Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

>V-JP £ s T/*\ E CrY E I HÍRLAP' KÜLÖN KI A XIV. ÉVFOLYAM, 113. SZÁM 1970. MÁJUS 16., SZOMBAT Találmánybemutató Ezerdolláros datolyapréselő gépeket gyárt a Gépjavító Ktsz A telep előtt a Szolnoki úton hatalmas rekeszekben sorakoz­nak az elszállításra váró gé­pek és gépalkatrészek, melyek a rájuk festett címzések sze­rint: a Szovjetunióba, Német­országba, Jugoszláviába és Csehszlovákiába indulnak. A műszaki vezető irodájá­ban állandóan cseng a telefon. Tárgyalnak a bel- és külföldi partnerekkel. Közben jönnek a művezetők a feladatokat megbeszélni. A lázas munka közepette időt szakított Bálint Pál, hogy a szövetkezet főbb eredményeiről tájékoztasson. A két főmunka — Idén Iraknak szállított datolyapréselő gépek és a Szovjetuniónak gyártott auto­szifonpatron-töltő üzemek gyártása a fő munkánk. — Irak datolyatermelő or­szág, s az ottani datolyatröszt még 1967-ben pályázatot írt ki datolyapréselő berendezés ké­szítésére, melyek zsákokba préselik a datolyatermést. Mi a berendezést elkészítettük, és kiküldtük a iugdadi kiállítás­ra, s az azt követő próbaüze­meltetésre. A berendezés meg­nyerte a datolyatröszt vállala­tainak tetszését, és május 11-én az iraki tröszt megbízot­tai eljöttek Nagykőrösre, és a ktsz vezetőivel kétnapos tár­gyaláson megbeszélték a dato­lyaprés-berendezések végleges tervét, és szerződést írtak alá 70 darab présgép szállítására. Ebből 50 darabot 1970-ben, 20 darabot pedig 1971 első ne­gyedében készítenek el. Egy gép ára közel ezer dollár. A tárgyalások alapján remény van rá, hogy a tröszt a követ­kező években újabb 100 prés­gépet fog rendelni. Kiterjed­tek továbbá a tárgyalások da­tolyacsomagoló szalagvonal gyártására is, s az erre vonat­kozó tervet és ajánlatot a ki­küldöttek magukkal vitték. Autoszifonpatron-töltő üzemek gyártása — A másik exportfeladatunk 2 autoszifonpatron-töltő üzem gyártása a Szovjetuniónak, melyből egyet az idén, kettőt pedig a jövő év első negyedé­ben szállítunk le. — Ez a berendezés egy 8 órás műszak alatt 50 ezer da­rab patront gyárt nagyon sok­oldalú munkával: A használt patronokat kimossa, a rozsda ellen lakkozza, szénsavval megtölti, majd a háromnapi tárolás után súlyméréssel meg­állapítja, hogy nem szökött-e ki belőle a szénsav, s végül 10 darabonként csomagolja a patronokat. Egy új találmány A múlt hetekben a Konzerv­ipari Tröszt, a kutatóintézet és a konzervgyárak képviselői­nek részvételével találmány­bemutató volt a ktsz telepén. Bemutatták Muhi Jenő kon­zervgyári műszaki főmérnök találmányát: a „Polettázógé- pet”, melyet a szövetkezet ké­szített el és fejlesztett ki. Ez a komplikált, hatalmas gép meg­könnyíti a gyári raktározást, rakodólapokra 7 üveg- vagy dobozemeletet rak fel, melyek bálázhatok. A gépre a jövő esztendőben több megrendelést jegyeztek elő, miután idei gyártást az exportmunkák folytán nem tudtak vállalni. (kopa) Gyermekápolónőket képeznek - Osztói bevezetik az ösztöndíjat Mi újság az egészségügyi szakiskolában? Tartozik, követel - ki - kinek? Mit mond az anya és a fia? Nyári „menetrend“ a gőzfürdőben A jövő héttől kezdve nyári nyitvatartási idővel fogadja a íürdőzőket a gőzfürdő. Pénte­ken és szombaton reggel 9 órától este 8 óráig tartanak nyitva. Átköltözött a fodrászat is a strandra, s hétfő kivételé­vel — vasárnap is — készül­nek az új frizurák, reggel 9-től 6 óráig. Vasárnap azonban csak dél­előtt tartanak ügyeletet a fod­rászok. Az egészségügyi szakiskolá­nak most huszonhat első év­folyamos növendéke van. Üj ez a tanév minden részvevő­nek : tanároknak, diákoknak egyaránt. Eddig bölcsődék és csecsemőotthonok részére ké­peztek gondozónőket, az idén gyermekápolónő képzés folyik az intézet falai között. Szükség volt erre a változ­tatásra, hiszen a váci és a ceg­lédi kórházak már elkészül­tek, s bizony a megye más kórházaiban is égető szükség van a szakképzett gyermek- ápolónőkre. A változás elsősorban a kép­zést, a tananyagot érintette, hiszen egészséges gyermekek helyett a beteg gyermekek gondozását, ápolását kell elsa- játítaniok, új tantárgyak sorá­val „birkóznak” a hallgatók: csecsemőgyógyászattal, gyógy­szertannal. Bizony, most nehe­zebb. Az első év végét jelentő vizsgák június végén kezdőd­nek. Nagy változást jelent az iskola életében az, hogy az új tanévben már ösztöndíjat fi­zetnek a tanulóknak. A leg­jobb tanuló 600 forintot kap, a legkisebb ösztöndíj összege 120 forint. Érdemes lesz igye­kezni jobb eredmények eléré­sére. Sz A levél, amit idős Ványi Sándor nevében felesége írt a szerkesztőségnek, nagyon ke­veset mondott, csupán annyit, hogy keressük fel azonnal. így is történt. A Nyársapát és Nagykőrös határán levő el­hanyagolt tanyaépületnek csak egyik felében laknak. A másik részből a tavasszal költöztek ki a lakók. A nyitott ajtójú szoba-konyhában subával le­terítve mozdulatlanul fekszik Ványi Sándor. — 10 hold földünk volt, a tagosításkor gyönyörű földet adtunk le. A bátyám, Kaczur József, kiforgatott mindenből, pedig a szüléink nekem hagy­ták a tanyát, mert a földré­szem rosszabb volt, mégis a bíróság a fele tanyát a bá­tyámnak ítélte. Ki kellett fi­zetni a részét. Zártkertet igényeltünk a 800 négyszögöles tanyatelek mellé, de elutasították a kérel­münket. A férjem 1966 óta nem tud dolgozni, s azóta a kiskertből meg az általam keresett nap­számból élünk. Most már nap­számba sem járhatok, mert a papát nem lehet egyedül hagy­ni, a fél oldala megbénult. Miben lehetnénk mi a se­gítségükre? A panasz ömlik tovább: fiamnak leltárhiánya lett, 11 ezer forint, odaadtam neki 23 ezer 500 forintot. (A pénzről s a hiányról a fia nem tud!) Nyolc évig nálam „lakást ka­pott”. Kiszámítottam, hogy ad­dig 39 ezer 100 forintot költöt­tem rájuk: évente 4 mázsa krumplit számoltam, ezer fo­rintot a húsra, 2 ezer 400 fo rintot a lakásra — s így to vább, sorolja fel a füzetből az összegyűlt költségeket. Most ügyvéden keresztül fel­szólítottuk őket, hogy a laká­sért fizessenek havonta 600 (!) forintot, igaz, a papa ezer fo­rintot akart kérni meg azt, hogy legalább havonta 200 fo­rintot adjanak nekünk. El szeretnénk adni a házat, 110 ezer forintra értékelték, de nem költöznek ki belőle, azt mondják, hogy fizessünk be nekik OTP-lakásra ... Ezek voltak a panaszok, már az első pillanatok után egy részük hamisnak tűnt Ezért is vezetett utam Cegléd­re, ifjú Ványi Sándorhoz. A kérdésre először nehezen válaszolt, hiszen a szüleiről nehéz rosszat mondani a gyer­meknek, s azután is hangjából kicsendült, hogy bár sok ke­serűséget okoztak eddig csa­Ma leleplezik Mentovich Ferenc emléktábláját Gimnáziumunk arról ne­vezetes, hogy több országo­san ismert személyiség taní­tott falai között. Köztük van Mentovich Ferenc is, akinek életéről és munkásságáról nagyon sokat lehetne írni. Nagydebreken született 1819. április 19-én. Apja, Mentovich Mihály, vagyonta­lan gazdatiszt volt a Bethlen grófok családi birtokán. Amint a fiú növekedett, az apa elérkezettnek látta az időt arra, hogy iskolába ad­ja. Az első éveket Naszódon és Deéren — ahova időköz­ben költöztek —, majd a nagyenyedi kollégiumban, töltötte. A nagyenyedi Beth- len-kollégiumban a nagy hí­rű tanár, Szász Károly is­merte fel tehetségét, és fogad­ta fia mellé nevelőnek 1837- ben. Legnagyobb vonzást a költészet iránt érzett s első zsengéi olyan jól sikerültek, hogy azok meg is jelenhettek a „Virágkosár” című ifjúsági lapban. 1840-ben Alpár név alatt az „Athenaeum” című akkoriban nagy tekintélynek örvendő lap is közölt tőle verseket. Költeményeit a fő­városi lapok folyamatosan közölték. Közben jogot tanult, és is­koláit befejezve, 1841-ben külföldi tanulmányútra in­dult, előbb Magyarországot már beutazta. 1841—43 kö­zött a berlini és a bécsi egye­temen tanult természettudo­mányokat. Nagyon szeretett utazni, és szerette a természetet. Bejár­ta a Rajna vidékét, Svájcot és Dél-Németországot. 1843- ban, hazatérte után, rögtön megházasodott, Vajda Annát vette feleségül. Mint házasembernek, ter­mészetesen, valami jövedel­mének is kellett hogy legyen. Állás után nézett, és a báró Kemény család fogadta meg nevelőnek. Csakhamar felismerte a nép helyzetét, és az erdélyi ellenzék politikai követelé­seit szólaltatta meg első ver­ses kötetében, mely 1847-ben Kolozsvárott látott napvilá­got Uniódalok címmel. Köte­te a hírnevet meghozta szá­mára, kapcsolatba került Vö- rösmartyval. Vörösmarty ösz­tönzésére egyre behatóbban kezdett foglalkozni a költé­szettel. Üjabb hazafias verseit Szász Károly és Gyulai Pál verseivel együtt a Nemzeti Színek című antológiában bocsátotta közre, melyet 1848-ban nyomtattak ki Ko­lozsváron. A nemzet ügyét nemcsak tollal, hanem a kül­földön szerzett természettu­dományi ismereteivel is szol­gálta. A szabadságharc kitörése­kor barátjával, Jánosi Fe­renccel együtt lőport és gyu­tacsokat készített a honvé­deknek lőporgyári munkás­ként. A szabadságharc buká­sa után hírlapírással, óra­adással és nevelősködéssel kereste kenyerét. Nyitra-Üj- lakon a szabadságharcban való részvétele miatt kivég­zett báró Jeszenák János gyermekeit oktatta. 1850-ben pedig Nagykőrösre került, a gimnázium szónoklat- és köl- tészettani szaktanárának vá­lasztották meg. Több könyvet is írt, 1865- ben jelent meg Marosvásár­helyen — A természettan ele­mei — című kötete, ugyan­csak itt 1879-ben a Számtan 1870-ben az Űj világnézet természetbölcseleti mű. Ez utóbbi munkájában elsőként hirdette a mechanikus ma­terializmus tételeit. Ez a munka eredetileg 1863 -ban jelent meg, de akkor a cen­zúra egy példány kivételével elkobozta és elégettette. Mindez azért is történt, mert szerzője cáfolta Brassai Sá­muel és Greguss Ágost idea­lista nézeteit. Mentovich a materialista világnézetet val­lotta magáénak, elsőként fog­lalt állást Darwin tanításai mellett a magyar tudósok között. 1872-ben jelenik meg a Teljes gyakorlati számtan Pesten, majd a következő év­ben: Az egész- és törtszá­mokkal való számolás kézi­könyve Kolozsvárott. Gimná­ziumunk egykori tanára 1879. december 15-én hunyt el Marosvásárhelyen. Nevét nem felejtette el az utókor, ennek fényes bizonyí­téka az Arany János Általá­nos Iskola falán felállított emléktábla mai ünnepélyes leleplezése. Foto: Piros László ládjának a szülei, még mindig meg tudott bocsátani. 1954 óta szüleim napi ven­dégek a Pest megyei, ceglédi és a nagykőrösi bíróságon. Ok- irathamisílásért már büntetve is voltak. Annyi az adósságuk, hogy talán maguk sem tudják, hogy kinek tartoznak. A házat, amiben most lakunk, mi men- j tettük meg az elárverezéstől, mert 4 ezer forint adóhátralé- j kuk volt már. Fiatal éveiről is beszél a fiú. Amikor 20 vagon trágyát kel­lett egyedül kiraknia a nyárs­apáti állomáson a vagonokból, a lovakat váltották a szekerek előtt, csupán a 14 éves fiúnak kellett egyfolytában végigcsi­nálni a munkát. Évekig robotolt a vasárnapi 20 (húsz) forintért a földön meg az eltartásért, mígnem sikerült tanulónak be­kerülnie az áruházba. Még ak­kor is minden fillért haza kel­lett adnia azért, hogy ha majd megnősül, „kistafirózzák”. — Havi 200 forinttal szíve­sen hozzájárultunk volna költ­ségeikhez, többre nem telik, hiszen nekünk is két kis gyer­mekünk van. De miért nem dolgozott édesanyám a tagosí­tás után, hiszen akkor még nem volt beteg az apám? Desz sem tudott megmaradni a ktsz-ben, ahova a kis fafeldol­gozó üzemének államosítása után belépett, mert neki ne pa­rancsolgasson senki... Amikor a termelőszövetke­zet fejlesztésének ideje elkö­vetkezett, ők nem léptek be a szövetkezetbe, 25—30 ezer fo­rint kártérítést kaptak a gyü­mölcsösért, az a pénz is el­úszott. Még a nászajándékba kapott pénzt is magukhoz vették, úgy hogy csak véletlenül tudtuk meg ... Kölcsöneik részletét fizettük, a tv-számlát... Megszakítom itt a felsoro­lást, bár lenne még bőven mit elmondani, de ez is elég. A gyermekek valóban köte­lesek az őket felnevelő szülőt segíteni, de ... A családi per­patvarokban nehéz dönteni, hogy kinek van igaza. Egy azonban biztos, a gyermek nem „bankbetét befektetés", aminek a kamataiból kell megélni a szülőnek. (szabó) Most idejében viszik a tüzelőt Lassan elfelejtik karizmaink a tele szénnel cipelt kannákat, hiszen a tél elmúlt. A tüzelő­ről azonban már most előre kell gondoskodni, nehogy a tavalyihoz hasonló meglepeté­sek érhessék az • embereket. Az utalványok nagy segítsé­get nyújtanak, hiszen köny- nyebben lemondunk a havi 50 vagy 100 forintról, mint az ez­resekről, s a kedvezményt el­sősorban a kis pénzű nyugdí­jasok élvezik. Ezekben a he­tekben került sor utalványaik 1 beváltására. Több mint 600 család szerezte már be a téli „meleget”. S mi újságot mondhatunk az építkezőknek? A TÜZÉP- telepen van minden, kivéve a „négy testvért”, amiből ki kell fogni a szerencsét: a mész-, cserép-, tégla-, cementellátás bizony néha akadozik. De amíg nem állnak a fa­lak? Addig a jószerencsére kell mindent bízni. Vagy eset­leg sorba állni a téglagyárnál, mert ott is minden téglát még melegében elkapkodnak. Hiába, épül a város. Minősítés Vácott Vasárnap Vácott szerepel az iparos dalkör, minősítő ver­senyen vesznek részt. Ma este vigalom ... a Szabadság és a Hu­nyadi termelőszövetkezet klubjában. Az este nyolc óra­kor kezdődő pünkösdi bálok hajnali 2 óráig tartanak, s jó szórakozást ígérnek a terme­lőszövetkezet dolgozóinak, s a vendégeknek is. S«PiO«R«T Kézilabda Budaörsi Sasadi TSZ SK— Nk. Építők 7:4 (3:2). Építők, nők: Nyitrai R. — Parragh, Apró (2), Társi, Fe­hér, Száraz, Laczkó. Csere: Ba­konyi (2). A már javuló erőnléttel ren­delkező hazaiak egyenrangút nyújtottak a vendégekkel. A kapu előtt gólveszélyesebb bu­daörsiek nagyobb arányú ve­zetését az igen jól védő Nyit­rai Rózsa akadályozta meg az I. félidőben. A második já­tékrészben a helyiek többet tá­madtak, de a jól blokkoló ven­dégek kevesebb, de gyors tá­madásukat jól kihasználták. ★ Tápiószelei Gimnázium—Nk. Toldi ITSK II 11:4. A két csapat közös meg­egyezésével Cegléden játszot­ták le a járási bajnoki mérkő­zést. A múlt évi megyebajnok­ságban szereplő szeleiek biz­tosan nyertek a 7 fővel kiálló ITSK ellen. ★ A Rákóczi iskolában rendez­ték az úttörő-olimpia városi kézilabda-vetélkedőjét. Fiúk: Rákóczi—Kossuth 9:3, Arany —Kossuth 9:4, Rákóczi—Arany 4:1. A Rákóczi csapata (Varga, Pálfi, Mocsai, Kecskeméti, Sza­bó F„ Juhász Gy., Dobos, Cso- nó, Hein, Abonyi, Sági) bizto­san szerezte meg az első he­lyet. Lányok: Arany—Kossuth 4:1, Kossuth—Rákóczi 5:1, Arany —Rákóczi 4:1. A főleg kosara­sokat szerepeltető Arany (Czi- ra, Vajda, Becser, Pászti, Hor­váth E.. Tóth-Péli, Sulyok M., Susán, Rózsás Zs., Balogh K., Urbán Zs.) bizonyult a leg­jobbnak. ★ A rákóczis fiúk Cegléden, a körzeti döntőn Cegléddel 4:7- re, Tápiószelével 7:8-ra, Al- bertirsával ll:10-re és Vecsés- sel 9:8-ra végeztek, s gólkü­lönbséggel a 4. helyre szorul­tak, a másodikkal azonos pont­számúnak Városi úttörő ÖHV Nagy lelkesedés, a szokásos szép külsőségek között került sor vasárnap délelőtt a Kini­zsi-sporttelepen az úttörő hon­védelmi verseny városi döntő­jére. A helyi MHSZ által most kiírt vándorserleget az össze­tett győztes Rákóczi iskola nyerte. Minden számban 4—4 iskola csapata indult. A követ­kezők győztek és jutottak to­vább a megyei döntőbe. Fiúk. I. korcsoport: Kossuth iskola (Józsa László, Tóbi An­tal, Kolozsvári József), II. kor­csoport: Rákóczi (Varga Endr- re, Bakó Kálmán, Szűcs Ist­ván). Lányok. I. korcsoport: Arany (Rózsás Zsuzsa, Bielik Katalin, Agg Erika), II. korcsoport: Rá­kóczi (Medgyesi Edit, Nagy Zsuzsa, Bodzsár Erzsébet).' Tóth Imre városi úttörőtitkár adta át a nyerteseknek a serle­get és a díjakat. ★ Szombati sportműsor Kosárlabda Ceglédi sportcsarnok, lo óra: C. Mezőgazdasági Tech­nikum—Nk. Gimnázium I női, 16.10: C. Mezőg. Techn.—Nk. Gimnázium I férfi megyei baj­noki mérkőzés. ★ Torna Budapest, Tüzér utcai tor­naterem, 15: országos sereg­szemle 1953—58-as születésű fiúk részére. Sulyok Zoltán MIT UTUNK MA A MOZIBAN? N. N. a halál angyala Magyar filmszatíra. Rendez­te: Herskó János. Főszereplők: Ruttkay Éva, Gábor Miklós, Törőcsik Mari. Korhatár nél­kül megtekinthető. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom