Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-14 / 111. szám

8 1970. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Mi, huszonévesek Borítékos sorsjegy — hatodszor Dugulás-meghatározó Balázs János, az Egyesült Izzó mérnöke hasznosnak ígér­kező készüléket talált fal, amely kéménydugulás esetén pontosan meghatározza azt a három centiméter sugarú kört, ahol a dugulás történt. Így elkerülhető a felesleges fal­bontás, csupán azt a helyet kell felbontani, ahonnan a du­gulást okozó anyagot el akar­ják távolítani. A készülékeket első ízben az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron, az Orszá­gos Találmányi Hivatal pavi­lonjában lehet majd megren­delni. RM 2-es rolációs fűkasza Űj termékkel jelentkezett a Budapesti Mezőgazdasági Gép­gyár törökszentmiklósi gyára. Elkészült az RM 2-es rotációs fűkasza tíz darabból álló so­rozata. Licencét a Német Szö­vetségi Köztársaságból vásá­rolták. A nagy teljesítményű gépet, amely valósággal forra­dalmasítja hazánkban a takar­mánybetakarítást, a gyár egyéb termékeivel együtt a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron is bemutatják. — AZ UNESCO nemzetkö­zi vándorkiállításon mutatja be az Emst Múzeumban a XX. század első negyedének művészeti forradalmi moz­galmait. A kiállítás tegnap ■nyílt és május 24-ig tekint­hető meg, hétfő kivételével 11 és 19 óra között. A magyar összehasonlító nyelvtudomány úttörőjére, Sajhovics Jánosra emlékeznek Székesfehérvárott és Tordas községben — hazánkkal együtt — kilenc ország nyelvészei az Alba Regia napok keretében PEST MEGYEI HÍRLAP • Magyar Szocialista Munkáspárt Pest megyei Bizottsága ás a Pest megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: SEHA ANDOR Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: CSOLLANY FERENC Szerkesztőség: Budapest, vm.t Somogyi Béla u. 6. U. em. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaba Lujza tér 3. Egész oap hívható központi teVrfon: 343—100, 142—330. Gépíró szobák: »43—100/380, illetve 343—100/413. Titkárság: 131—348. Egyéb számok: 141—463, 141—358. Előállítja: Szikra Lapnyomda. Budapest. INDEX: 25 064 Terjeszti a Magyar Posta, a.o fizethető bármely postahiv^taina a kézbesitőknél, a posta hírlap őrleteiben és a Posta Kőzpon. Hírlap Irodánál (Bp., V., Józsc nádor tér t. sz.). Előfizetési di 1 hónapra 20 forint. Huszonéves vagyok, közele­dem a huszonnegyedik szüle­tésnapomhoz. Négy évvel ez­előtt, egyik kamaszos lelkese­déssel, érzelmességgel fogal­mazott írásomnak ez volt a cí­me: „Mi, húszévesek’’. 1970-ben két hónapon át hét írásban, kilenc generációs társammal együtt kerestem a „huszonévesek forradalmisá- gát”. Több órás beszélgetések, teleírt noteszlapok, ólomsorok nyújtotta apró tapasztalatok- . ról szeretnék szólni, a huszon­éves generációval vállalt sors­közösségben. E hasábokon a huszonéves újságíró kap «zót. © — Miért áll a fiatalok egy részétől távol e fogalom: for- radalmiság? — Mert a tanítók és a tár­sak nem adnak tartalmat e „fellengzősségnek”. Vagy na­gyítjuk e fogalom tartalmát (nagy szavakkal tömjük tele, közhelytöltelékekkel, hatás nélküli tartalmatlansággal, esetleg ellenállásra ösztökélő blöffökkel), vagy szürkén, szimplán, bagatell módon szű­kítjük azt. — Mi a forradalmiság mai tartalma? — Az elméleti megközelítés — még akkor is, ha társaim fellengzősséggel vádolnak — így hangzana: a szocialista for­radalom tartalma és gyakorla­ta bizonyított, a mindennapi politika, a fejlődés azonban új tényt, új érdeket, új eszmeisé­get, új tetteket hoz. Bizonyíta­ni kell mai tényt és mai érde­ket, mai eszmével és mai tet­megrendezett, kedden kezdő­dött háromnapos emlékünnep­ségen és tudománytörténeti szimpozionon. Sajnovics János — a torda- si Sajnovics család utolsó le­származottja — 1769-ben Hell Miksával, a világhírű magyar származású csillagásszal VII. Keresztélynek, Dánia és Nor­végia királyának meghívására ellátogatott a norvég Var dó szigetére. A látogatásnak az volt a célja, hogy megfigyel­jék azt a jelenséget, amikor a Venus áthalad a Nap korongja előtt. Ennek az áthaladásnak a pontos megfigyeléséből kellett kiszámítani a Föld és a Nap közötti távolságot. Csillagászati munkájuk előtt még hét hónap állt rendelkezésükre, ez alatt az idő alatt ismerkedett meg Sajnovics János a lappokkal, és tárta fel a két nyelv közöt­ti azonosságot. Megfigyelései­ről írta meg a Demonstratio-1, bizonyítását annak, hogy a ' magyarok és lappok nyelvé­nek eredete azonos. Munkáját a Dán Akadémia elé terjesz- ' tette, s az 1770-ben megjelent. Sajnovicsot a Dán Akadémia tagjai sorába választotta. tel: megvalósítással — ez a mi forradalmiságunk. — Mi a mai forradalmiság életteli, az egyénre bontott tar­talma? — Munka, tanulás, több tett, helytállás, áldozat, tudatosság, elkötelezettség, elhivatottság — ezek életteli tartalmúak, csakhogy az ifjúság lassan dö­cög e köztudott ismérvek el­sajátításában. Pedig ennél töb­bet kell követelni magunktól: új ismérveket, közösségi ambí­ciót, társadalmi aktivitást, komplex cselekvést, felelős ké­szülést az országépítés átvéte­lére. © — Hogyan állunk a forradalmi érzelemmel? — Nemzedékünk racionális szűrőn át fogadja be az érzel­mi töltést, e szűrőt kellene korszerűsíteni, mert a csak tényt befogadó ifjú logikai vá­zat épít, szegényes modellben gondolkozik, nem látja át az egészet, a jövőt, megfosztja magát a képzelettől, a racioná­lis hittől, amely a forradalmi­ság egyik hajtóereje. A társa­dalom pedig korszerűsítse azo­kat az érzelmi tölteteket, ame­lyekkel az ifjúságot bombázza. — Rendelkezünk-e forradal­mi értelemmel? — A fej nem űzi eléggé tett­re a kezet. A szerzett forradal­mi ismeret szűk, szegényes, jelszószerű, nem megfelelően rendszerezett, nem tud teljesen a cselekmény mozgatójává vál­ni, a tudati fejletlenség is oka, hogy a forradalmiság ala­csony szinten válik anyagi erővé. Az sem örvendetes, hogy a fiatalok nem ismerik eléggé a negyedszázad forradalmi ta­pasztalatait. — Milyen súlyú forradalmi cselekményünk? — Mindazzal, amit teszünk, szocialista társadalmunkat gazdagítjuk, erősítjük — és ez valóságos forradalmi tett. Úgy érzem, az energiák nincsenek teljesen felhasználva, az ifjú­ságnak nem bizonyítanak tág cselekvési teret, amely meg­sokszorozná az ambíciókat. Méltó feladat és hatalmas mozgástér nélkül elkótyavetél- jük a fiatalság plusz forradal- miságát. ­© — Mit kérsz a társadalom­tól az ifjúság nevében? — A társadalom határozza meg a felnőtt nemzedék mai forradalmiságának mércéjét és ezzel párhuzamosan az if­júságét is. Pontosabban álla­pítsa meg a ma társadalmi erővonalait, hogy könnyebb le­gyen az orientáció, egyértel­műen és maximalistán fogal­A posta számítástechnikai és szervezési intézetének igazgatója, dr. Kotsis Béla szerdán délelőtt sajtótájékoz­tatón mutatta be a rövidesen üzembe kerülő korszerű angol típusú postai számítógépet. A több mint 65 000 jelet tároló és óránként mintegy 60 000 sort író berendezés hazánk egyik legkorszerűbb adatfeldolgozó gépe. mázzá meg: hol, mit, mennyit vár tőlünk. A társadalom igye­kezzen fellépni minden olyan jelenséggel szemben, amely a fiataloknak rossz példát mu­tat, amely elkedvetleníti, ha­mis útra vezeti. Használjuk újra tartalmasán a forradal­már nevet. — Mit kérsz az ifjúságtól az ifjúság nevében? — A fiatal nem születik jó­nak vagy rossznak, forradal­márnak vagy közömbösnek — alakíthatók, formálhatók va­gyunk. Magunk is alakítsuk önmagunkat: gondolkozzunk többet a társadalomról, a je­lenről, a jövőről, vagvís vizs­gáljuk, keressük önmagunkat. Ezt senki sem végezheti el helyettünk. © — Ha megkérdeznének, mit javasolnál? 1. Oldjuk meg a középisko­lai marxista oktatást, hozzunk létre marxista önképzőkörö­ket. Meg kellene tanítani a fiatalokat vezetni, a népi kol­légiumok hagyományait fel­élesztő káderiskolákra lenne szükség. 2. Az ifjúsági mozgalmat fosszuk meg a formalizmustól, hántsuk le a szervezettség túl­zott bilincseit, a KISZ kap­jon több bizalmat, bátorítást az energiák meggondolt fel­szabadítására és nyerje el a tévedés jogát. 3. Az ifjúságot országos ak­ciókban fogjuk össze, hatalmas feladatokkal bízzuk meg, pél­dául: „munkáddal segítsd a lakáskérdés megoldását”, „ér­telmiségi ifjúság, terjeszd a forradalmi elméletet”, „hu­szonévesek a tizenévesek ne­veléséért” stb. Ne aprózzuk el az energiákat, a cél nemes és kézzelfogható legyen. 4. Nemzedékünk spontán és szervezetten többet foglalkoz­zon a társadalom jövőjével, sa­ját szerepével, felelősségével, hivatásával, a reá váró felada­tokkal, a célokkal. Az ifjúság keresse ambíciójának legjobb színtereit. © — Szeretnél-e még valamit elmondani? — Sok mindent szeretnék még elmondani. Végül egyet­len tapasztalatról szólnék: az ifjúságnak meg kell találnia a gondolat és a cselekvés egysé­gét. Az a társam, aki a kom­munista vasárnapon úgy ra­gadja meg a szerszámot, hogy nem érti, miért is alkot, nem teremthet hatalmasat. Szavak­ból gyúrjunk hasznos, korsze­rű, igen cselekvő gondolatot és önmagunk legyünk a tett. Fóti Péter Üzembe állítása megkönnyíti a rengeteg adattal dolgozó posta munkáját. Az elektro­nikus berendezéssel készült rádiónyugták júniusban már megjelennek a Pécsi Posta- igazgatóság területén, a jövő év végéig pedig fokozatosan országosan valamennyi rádió- és televíziónyugtát a nagytel­jesítményű berendezés készít. A három éve a közönség kö­rében nagy népszerűségnek örvendő borítékos sorsjegy ma reggel ismét megjelenik a to­tó-lottó kirendeltségekben, tra­fikokban, ÁFÉSZ-boltokban és az utcai mozgóárusoknál, pa­vilonokban. Az MTS és az OTP által kibocsátott sorsjegy ez­úttal hatodszor kerül árusítás­ra. — A vásárlók tisztában van­nak azzal, hogy a sorsjegyek vételével nemcsak jelentős nyereményhez juthatnak, ha­nem egyben hozzájárulhatnak a ma­gyar úszósport új fellegvá­rának, a fedett Császár­uszodának a felépítéséhez is. Az idén 10 millió sorsjegyet adnak ki. A feltételek és a nye­remények az eddigiekhez ha­„Ha férfi vagy, ölj orosz­lánt!” Jgy szólítják fel Belső- Afrikában a maszai fiatal fiúkat az idősebbek, hogy ez­zel bizonyítsák erejüket. S csatárláncot alkotva késekkel és lándzsákkal támadnak a ki­szemelt oroszlánra. Kutatók megfigyelték, hogy ilyenkor az oroszlán, támadói közül mindig a leggyengébbre veti magát. Képesek-e kívülről kapott információkat mérlegelni a vadállatok? — A vadállatoknak nincse­nek az emberhez hasonló tu­lajdonságai — mondja dr. Szc- derlyei Ákos, az Állatkert fő­igazgatója —, az állatokat csak a mi fogalmaink szerint mi­nősítjük és nevezzük gyáva nyúlnak, vagy bátor oroszlán­nak. — Gyáva, tehát a nyúl, és bátor-e a bátor oroszlán? Er­ről mesélik, hogy mennyire önkényesen adományozzuk ezeket a titulusokat. Sokszor megfigyelték, hogy a nyúl, amikor váratlanul elébe buk­kan egy nálánál kisebb testű állat, harciasán, sok esetben támadóan lép fel, két lábává! mint egy rutinos bokszoló po­fozza áldozatát. De előfordult már az is — nem is ritkán —, hogyha körülkerítik, még a vadászkutyának is nekirohan. Elsősorban tehát, akkor tá­mad, ha már a támadója túl­lépte az úgynevezett menekü­lési távolságot. — Még az Állatkertben is megvan a veszélyes távolság — mondja a főigazgató. — Ez azt jelenti, hogy azon túl már nem ajánlatos megközelíteni a vadállatot, mert, ha az érzi a sarokbaszorítottságot, nem bátorságtól, hanem rettegésből támad. — A legtöbb vadállat jelzi, ha támadni készül. Általában azonban elkerüli a támadást, inkább menekül. De a vi­szonylag szelídnek elkönyvelt bivaly sohasem jelzi, ha tá­madni készül. Apró, sünyi sze­sonlóak. 50 000, 20 000, 10 000, 5000, 1000, 500, 200, lfio, 50, 20, 10 és 8 forintos nyereményhez juthatnak a szerencsések, s lesznek „újra húzhat” szövegű sorsjegyek is. A „Nem nyert” jelzésű sors-, jegyeket sem kell eldobni Idén a MOKÉP rendez sorsolást a nyeretlenek számára. A pályázó nevével és lakcímé­vel ellátott nyeretlen borítékos sorsjegyét és a sorsjegy borí­tékját bedobhatja a budapesti és a megyeszékhelyi filmszín­házak nézőterén és előcsarno­kában elhelyezett gyűjtőládák­ba. A nézőtéren bedobott sors je-, gyek között Trabant gépkocsit, az előcsarnokban bedobottak között szobaberendezést sor­solnak ki mévél, mintha máshová néír ne, s égyszercsak hirtelen letiporja áldozatát. Hihetetlen, hogy testéhez ké­pest parányi szemével majd olyan tökéletesen lát, mint a sas. — Mikor esznek az állatok embert? — Az oroszlán általában akkor lesz emberevő, ha el­öregszik, ha elpuhulnak az iz­mai, ha már ugrásai elvétik a kiszemelt áldozatot, ha már lábai nem viszik olyan sebe­sen, hogy utolérjen egy egész­séges szarvast. Először a sé­rült állatokat támadja meg az ilyén oroszlán, aztán a szürkü­letben mozgó gyenge embert Ha megkóstolja az embervért azt mondják, általában már emberevő is marad. A fekete párduc például a legritkább esetben támad emberre. A tig­ris akkor merészkedik embert ölni, ha a prédaállatok el­fogynak, nem lel zsákmányra, akkor éhségében felfalja az embert is. — Lehet-e barátkozni vad­állatokkal? — Lehet csak nem min­denkinek — erre a kérdésre már Huszár Sándor, az Állat­kert egyik legtapasztaltabb vadállatápolója felel. Azok­ban, akik a vadállatokkal foglalkoznak, évek során meg­felelő érzék alakul ki, amely szinte riasztó berendezésként működik. A vadállatnál éppúgy különfé­le hangulatváltozások tapasz­talhatók, mint az emberben. Komoly barátságot alakított ki Huszár Sándor 32 évi ál­latkerti szolgálata alatt több oraszlángenerációval. Szin­te érzelmi szálak fűzték Lédád­hoz, a nőstény oroszlánhoz. — Egyetlen egyszer sértődött csak meg, akkor bizony csöp­pet nekem is melegem lett — emlékszik vissza. — Éppen kölykei voltak. Azt hittem, ilyenkor még engem sem en­ged közel magához, de a sok­éves ismeretség eredménye­ként ugyanolyan barátságos maradt, mint szülés előtt. Egy tv-közvetítéskor azonban meg­kértek, hogy hozzam ki egyen­ként a kis kölyköket a ketrec­ből. Az elsőnél még csak mor­gót t, a másodiknál már üvöl­tött, s amire nem volt még példa, felém csapott félelmetes mancsaival. Aztán két kiló friss hússal bocsánatot kértem. — Mikor válik vérengzővé a vadállat? Amikor nemcsak tápláléka megszerzéséért öl. — Rendkívül vérengző állat, a menyét. Sokkal több állatot öl meg, mint amennyit elfo­gyaszt. Ha nyájat támad meg, akkor vérengző a tigris is, és I a párduc is, mert megrészegül a kiömlő vér szagától és néhá iszonyatos pusztítás marad tá­madása nyomán. Regős István Megpatkolt tyúktojás Nagy kézügyes­séget igénylő hob- bynak hódol a sá- rosdi kovácsmes­ter, Sallai László: ötfilléres nagysá­gé vaspatkókat ver a tyúktojásra. Tizenhat éves ko­rában, szakmai tudásának bizony­ságául készítette az elsőt, három patkóval. Mai re­kordja egy tojá­son 18 patkó, me­lyet 108 szeggel rögzít a tojás hé­jára. Először a levegőben Életemben elő­ször kerültem re­pülőgép közelébe. A látványtól nem lepődtem meg annyira, mint vártam, mert a gépeket eddig is körülbelül ilyen nagyságúnak kép­zeltem. — Érdekes lehet egy repülés — vá­gyakoztam a piló­ta melletti ülésre. De amikor a lehe­tőséget megkap­tam, határozott nemmel utasítot­tam vissza. Né­hány pillanat múlva mégis ott fészkelődtem a növényvédő flotta gépének ülésén, legyőzve gyom­rom ellenállóké­pessége miatti ag­godalmamat, s az ijesztgető mesék hatását. A motor zúgása figyelmeztetett, hogy elérkezett az utolsó pillanat, amikor még ki­szállhatok. Ma­radtam. A kifutó­pályán féltem, hogy megijedek, mert nagyon gyor­san közeledtek azok a távoli épü­letek. Nem ijed­tem meg. A meg­felelő pillanatban aztán megkezdtük az emelkedést, s én vártam, mikor indul meg gyom­rom a torkom fe­lé. Maradt. Ekkor már az is eszembe jutott, hogy magasból is szép lehet a táj. Csak egy pilla­natra nézhettem le, mert a gép furcsán oldalra dőlt. Görcsösen kapaszkodtam szé­kem két oldalába, s vártam, mikor zuhanunk. De a levegőben marad­tunk, s rájöttem, hogy oldalról-fe- lülről még szebb a táj. A mesék szóltak még a leszállás izgalmairól is. Ed­digi sikereim nem kábítottak el, te­hát megfelelő lel­kivilággal vártam a következőket. A gép egyszercsak újból a kifutó­pályán haladt. Nem emlékszem, hogyan került oda, mert észre sem vettem az ereszkedést. A lentiek kissé csalódottan vették tudomásul, hogy ragyogó arccal szállók ki a gép­ből. Nem baj — biztattak később —, van úgy, hogy a második repülés viseli meg az em­bert ... (erdélyi) Emlékezés az utolsó Sajnovicsra Júniustól elektronikus berendezés készíti a rádió és tv-nyugtákat A BÁTOR NYÚL Oroszlánvizit A bivaly váratlanul támad — Emberevá végszükségben — Melyik a legvérengzőbb állat? i

Next

/
Oldalképek
Tartalom