Pest Megyi Hírlap, 1970. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-01 / 101. szám

I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM ÄRA I FORINT 1970. MÁJUS 1., PÉNTEK „ITT VAN MÁJUS ELSEJE“ PEST (HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az idei, immár 26. szabad május 1. vezérlő gondolata: emlékezés hazánk felszabadu­lásának negyedszázados évfor­dulójára, ünnepelve a proletár internacionalizmus, a Szovjet­unióhoz és a szocialista orszá­gokhoz fűződő megbonthatat­lan barátságot. Budapest zászlódíszbe öltöz­ve készül az ünnepre. Fellobo­gózták az utcákat, tereket, szí­nes dekorációkkal díszítették a fontosabb állami intézmények, MUNKÁSOK EREJE munka ünnepét, tehát a munkások ünnepét üljük. Sokadszorra, s már úgy is sokadszorra, hogy szabad hazában szabad nép köszönti a kor történelemformáló óriását, a proletariá­tust. A munkáról, a munkásokról és a mun­kásfiatalomról mindenki hallott, tud, aki csak e hazának polgára. Hallotta, tudja, tapasztalja, hogy szocialista rendünk szilárd lapjait a munkáshatalom teremtette meg, s építette tovább, hogy mindaz, ami létezik ebben az országban, ami két és fél évtized alatt létrejött, va­lamiképp a munkásosztályhoz kapcsolódik. A nemzetet, népet, hazát formáló erőnek micsoda ki­meríthetetlen forrása! A romokból új életet teremtés, az államosítás, tíz- és százezerszámra gazdasági és po­litikai vezetők kinevelése, az agrárországból ipari or­szággá válás... S a nagy példák összegező fényében sem tűnnek el az aprók, a hétköznapi tettek. Mert a munkások ereje, odaadása, felelősségérzete nem pusz­tán történelemkönyvek lapjaira kívánkozó, társadalmi méretekben létező igazság, hanem tény a mindenna­pokban, egy-egy kisebb közösség, település, gyár életé­ben is. A munkások ereje — hogy szerény megyei pél­dát idézzünk — mutatkozott meg abban, hogy ezer ne­hézség, létszámhiány ellenére Budakalászon, a Lenfo­nó- és Szövőipari Vállalatnál végül is sikerült teljesí­teni az éves tervet. Abban, hogy az Ipari Szerelvény és Gépgyárban a termékváltás, a krónikus anyagellátási zavarok sem fogták vissza a lendületet, s amit a kol­lektíva vállalt, azt teljesítette is. Bármerre tekintünk, mindenütt példák kínálkoznak. A hősies erőfeszítés a gödi alállomáson bekövetkezett üzemzavar mielőbbi megszüntetésére. A két új kórház, a ceglédi és a váci határidő előtti átadása. Társadalmi munkában készített játszóterek a gyermekeknek, csa­ládi ház, ugyancsak társadalmi munkával fölépítve a sors sújtotta sokgyermekes családnak... A szavak mindig szegényesebbek a valóságnál. Ahogy az érzelmeit közölni akaró ember is keresgél a szavak tárházában, úgy keresgél a tollforgató is sűrűn, hogy meglelje a jó kifejezést arra, amit napról napra tapasz­tal. lát, hall, de legtöbbször csak egyszerű szavakkal képes visszaadni a nagyszerűt. Egy szocialista brigád vállalta, hogy három, magányos öreget rendszeresen patronál. Egy másik brigád — például a Ganz Műszer Művek Árammérőgyárából — patronáló szülőkként egyengeti a Fóti Gyermekváros néhány pici lakójának sorsát. Vagy: néhány szocialista brigád — például Vá­cott, a Fortéban — azt a jogot kérte, hogy a kezük alól kikerült termékeket minőségileg maguk ellenőrizhes­sék ... Apró példák? Természetesen azok, de nagy hi­ba lenne nem észrevenni bennük a munkások — a munkásosztály — erejét. A közösségért, az ország dolgaiért érzett s viselt fe­lelősség ma már sűrűn megtalálható olyan embereknél is, akik nem viselnek semmiféle tisztséget, akik rangjá­ban, fizetésében ennek elismerése nem szerepel, akik nem többek és nem kevesebbek kétkezi dolgozóknál. Nem többek és nem kevesebbek: érdemes megállni itt. Ünneprontás lenne fölemlíteni, hogy nagyobb rangot, tekintélyt kellene adni a fizikai munkának, a kiemel­kedő szaktudású munkásoknak gyáron, vállalaton belül, egy-egy község, város életében? A jogos társadalmi igény soha nem hathat ünneprontásként, s erre a na­gyobb megbecsülésre ilyen, társadalmi méretű igény van. A munka ünnepe a legszebb ünnepek közé tartozik, hiszen a teremtő, alkotó erőt, az emberi élet legfőbb al­kotóját köszöntjük. Vörös és nemzetiszínű zászlókkal, fölvonulásokkal és beszédekkel vagy éppen csöndesen, családi körben, munkatársaink szűkebb közösségével. Tiszta lelkiismerettel ünnepelhetünk, mert amit kellett, azt megtettük negyedszázad alatt, s bizakodva ünne­pelhetünk, mert holnapunkra, jövendőnkre is szilárd alapot teremt a munkáshatalom, a munkások ereje. középületek homlokzatát. Ut­cát átívelő három-négy emelet magasban, száznál több nagy­méretű vörös és nemzeti zász­ló díszíti a főbb útvonalakat, s a kétnapos ünnepet köszönt­ve esténként ismét felragyog a fővárosban a hagyományos ün­nepi díszkivilágítás. Üj látványosság: elkészült a budai várpalota teljes díszkivilágítása, összességében több mint egy­millió wattos fényt kapott a főváros több központi épülete, műemléke, a gellérthegyi fel­szabadulási emlékmű, a ta- nácsközitársasági emlékmű és a Felvonulási téri Lenin-szo- bor. Hagyomány már a május 1-i ünnepélyes zászlófelvonás is: az évforduló előestéjén ka­tonai tiszteletadással, ünnepi külsőségek között vonták fel az állami zászlót az országiház előtti Kossuth téren, a Magyar Népköztársaság nemzeti lobo­góját és a munkásmozgalom vörös zászlaját pedig a Gel­lérthegyen. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a SZOT főtitkára a televízióban tegnap este mondott májusi köszöntő t. Ma reggel a főváros jó né­hány kerületében fúvószene­karok járják majd az utcákat, s zenével köszöntik az ébre­dőket. A negyedmillió felvo­nuló ezúttal a főváros 15 kerü­letét képviseli majd, s az ön­magában is tekintélyes számot minden bizonnyal az idén is alaposan megnövelik a spon­tán csatlakozók. A két és fél órás menet élén ezúttal is a párt, a kormány, a tömegszer­vezetek és a kerületek vezetői haladnak, mögöttük a Minisz­tertanács és a SZOT vándor- zászlajával kitüntetett, ■ illetve a kiváló címeit birtokló válla­lati, üzemi kollektívák. Azok­nak a budapestieknek, akiknek nem jut hely a teret övező, s a korábbiaknál jóval több em­bert befogadó tribünön, a te­levízió közvetíti a lenyűgöző látványt — ezúttal színesben is. Épp így jelentkezik ma délelőtt a fekete-fehér te­(Folytatás a 2. oldalon.) Egyiptomi kormánynyilatkozat az izraeli propagandakampányról Hétezer dél-vietnami katona nyomult be Kambodzsába Folytatódik a Szovjetunió közel-keleti politikája ellen három nappal ezelőtt megin­dított,. rágalmazó propaganda- kampány. Mind világosabbá válik, hogy a koncentrált had­járat célja távolról sem csal; lélektani, hanem nagyon is ka­tonai természetű. Mint az egyiptomi kormány hivatalos nyilatkozata rámutat, Teí- Aviv ezzel a kampánnyal mindenekelőtt rá akarja bírni Washingtont, hogy mielőbb szállítson Phantom és Sky- hawk típusú ultramodern har­ci gépeket Izraelnek. Mint emlékezetes, az Egye­sült Államok nemrég megta­gadta további harci gépek szállítását, de olyan fogalma­zásban és olyan kitételek kí­séretében, hogy azt már akkor sem lehetett komolyan venni. Az egyik legfontosabb — ilyen kitétel „az egyensúly esetleges változásától” tette függővé a döntés gyors felülvizsgálását. Nem vitás, hogy Izrael pon­tosan ennek az utalásnak a jegyében jár el és komoly esély van arra, hogy Washing­tonnal már korábban e^y be­hangolt akciósorozatról ' van szó. Ennek a tel-avivi kére­lem korábbi „megtagadása” éppúgy állomása lehet, mint a jelenlegi izraeli kampány — és az amerikai döntés esetie- ' ges „pozitív” (mármint termé­szetesen izraeli szempontból pozitív) megváltoztatása. Ha valami ilyesmi valóban belkövetkezne, az új, minden eddiginél veszélyesebb sza­kasz kezdetét jelentené az im­már sok esztendő közel-keleti konfliktus viharos történeté­ben. Washingtonnak tisztában kell lennie azzal, hogy egy ilyen lépés nemcsak a közel- keleti térség viszonylatában rontaná a szovjet—amerikai kapcsolatokat, amelyek javí­tásáról a Fehér Házban annyi szó esik... A Közel-Kelet mellett vál­tozatlanul a Távol-Kelet gló­busunk legneuralgikusabb pontja. Amikről közel-keleti (Folytatás a 2. oldalon.) (Foto: Urbán) 1970: hetvenkétezertelefon Kora reggeltől virággal, ap­ró zászlócskákkal diszítétték az asszonyok, lányok a frissen festett gépeket, műhelycsar­nokokat. Ünnepi pillanatok következtek, amelyekhez ter­mészetszerűen hozzá járt a gyári ünneplő is. Tegnap dél­ben hivatalosan is átadták a AVATÁS NAGYKÁTÁN gyáregység vezetőjének az új létesítményt. Ezentúl itt készül vala­mennyi színes műanyagházú távbeszélő. Először a szerelő- szalagot állították össze, hogy mielőbb leültethessék mellé | a Bugyi község teiefonüzemé- i ben begyakorolt asszonyokat/ | PRÁGA Cseh sílűvák gazdasági meg Andrej Barcak csehszlovák külkereskedelmi miniszter és Szem jón Szkacskov, a Szovjet­unió külföldi gazdasági kap­csolatai állami bizottságának elnöke csütörtökön Prágában három jelentős szerződést írt alá. Ezek értelmében a Szovjet­unió segítséget nyújt a prágai földalatti vasút építéséhez, két „Voronyezs” típusú, összesen 1700 megawatt kapacitású atomerőművet szállít Cseh­szlovákiának és biztosítja négy panelgyártó kombinát berendezéseit. A Prágában aláírt szerződé­sek alkotják a csehszlovák párt- és állami küldöttség ta­valy Moszkvában megtartott tárgyalásainak első konkrét eredményeit. Lubomir Strougal miniszter- elnök csütörtökön a prágai Hrzan Palotában fogiadta Szemjon Szkacskovot, Ez történt Budapest fel- szabadulásának évfordu­lóján, mint ahogy azt az építők, szerelők vállalták. Az újabb dátum: május 1. Er­re az időre akarták megte­remteni minden telefonhoz való alkatrész, tehát a komp­lex gyártás feltételeit. A teg­napi avatás bizonyította, hogy ennek az elhatározásnak is be­csülettel érvényt szereztek. Az ünnepek után már valameny- nyi részleg teljes gőzzel dol­gozhat. Harmincöt millióba került az új telefongyár. S amit nem lehet számokkal kifejezni: a rengeteg igyekezetbe, erőfeszí­tésbe, hogy mielőbb elhan­gozhassák a vezérigazgatói mondat: „A gyáregységet ezennel átadom rendelkezésé­nek!”. S tegnap délben Csu­hái Sándor örömmel fogal­mazta az átadó, s egyben gratuláló mondatokat vala­mennyi dolgozónak, s Ter- pinkó Mátyás igazgatónak címezve. Nem kevesebb: 72 ezer (Folytatás a 2. oldalon.) MA: ÉRDEMES MUNKÁT DÍJAZTAK (3. oldal) • Szombat éjszaka - 1970 (4—5. oldal) Család az ebédlőasztalnál (5. oldal) Műteremben (9. oldal) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom