták és elemző hozzászólások fórumává váltak a gyűlések. 1970 újabb fordulópont a községi pedagógus-alapszerve- zet életében: szétválnak. Any- nyi alapszervezet lesz, ahány tantestület és iskola. Tehát há­rom. 9 — Az alapszervezetünk most még három pártcsoportból áll. A csoportokból a közeljövőben önálló alapszervezetek válnak — mondja Kiss B. József. — már eddig is aktívabb munkát fejtettek ki az egyes iskolák pártcsoportjai, mint a közös alapszervezet, illetve a csopor­tok egyéni munkájának összes­sége adta az alapszervezet munkáját. A mostani csopor­tok, a későbbi alapszervezetek hatékonyabb, aktívabb munkát végezhetnek saját vezetőségük­kel, mint eddig a közös veze­tés alatt. — Milyen a közérzete az I-es iskola pártcsoportjának? — Jó. Azon meditálnak, hogy mit jelent majd a teljes önál­lóság, és kit válasszunk titkár­nak. — Milyen a politikai helyze­te az iskolának? — A politikai aktivitás jó közepes. Külön a párttagoké sokkal aktívabb. Spontán vi­ták zajlanak le, ezek sokszor hevesek, de jó irányba mutat­nak. Főleg a világesemények, az iskolapolitika, a szülők és gyermekeik kapcsolata, a ve­szélyeztetett tanulók ügye, a pedagógustársadalom problé­mái vannak előtérben. — Mostanában mi volt a pártcsoport munkájának köz­ponti témája? — A fizikai dolgozók gyere­keinek támogatása. Dunakeszi három iskolája „három világ”. Az I-es iskolá­ba főleg a parasztból munkás­sá vált dolgozók gyerekei jár­nak. A II-esbe inkább a fővá­rosi üzemekbe járó munkások gyerekei, a III-asba a dunake­szi gyártelepiek gyerekei. Há­rom iskola, három saját prob­lémakör. Három külön párt- alapszervezet végezhet így csak jó munkát. így magyarázza Jobbágy Pálné, a Váci Járási Pártbizottság tagja, a Il-es is­kola pártcsoportjának tagja, igazgatóhelyettes és matemati­ka-fizika szakos tanár. Szerve­zetileg is könnyebb majd meg­oldani, kijelölni a taggyűlések időpontját, hiszen csak egy iskolához, egy tantestülethez kell igazodni, és kevesebb em­berhez. Másrészt jobban is is­merik az együtt tanítók egy­más munkáját. — Az elmúlt időszakban mit tart a legemlítésreméltóbbnak? — kérdezzük Jobbágy Pálne- tól. — Azt, hogy sikerült olyan légkört teremteni, ahol min­denki őszintén nyilatkozhat meg. — Hogyan sikerült? — Sok függ a titkár egyéni­ségétől. Amióta Stark Ferenc az alapszervezet titkára, azóta megváltozott a légkör. Ö őszin­te és nyílt, mindent észrevesz, meglát, roppant közvetlen és jó kedélyű, megszüntette a me­rev kötöttségeket, felesleges formaságokat, mindenki sze­reti. — Mivel elégedetlenek? — Mi pedagógusok vagyunk, nem vagyunk megelégedve a pártoktatás számunkra bizto­sított lehetőségeivel. A tagság 90 százaléka ideológiai to­vábbképzésen vesz részt, de ezek mai formájukban nem elég hatékonyak. Szeretnénk bekapcsolódni megyei szintű elméleti konferenciákba. — Milyen helyzetet foglal el a községben a pedagógus-párt­szervezet? — Nem mindig érezzük, hogy a község vezetői elismernek bennünket. Sokszor figyelmen kívül hagyják, hogy bizonyos hatáskörök felett pártszerve­zetünk diszponál. Ilyen esetek­ben sem mindig kérdeznek meg bennünket. Például nem kérik ki véleményünket, ha pedagógusokat el akarnak vagy ide akarnak helyezni. A pedagógus-pártalapszerve- zetekben kevés a fiatal. A leg­fiatalabb éppen a titkár, Stark Ferenc, 27 éves. Más 30-on aluli tag nincs. Állítólag meg­riadtak, mert , nemrégiben égy társuk nem nyert felvételt, az­óta senki nem jelentkezik. Az elöregedés azonban sehol sem vezethet eredményre. — A jövőre nézve mit tart legfontosabbnak? — Azt, hogy állásfoglalá­sainknak, véleményünknek — mondja Jobbágy Pálné — még az eddiginél is nagyobb szere­pe legyen az iskola vezetésé­ben. Berkovits György Dadai-képtár Az őriszentpéteri gimnázium igazgatójának, Dadai Köméi­nek szenvedélye a műgyűjtés. Már kezdő pedagógus korában fizetésének egy részét képvá­sárlásra fordította. Mint álta­lában a műgyűjtők, ő is réz­karccal kezdte, s ma mér több tízezer forint értékű gyűjte­mény birtokosa. HETI KOMMENTAR Árvíz Az egész ország feszült figyelemmel hallgatta a hé­ten a híreket, melyek az árvíztől fenyegetett és árvíz­től sújtott országrészről számoltak be. A tények ismer­tek. Negyvenöt település lakóit kellett biztonságba he­lyezni, gyorsan nőtt — megközelítve a huszonötezret — az árral küzdők száma, s az ár ellen bevétett anyagi eszközök mennnyisége. A tények ismertek, s nem igé­nyelnek kommentárt. Inkább az érdemes az elgondol- kozásra s a szóra, ami mindez mögött meghúzódott, s amire a veszély idején a láttatás fénycsóvája vetült. Egyetlen tényben is sűríthető mindaz, amire gon­dolunk: a pániktól mentes kitelepítésre. Pedig soha még ilyen hirtelen, a szó szoros értelmében percek, órák alatt nem támadt a víz, s még soha nem ért el ekkora magasságot. A pánik elkerüléséhez sok feltétel szükséges. Kettő azonban elengedhetetlen. Az egyik: az állampolgárok fegyelmezettsége s az a tudat, hogy nem magukra ha­gyatva küzdenek. A másik: az állami szervezettség, a gyors cselekedni tudás, a szükséges személyi és anyagi erők koncentrálása. Mindkét feltétel hiánytalanul meg­volt, s párosulva az áldozatkészséggel, veszélyeztetettek és mentők közös hősiességével, valamint az ország azon­nali segítségnyújtásával, megjuhászitotta a fenyegető katasztrófát. Éveken át tartó szorgos, átgondolt, de nyilvánosságot alig élvező munka eredménye, hogy az ország vízügyi szervezete úgy állhatta ki e súlyos próbát, ahogy kiáll­ta. Az állam jelentős anyagi áldozatok árán korszerűsí­tette, bővítette az árvíz elleni védekezés személyi és technikai alapjait, az ország vezető testületéi többször nagy alapossággal vitatták meg a további teendőket, s bár az elmúlt években nem támadt a víz, az előrelá­tás, a józan gondoskodás nem csökkent. így volt ez jól, így volt helyes. Emberek tízezreit érinti közvetlenül vagy közvetve az áradás, s szomorúságukat, a víz martalékává lett ja­vaik, házuk, jószáguk miatt, mindenki megérti. Nem vigasznak, csupán ténymegállapításnak szánjuk: a szo­morúság, a veszteség jóval nagyobb lett volna, ha... Ez az a „ha”, mely gondolataink lényegét alkotja. Az, hogy akkor sem szabad rövidlátó módjára gondolkozni, ha nem támad a víz, ha nem fenyegeti az embert s ja­vait a természet. Volt ilyen időszak hazánkban, s az árát is meg kellett fizetni. Ezért vigasz a bajban, hogy ma jóval nagyobb figyelem és anyagi erő jutott és jut a természet támadásainak kivédésére, mint hazánk tör­ténetében bármikor, beleszámítva a felszabadulás utá­ni első évtizedet is. Az állami kötelezettségek teljesíté­sének nemes, a szó szoros értelmében vett embert men­tő példája az, ami a megáradt folyók mentén történt. S a bajt, a szomorúságot könnyebb úgy elviselni, hogy minden bajba jutott tudja: egy egész ország áll mellet­te, egy egész ország segíti. Krónikás „Másodvirágzás” a dél-zalai oiajmezőkön Bázakerettyén 1937, Lová­sziban pedig 1940 óta termel­nek kőolajat és földgázt. A második világháború alatti rablógazdálkodás, majd az azt követő természetes hozamapa­dás következtében az öregedés, a kimerülés állapotába kerül­tek a dél-zalai olajmezők. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, vala­mint a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Ipari Kutató Labora­tórium szakemberei másodla­gos művelési technológiát dol­goztak ki a lovászi és bázake- rettyei olajmezők élettartamá­nak meghosszabbítására, az olajkihozatal növelésére. Mérő mémökjelöltek a Dunán Példát mutatnak Kétszáztizenegy brigád küzd a szocialista címért vagy vi­seli már a Dél-Pest megyei Területi Szövetséghez tartozó 52 termelőszövetkezetben. A szocialista brigádok vezetői a héten tanácskoztak Cegléden a mozgalom eddigi eredményeiről és feladatairól. Közülük, a példamutatók közül, választottunk ki hat brigádvezetőt. Több mint félmillió órá­ban végeztek társadalmi mun­kát a most záruló tanévben a budapesti egyetemek és főis­kolák hallgatói — állapította meg a Budapesti KlSZ-bizott- ság, amely értékelte a felső- oktatási intézmények fiataljai­nak munkaakcióit. Kivették részüket a fiatalok a szakmai társadalmi munká­ból is, az egyetemen tanulta­kat felhasználva csaknem há­rom és fél ezer diák mintegy 38 ezer órában dolgozott. Á műszaki egyetemisták a többi között részt vettek a Nemzeti Panteon geodéziai méréseiben, és a csepeli Duna-szakasz mé­rési munkálataiban. A Sem­melweis Orvostudományi Egyetem hallgatói közremű­ködtek a csecsemőhalálozással kapcsolatos vizsgálatokban. Az új technológiai eljárás alkalmas arra, hogy to­vábbi másfél évtizeden át kőolajat Lovásziban és Bázakerettyén. Az új, másodlagos termelési technológia lényege az, hogy a helyben rendelkezésre álló széndioxidot, majd vizet saj­tolnak a szénhidrogén-tároló rétegekbe. A széndioxid az olaj duzzadását, a tárolók te­lítettségét, valamint az olaj viszkozitásának csökkenését segíti elő. A módszer üzemi méretű alkalmazásának előkészí­tésére a szakemberek szá­mítása szerint másfél év­re, a feltételek megterem­tésére pedig 311 millió fo­rint beruházásra van szük­ség. Ezzel a befektetéssel további 1 700 000—2 000 000 tonna többletolaj nyerhető a dél-za­lai olajmezők kútjaiból. A Dunántúli Kutató- és Fel- ■ táró Vállalat új módszerek al­kalmazásával hozzáfogott a zalai olajvidék újrakutatásá- hoz is. Ennek a munkának ígé­retes eredménye: Ortaháza község határában új kőolaj-és földgáztelepeket találtak. Maczó Ferencné, tápiósági Kossuth Tsz csibegondozó brigádvezetője Osztertág József, a maglódi Micsurin Tsz kertészeti brigádvezetője Zsemlye János, ceglédi Alkotmány Tsz Lenin-br i gád j án ak vezetője Orosházi Ferenc, a törteli Aranykalász Tsz Rákóczi -brigádjának vezetője Kozma Ferenc, a ceglédi Vörös Csillag Tsz Rózsa Ferenc brigádjának vezetője Rácz Ágnes, a gyömrői Petőfi Tsz brigádvezetője Foto: Gábor ♦ é

Next

/
Oldalképek
Tartalom