Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

6 ^MuHap 1970. MÁJUS 4., HÉTFŐ IBUSZ-szolgáltatás reggeltől estig Új iroda nyílt Gödöllőn Végre megvalósult a gödöl­lőiek régi vágya: az IBUSZ egész nap nyitvatartó irodát nyit a földművesszövetkezet áruházának földszintjén. Eddig ugyanis, csak hetente három alkalommal tudtak menet­jegyhez, külföldi és belföldi szállodai szobához, társas- utazáshoz jutni a helybeliek, hacsak nem utaztak a főváros­ba. Az új IBUSZ-irodában há­rom jól képzett szakember hétköznap délelőtt 10-től dél­után 6 óráig, szombaton pedig reggel 8-tól délután 2-ig segíti az utazni vágyókat. Mint megtudtuk, az irodá­nak ez csak ideiglenes helye, mert ha elkészül az új iroda­ház, oda költöznek. Megérkeztek az első külföldi toliforgatók Füredre Megérkeztek az első külföl­di vendégek Budapestre a nemzetiközi költőtalálkozóra, amelyet Magyarországon má­sodik alkalommal rendeznek meg. Európa országaiból több mint hetven poétát és más toliforgatót hívott meg a ren­dező bizottság, s a hazai rész­vevők száma több mint száz lesz. A külföldiek nagyobb csoportjai hétfőn délután ér­keznek a fővárosba, s este lesz a találkozó ünnepélyes meg­nyitója. A találkozó színhelye: Balatonfüred lesz, ide kedden érkeznek csoportosan a vendé­gek. Az érdemi tanácskozás szerdán kezdődik, Vass Ist­vánnak az előadásával. Balatonfüredről a hét végén érkeznek vissza a fővárosba a költők. Szombaton a Petőfi Irodalmi Múzeumban megnyí­lik a „Rimbaud — Magyaror­szágon” című kiállítás, amit Illyés Gyula mutat majd be. Ugyancsak itt nyitják meg a Radnóíi-emlékbemutatót. Va­sárnap költészeti ankótokat rendeznek Budapest legna­gyobb művelődési házaiban, valamint az Irodalmi és Egye­temi Színpadon. Autók a A HUNGEXPO igazgatósá­gához beérkezett kiállítói je­lentkezésekből kitűnik, hogy a Budapesti Nemzetközi Vá­sár az idén különösen sok lát­nivalót ígér a gépkocsirajon­góknak. A vásáron 23 autógyár állítja ki legújabb gépko­csitípusait. Ötezer négyzetméteres lesz a központi autókiállító terület, ezzel azonban nem merül ki a látnivaló, hiszen a nemzeti pavilonak mellett további, összesen 2000 négyzetméteres térséget szintén gépkocsi-be­mutatók foglalnak eL Ami a típusokat illeti: PANNONHALMA Hangverseny és fotókiállítás Az idegenforgalmi hivatal pannonhalmi kirendeltsége nyolc hónapon át tartó hang­versenysorozatot rendez az ezeréves apátság bazilikájá­ban és barokk kápolnájában. Már az első rendezvényeknek is nagy volt a látogatottsága, de szombaton az eddigieknél is több hazai és külföldi hall­gatója volt Trajtler Gábor or­gona- és Pothof Csaba hegedű- művész hangversenyének. A szép számú közönség a hangverseny után az apátság dísztermébe vonult, ahol fotó­kiállítás nyílt. A diákok fotó- kiállításán látható az a hét kép is, amellyel a pécsi orszá­gos kiállításon az első díjat nyerték a pannonhalmiak. Mi is az a kacifánt? Minden nyel­vünket ismerő előtt világos, hogy mit jelentenek a szavaik: tudatos, képes, olajos. De azt is tudjuk, mi a jelentése a be­lőlük elvonható főneveknek: a tu­datnak, a képnek, az olajnak. Ha­sonlóan érthető számunkra a „ka­cifántos” kifejezés is, de azt már nem tudjuk, hogy mi lehet az a ka­cifánt, amihez ez esetben csatlako­zott az „os” kép­ző. Nos, a Nyelv- tudományi Inté­zet úgy magya­rázza ezt a külö­nös alakulatot, hogy a kacifántos kifejezés szóve- gyülés eredménye és összetevői a „kiackiás”, vala­mint a „baibafán- tos”. (A szóvegyü- lés néhány más példa ja: csokor + bokréta = csokrá­ba, ordít és kiabál,- azaz ordibál, a zavar és kerget vegyüléke a zar- gat, ilyesféle a grape fruit he­lyett ajánlott dt- rancs, az ucsora, amely késő dél­utáni étkezést je­löl, a mopresszó, a libresszó, a mo­ped és a maszek.) A kencefice is érthető számunk­ra. Azt is tudjuk, hogy mi az a üeen- ce. A szó második része, a „fice” an­nál különösebb. Ha azonban föl­lapozzuk az értel­mező szótárban a kenceficéi szót, s megkeressük az ott megadott je­lentését, az rögtön útbaigazít. így szól ugyanis: ken­ceficéi, vagyis „kenőccsel, szépí­tőszerrel ken-fen, keneget.” Nos, a kencefice a ken- fen ikerszó szár­mazéka, s eredeti­leg kence-fenéé­nek hangzott. Ha viszont a kótya- vetye szó összete­vőit vennénk gór­cső alá, bizony képtelenek len­nénk azokat vala­milyen magyar szóra visszavezet­ni. Ez a szó ugyanis egy komplett szláv mondatot tisztel­het őseiként. A mondat így hang­zik: „ko oce vé­cé”, ami szerb- horvát nyelven ki akar többet azt jelenti, hogy (tudniillik adni)? A górcsőt emlí­tettük. Ennek a „gór” összetevője is magyarázatra szorul. A górcső nyelvújítási szó, Bugát Pál alkotta, felhasználva a ré­gies, népnyeJvi gór kifejezett, amely „nagy, hosszú” jelentésű volt, amíg hasz­nálták. A nyelv­újítás korában kí­sérleteztek a gór- üveg elnevezéssel is, de ezt kiszorí­totta a nagyító­üveg, mint ahogy a kenguru szó helyett sem gyö­keresedett meg nyelvünkben a nyelvújítás ide­jén ajánlott gór- ugrány (!) kifeje­zés... S végül még egy nagyon „ci- komyás” szóról is essék szó, — ma­gáról a cikornyá- ról. Ez eredetileg a sallangos levelű cikóriát jelentette, ebből származott a „cikomyás”, ami annyit jelent, hogy „sallangos levelakel díszí­tett”, valamint a „cikornyáz”, vagyis „bonyolult rajzokkal díszít”, ezekből pedig el- vonódott a „ci- komya” főnév, amely azonban már nem a cikó­ria növényt jelen­tette, hanem azt, hogy „kacskarin- gós díszítés”. S hogy a kacskarin­góról is pletykál­junk: ez meg szó- vegyülés a javá­ból: a kacska és keringő „törvény­telen” leszárma­zottja ... Szövetkező vállalatok ZIRC Konzervcsosit gerincsérültek gyógyításéra Befejeződött vasárnap Zir- cen a nyugat-dunántúli sebé­szek konferenciája. Több mint száz szakorvos tanácskozott a baleseti sebészet legújabb eredményeiről, korszerű mód­szereiről. A konferencia egyik neves vendége dr. Jörg Böch- ler, a linzi egyetem profesz- szora hangsúlyozta, hogy a közlekedési balesetek aránj’á- ban emelkedik a gerincsérü­lések száma. A sérültek meg­mentése új módszerek beveze­tését követeli. Klinikáján már nagy eredménnyel alkalmaz­zák azt a gyógymódot, amely­hez többek között acéilapokat, fémcsavarokat és konzerv- csontokat használnak fel. Ezek segítségével rögzítik a sérült gerincoszlopot. vásáron végleges, hogy a Citroen négy modellt hoz Buda­pestre, egyebek között megtekinthe­tik majd a vásárlátogatók a DS 21-es típust. A Renault 7 modellt jelentett be. Ott lesz a kiállításon a Mercedes, a Volkswagen, az NSV és a BMW is. A francia Peugeot 6 típust hoz Budapestre, közöt­tük a Nyugat-Európában igen népszerű 504-est. A japán Honda ismét szerepel Buda­pesten, gazdag látnivalót ígér a FIAT „standja”, ahol 10—12 típus mintapéldányát láthat­ják a vásárlátogatók. A szocialista országok autó­gyárainak készítményei közül a Moszkvics és a Skoda újabb típusait, valamint az új Volgát kíséri majd előreláthatóan megkülön­böztetett figyelem. Hosszú évek után a Trabant ismét feliratkozott az autó­kiállítók listájára. Telefon mellékesengő Híradástechnikai újdonság­gal jelentkezett a jászberényi Általános Műszerész Ktsz: dí­szes kivitelű telefon mellék­csengőt konstruált. Az új gyártmány arra szolgál, hogy általában, a lakások előszobái­ban felszerelt telefonkészülék­től egy zsinóron csengő vezet­hető a lakás bármelyik sar­kába, vagy éppen az éjjeli- szekrényre. Segítségével elke­rülhető, hogy a hívott fél ne hallja a készülék jelzését. MA IS, AKÁRCSAK NÉ­HÁNY ÉVVEL EZELŐTT, sok a panasz a kooperációra, a vállalatok együttműködésé­re. Többnyire jogosan bí­rálják az alkatrészek, az anyagok, a részegységek szál­lítóit a hosszú vállalási ha­táridő, a rossz minőség stb. miatt. „Mi már korszerűen, gyorsan és gazdaságosan dol­gozunk” — halljuk gyakran a feldolgozó üzemek érvelését. — „Ha termékeink mégsem elégítik ki a magas világ­piaci követelményeket, ez nem rajtunk, hanem kooperáló partnereinken múlik”. Gyakran helytálló, bizo­nyítható az iménti állítás, de ez a póruljárt feldolgozó üzem számára sovány vigasz. Évek­kel ezelőtt még más volt a helyzet. A minisztérium uta­síthatta az anyag-, az alkat­részgyártót. mérsékelhette a feldolgozó üzem tervét stb. Most a piac értékítélete a be­dolgozó üzemek hibáiért is a készáru szállítóját sújtja. Minden vállalat kezességet vállal azért az anyagért, al­katrészért, amit megvásárolt és felhasznált — esetleg ki­szolgáltatott helyzetben. A „fővállalkozói” felelősség alól — a helyzet bármennyire is ellentmondásos — nincs ki­búvó. Viszont a súlyos anya­gi konzekvenciák megelőzhe­tők. Például importverseny­nyel, külföldi alkatrész- és anyagvásárlással. GYAKRAN ÉRDEMESEBB SZÖVETKEZNI, a kölcsönös előnyök kiaknázására, anya­gi érdekközösségre lépni a hazai szállítóval. A Vörös Ok­tóber Férfiruhagyár például nem csupán a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalattal osztozik az előnyös üzlettel szerzett többlet devizabevéte­len. hanem a korszerű divat­szövet rugalmas szállítójá­val, a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárral is. A Magyar Hajó- és Darugyár, az Ápri­lis 4 Gépgyár, a Láng Gép­gyár, valamint a Ganz Vil­lamossági Művek komplett erőművek exportjára hozott létre egyesülést. Az egyesülés, az Energounion tagvállala­tai így anyagilag jobban jár­nak, mintha külön-külön ex­portálnák a kazánt, a lágyí­tót, a turbinát, a generátoit. A konzervipari gépek gyártá­sában és értékesítésében érde­kelt vállalatok: az Élelmiszer­ipari Berendezés- és Gépgyár­tó Vállalat, az Öntödei Válla­lat, a Láng Gépgyár, a Gé- pexi és a Komplex konzor­ciumot hoztak létre. A kon­zorcium tagjai közösen vál­lalnak felelősséget a komp­lett konzervüzem technoló­giájáért, s osztoznak az üzlet­kötés eredményén is. S nemcsak a korszerű, gaz­daságos export, a lakosság jobb ellátása is több kezde­ményezést igényelne. Ügy, ahogy például a Videoton vagy a Hajdúsági Iparművek több esztendőre szóló szer­ződést kötött az érdekelt nagykereskedelmi vállalatok­kal. A gyártó tervszerűen elő­re készülhet a hazai igények kielégítésére, s e biztonságért bizonyos árengedményt ad a kereskedelemnek cserébe. Az is előfordult, hogy a belke­reskedelem az importáruk be­szerzésére kapott devizake- reti-51 korszerű gépet vásá­rolt a hazai gyártóüzemnek, s így gondoskodott a hiányzó cikk folyamatos gyártásáról és ellátásáról. A VÁLLALATOK EGYE­SÜLÉSÉRE, az érdekközös­ség tudatos szervezésére em­líthetnénk még néhány pél­dát. De nem szeretnénk azt a látszatot kelteni, mintha a vállalatok általában felis­merték volna már az össze­fogásban rejlő lehetőségeket, a gazdálkodás jelenlegi rend­szeréből adódó feladatokat. Valójában nem ez a helyzet, a társulások, az érdekközös­ségek ma még kivételnek számítanak. A létrejött meg­állapodások valóra váltása is többnyire vontatottan halad. A vállalatok közötti sokol­dalú árukapcsolatok szerve­zéséhez megfelelő hagyomá­nyok és piaci feltételek esetén elegendő a hosszabb-rövi- debb időre kötött szállítási szerződés. Amíg viszont ezek a tartós árukapcsolatok vég­legesen kialakulnak, a piaci viszonyok a vevő számára kedvezővé válnak, nélkülözhe­tetlen a kezdeményzés, a szer­vezés, az érdekegyeztetés. A piaci gondokat, a kooperá­ciós feszültségeket, az ellátási nehézségeket a tervutasításos rendszer a maga sajátos esz­közeivel részben enyhítette. A gondok, a nehézségek nagy részét örököltük, de nem küzdhetünk ellenük a régi módszerekkel: tervutasítás­sal, központi termékgazdál­kodással, a szerződéskötés és fettételeinek központi elő­írásával. Gazdasági eszkö­zökkel, érdekazonosságon ala­puló önkéntes integrációval viszont ellensúlyozhatok a de­centralizálás, a vállalati ön­állóság (ezen belül az anyagi érdekeltség) fokozásának bi­zonyos negatív következmé­nyei. AZ ŰJ GAZDASÁGIRÁ­NYÍTÁSI RENDSZER beve­zetésekor nem véletlenül ala­kult át több minisztériumi középirányító szerv egyesü­léssé. Ezek az operatív mód­szerekhez, közvetlen irányí­táshoz szokott szervezetek azonban még többnyire nem találták meg a vállalatok ér­dekegyeztetéséhez, egyes te­vékenységének integrálásá­hoz, hatékony gazdasági együttműködéséhez nélkülöz­hetetlen eszközöket. Az ága­zati minisztériumok sem ösz­tönzik, bátorítják kellően a vállalatok összefogására irá­nyuló kezdeményezéseket. A vállalatok új, hatékony- együttműködési formáinak ki­alakításához, szervezéséhez általában több elméleti jel­legű útmutatásra és gyakor­latias segítségre lenne szük­ség. Mert a születő új most is támogatásra szorul és tá­mogatást érdemel. Kovács József Élelmiszerlabor Ismeretes, hogy a légköri szennye­ződés a csapadék útján a növények­be, ezeken keresztül élelmiszere­inkbe kerülhet. Ezért szükséges, hogy állandóan ellenőrizzék, nehogy a szennyeződés meghaladja a megengedett minimális szintet. Kaposvárott a Megyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet végzi ezt a munkát, a már két éve felszerelt ra­diológiai laboratóriumában. Emellett a hagyományos feladatának is eleget tesz az in­tézet- Ellenőrzi a hazai gyártású élelmiszerek minőségét körze­tében: Somogybán és Zala megye két járásában. A megye növekvő üdülő- és idegenforgalma miatt fokozott figyelmet fordítanak az üdítő italok ellenőrzésére. T áskám eléggé nyűtt volt. Anyaga, a műbőr, egészen összetöredezett, cip­zárja évek óta nem működött, alatta mindkét oldalon, hasadások húzódtak úgy, hogy három nyíláson is a belsejébe nyúlhattam. Egyszóval igencsak megérett ar­ra. hogy elhajítsam, és másikat vegyek he­lyette. Először a másikat vettem meg. Ez már na­gyobb a réginél. Ezt fogom hát állandóan magammal hordani — gondoltam, mert úgy­nevezett aktatáskás ember vagyok. Igen, de mit csináljak a régivel? Sajnál­tam úgy egyszerűen a szemétbe dobni. Ügy éreztem, mintha a szívemhez nőtt volna. De­kát. ha nincs rá szükségem! Végül is azt a megoldást választottam, hogy valahol ott fe­lejtem. Másnap elővettem hát, s hogy né legyen teljesen üres, tettem bele három tavalyi új­ságot, egy letört szemüvegszárat, és egy szá­raz zsömlét. Mindezek után, az új táskával együtt, nekivágtam az elvesztési vállalkozás­nak. Először egy telefonfülkébe léptem be, s úgy tettem, mintha telefonálnék. Már távoz­tam, mikor egy hat év körüli fiúcska sza­ladt utánam. — Bácsi kérem, itt a táskája, a telefon- fülkében tetszett felejteni! — Hű. a mindenül — kiáltottam. — Jól van. köszönöm! De a gyerek továbbra is csak ott állt, és nézett, nézett. Megértettem. — Nesze, itt van két forint, vegyél magad­nak fagylaltot! Hát ez nem sikerült! No, menjünk be ide a presszóba! Be is mentem, leültem, ittam egy feketét, fizettem, de még az ajtóig sem értem, utánam szólt a pincér: — Uram, itt felejtette az aktatáskáját! Affene! „Köszönöm szépen!” Hát ilyen ügyetlen vagyok? Nem tudok elhagyni egy táskát? Az aktatáska Nem adtam föl a harcot. Gyerünk to­vább! Kiültem a közeli térre, sütkéreztem a langyos napfényben, majd fölkeltem, és a galambokat nézegettem, hogyan szemezget­nek a tér közepén. Egy bizonytalanul lépe­gető. eléggé beitalozott, idősebb férfi állt mellém. — Az úrnak — mondta érdes hangján —, ott tetszett felejteni ezt a táskát a pádon! Én kérem becsületes ember vagyok, az vol­tam világ életemben. Igaz, nem is vittem semmire. No, mindegy! De minek is kéne nekem egy aktatáska? Van otthon kettő is, egyik a fiamé, a másik az enyém. Ennyi elég, nem igaz? — Köszönöm-, hogy idehozta, nagyon ked­ves. Akar inni valamit? De mit is beszélek! Ma már ivott, ha nem tévedek. — Nem téved, ittam, de még szomjas va­gyok. Gyerünk, igyunk! — Csakhogy nincs időm, különben szíve­sen mennék önnel. No, itt egy tizes, de fe­ketét igyon, feketét, az jót tesz magának! — Köszönöm. Hogy mit iszom, azt majd később eldöntőm. Ezen még gondolkozni kell. V iszon tlátá sra! Most már igazán dühös lettem. Mit kísér­letezgetek? Megálltam egy szemétgyűjtő ko­sár előtt, és beledobtam a táskát, a hűséges táskát, minden lelkiismeretfurdalás nélkül. Megkönnyebbülten mentem tovább. Néhány lépés után még visszanéztem, nem kozza-e utánam valaki? Szerencsére nem hozta. Karomat olyan különösen szabadnak éreztem, mintha hiá­nyozna valami. Űristen, a másik táskám! Hol a másik táskám, az új, amit tegnap vettem? Hát azt bizony elhagytam valahol. S nem hozta utánam senki. Fürtös Gusztáv t

Next

/
Oldalképek
Tartalom