Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
XIV. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM nkiadAsa 1970. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Kihányta fejét a rozs LÁTOGATÁS A RÁKÓCZI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A ceglédi országút melletti út két oldalán szépen zöldellnek a rozsvetések. Akármeny- nyire késlekedett, szeszélyes- kedett a tavasz, kihányta a fejét a rozs. Panaszok és reménységek A Rákóczi Termelőszövetkezet irodájában Hajdú Lajos elnök éppen az útépítő vállalat mérnökével tárgyalt. A termelőszövetkezet kiépítteti az irodához vezető bekötő utat. Az építési megállapodás után a mérnök is, és én is érdeklődtem a termelőszövetkezet életéről és munkálkodásáról. Az elnök panaszokkal kezdte. — A tavasz sok gondot hozott — mondotta. — Hajlatos földjeinken a belvíz közel 50 hold vetésünket elpusztította. Sok helyen még most sem lehet szántani, és sok helyen nem tudjuk megkezdeni a kukoricavetést. Egyébként őszi i-etéseink nagyon szépek, 1967 óta nem voltak ilyen kedvező terméskilátásaink. 42 milliós terv — 2225 holdas kis termelő- szövetkezetünkben 42 millió forintos évi tervvel dolgozunk, és napi 10 órai munkáért 87 forintos átlagkeresetet biztosítunk tagjainknak, az 1965. évi 17 forintos munkaegységgel szemben. Közben kiépül korszerű szarvasmarha- telepünk és öntözőtelepünk. Nagy súlyt helyezünk a takarmánytermelésre. Még most is van tavalyi takarmányrépánk, s hetek óta zöldtakarmányt etetünk, ami növeli a tejhozamot. Szépen fejlődik juhásza- tunk is. Bárányainkat külföldi exportra adjuk el, gyapjú- nyírásunk is jól sikerült, a birkák átlagosan darabonként 4.2 kilogramm gyapjút adtak. Harminc hold burgonyánkat elvetettük, s dinnyéseink 30 hold dinnye termelésére készülnek. — Nagyon fontosnak tartjuk öt pesti és négy körösi üzletünk zavartalan ellátásának biztosítását. Ez irányban eredményesen tevékenykedik a kertészetünk. Támogatják a háztáji termelést — Termelőszövetkezetünk támogatja a tagok háztáji termelését is. A legutóbbi gazdasági évben 35 vagon korpát és 14 vagon szénát biztosított a tagok jószágai részére. A háztáji termelvények értékesítését elősegítjük. Támogatjuk a háztáji sertéshízlalást és baromfitenyésztést is. Érdeklődtem végül a termelőszövetkezet most létesített halgazdaságáról. A K üst ár utcában A KISZ-tagok járdát építenek A Kustár utca páros oldalán már közel egy esztendeje felszedték az avult téglajárdát, és a gyalogjárda kiépítéséhez kihordták a betonlapokat, de pénz hiányában eddig nem került sor a járda építésére, s az arra járók, a szerencsére — jól kiépített kocsiúton kénytelenek közlekedni. A konzervgyár két KISZ- brigádjának tagjai, ezt látva elhatározták, hogy egyheti SZENTJÁNOSBOGARAK Műszakváltás után, este 10 óra után néhány perccel, megindul az áradat a konzervgyárból. Végig az Örkényi úton világítanak a kerékpárok lámpái, közöttük a nagyobb fényerejű motorkerékpár-lámpák. A Petőfi utcába először egy motorkerékpáros ér, a kanyarban szinte az úttestre fekszik, szemmel láthatóan nagyon siet. Vagy a munka fáradságát igyekszik elfelejtetni a száguldozással? Másodiknak egy fiatal ember jő, kerékpárral. Igaz, hogy a korlátozott sebességre hitelesített járgány is olyan sebesen száguld, mintha motor hajtaná, s a kijelölt célon másodikként suhanva áthalad. Utána — milyen jó ezt kimondani — két asszony következik. Gyorsan hajtanak ők is, talán éppen még mosás, vagy vasalás vár rájuk otthon — de érzem a női egyenjogúság „szelét”, mert lám, lám, az átöltözés, mosakodás az asszonyoknak sem „menyasszonyi” hosszúságú, mint már ez any- nyi vádban elhangzott. Igaz, egyiküknek nem ég a lámpája, valami műszaki hiba lehet az égőben, mert a hátsó piros lámpácska belehasít a sötétbe, nemsokára már csak azt látni a Petőfi utca estjében. S egymás után jönnek a többiek, a kerékpárosok imbolygó fénnyel, a motorosok tempósan előzve. Ilyenkor tavasz estéken már élvezet is a kerékpározás, még ha fáradtak is a munka után.. ■, A kép, amit este látni, hasonló a szentjánosbogarak vonulásához, pedig csak vége a délutános műszaknak. (sz) társadalmi munkával járulnak a Kustár utcai gyalogjárda kiépítéséhez. A munkához a két brigád 13 tagja hétfőn reggel hozzá is fogott, Szabó Eszter és Döme János brigád vezetők vezetésével. A 18—23 éves vasipari szakmunkás fiúk és gyári segédmunkás leányok reggel 7 órától, ebédszünettel este 7 óráig, szorgalmasan dolgoztak a járdaépítésen, s bár sohasem végeztek kőműves- munkát, szépen, szakszerűen rakják le a járdalapokat. Jó munkájukat a KISZ, értesülésünk szerint, a gyár és a városi tanács hozzájárulásával, 3 napos észak-magyarországi utazással jutalmazza. Megérdemlik. A TERMELŐSZÖVETKEZET ÉKNÉL Ellenőrzik a termelés eredményességét A városi tanács hétfői ülése a termelőszövetkezetek 1969. évi gazdálkodási tevékenységét vitatta meg. Miért veszteséges az állattenyésztés? A hozzászólások során Hegedűs László, a pártbizottság osztályvezetője aggodalommal állapította meg, hogy az állat- tenyésztés eredményei, valamennyi termelőszövetkezetünkben romlottak. — Sajnos, ez az ország sok más helyén tapasztalható — mondotta dr. Hanny Vilmos osztályvezető —, s aminek jelentős részben az az oka, hogy a mezőgazdasági termékek árai sok vonalon nincsenek arányban az ipari árakkal. Különben mi, körösiek, sohasem voltunk nagy állattenyésztők. Az istállók korszerűtlenek, s az új tenyésztőtelep-építkezések javítani fogják a helyzetet. A veszteségek előállásában azután szerepet játszott a folyamatban levő, gümőkórmentes tehéntartásra való áttérés is. Magyar László tanácstag panaszolta, hogy a termelőszövetkezetek területein sok a gondozatlan, elhagyott, öreg szőlő. Gönczi Károly tanácstag szerint ezt az állapotot elősegítette, hogy több termelőszövetkezet nem adta oda használatra az öreg szőlőket a régi tulajdonosoknak. Hajdú Lajos termelőszövetkezeti elnök cáfolta Gönczi tanácstag felszólalását, s mint mondotta, 26 hold olyan szőlejük van, mely ingyen sem kellett senkinek és kérte, hogy engedjék kivágni, még őszi takarmányt lehetne bele vetni. A /ovo utjai Kirchknopf László igazgató felszólalásában arra mutatott rá, hogy Nagykőrös homokos földjein inkább csak a kevés beruházást igénylő, „parasztgazdálkodás” hoz kedvező eredményeket. A gabonatermelés eredményességi százaléka: 26, a kukoricáé 40, míg a sertéstenyésztésnél 16, a szarvasmarhánál 10, a juhá- szatnál 2 és a korszerű A KEZDET JO Érkeznek a benevezések az egészségügyi amatőr filmszemlére Az elmúlt nyári dzsesszfcsz- tivál után ismét országos találkozó lesz városunkban. Most nem a hangszerek mesterei, hanem az elröppenő pillanat megörökítői versengenek majd egymással: amatőrfilm- szemlét rendez a városi tanács végrehajtó bizottsága, a Magyar Amutőrfilm Szövetség és a konzervgyár amatőrfilmklubja. A felhívásra egymás után érkeznek a jelentkezések Győrből, Veszprémből, Fejér megyéből és Budapestről. A filmszemle feltételeiről érdeklődtek már román amatőrfilmesek is. Miben különbözik a nagykőrösi filmszemle az országos amatőrfilmek fesztiváljától" A városunkban megrendezendő filmszemle filmjeinek meghatározott a témájuk, egészség- ügyi, munkavédelmi és ismeretterjesztő filmek versengenek majd a díjakért. S a díjak sem kicsinyek. A városi tanács az első három filmet díjazza, ezenkívül az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT és a Magyar Vöröskereszt 3 ezer, 5 ezer forintos kü- löndíjat alapított. A filmszemle augusztus 15-én és 16-án lesz. A vetítések, viták mellett sor kerül városnézésre is. A filmek benevezési határideje: július elseje. Reméljük, hogy ez az országos rendezvény sikerülni fog, és öregbíti majd városunk hírnevét. romfitartásnál 18 százalékot lehet elérni. A nagyüzemi állattartásnak Kőrösön nincs hagyománya. Itt az állatgondozó sem tud meglenni anélkül, hogy el ne menjen a hetipiacra, míg a nagy gazdaságokban 180 nap, ünnep, vasárnap egyfolytában dolgoznak a jószágok közt a tenyésztők, akkor azután elviszik őket 3 heti üdülésre a Balatonra. A jövő útja: a termelőszövetkezetek társulása. Ma egy tehén korszerű férőhelyének kiépítése egy traktor árába, 80 ezer forintba kerül, s csak kétezer sertést, ezer tehenet, 100 ezer juhot, vagy 80 ezer tyúkot tartó nagygazdaság látszik rentábilisnak. Ebben a helyzetben nagyon észen kell járni a kis termelőszövetkezeti vezetőknek, hogy a gazdálkodás egyensúlyát biztosítsák. Önköltségszámiiást vezetnek be Békési Sándor, a megyei ba- mezőgazdasági osztály helyettes vezetője azt állapította meg, hogy habár a körösi termelőszövetkezetek gazdálkodásában fejlődés tapasztalható, általában jóval a megyei átlagok alatt mozognak. Jobban ki kell használniok a lehetőségeket. Dicsérte a Szabadság Termelőszövetkezet eredményeit. Végül a tanácsülés határozati javaslatot fogadott el, melyben utasította a mező- gazdasági és a pénzügyi osztályt, hogy minden termelő- szövetkezetben vezettessék be az ágazati önköltségszámítást, és ellenőrizzék az 1968- tól kezdve eszközölt beruházások eredményeit. (k) 100 éves jubileum AZ ELSŐ 10 Év i. A „felső leány népiskola” 1870. május 16-én ünnepélyesen megnyílt, s a több mint 50 beiratkozott növendékkel megkezdte munkáját Az új oktatási intézményhez fűzött szép remények azonban csakhamar szertefoszlottak. Az akkori szervezetével és jellegével nem sokáig állhatott fenn. A megyei tankerületi bizottság a törvényekre hivatkozva több tekintetben kifogásolta elsősorban az iskola felettes szervének, a tanügyi bizottságnak a munkáját, s hangsúlyozta, hogy, ha a város nem tudja megfelelő anyagi fedezet híján a törvények értelmében a polgári leányiskolát felállítani, akkor egy olyan felső leányiskolát létesítsen, melynek vezetését nem a tanügyi bizottság, hanem egy iskolaszék látja el. A képviselő-testület engedelmeskedett a felsőbb parancsnak és az elemi osztályokkal egybekötött felsőbb leányiskola működését beszüntette 1871. november 16-án. Ennek ellenére megalakították a községi iskolaszéket. Ez az új szerv aztán az egész intézményt átszervezte. Az elemi osztályokat feloszlatták, pedig így csak mindössze 3 növendéke maradt a felsőbb osztályoknak, amint az a beiratási anyakönyvekből is kitűnik. A tanítás azonban tovább folyt. A munka 1871. novemberében kezdődött meg. Ezzel egyidőben változott meg az intézmény elnevezése is: „Polgári leányiskola egybekötve növeldeszerű elemi osztályokkal” névről „Felső leányiskolá”-ra. A közönség azonban közönyös maradt az iskola iránt olyannyira, hogy a város felhívására is csak nagy nehezen emelkedett a tanulók száma az 1871/72. év telén. Közülük rendszeresen csak ötvenen jártak tanulni. A tavasz eljöttékor a szülők nem engedték tovább a leányaikat tanulni, hanem vitték őket dolgozni. Ezért az év végén a létszám már újra csökkent, annyira, hogy a következő iskolaévben nem is nyílt meg, hanem beszüntette működését. Az intézet csak név- leg állt fenn. Mintegy másfél évi pályafutás után bezárta kapuját. Mágocsi József tanító ugyan kérte az újonnan való felállítást 1372. október 15-i beadványában, de kérvényével senki sem foglalkozott, ugyanis ekkorra már az iskolaszék is feloszlott. Az ügyről egészen megfeledkeztek. Ennek egyik oka a helyi közigazgatási szerveknél történt általános tisztújítás volt. A tisztújítás lezajlása után mégis terítékre került. Az iskola felállítását 1876-ban határozták el újra. 1876-ban a régi csendőrlaktanyát átalakították. Ez az épület korábban is hasonló célokat szolgált, itt voltak a „Polgári iskola” tantermei. Taneszközöket vásároltak és az épület berendezésére néhány bútort. A helyiségek átalakítására 500 forintot, egy tanterem és az igazgatói szoba bebútorozására 260 forintot, a taneszközök vételére pedig 70 forintot irányoztak elő. Megkezdődtek a beiratások 1877. október 29-én, s november 4-ig tartottak. Csak azokat vették fel, akik a négy elemi osztályt elvégezték, nem múltak még 15 évesek, s rendelkeznek kellő alapismerettel, melyet felvételi útján bizonyítanak, összesen 35 növendék iratkozott be. Ezzel egyidőben alakították meg a tanári kart is. Az igazgató Bónis Károly gimnáziumi tanár lett. A számtan tanításával az igazgatót, Losonczy László tanítóképzős tanárt a magyar, Mikler Sámuel gimnáziumi tanárt a történelem szakra választották meg. Segédtanítónőt is alkalmaztak, aki pedig földrajzot, kézimunkát, rajzot, szépírást, éneket, valamint tornát tanított. Az iskola másodszori ünnepélyes megnyitása 1877. november elején ment végbe. Ekkor kezdte meg működését az I. évfolyamos osztály. Az 1877/78-as tanév folyamán kimaradt 12 tanuló, levizsgázott 23 növendék. A tantervet a közoktatásügyi miniszter renöelete értelmében állították össze. Az évzáró ünnepséget 1878. június 30-án tartották reprezentatív külsőségek között a gimnázium nagytermében. Pesti László (Folytatjuk.) Gépkocsinyeremény- betétkönyv sorsolás Cegléden Május 18-án délután fél 5 órakor a ceglédi Kossuth művelődési otthonban tartják az esedékes gépkocsinye- remény-betétkönyv sorsolást. MULATUNK MA A MOZIBAN? N. N. a halál angyala. Magyar filmszatíra. Rendezte: Herskó János. Főszereplők: Ruttkay Éva, Gábor Miklós, Törőcsik Mari. Korhatár nélkül megtekinthető. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. MÉSZÁROS GYÖRGY 1910—1970 Hosszas szenvedés után, május 11-én elhunyt Törökbálinton Mészáros György, a ládagyár pártalapszervezetének titkára. Mészáros György most május elsején kapta meg a Munka Érdemrendet a felszabadulás óta végzett jó munkája elismeréseként. Temetése ma fél öt órakor lesz a református temető ravatalozójából. S s P s O s R « T Kosária bda-h ír adó A legutóbbi kosárlabda-bajnoki forduló 100 százalékos körösi sikert hozott. Hazai pályán mind a hat csapatunk győzött. Nk. Pedagógus—Hatvani Kinizsi 91:22 (44:13). NB III-as férfiak: Papp dr. (2), Matuska (13), Ábrahám T. (12), Zsákai (26), Marosfi (10), Csere: Szekfü B. (4), Danóczi (4), Ábrahám Z. (4), Járvás (2), Kiss S. (4), Almási (2), Farkas (8). Nagy fölényben volt a Pedagógus, és ilyen arányban is megérdemelten, biztosan győzött, ★ Nk. Pedagógus—Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző 56:52 (27:27). NB III-as nők: Kollár É. (18) , Vajtai, Csapó Zs., Máté (19) , Páhán K. (2). Csere: Vajda (8), Kollár Zs. (8), Czira, Becser, Pászti (1), Tóth I. Szombaton nem érkeztek meg a herényiek, s vasárnap került sor a mérkőzésre. Osztálykirándulások miatt tartalékosán állt fel a helyi csapat. A körösi csapat biztosan vezetett. Amikor a megilletődött fiatalok álltak be, kiegyenlített az ellenfél. Kollár Éva kezdeti bizonytalankodás után jól lefogta az ellenfél legjobbját, és Máté, Vajda, valamint Kollár Zsuzsa segítségével végül is győzött a helyi gárda. ★ Nk. Gimnázium 1 —Monori Gimnázium l 21:18 (10:8). Nagy küzdelem, gyenge játék után nyerte a megyei bajnokit a férfi ifjúsági csapat, amelyben: Fülep (8), Ábrahám Z. (4), Molnár N. (4), Almási (3), Körtvélyesi L. (2) és Bán- fy játszott ★ Nk. Gimnázium l—Monori Gimnázium l 45:28 (19:7). Czira, Pászti és Tóth Ilona jól, a többiek többnyire fáradtan játszottak a női ifjúsági találkozón. Kosárdobók: Vajda (14), Pászti (11), Czira (10), Tóth I. (4), Becser (4), Körtvélyesi Ä. (2). ★ Nk. Gimnázium II—Monori Gimnázium II 40:32. A serdülőfiú-mérkőzésen a monoriak jól, a hazaiak gyengén játszottak. A 2 pont mégis itthon maradt, s ez a lényeg. Kosárdobók: Ruttner Gy. (20), Spindelbauer (10), Vad (5), Budai (3), Boros (2). ★ Nk. Gimnázium II—Monori Gimnázium II 46:9 (32:5). A körösi serdülő lányok meglehetősen jó dobóformában voltak. Kosárdobók: Kovács É. (16), Faragó (8), Illés (6), Fejes (6), Balogh Á. (4), Balogh K. (4), Szijjártó (2). ★ Csütörtöki sportműsor Kiskunfélegyháza: K. Vasas —Nk. Kinizsi barátságos labdarúgó-mérkőzés. Sulyok Zoltán — 300 hold homok földünket tőzegkitermeléssel javítottunk meg, s a kitermelés helyén komoly tó keletkezett, mely a szakemberek szerint, kitűnően alkalmas a haltenyésztésre. Szépen dolgozik a kertészet Hazafelé jövet belátogattam a termelőszövetkezet kertészetébe, ahonnan Diósgyőri J enő főkertész vezetésével hetek óta szállítják a boltokba a hónapos retket, a hegyes zöldpaprikát és a karalábét. A kitermelt saláta helyébe ültetik a tompa paprikát és a korai paradicsomot. Több fóliaágyban már mutatkoznak a kis paradicsomok. Kiültették a karfiolt, a szabadföldi uborka, sárgarépa, petrezselyem mind szépen növekszik. A tagok szorgalmasan dolgozna^. (kopa)
