Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

1970. MÁJUS 16., SZOMBAT ”“ícMirlap 3 Lenin és az értelmiség Orvosnap Nagykátán Járási orvosnap volt tegnap Nagykátán. A művelődési központ nagytermében a járás negyven orvosa és mintegy százhatvan egészségügyi dol­gozója hallgatta az értékes előadásokat. A. bevezetőt dr. Vámosi Er- zsébct járási főorvos, ország- gyűlési képviselő mondotta, majd dr. Prossinger Erzsébet, a hazánkban első helyen álló szív- és érrendszeri betegsé­gek modern gyógyításával és a legújabb tudományos kuta­tások eredményeivel foglalko­zott. Dr. Cyengési László, a megyei kórház gyermekosztá­lyának főorvosa, a csecsemők egyik legveszedelmesebb be­tegségéről — a kóli baktérium okozta járványokról tartott előadást, ismertetve saját ku­tatásainak eredményeit is. A referátumokat vita követ­te. Az orvosnapon a Len in­centenárium alkalmából dr. Vigl Károly, a Magyar Nem­zeti Múzeum főmunkatársa emlékezett a forradalmár tu­dósra. Előadásában bemutat­ta Lenin és az értelmiség kapcsolatát, és az értelmiség szerepét a munkásforradalom­ban. Az ünnepélyes eseményt az orvosok és az egészségügyi dolgozók jutalmazása követ­te, mintegy 100 ezer forintot osztottak ki a megjelentek között. Erden épül a megye legkorszerűbb kenyérgyára Nagydobra verték már 8— 10 éve, hogy kenyérgyár épül Érden. Múltak az évek, s az építkezés csak nem kezdődött meg. Végül csendben, szinte „titokban”, a múlt év júniusá­ban lerakták az alapkövet. Jól halad a munka, s ha hinni lehet az építőknek — miért is kételkednénk? — rekordidő alatt, novem­berre elkészül az új üzem. Nem lesz olyan nagy, mint eredetileg tervezték, de nincs is olyan sok kenyérre szükség. Mint Polgáréi József, a Pest megyei Tanács IV. szá­mú Sütőipari Vállalatának igazgatója elmondta, a 14 mil­lió forintos költséggel készülő kenyérgyár a legkorszerűbb lesz a megyében. Óránként egy tonna tésztát dolgoznak majd fel, s naponta 50 ezer darab péksütemény hagyja el a kemencéket. Százhalombatta, Érd, Tárnok - vidékén 30 féle friss, ropogós sütemény között válogathatnak majd a háziasszonyok. S ter­mészetesen az új berendezé­sekkel, régi jó magyar kenyér­ből is annyi készül, ameny- nyire csak vevő lesz. _________ (-di) Teknős]u bileum A Hajdúszoboszlói strand kis sziklakertjében teknősbé­kák napfürdőznek. A több mint húsz teknösbéka szinte a strand tartozéka. Közülük öten jubilálnak: negyven éve „teljesítenek szolgálatot” a fürdő kertjében. A bekerített sziklakertben tavasztól őszig a strandolok etetik a teknő­söket, amelyek szépen fej­lődnek. Paragrafus és állampolgár Igények és tudnivalók — A bonyolultabb életforma egyszerűbb ügyintézést köve­tel. Ezzel a summázó kezdőmon­dattal válaszol dr. Tasnády Endre, a Pest megyei Fő­ügyészség vezetőhelyettese. A kérdés: gazdaságirányítási rendszerünk változásai maguk után vontak-e átfogó jogügyi­ügyintézés beli változásokat is? A felelet a továbbiakban is elsősorban a sürgető követel­ményt szemlélteti. — Jó néhány olyan könnye­debb mozgásformát eredmé­nyezett a szabadabb gazdálko­dási lehetőség — amit sokan félreértenek. Napirenden levő téma a pillanatnyi több kere­set kedvéért felrúgott nyugodt egzisztencia. Egy-egy munkás betanítása tízezer forintjába kerül az államnak, és mániá­kus vándorlók esetében ez az összeg sosem amortizálódik, valóságos hasznot az egyénnek sem jelent. A megoldás ma már mégsem lehet adminiszt­ratív, csakis gazdasági termé­szetű — jogkörünkön tehát e téma kívülrekedt. Általánosabb területre át­térve: sok és sokféle formaság fékezi az áttekinthető és gyors ügy­intézést. A perek lerövidítése is régóta foglalkoztat bennün­ket, de komplikálja a megol­dást a 49 óta bevezetett ülnök­bíráskodás. Ha ugyanis nem hármastanács, hanem egy szakbíró járna el, sok admi­nisztráció elesne, a perek idő­tartama csökkenne. A terheltté nyilvánítást is sok formális fázis lassítja. Mintegy tíz év óta a követke­zőképpen zajlik le: I. A rend­őrség formai határozata elren­deli a nyomozást. 2. Alapos gyanú esetén megtörténik a terheltté nyilvánítás. 3 A rend­őrség nyomozást befejező ha­tározatot hoz, összefűzi az ira­tokat, összegezi eljárása ered­ményét. 4. Mindezt átküldi a járási ügyészséghez. A felszabadulás utáni évek­ben jóval egyszerűbb eljárás fokozatosan egyre bonyolul­tabbá vált. A szocialista B. E. (büntető eljárás) sokoldalúan figyelembe veszi a körülmé­nyeket — ennek azonban nem túlzott adminisztrációban, ha­nem alapos nyomozásban kell megnyilvánulnia. A bonyolultabb életforma dialektikájaként bonyolultab­bakká válnak a jogszabályok. De hiba, hogy megjelenési for­májuk is komplikáltabb a kel­leténél, és hogy az átlagállam­polgár tájékozatlan, jogi isme­rete igen alacsony, sokszor fo­galma sincs, hova milyen ha­táridőn belül fordulhat pana­szával, sérelmével. Nem ritka az egyoldalú jogi beállítottság sem: sokan jobban ismerik a javukra szolgáló legbonyclv.l- tabb szabályokat, mint az el­lenük szóló legegyszerűbbeket. Ez a jogi struccszemlél et sok­szor évekig tartó, semmire nem vivő pereskedésbe rántja be az embereket. Nagy segítség, hogy ma már a helyi szervekhez tartoz­nak a szabálysértési ügyek. Csakhogy ahány község, any- nyiféle színvonalon, annyi­féle normatíva szerint; akad község, ahol ötven forintot szabnak ugyanazért, amiért másutt háromszázat. Ez nem differenciáltság! Ez képzet­lenségből, gyakorlatlanság­ból, olykor helyi elfogultság­Az Űtépítőgép Javító és Gyártó Vállalat Az Útépítőgép Javító és Gyártó Vállalat FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat, gyors- és gépírókat. Jelentkezni lehet: CEGLÉDEN, XIV., Külső Kata! u. 35/a. szám alatt FELVÉTELRE KERES esztergályos, lakatos, hegesztő és villany- szerelő szakmunkásokat, valamint gyors- és gépírókat, fürdőkezelőket. Jelentkezni lehet: CEGLÉD, XIV, Külső Kátai a. 35/a. ból eredő bizonytalanság. Egyöntetűbbé tenné a jobb jogi érzékű és felkészültségű ügyintézés az általános sza­bálysértési eljárás helyzetét. A jogkör önmagában nem jelent előbbrelépést. Gyakorta találkozunk a jog­kör téves értelmezése indí­totta jogvitával. Sok helyütt nem tudják például, hogy a törvény szerint a tsz-tagok munkaügyi vitájában a 3 ta­gú vezetőségi bizottság ille­tékes, a tsz-alkalmazottak esetében az 5—7 tagú veze­tőség dönthet. Előfordult, hogy a törvényt nem jól értelmezték — mi megóvtuk a határozatot, ezután az il­letékes TMDB ilyen értelmű határozathozatalt rendelt el. Közérdekű tudnivaló az ügyészség szerepével, eljá­rási rendjével kapcsolatban, hogy „végérvényes”, „jog­erős” határozat tartalma el­len 30 napon belül lehet az ügyészséghez fordulni. Ilyen­kor az ügyészség beszerzi az iratokat, és ha úgy ítéli meg belőlük, hogy a panaszosnak igaza van, megóvja a hatá­rozatot. Időszerű, de nem egyszerű problémát vet föl a földtörvény. A tsz-ek által nem haszno­sított, de nem tsz-tag, ha­nem például örökös, vagy pártolótag számára vissza­vásárolható földterületek megváltási árának megálla­pítására (vitás esetben) a bí­róság illetékes. A határidő te­kintetében a legutóbbi idő­kig vita folyt. Az 1970, már­ciusi BH-ban megjelent leg­felsőbb bírósági elv döntés szerint megváltási ár dol­gában már az elsőfokú (já­rási földhivatali)) határozat után bírósághoz fordulhat a fél — mégpedig nem 30 na­pon belül; itt az elévülési idő három év, azaz eddig a határidőig indíthat . bírósági keresetet az állampolgár. Ha bírósági eljárás folya­mán a vádlott, vagy alperes tagad, és az általa felsorakoz­tatni kívánt tanúkat a bíró­ság nem idézi be és ezt mellőzve hozza meg ítéletét — az ilyen ítélet ellen pa­nasz emelhető az illetékes ügyészségen. Ellenkező elő­jellel: ha a rendőri feljelen­tésben 2—3 terhelő tanú szerepelt, de a terhelt tagad, a szabálysértési hatóság pe­dig mellőzi a tanúkihallga­tást és felmenti a terheltet — az ügyészség feladata, hogy tanúk kihallgatását tekin­tetbe vevő ítéletre hívja fel a hatóságot. Nemcsak az állampolgár­nak, az eljáró hatóságnak is tudnia kell, hogy a szabály­sértési eljárás alapján tör­ténő felelősségrevonás hat hónap alatt elvévül. Ha mégis eljárás indul, ezt mint tör­vénysértőt az ügyészség meg­szünteti. Előfordult, hogy 700 forint­nyi értékű KÖZÉRT-lopást szabálysértési eljáráson tár­gyalták, amelynek jogköre 500 forinton. felüli értékű ügyre nem terjed ki. A bűn­tett ügyészségi óvás alapján került a bíróság elé. Ezer forinton felüli kártérítési eljárásban is felmerült il­letékességi probléma: sza­bálysértési eljárásban hoztak határozatot. Az ügyészség átterelte az ügyet az illeté­keshez: a bírósághoz. Az ügyészség a rendőrség­nek utasítást adhat, a bíró­ságnak csak óvást — nem jogerős bírósági határozat el­len fellebbezési óvást, jog­erős bírósági határozat el­len törvényességi óvást. Az óvást nem köteles elfogadni a megóvott szerv. A törvé­nyességi óvás esetében vi­szont a Legfelsőbb Bíró­ságé a döntési jogkör. Az elmondottakon túli fo­kozat a szuperóvás. Ilyenkor az ügyészség törvé­nyességi óvása alapján ho­zott Legfelsőbb Bírósági ha­tározat ellen nyújt be észre­vételt a Legfőbb Ügyészség; ezt pedig a Legfelsőbb Bí­róság több tagú tanácsa bí­rálja felül. Ez azonban rend­kívül ritka, évente egy-kettő, ha előfordul. Nyilvánvalóan a megvál­tozott gazdaságirányítási mód­szerből láncreakciósan kiala­kult új problémák, új hely­zetek folytán, az utóbbi egy­másfél évben emelkedett a munkaügyi, szabálysértési, építési, mezőgazdasági joggal kapcsolatos óvások száma, ál­lampolgárok és tsz-ek ré­széről is. A panaszoknak mintegy tíz százaléka megala­pozott, ilyenkor közbelé­pünk. A tapasztalat folya­mán az óvások száma bizo­nyára csökken. Pereli Gabriella RITKA VENDÉG. A kiskunlaeházi Petőfi Termelőszövetkezet Il-es üzemegységébe ritkán lá­tott jármű érkezett. Egy autódaru, melynek segítségével a táv­vezeték-építők felállítják az új acéloszlopokat, hogy hamaro­san ezen a területen is kigyulladhasson a villany. ítélet egy iskola felett Hát azon a túrái volt Schossberger kastélyon mi minden van: tornyok és tor- nyocskák, oszlopok, oszlopocs- kák, egy kis ez, egy kis az — de félre a tiszteletlenséggel, mert épp az ilyen épületről derül ki aztán, hogy Ybl-alko- tás. És valóban az. Hanem azok az iskolások, akik ne­gyedszázada, hogy birtokba vették, micsoda szeretettel fogják emlegetni öregkoruk­ban romantikus kisdiák-évei­ket! Hatalmas, elvadult park, a pálmaház ablakait rég ki­törték a pingpongozók, tollas- labdázók, az erkélyek cirádái­ban, cikornyáiban már megte­rem nemcsak a fű, de a fa, és hiába szegezték be az odanyí­ló ajtókat, ablakokat, mégis kimásznak, hiába tilos fel­menni a tornyokba, mégis megteszik. De a közeljövőben elköltöztetik innen az általá­nos iskolát: több, mint húsz­milliós költséggel tatarozzák a kastélyt, s állami gyermekott­honnak rendezik be majd. Nagy vállalkozásba fogtak 1963-ban a túrái általános is­kola tanárai: mezőgazdasági, kertészeti szakgimnáziumot alapítottak. 1965-ben már fel­épült a kastély mellé egy négytantermes épület, két éve pedig az új gimnázium külön­vált az általános iskolától. Először egy levél nyomán ke­restem fel őket pár éve. Egye­dülálló eset volt: az intéz­mény akkori igazgatója feljelentette önmagát, önmagukat. Kétsége támadt, vajon az iskola teljesíti-e cél­ját? Ugyanazok a problémák kérdőjelezték munkájukat, mint a legtöbb szakgimnáziu­mét, pláne a mezőgazdaságia­két. A termelőszövetkezet, ahová gyakorlatra jártak, nem foglalkoztatta elég szé­leskörűen a diákokat. Az is kétséges volt, vajon hová ke­rülnek a gyerekek érettségi után? Az ismert dilemma: a fiatalok „nem akartak kapál­ni” — a szövetkezetek viszont nem voltak hajlandók rögtön vezető állásba rakni őket, de még magasabb órabért sem adtak... De nézzük, mit találunk ma ebben a szakközépiskolában? A létszám mindössze hetven­öt. Ennyi diákra kilenc tanár jut: ideális feltételeket teremt ez az arány. S a tanárok már- már panaszkodnak, hogy alig jut valami másra is idejük, annyira beleszerettek saját munkájukba. Az eredmények? A többségükben nem helybeli, hanem más községekből jött, szinte kizárólag munkás-, pa­rasztszármazású, eredetileg kö­zepes tanulók harmincöt szá­zaléka továbbtanul érettségi után — olyan esztendő is volt, ahol ezzel az átlaggal szinte a legjobbak voltak a megyé­ben. A felvételi vizsgákon a gyerekeik osztályzata legutóbb 0,33 századdal több volt, mint az érettségi jegy — szintén egyedüli példa a megyében, hogy valahol a tanárok nem fel-, hanem leértékelték saját tanítványaik tudását, önnön munkájukat. Diákjaiknak kü­lönben a fele megy mezőgaz­dasági pályára, nemcsak tsz- ekbe, állami gazdaságokba, felsőfokú mezőgazdasági okta­tásba, hanem például üzemi kertésznek, vagy az Agrár­egyetem alkalmazásába... Azt hiszem, nem kell kommentár: az induló iskola egykori igaz­gatója megnyugodhat, az inté­zet teljesíti célját! Kollégium kellett: hát be­rendeztek egyik tantermükben egy húszszemélyes, kedves leány-internátust, fürdőszoba, klubszoba is van. A fiúknak externátusi rendszert szervez­tek, ők a faluban laknak, csa­ládoknál. Általában, a szükség mindig rávitte őket, hogy ma­guk keressenek és találjanak megoldást, így kapott helyt életükben a játék, a fantázia. önálló kertészetük csak pár négyszögöles, idegen gazdasá­gokba járnak gyakorlatra. Legutóbb hétszázhatvanezer forintos keretet kaptak saját üvegházra. Hatvanezer forin­tos tervdokumentáció készült, most is ott porosodik az egyik szobában. „Nemhogy üvegház nem lesz, de mi sem leszünk!” Iskolájukhoz még újabb négy tantermet építenek, s ide költözik majd a kastély­ból az általános iskola. Ta­valy ilyenkor jöttek a fel­mérők. „Be sem mutatkoz­tak.” A körülöttük ácsorgó gyepekek hozták a hírt, hogy megszűnik az iskola. Aztán hivatalosan is megerősítették. „De még senki le nem jött hozzánk, le nem ült velünk, tanárokkal, hogy mégis mi lesz az egyéni sorsunk?” Sokféle ok, indok játszik közre a felszámolásnál. Hogy az országnak, a megyének ke­vesebb mezőgazdasági középis­kolát végzett fiatalra van szüksége, mint amennyi agrár­technikumainkból, szakközép- iskoláinkból kikerül... Hogy 1973-ra általánosan átszer­vezik a technikumokat, po- litechnikás-normál gimnáziu­mokat, szakosított tantervű gimnáziumokat, a régi, vala­mint az új típusú szakközép- iskolákat, mert a középiskolá­ból pillanatnyilag ez az öt­féle létezik. Akkorra csak gimnázium, és szakközépisko­la lesz. Az utóbbiban is in­kább helyére kerül a szakmai oktatás: szűk szakosítás helyett — amely korán be tokozza az érdeklődést, de igazi szakmai tudást mégsem ad, mert azt az érettségi után kell elmélyíte­ni, — egy széles körű szak­mai alapképzést, helyesebben alapszemléletet, irányítottsá­got ad majd... Közreját­szik azután a centralizálás. Tudjuk, több éve számos köz­ségben alapítottak égy sor új gimnáziumot: a feladatot nem mindenhol sikerül kielégítően teljesíteni. Eszmeileg sem. És sok a gyöngén felszerelt kö­zépiskola. (Hogy a túrái meny­nyire az, a nagykátai kertész­ti szakközépiskolával való ösz- szevetésben derül ki. Utóbbi­ban üvegházat, hét traktort, egy sor munkagépet, tízholdas, évi százezer forintot jövedel­mező gazdaságot és arboré­tum, új üvegház tervét talál­tam.) S a nagyobb iskolákban kevesebb az egy tanulóra jutó költség, — Túrán ez évi tizen­kétezer forint. Sok okos indok, rációnál!» érv. Csakhogy, mindezen meg- okolást, döntést, számvetést, — sok iskola, és sok iskolapoliti­kai nézet sikertelensége vál­totta ki. Így a centralizálási például, számos, sebtében, összehozott gimnázium gyen­gesége. Azt jelenti ez, hogy a jókat is felszámolják? (Mint például most az abonyj, nagy- múltú ipariskolát, ahonnét megyei és országos versenydí- iak seregét nyerik a tanulók — csak azért, mert Cegléden is felépült egy nagyobb ipari- tanuló-intézet?) Nincs fórum, ahol a minőség méretik? Ahol egyének és kollektívák alkotó­munkája, kezdeményezéseik eredménye elnyerné legalább a fennmaradás jutalmát? Megismertük a túrái szak­gimnázium továbbtanulási sta­tisztikáit. Ha több költség jut náluk egy diákra, — ez a kiadás, íme, meg is térül. Nemcsak, mint egy eredmé­nyes kezdeményezésnek az egész oktatásügyben kamatoz­tatható nyeresége, hanem meg­térül ott helyben, mint egy szakember „előállítására” ju­tó kiadás. Ha ennyire üzlet­emberek vagyunk. Ha ez eny- nyire fontos egy iskolánál. Ha ez a fontos. Amit nem hiszek. A szóról, iskola, nem csu­pán az jut az ember eszébe: forint. Mint, ahogy ez sem: gyártás, áru. Az iskola: ügy is, eszme is, jövő is. Egy pöfögő kis vicinálist védek — a nagysebességű, áramvo­nalas expresszvonatok korá­ban? De amikor bebizonyoso­dott, hogy akik ezen a viciná­lison utaztak — jó helyre ér­tek! Nem véletlenül kezdtem az első benyomással, amelyet a túrái iskola keltett bennem: hogy helye, fontos szerepe vám életükben a romantikának, a fantáziának, a játékosságnak, a lüktető aktivitásnak. És bár­milyen iskola, iskolatípus fennmaradása, támogatása mellett döntenek az illetéke­sek, — úgy gondolom, fantá­zia, játék, lüktetés nélkül nem képzelhető el a gyermek­ség és a fiatalság. De azt hí»' szem, a felnőttkor sem, ae élet sem. Padányi Anna »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom